Vegyi Ipar, 1936 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-15 / 1. szám

6. oldal. Műszaki és vegyes jegyzetek Harminc év határkövénél. L­u­s­z­t­i­g Jenő, a Lutz lakk- és festékgyár r. t. igazgatója elérkezett 3 évtizedes tevékenységének határkövéhez. A pozsonyi Lutz-gyárnak 1900 február havában Budapestre való áthelyezése után, 1906 január elsején a gyár vezetését Lusztig Jenőre bízták, aki nagy körültekintéssel és alapos felkészültséggel, fáradtságot nem ismerő igye­kezettel a budapesti Lutz-gyárat a mai magas ní­vóra fejlesztette, amely a kasseli, temesvári, prá­gai és krakkói társvállalatokét a wieni kivételével túlszárnyalja. Lusztig Jenő, a magyar lakk- és fest­­­zékipar szerény, becsületes és szakképzett munkása nagy­ elfoglaltsága mellett is mindig ráért a szakmai élet harcaiban a kiegyenlítő szerepet vállalni a köz érdekének szemmel tartásával és a versenytársak osztatlan megelégedésére. Mi, az ipari élet tollal küzdő napszámosai tisztelettel meghajtjuk zászlón­kat Lusztig Jenő figyemreméltó tevékenységének 30 éves fordulójánál és őszinte szívből kívánjuk, hogy még sokáig friss egészségben munkálkodhassék a magyar lakk- és festékipar jóhírnevének előmozdí­tásán. Gyógyáruanalízis. Halmy Gyula vegyészmérnök, a magyar vegyészeti gyárosok orsz. egyesületének­­ügyvezető igazgatója mindig arra törekedett, hogy a vegyészeti iparban nyújtott kedvezmények egy­úttal az egész magyar közgazdaságnak használjanak. Nemcsak egyesek önös érdekeit latolgatta, hanem igyekezett mindenkor a gazdasági kilengéseket le­­tompítani, hogy aranyhidat verjen a rapszodikus törekvések és a közérdek közé. A megfeszített, ideg­ölő munkában tönkre tette szervezetét és csodák­­csodája, hogy újra szolgálhatja a magyar vegyészeti ipar érdekeit. — A »Gyógyáru Hírlap« mégis jónak látja analízis tárgyává tenni a vegyészeti gyá­rosok egyesületének költségvetését és fájó szívvel abból azt a következtetést igyekszik levonni, hogy bizony szép összeg juthat az egyesület vezetőjé­nek. Mi megnyugtathatjuk laptársunkat, hogy a leg­kisebb bank balkezű igazgatójának működését is jobban honorálják, mint Halmy Gyulát, a közgazdaság egyik legérdemesebb faktorát. Nem szabad zokon venni, ha nemcsak az érdemtelenek, hanem néhány érdemes is emberhez méltó módon tud megélni árva hazánkban. Egy fogadatlan prókátor címére. Örömmel állapít­juk meg, hogy még egy Karcagon előállított vegy­ipari lapban is visszhangra talált az Imperiál-ügy tanulságai című közleményünk és sajnos, az illető lapnak igaza van abban, hogy ha az Imperiál a telitőolaj modernizálására való törekvéseit a szállítás előtt vagy a szállítás alatt a Máv. illetékes közegei­nek tudomására adja, bizonyára minden másképpen történt volna. Valószínűleg nem a megrendelés ma­radt volna el, hanem a Máv. szabályszerűen jutott volna megfelelő minőségű talpfatelítőolajhoz és nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy egy elmérge­sedett ügy következményeképpen egy kényszerített álláspont elfoglalását erőszakolja. Ami az Imperiál utódját illeti, az nem tartozik Karcagra. Tiltakoz­nunk kell azonban az ellen, hogy a magyar vegyé­szeti ipar úttörő orgánumának közleményével kap­csolatban egy szerencsétlenül járt, de egyébként ki­váló vegyészmérnöknek, Komlós Aladárnak szerény állását veszélyeztető következtetéseket vonjanak le. Halálozások. Dr. Boris Henrik vegyészmérnök, földbirtokos, tüzérhadnagy január 3-án váratlanul el­hunyt. A zürichi műegyetem elvégzése után egyik barcellónai lakkgyárban volt vezető állásban, az­után Budapesten a Hungária bank r. t. részvételével »Magyar lakk- és vegyiművek r. I.« cég alatt vállala­tot létesített. Később beltagja lett a Krayer E. és Társa cégnek. Három évvel ezelőtt betegsége miatt kivált a Krayer-cégből. A magyar lakkipar egyik szakképzett, érdemes munkáját veszítette el az el­hunytban.­­ Gerstl Sándor, a Gerstl Sándor szappan- és gyertyagyár beltagja január 5-én 70 éves korában elhunyt. A magyar szappangyárosok egyesü­letének egykori elnöke és a magyar szappanipar egyik úttörő előharcosa tért vele örök nyugalomra.­­ Walter Ernő, a Berger és Wirth festékgyár ny. igazgatója január 5-én 73 éves korában meghalt. A magyar nyomdafestékipar egyik érdemes munkáját veszítette el az elhunytban. A Magyar gyógyszer r. t. terjeszkedése. Értesülé­sünk szerint a Magyar gyógyszer r. t. (Budapest, V. Mérleg­ u. 4.), amely Holló Tibor László igaz­gató vezetésével a hazai gyógyszerpiacon már­is elsőrendű propagandaorganizációval jelentékeny ered­ményeket ért el a hazai és külföldi gyógyszerkülönle­gességek bevezetése terén, tervbe vette, hogy saját gyári üzemében állítja elő az eddig külföldről impor­tált gyógyszerkülönlegességeket hazai szakemberek be­­vonásásával. A fővárosi gázgyár 25 éves jubileuma. 1935 dec. 16-án volt 25 éve, hogy a főváros átvette a Légszesz Társulattól az üzemet. A fővárosi gázgyár ma már 100.000 háztartást lát el gázzal, 60 millió P vagyont reprezentál, a főváros háztartásához évenként 8 millió P-vel járul hozzá és harmadfélezer embernek ad kenyeret. A »Festék Közlöny« címére. Dr. Bálint István a lapunkban elhelyezett nyilatkozatáért egy fillért sem fizetett. Aki ezek után az ellenkezőjét állítaná, az tudatosan hazudik. Magyar kaolin. A Magyar bányamivelő r.­t. megindította a hollóházi kiváló minőségű kaolin­előfordulás nagybani kitermelését és megkezdte egy kaoliniszai adónak az építését, máltai a magyar pa­píripar kaolinszükségletét teljesen ellátni képes, sőt exporttevékenységet is fog kifejteni. A szén szerepe a közgazdaságban. Dr. R­eima­n­n Ernő a Tőzsde­ Klubban figyelemreméltó előadást tar­tott a szén szerepéről a közgazdaságban, amelyből kiemeljük a következőket: »A szén értékének legalább fele munkabérre esik, úgy hogy minden vagon szén, melyet egy műszakban magyar kéz termel, 13 mun­kásnak és hozzátartozójának ad kenyeret. Itt van a jelentősége a céltudatos magyar energiapolitikának, melynek feladata, hogy a politikai szempontok mel­lett ezt a szociális szempontot soha se tévessze szem elől. Kevés országban van ennek a céltuda­tos energiapolitikának olyan jelentősége, mint ná­lunk, ahol valóban a szén tekinthető az egyetlen komoly energiaforrásnak, mert hisz számbavehető petróleum előfordulásunk, racionálisan nyerhető vízi erőink nincsenek, egykori nagy erdőségeinket pedig elvették tőlünk. A magyar műszaki tudásnak, az iparos lendületének és a munkás erejének kellett összefognia ahhoz, hogy a mai súlyos devizahely­zetben 4 év alatt a szénért külföldre fizetett összeget évi 71,6 millió pengőről sikerült majdnem 12 millió pengőre lefaragni. Fontos állomás a magyar energia­­gazdálkodás történetében az új elektromos törvény, melyet nagyon alapos munkával és szakemberek be­vonásával készített el a kormány. A rohanó élet ter­mészetesen mindig újabb és újabb problémákat vet fel, melyeket a gazdasági élet szabadságának érin­tése nélkül kell megoldani. Meg kell találnunk az utat a szénben rejlő értékeknek legjobb kihaszná­lására. Vétek a szenet nyersen elégetni.« Szénfogyasztás a vegyiparban. 1934-ben vegyészeti iparunk szénfogyasztása 82 ezer mázsa, míg 1935-ben 171 ezer mázsa volt. VEGYI 11* Alt Szakirodalom Die Verfahren der anorganisch-chemischen In­dustrie. I. (Dr. W. Siegel. Urban & Schwarzenberg, Berlin-Wien, 1935. 500 lap). Az 1934. év szabadalmainak és szakirodalmának alapján ismerteti a szervetlen vegyi ipar vívmányait. Az új eljárások, gépi berendezések világos és áttekint­hető tárgyalásán kívül esetenként összehasonlítással jól szolgál a tudomány eddigi állásával szemben mutatkozó műszaki előnyök szempontjából is. Az anyaga az elemek és vegyületek elnevezésének meg­felelően abc sorrendben van felsorolva. Ezenkívül nagy fejezetekben foglalja össze többek között a műtrágyákat, festékeket (pigmentek), az elemi szén technológiáját (korom, aktív szén, grafit), kolloido­kat, persókat stb. A szemléltető ábrákkal, pontos szabadalmi számsorral, tárgy-­s névmutatóval el­látott szép kiállítású kötet kilátásba helyezett éven­kénti folytatása elé érdeklődéssel tekinthetünk. Amennyiben az előszavában ígért kiegészítések rend­szeresen lesznek a jövőben feldolgozva, így pl. ha­zánk szabadalmai is, úgy az I. kötet alapján hézag­pótlónak ígérkezik az új évkönyv. Erdős József: Az uj sajtófőnök bemutatkozási beszédéből. M­i­kecz Ödön dr. a miniszterelnökség sajtóosztályának új vezetője bemutatkozása alkalmából a tisztviselői kar üdvözlésére meleg szeretettel mondott köszö­netet. »őszinte szivet, hitet és jóakaratot hoztam magammal — mondotta — Barátságot b­ántatok és jóakaratot a magyar sajtó iránt, mely annyiszor tiet hallatlan szolgálatot a magyarság és nemzet ügyének. Szeretném, ha a sajtó kiszabadulna azok­ból a nem annyira jogi, mint inkább sok tekintetben anyagi természetű béklyókból, amelyek ma kötik és gyakran oly célok szolgálatának eszközévé teszik, amelyek a nagy magyar nemzeti céloktól divergensek. Szeretném, ha meg tudnám értetni a sajtóval azt, hogy csak úgy lehet a nemzetépítés eszköze, ha visszanyúl azokhoz a régi tradíciókhoz, amelyek az újságírásnak a nemzeti kultúra magas színvonalán való vezetését jelentették. Ha ezt elérjük és minden oldalon fel tudjuk ébreszteni azt a tiszta emberi jó­akaratot, amelyet magammal hozok, hiszem, hogy segítség­ekkel jó szolgálatot tudok tenni annak a bizalomnak, amely e helyre állított.« KÜLFÖLDI HÍREK. Ausztria: A nyersolajtermelés a múlt évben 41.788 q-ra emelkedett (1934:8559 g). — Belgium: A Produits Chimiques du Marly salétrom­savgyárat létesített. — »Compagnie Generale des Laques« cég alatt lakkgyárat létesítettek Anderlecht­­ban. — Csehszlovákia: A burgonyakeményítőkartel 100 kg-ként 255—265 cs. koronára emelte fel a bur­­gonyakeményítő árát. — Franciaország: A nátronse­­létromgyártás az 1934—35. trágyázási évben 147.000 t volt, a fogyasztás 180.000 t-át tett ki. — Jugoszlávia: Az ipari tulajdon védelmére szolgáló törvényt az internacionális konvenciónak megfelelőleg kívánják megváltoztatni. — Lengyelország: A kormány további 49 kartelt feloszlatott. — A varsói egyetemen a kémia tanárát, dr. Swietoslawski-t közoktatásügyi minisz­terré nevezték ki. — Németország: Az I. G. Farben­industrie jelenti, hogy a kielégítő üzleti fejlődés az 1935. év második felében is tartott és az exportmeny­­nyiség nívója sem változott. — A kristályszóda elő­állítására vonatkozó korlátozó rendelkezés érvényes­ségét 1937. június 30-ig meghosszabbították. — Olasz­ország: A ricinusztermelés fokozása céljából a rici­­nusztermelők kartelbe tömörültek, viszont a ricinusz­­olajgyárak egyesületet létesítettek, amely a kartellel az átvétel, a mennyiség és az ár tekintetében meg­állapodást köt. — Palesztina: Haifa-ban az Isak Pet­róleum Go. petróleumfinomítót létesít. — Románia: Medias-ban létesített koromgyár ma már 25­­ havi termelést ér el és így a belföldi szükségletet kielé­gíteni képes.­­ Franciaország az 1936. és 1937. évben évenként 75.000 vágón, a következő 10 évben pedig összesen 90.000 vágón nyersolajat vesz át Romániától; a szállított mennyiség kétharmada nyersolaj, a mara­dék pedig melléktermék. — Törökország: Eregli­ben, Konya mellett burgonyakeményítőgyárat létesítenek. Kitüntetés. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó dr. O­r­a­v­e­c­z Árpád magyar királyi állami vas-, acél- és gépgyári igaz­gatóhelyettesnek közhasznú érdemes tevékenysége el­ismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi cí­met adományozta. Tejsürüségmérők és ásványolaj fokmérők hazai gyártása. Értesülésünk szerint a Metzner Tibor, izzó­lámpa és üvegtechnikai cég (Budapest V., Lehel­ u. 17/a.) berendezkedett tejsürüségmérők és hitelesített ásványolaj fokmérők gyártására. SIEGEL: „DIE VERFAHREN DER ANORGANISCH - CHEMISCHEN INDUSTRIE“ (Band I. Berichtsjahr 1934. Pengő 54.40) című könyvet megtekintésre megküldi és azt előnyös részletfizetésre szállítja. FISCHER JENŐ könyvkereskedő Bp. VII. Erzsébet­ körút 27. Wessely István és Tsa. utóda Nagy Károly Frigyes Laboratóriumi eszközök gyára Budapest IV., Apponyi tér 1. sz. Telefon: 83-3-26 és 82-6-93. Mindennemű kémiai ipari készülékek gyártása, V 2A extra és supra­sav és rozsdaellenálló acélból. Vegyészeti gyárak és labo­ratóriumok teljes berendezését garancia mellett vállaljuk. Tartányok, szivattyúk, vegyiipari gépek, transzmissziók, csövek használt üzemképes állapotban olcsón kaphatók HOHN N­. M. vas-, fém és gépkereskedelmi r. t. Budapest, VI. Váczi út 39/41. Telefon: 92-2 —18, 1. szám. 1­1 •■íh' hyperoxid 30-40 Vol.% tökéletes vegytiszta minőségben. SCHERING-KAHLBAUM AG BERLIN :A; Képviseli: > * -■■ “budai Goldberger Sándor és Társa Bpest, V., Báthory­ u. 5. Tel. 23-6-92

Next