Vegyi Ipar, 1937 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1937-03-16 / 4-5. szám
XXXVI. évfolyam Budapest, 1937. március 16. A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort!.Redakteur. LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. Dipl. Ingenieur. Köt. Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési ára : egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Mesterutca 11. sz. — Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoronkint 0.30 pengő Külföldi hirdetéseknél 0.40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám : 48,466 — Szerkesztőségi és kiadóhivatali. Telefon: 19 431—76. 1VEGYI IPAR Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der client. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. — Jahresabonnement : 24,— Pengő. — Redaktion und Administration : Budapest, IX, Mesterutca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 030 Pengő. Auslandsanzeigen 0 40 Pengő. — Ungarische Postaparkassa Scheck-Konto Nr. 48.466. — Redaktions- und Administrationstelefon ; 1—431—76. - Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Önellátás a kerámiai iparban — írta: Papp Tibor oki. vegyészmérnök — Bár egyesek még mindig küzdenek az autarkiás törekvések ellen, az önellátás politikája mégis fokozatosan tért hódít. Ha vannak is érveink az erőszakolt autarkia ellen, egy bizonyos, hogy a kerámiai ipar tipikusan az a terület, melyen az önellátásnak feltétlen létjogosultsága van. Ma már mosolygunk azon, hogy a kerámiai ipar egyidőben a szenet, a tüzelőanyagot is külföldről szerezte be, épúgy hibáztatni kell azonban azt, hogy a tulajdonképeni nyersanyagot vagy annak egy jelentékeny részét, az agyagféleségeket még mindig külföldről igyekezünk beszerezni; nem régen még legalább 5 ezer vagonra lehetett becsülni azt a mennyiséget, melyet kerámiai gyáraink tüzetálló termékek, samott, magnezit, tégla stb. előállítására behoztak, nem is számítva a finomabb kerámiai gyártmányok nyersanyagait (kaolin, földpát stb.). Már a sárospataki kaolintelepek föltárásával kapcsolatban felhívta ezekre a visszáságokra a figyelmet Györki dr. (Magyarországi konlinelőfordulások) és kifejtette, hogy a külföldi nyersanyagok használata nagyrészben megszokáson alapszik és azon is, hogy a kellő kerámiai és tudományos ismeretekkel nem rendelkező mesterek irtóznak új anyagok bevezetésétől, ha azok jobbnak és megfelelőbbnek is tekinthetők, mint a külföldi anyagok, melyeket vagy melyeknek az ismeretét a Meisterwirtschaft magával hozta. A külföldi anyagokhoz való görcsös ragaszkodást a hazai nyersanyagok olcsóságával sem lehetett legyőzni és nálunk még akkor is ragaszkodtak egyes külföldi nyersanyagokhoz, ha azok használatától a saját termelési területen, tudományos szempontból vezéreltetve, el is tértek. A mester gyárvezető nem vette észre és nem tudott alkalmazkodni a haladáshoz. Más kérdés azután, hogy a kívánatos nyersanyagok valóban vannak-e Magyarországon. Nagyon örvendetes, hogy az iparügyi kormány is erélyesen foglalkozik az utóbbi időben ezzel a kérdéssel és csak üdvözölni lehet Petneházy államtitkárt, mikor a kérdést nagy szaktudással és hozzáértéssel napirenden tartja és támogat minden olyan törekvést, mely a hazai anyagoknak a kerámiai iparban való térhódítását elősegíti. A kaolinon kívül, melynek kitermelésére újabban két részvénytársaság is alakult, főleg és elsősorban a tüzetálló, u. n. samott anyagok pótlása, illetve előteremtése tekinthető fő feladatunknak. Már a huszas években kifejtette Györki dr., hogy hazai kaolinelőfordulásaink közül a kerámiai ipar szempontjából a sárospataki előfordulás az, mely hivatva van a külföldi kaolinokkal a versenyt felvenni; sajnos, az említett megoldások nem ebben az irányban haladtak, ugyanígy a samottanyagok tekintetében is még mindig nem a legmegfelelőbb megoldások felé irányultak és ezért örömmel lehet ismertetni azokat az újabb vizsgálatokat, melyeket a wildsteini agyag pótlására igen alkalmas feltárás anyagával végeztünk. A wildsteini anyagot azért kell említeni, mert főleg ez az a típus, melyet hazai anyagokkal eddig nem tudtak vagy nem mertek pótolni. Az új feltárások teljesen pótolni képesek a wildsteini anyagot, elég néhány erre vonatkozó vizsgálati adatot összeállítani. Így a wildsteini „Nero FI, (I) és „Steingutton B“ és a wildsteini samottagyag letételeket mutatták: (III) a következő Ha ezeket az adatokat megtekintjük, azt látjuk, hogy a föld-alkálifémek igen kis mennyiségben vannak jelen, viszont az analízisben nem szereplő alkálink, a nátrium- és káliumoxid mennyisége az I/O-t is eléri ezekben az anyagokban, az I. sz. anyagnál viszont az izzítás veszteség mutat feltűnően magas értéket. Ez anyagokkal szemben az új feltárások kiváló és sok tekintetben még előnyösebb hatású anyagokat eredményeztek, így egyik agyag 12.44o/o izzítási veszteség mellett 40.436/o kovasavtartalmat, egy másik 13.12o/o izzítási veszteség mellett 37.77«/o kovasavat tüntet fel. Általában a kaolinokra jellemző, tehát az elméleti összetételt megközelítő 13o/o körüli izzítási veszteség mellett ezek az anyagok kb. csak 40o/0 kovasavanhidridet tartalmaznak, viszont olvadáspontjuk szinténeléri a wildsteini anyagoknak megfelelő 34—35 Leger gúlának megfelelő hőfokot. Szemben a wildsteini agyagokkal, ezek az agyagok bázikusabbak és mivel nekünk magnezitelőfordulásaink nincsenek, a samottipar szempontjából különös örömmel kell üdvözölni ezeket az anyagokat. Az anyagok előfordulása oly szerencsés, hogy a gyakorlati eredmények alapján hivatva lesznek kerámiai iparunkban az önellátást a samottaanyagok és a kőanyagcikkek előállítása terén biztosítani. I. II. III. Kovasav 45.01 o/o 46.35o/o 46.35o/o Aluminiumoxid 35.40 „ 38.77,, 37 .35 „ Vasoxid 1.00 „ 1.11 „ 1.58 „ Kalciumoxid 0.14 „0.— „ o.io „ Magnéziumoxid 0.12 „0.—„ 0.01 „ Izzítás veszt. 16.79 „ 13.44,, 13.00 „ Milyen legyen a jó alapszappan ? — Írta: milei Pálffy László szappantechnikus — Az utóbbi időben gyakrabban képezi vitatárgyát, hogy milyen kellékekkel kell bírni a jó alapszappanoknak. Vannak, akik azt vitatják, hogy a jó alapszappannak főleg plasztikusnak kell lennie, mivel ez biztosítja az alapszappannak a könnyű feldolgozhatóságát. Ez a tulajdonsága a szappannak azonban még korántsem garantálja azt, hogy az alapszappan manden tekintetben kifogástalan és jó minőségű. Hogy a mosószappanokat fel lehet-e használni alapszappan gyanánt, erre határozott feleletet adni nagyon bajos, mert az főleg attól függ, hogy milyen zsiradékösszetételből készült a mosószappan és milyen módon lett az főzve. A magam részéről soha sem adnék senkinek sem olyan tanácsot, hogy alapszappan gyanánt mosószappant használjon, mert a mosószappan elkészítése sohasem igényel olyan gondos megmunkálást, mint amilyent az alapszappan elkészítésnél kell alkalmazni. Már az alapszappan főzésére szolgáló zsírelegyet is egészen más anyagokból kell kiválasztani egy alapszappannak, mint a mosószappan részére. Amíg pl. a mosószappanokat minden elképzelhető zsiradékból elkészíthetjük, addig a pipereszappan gyártására csak alig néhány zsiradékféleség használható fel szakszerűen. A jó alapszappan készítéséhez a legideálisabb zsírelegy 15—20o0 kókuszolajból és 80—850/0 faggyúból áll. A faggyúból alapszappanhoz csakis a legjobb minőségű fehér, u. n. piperefaggyút alkalmazzuk, ami 43—45 liter számot mutat. Ha kevesebb, akkor azt jelenti, hogy valami idegen zsiradékkal, főleg növényi olajokkal van keverve. Magasabb literrel főleg a birkafaggyú bír, ami felmehet egész 48-ig. Ezt azonban a legtöbb esetben már a kellemetlen szaga elárulja. Igen jó alapszappanzsírelegyet szolgáltat a disznózsír is, ez azonban magas áránál fogva kifogástalan állapotban a szappanfőző üzembe nem kerülhet. A disznózsír a hosszú és néha a szakszerűtlen beraktározás következtében megavasodik. Az ilyen megavasodott disznózsírt szokták azután, mint emberi élvezetre alkalmatlant, a szappanfőző üzemek felhasználni. Igaz, hogy egy kevés finomítási művelettel élvezhető állapotba lehet hozni az ilyen elromlott zsiradékot, de a legtöbb esetben a tulajdonos inkább olcsón eladja a szappangyárnak, minthogy finomítási műveletnek alávetné a már kárbaveszettnek vélt áruját. Hogy a kellőképpen megválasztott zsírelegyből kifogástalan alapszappant nyerhessünk, elsősorban kifogástalanul elszappanosítjuk a zsiradékot, illetve a szokásos módon a vizen főzzük, a harmadik vizen kimíveljük, ami az alapszappankészítésnél a legkényesebb művelet, mert evvel minden esetleg eddig elkövetett hibát jóvá tehetünk, de viszont ha ezt nem tudjuk kellő szakszerűséggel keresztülvinni, akkor kárbaveszett minden eddigi fáradságunk és az alapszappan hasznavehetetlen lesz. Mint említettem, az alapszappan jósága főleg két főtényezőn múlik. Az egyik a zsírelegy összeállítása, a másik pedig a jól megválasztott zsírelegynek szakszerű elszappanosítása, majd pedig a szappan kimívelése. Ez a kimívelés dióhéjban összefoglalva abból áll, hogy az előtte való este kisózott és másnap rég VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V2A. MAGYAR VEGYIIPARI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GŐZÖLÖK, AUTOKLAVOK KEVERŐK, VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapitva 1807 ALLE APPARATE FÜR DIE GESAMTE CHEMISCHE INDUSTRTE BUDAPEST, X., Moszlopl-u. 1. 4—5. szám. jechnIKAI VEGYIANYAGOK Sürgönyeim: LIND ACID Laboratóriumi felszereléseket erkély és szabó Analytikai mérlegeket Sieben G. m. b. H. bánáti platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1889. I. rendű kivitelben gyárt. saját mechanika^ üvegtechnikai és asztalos fszembel^^ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom-utca 46. Tel.: 1-335-74 és 1-323-95, »MERCK« és »KAMIM« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben.