Vegyi Ipar, 1937 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1937-03-16 / 4-5. szám

XXXVI. évfolyam Budapest, 1937. március 16. 4—5. szám. Köt7 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési ára : egész évre 24.— pengő, — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, IX., Mester­utca 11. sz. — Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron- kint 0.30 pengő Külföldi hirdetéseknél 0'40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám . 48,466 — Szer­kesztőségi és kiadóhivatali; Telefon: 1—431—76. 1 VEGYI IPAR Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement : 24,— Pengő. — Redaktion und Administra­tion : Budapest, IX, Mester­utca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 030 Pengő. Aus­landsanzeigen 0 40 Pengő. — Ungarische Postaparkassa Scheck-Konto Nr. 48.466. — Redaktions- und Administra­tionstelefon ; 1—431—76.- Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort!.Redakteur. LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der client. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Önellátás a kerámiai iparban — Irta: Papp Tibor oki. vegyészmérnök — Bár egyesek még mindig küzdenek az autarkiás törekvések ellen, az önellátás politikája mégis foko­zatosan tért hódít. Ha vannak is érveink az erősza­kolt autarkia ellen, egy bizonyos, hogy a kerámiai ipar tipikusan az a terület, melyen az önellátásnak feltétlen létjogosultsága van. Ma már mosolygunk azon, hogy a kerámiai ipar egyidőben a szenet, a tüzelőanyagot is külföldről szerezte be, épúgy hibáz­tatni kell azonban azt, hogy a tulajdonképeni nyers­anyagot vagy annak egy jelentékeny részét: az agyag­féleségeket még mindig külföldről igyekezünk besze­rezni; nem régen még legalább 5 ezer vagonra lehe­tett becsülni azt a mennyiséget, melyet kerámiai gyáraink tüzetálló termékek, samott, magnezit, tégla slb. előállítására behoztak, nem is számítva a fi­nomabb kerámiai gyártmányok nyersanyagait (kaolin, földpát stb.). Már a sárospataki kaolintelepek föltárásával kap­csolatban felhívta ezekre a visszáságokra a figyel­met Györki dr. (Magyarországi koalinelőfordulá- sok) és kifejtette, hogy a külföldi nyersanyagok használata nagyrészben megszokáson alapszik és azon is, hogy a kellő kerámiai és tudományos isme­retekkel nem rendelkező mesterek irtóznak új anya­gok bevezetésétől, ha azok jobbnak és megfelelőbb­nek is tekinthetők, mint a külföldi anyagok, melye­ket vagy melyeknek az ismeretét a Meisterwirtschaft magával hozta. A külföldi anyagokhoz való görcsös ragaszkodást a hazai nyersanyagok olcsóságával sem lehetett legyőzni és nálunk még akkor is ragasz­kodtak egyes külföldi nyersanyagokhoz, ha azok hasznaialatól a saját termelési területen, tudomá­nyos szempontból vezéreltetve, el is tértek. A mester gyárvezető nem vette észre és nem tudott alkalmaz­kodni a haladáshoz. Más kérdés azután, hogy a kívánatos nyersanya­gok valóban vannak-e Magyarországon. Nagyon ör­vendetes, hogy az iparügyi kormány is erélyesen foglalkozik az utóbbi időben ezzel a kérdéssel és csak üdvözölni lehet Petneházy államtitkárt, mi­kor a kérdést nagy szaktudással és hozzáértéssel napirenden tartja és támogat minden olyan törek­vést, mely a hazai anyagoknak a kerámiai ipar­ban való térdódítását elősegíti. A kaolinon kívül, melynek kitermelésére újabban két részvénytársaság is alakult, főleg és elsősorban a tüzetálló, u. n. samottanyagok pótlása, illetve elő­teremtése tekinthető fő feladatunknak. Már a huszas években kifejtette Györki dr., hogy hazai kaolinelőfordulásaink közül a kerámiai ipar szempontjából a sárospataki előfordulás az, mely hivatva van a külföldi kaolinokkal a versenyt fel­venni; sajnos, az említett megoldások nem ebben az irányban haladlak, ugyanígy a samottanyagok tekintetében is még mindig nem a legmegfelelőbb megoldások felé irányullak és ezért örömmel lehet ismertetni azokat az újabb vizsgálatokat, melyeket a wildsteini agyag pótlására igen alkalmas feltárás anyagával végeztünk. A wildsteini agyagot azért kell említeni, mert főleg ez az a típus, melyet hazai anyagokkal ed­dig nem tudtak vagy nem mertek pótolni. Az új feltárások teljesen pótolni képesek a wildsteini anya­got, elég néhány erre vonatkozó vizsgálati adatot összeállítani. Így a wildsteini „Nero Fí: (I) és „Steingutton B“ és a wildsteini samottagyag letételeket mulatták: (III) a következő I. II. III. Kovasav 45.01 o/o 46.35o/o 46.35o/o Aluminiumoxid 35.40 „ 38.77,, 37 .35 „ Vasoxid 1.00 „ 1.11 „ 1.58 „ Kalciumoxid 0.14 „ 0.— „ o.io „ Magnéziumoxid 0.12 „ 0.—„ 0.01 „ Izzítás veszt. 16.79 „ 13.44,, 13.00 „ Ha ezeket az adatokat megtekintjük, azt látjuk, liogyr a föld-alkálifémek igen kis mennyiségben van­nak jelen, viszont az analízisben nem szereplő alkálink, a natrium- és káliumoxid mennyisége az lo/0-t is eléri ezekben az anyagokban, az I. sz. anyag­nál viszont az izzítás veszteség mutal feltűnően magas értéket. Ez anyagokkal szemben az új feltárások kiváló és sok tekintetben még előnyösebb hatású anya­gokat eredményeztek, így egyik agyag 12.44o/0 izzí- tási veszteség mellett 40.43»/o kovasavtartalmat, egy másik 13.12o/o izzítási veszteség mellett 37.77«/o kova­savat tüntet fel. Általában a kaolinokra jellemző, tehát az elméleti összetételt megközelítő 13o/o körüli izzítási veszteség mellett ezek az anyagok kb. csak 40o/0 kovasavanhid- ridet tartalmaznak, viszont olvadáspontjuk szintén [eléri a wildsteini anyagoknak megfelelő 34—35 Seger gúlának megfelelő hőfokot. Szemben a wildsteini agyagokkal, ezek az agyagok bázikusabbak és mivel nekünk magnezitelőfordulá­saink nincsenek, a samottipar szempontjából külö­nös örömmel kell üdvözölni ezeket az anyagokat. Az anyagok előfordulása oly szerencsés, hogy a gyakorlati eredmények alapján hivatva lesznek ke­rámiai iparunkban az önellátást a samottaanyagok és a kőanyagcikkek előállítása terén biztosítani. Milyen legyen a jó alapszappan ? — Irta: miilei Pálffy László szappantechnikus — Az utóbbi időben gyakrabban képezi vita­tárgyát, hogy milyen kellékekkel kell bírni a jó alap­szappanoknak. Vannak, akik azt vitatják, hogy a jó alapszappánnak főleg plasztikusnak kell lennie, mivel ez biztosítja az alapszappannak a könnyű feldolgozhatóságát. Ez a tulajdonsága a szappannak azonban még korántsem garantálja azt, hogy az alapszappan műiden tekintetben kiíogásfalaii és jó minőségű. Hogy a mosószappanokat fel lehet-e használni alapszappan gyanánt, erre határozott feleletet adni nagyon bajos, mert az főleg attól függ, bőgj: mí- lj:en zsiradékösszetételből készült a mosószappan és milyen módon lett az főzve. A magam részéről soha sem adnék senkinek sem olyan tanácsot, hogy alapszappan gyanánt mosó­szappant használjon, mert a mosószappan elkészí­tése sohasem igényel olyan gondos megmunkálást, mint amilyent az alapszappan elkészítésnél kell alkalmazni. Már az alapszappan főzésére szolgáló zsírelegyet is egészen más anyagokból kell kivá­lasztani egy alapszappannak, mint a mosószappan részére. Amíg pl. a mosószappanokat minden elkép­VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V2A. MÜGYOR VEGYIIPÜRI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GŐZÖLÖK, AUTOKLAVOK KEVERŐK. VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapitva 1807 ALLE APPA­RATE FÜR DIE GE­SAMTE CHEMISCHE INDUSTRTE BUDAPEST, X., Moszlopl-u. 1. zelhető zsiradékból elkészíthetjük, addig a pipere- szappan gyártására csak alig néhány zsiradékféle­ség használható fel szakszerűen. A jó alapszappan készítéséhez a legideálisabb zsírelegy 15—20o/0 kóku.szolajból és 80—85«/0 faggyú­ból áll. A faggyúból alapszappanhoz csakis a legjobb minőségű fehér, u. n. piperefaggyút alkalmazzuk, ami 43—45 titer számot mutat. Ha kevesebb, akkor azt jelenti, hogy valami idegen zsiradékkal, főleg növényi olajokkal van keverve. Magasabb literrel főleg a birkafaggyú bír, ami felmehet egész 48-ig. Ezl azonban a legtöbb esetben már a kellemetlen szaga elárulja. Igen jó alapszappanzsírelegyet szol­gáltat a disznózsír is, ez azonban magas áránál fogva kifogástalan állapotban a szappanfőző üzembe nem kerülhet. A disznózsír a hosszú és néha a szakszerűtlen beraktározás következtében megavaso- dik. Az ilyen megavasodott disznózsírt: szokták az­után, mint emberi élvezetre alkalmatlant, a szap­panfőző üzemek felhasználni. Igaz, hogy egy kevés finomítási művelettel élvezhető állapotba lehet hozni az ilyen elromlott zsiradékot, de a legtöbb esetben a tulajdonos inkább olcsón eladja a szappangjár- nak, minthogy finomítási műveletnek alávetné a már kárbaveszettnek vélt árúját. Hogy a kellőképpen megválasztott zsírelegyből ki­fogástalan alapszappant nyerhessünk, elsősorban ki­fogástalanul elszappanosítjuk a zsiradékot, illetve a szokásos módon 3 vizen főzzük, a harmadik vizen kimívelj ük, ami az alapszappankészítésnél a leg­kényesebb művelet, mert evvel minden esetleg ed­dig elkövetett hibát jóvá tehetünk, de viszont ha ezt nem tudjuk kellő szakszerűséggel keresztülvinni, akkor kárbaveszett minden eddigi fáradságunk és az alapszappan hasznavehetetlen lesz. Mint említettem, az alapszappan jósága főleg két főtényezőn múlik. Az egyik a zsírelegy összeállítása, a másik pedig a jól megválasztott zsírelegynek szak­szerű elszappanosítása, majd pedig a szappan kimí- velése. Ez a kimívelés dióhéjban összefoglalva abból áll, hogy az előtte való este kisózott és másnap reg­jeqhnIKAI VEGYIANYAGOK Sürgönyeim: LIND ACID Laboratóriumi felszereléseket eroély és szabó Analytikai mérlegeket Sieben G, m. b. H. bánáti! platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1889. I. rendű kivitelben gyárt. saját mechanika^ üvegtechnikai és asztalos flzembei^^ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom-utca 46. Tel.: 1-335-74 és 1-323-95. »MERCK« és »KAMIM« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék