Vegyi Ipar, 1936 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-15 / 1. szám
4. oldal, a kifogástalan árut. Ennek igen egyszerű okai vannak. A műgyanták nagymolekulájú anyagoknak kondenzációs és polimerizációs termékei, az itt végbemenő vegyi hatások korántsem folynak le azzal a törvényszerűséggel, ahogyan azt az egyszerűbb szerves vagy szervetlen cserebomlásoknál előre kiszámíthatjuk. A műgyantaipar nyersanyagai nem kaphatók állandóan ugyanolyan összetételben. A nyerskarládsav: a három izomer krezol keveréke, amelyek kondenzációs termékei egymástól eléggé eltérőek; az összetételt csak fáradságos analitikai munkával állapíthatjuk meg vagy laboratóriumi kisebb próbák készítéséből következtethetünk az anyag céljainkra mérvadó tulajdonságaira. A formatint mint 40o/o-os formaldehidoldatot vásároljuk, amely még vizet, metilalkoholt tartalmaz, kb. 60o/o-ban. Itt is bizonyos eltérésekkel kell számolni. Tiszta anyagokkal csak kristályos fenolnál vagy hexametilentetraminnál — röviden hexa — carbamidnál számolhatunk, tízek magas beszerzési áruk miatt csak egész világos vagy kifogástalanul átlátszó termék előállításánál jöhetnek számításba. A nyersanyagok megválasztása és beszerzése a legnagyobb körültekintést kívánja és a nagyüzemek, melyek hosszabb gyártási időre láthatják el magukat krezollal, vagontételnél csak ugyanazokat a próbákat kénytelenek elkészíteni, amelyeket a hordónként vásárló minden 200 kg-nál végigcsinál, ha csak a gyár nem igazolja, hogy ugyanazon tételből származnak a küldemények. De ez sem abszolút megbízható. A műgyantagyártásnál nagy fáradsággal és drágán szerzett laboratóriumi és műhelytapasztalatok alapján járunk el és ha egy eljárást az anyagokra beállítottunk és ezt a nagy bakelizátorra is precizíráztuk, akkor a legnagyobb gondossággal vigyázunk, hogy ugyanazon anyagot nyerjük mindenkor. A műgyantáknak ma legnagyobb fogyasztói: a plasztikus anyagokat, szilárd műgyantákat előállító présporgyárak, a műgyantalakkokat gyártó lakkgyárak és a fékbetétipar. Természetesen a különféle céloknak megfelelően más és más tulajdonságokat kívánunk tőlük. Előállítási berendezésük ugyanaz, csupán a nyersanyagok százalékszerű összetétele és az érlelési idő különbözik az első periódusban; a lágyító és töltőanyagokkal való keverés a második periódushoz számít. Kényesebb a lakk- és présporműgyanta, a kevésbé sikerült teleket kitűnően felhasználhatjuk impregnálási, ragasztási stb. célokra. A préspor kb. 50—56o/o arányban műgyantából és töltőanyagból készül. Töltőanyagul falisztet és festékanyagokat használunk, amelyeket egyenletesen elkeverve, a még folyékony műgyantával összehozunk, úgy hogy a faliszt rostjai a műgyantát felszívják. Az így nyert masszát addig érleljük, amíg a Bakelit melegben még csak plasztikussá válik, de nem folyékonnyá. Azután gyorsítóval keverve őröljük és szitáljuk, hogy azután a présporüzemek magas nyomás és hőmérséklet mellett kész idomdarabokká dolgozzák fel. Készül belőle: elektromos szerelési anyag, töltőtoll, háztartási cikkek, nagyobb lemezek, rudak, csövek, stb. A lakkgyártás számára készült műgyanták is a különféle igénybevétel szerint más összeállításban készülnek, leggyakrabban természetes gyantákkal, ricinusszal, faolajjal gyártott keverékek, melyeket a lakkgyártásban használatos oldószerekben oldunk. Feltűnő előnyei: gyors száradás, szép fény, jó tapadás, nagy ellenállóképesség. Lakkgyáraink újabb gyártmányai mind műgyanta alapon készülnek. Fékbetétiparunk is műgyantával dolgozik; az aszbesztszövetet műgyantaoldatba mártással telitjük, majd nyomás alkalmazásával formákban bakelizáljuk. E fékbetétek elsőrendűek, a lágyöntvényekből készülteket lassan kiszorítják. A különböző fémeknek egymáshoz súrlódása csak bizonyos sebesség mellett ad jó fékezést, ahol csak a pofák kopnak, ez pedig igen kevés helyen található, járműveknél egyáltalán nem. Ez esetekben csakis a műgyantagyártmányok alkalmazhatók jó eredménnyel. Még igen sok alkalmazási tér van, ahol a műgyantát be lehetne vezetni, de ezek tárgyalása messzire vezetne. Miután a műgyantaipart nagy vonásokban ismerjük, hazai műgyantaipariakról akarunk szólni. Ez az igen fejlődőképes ág még koránt sincsen kihasználva. Présporhoz szükséges műgyantát két gyárunk készít, de csak saját présgyára számára, egy kisebb üzem eladásra, a kereslet azonban lényegesen több. Igen nagy összegeket fizetünk a külföldnek, pedig itthon is elő lehetne állítani, hogy 20-nál több kisebb-nagyobb présüzemünket nyersanyaggal ellássuk. Lakkműgyantagyár nincs, fékbetétiparunk is kizárólag külföldről fedezi többvagonos évi szükségletét. A présporhoz szükséges falisztet is elő tudnák itthon állítani, mégis külföldről szerezzük be. Aránylag kis tőkével megfelelő ipart lehetne még életrehívni, amelynek félgyártmányait és gyártmányait belföldi iparunk szívesen felvenné és az újabb munkaalkalmakkal a tőke és munkás is foglalkozást találna. Még igen sok alkalmazási ág van, ahol a műgyanta sikerrel venné fel a versenyt külföldről drága valutával importált nyersanyagokkal szemben, sőt tisztán hazai nyersanyagokból erős exportcikket is tudnánk teremteni. VEGYI IPAR Lakk- és fertésfiat" Hatásosabb ellenőrzést! A magyar kormány figyelmébe Reánk kényszerített mostoha sorsunk miatt vámvédelemben kell részesítenünk mindazon ipari anyagokat és cikkeket, melyeket olyan minőségben tudunk itthon előállítani, hogy a külföldi hasonló anyagok és cikkek behozatalát fölöslegessé teszik. Kénytelenek vagyunk ezt tenni mindaddig, amíg velünk szemben a külföldi államok is ugyanazt teszik, de kénytelenek vagyunk ezt tenni azért is, mert törekvő és áldozatkész ipari vállalataink ezért azzal az indokolással könyörögtek annak idején, hogy kellő vámvédelem nélkül a beözönlő idegen anyag és áru bennünket saját hazánkban meg fog fojtani. A jó minőségű belföldi termelést megvédelmezni tehát feltétlenül közérdek és azt előmozdítani minden magyar embernek hazafias kötelessége és aki ezt megszegi, nemcsak etikai, hanem törvényes elbánásra érdemes. Az etikai elbánást végezze el a társadalom! Az olyan iparost vagy kereskedőt, aki itthon megtalálja a neki szükséges árut vagy anyagot, amely az ő élethivatásának folytatásához szükséges és ennek dacára ál utakon bár, de idegen áruval vagy anyaggal dolgozik, továbbá az olyan iparost és kereskedőt, aki az árutakon ide betörekvő idegen árut vagy anyagot ide bejönni elősegíti, azt a legszigorúbb etikai elbánással szorítja az ipari és kereskedelmi kamara ahhoz a magyar falhoz, melyen belül az illető a múltban, a jelenben és a jövőben a javát megtalálta, megtalálja és megtalálni fogja! Emlékezzünk csak jól vissza arra az időre, amikor még az osztrák beavatkozás diktálta nekünk az ipari és kereskedelmi árakat. Akkor azon nyavalyogtunk, hogy nem lehet magyar boldogság, míg nem függetlenítjük magunkat Bécstől, az idegen befolyástól. A sors kapóra jött, függetlenek lettünk és ha a függetlenséggel élni nem tudnánk, akkor a magyar boldogtalanságnak nem mások, hanem mi vagyunk az okai. Egy eset például! A nitrocellulóz-lakkipar múltjáról eleget írtunk, nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni. Annak idején minden oldalról azt a választ kaptuk, hogy a magyar cellulózlakk sorsa a magyar anyagoktól és vámvédelemtől függ. Azóta megszületett, beteljesült mindkét vágy. Van vámvédelem, van kitűnő magyar anyag. A »Xike«-gyapot ma fölötte áll az összes külföldi gyapotoknak, könyényen oldható, habfehér, oldata víztiszta, minden típusban és minden változatban kapható, szárazon is, nedvesítve, zselatinálva vagy oldva. Nagyiparosaink dicsérettel használják, az exportpiac kifogástalanul felveszi, ami annak a jele, hogy a szakbírálatot bel- és külföldön becsülettel állja. Arnivója is vetekszik a külföldi versenyárral. Ugyebár, ezek szerint, ha nem is védené a vám, kötelessége volna minden magyar iparosnak a magyar terméket védeni az idegennel szemben?! Mikor a külföld észrevette azt, hogy a magyar »Nike«gyapot erősen szorongatja a célnál, összeállított egy úgynevezett szárazlakkot, mely nem egyéb, mint nitrocellulóz, lágyító és pigment gyurat, csak az oldószer hiányzik belőle; összetétele: 50o/o gyapot, 30o/o puhító, 20o/o pigment. Ezzel elárasztotta a Balkánt először, azután bevonult Magyarországra is, mégpedig a magyar hazafias kisiparosok jóvoltából és talán örömére, már amint a magyar honfi buzgalmát egyesek érzik és magyarázzák. Mi ezzel a gyurattal még évek előtt találkoztunk több helyen, a Balkánon. Nagyon elmésnek találtuk, ott is megmosolyogtuk. Elvégre a balkáni vegyészeti tudománynak elég megfelelő, hiszen csak fel kell oldani azt ,és ezen feloldást végtére még a balkáni ember is el tudja végezni. Mikor azonban már itt találjuk Magyarországon, a tehetségek őshonában, ott, ahol a képzett vegyészek állástalanul lézengenek, ott, ahol a magyarNike-gyapotból elsőrendű lakkot sokkal olcsóbban lehet előállítani, ott, ahol ezt a magyar Nike-gyapotot a vám is védi, ott, ahol kontinentálisan híres festékgyárak vannak, ott, ahol magyar iparosszövetség, magyar ipar és kereskedelmi kamara van, ott találjunk áluton besurranó idegen dolgot? Itt már nem mosolygunk, hanem tűnődünk. Tűnődünk a lakkal dolgozó magyar körök etikai kiskorúságán, a magyar iparostársadalom állhatatlanságán és a vámvédelmi hatóság ébertelenségén. Mert a magyar nitrocellulóz vámvédelmét kijátszva látjuk, amin a következő szakasz beiktatása segít csak: »A ntrocellulóz-lakkgyapot vámilletéke alá tartoznak mindazon lakk és festék oldásra alkalmas száraz és színes keverékek, amelyek kimutatólag 3°/o vagy annál magasabb nitrocellulózanyagot tartalmaznak.« Menesdorfer Kálmán vegyész, Negyedéves vegyészmérnök hallgató laboratóriumi gyakorlattal délutáni elhelyezést keres. Szives ajánlatok „Megbízható" jeligére a kiadóba. 1. szám. »PATIN«ROZSDAVÉDŐFESTÉK I IGEN TARTÓS, KIADÓS a KRflYER E. ES TDRSfl LAKK- és FESTÉKÁRUGYÁR BUDAPEST, V., VÁCZI-UT 34. SZ. Olajipar Ásványolaj-oldható ricinuszolaj Ásványolaj-oldható ricinuszolaj előállításánál a gépkenési célok szem előtt tartásával arra kell törekedni, hogy a telitettlenség és elszappanosítási szám, valamint a sávszám ne emelkedjék erősen, a viszkózosság lehetőleg nagy és az ásványolajoldhatóság tökéletes legyen. E követelményeknek megfelelő ricinuszolajat Jáki Miklós okf. vegyészmérnök szabadalmi oltalomra bejelentett eljárásával a következőképpen állíthatunk elő. A ricinuszolajhoz fém-hidrokarbonátokat és karbonátokat adunk (pl. kálium, nátrium- és ammóniumkarbonát stb.) és légritkított térben hevítjük 230 270 C° között rövidebb-hosszabb ideig. A művelet befejezése után az olajat ismert derítőszerekkel kezeljük és ismert módon tisztítjuk (szűrés, centrifugálás stb.). A vegyi folyamat ideje 1/2—2 óra lehet. A vegyi folyamatnak alávetett ricinuszolajban részleges elszappanosodás és polimerizálódás lép fel, amit az bizonyít, hogy glicerin válik szabaddá, mely a légritkított térből eltávozik, továbbá az elszappanosítási szám csökken. A telítetlenség foka, azaz a jódszám az eredeti ricinuszolajhoz viszonyítva, alig emelkedik, tehát az olaj nem száradó. A viszkózusság erősen emelkedik (18-ról 40, sőt 45-re). A savszám értéke az eredeti ricinuszolajhoz képest csökken, azaz a vegyi folyamat alatt részleges savtalanodás is történik. A légritkulás azért szükséges, mert ezzel alacsonyabb hőfokon megy végbe a szükséges vegyi folyamat, továbbá savasodás sem következik be, végül az illő termékek eltávozása könnyebben történik. ffffgfcoffferf tormára Hidegenyv Papírfeldolgozási célokra szolgáló hidegenyvet dextrinből állíthatunk elő oly módon, hogy higroszkopikus anyagokat, pl. glicerint, klórkalciumot vagy kalciumnitrátot adunk a sűrű dextrinoldathoz. Például 100 l. közönséges dextrint adagolunk keverés közben 150 r. vízhez, amelyet előzőleg 75° C-ra melegítenünk és amelyben 10 r. kalciumnitrátot oldottunk. Konzerválás céljából 0.1 r. karbolsavat vagy lúgos beta-naftololdatot adunk hozzá. Folyékony fa Az asztalosiparban használatos, repedések, hiányok és egyenetlenségek kitöltésére szolgáló, u. n. folyékony fa összetétele: 50 r. kazein, 8 r. mészhidrát, 3 r. trinátriumfoszfát, 3. r. fluor-nátrium, 2 r. petróleum és 34 r. faliszt (finom fűrészpor). Ezeket az anyagokat bensőleg és egyenletesen elkeverjük és annyi vízzel elegyítjük, hogy gyúrható konzisztenciát kapjunk. Textilipari jelzőtinta Fehérítő anyagoknak ellentálló szignáló festéket kapunk, ha 20 r. kőszénkátrányt 10 r. nyers benzolban (vagy tetralinban) oldunk és 0.2 r. kormot keverünk hozzá. Arckrém Az ismert Nivea-krémhez hasonló bőrápoló-szert állíthatunk elő: 100 r. vízmentes lanolin, 50 r. paraffin vagy vazelinolaj és 100 r. víz oldása, ill. emulgálása útján. Tetszés szerint illatosíthatjuk. Megvételre kerestetik új vagy használt állapotban GOLYÓSMALOM óránként 50 kg. teljesítménnyel és 1 darab KEVERŐGÉP emulgáláshoz, kb. 1000 liter űrtartalommal. Árajánlatok tervrajzzal egybekötve küldendők: Zwehner Jacques. VI., Teréz-körút 43/a. I. 4. Zier Ödön Légfékes és mindennemű analitikai— és preciziós mérlegek gyártása legelsőrendű kivitelben. BUDAPEST, VII. AMAZON UTCA 11. TEL.: 40 9-72