Vegyi Ipar, 1938 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-15 / 1. szám

Di XXXVII. évfolyam h M m Budapest, 1938. január 15. ZS TZ J 1. szám. Megjelenik minden hó 15-én é* 30-án — Előfiietéai Ara : egész évre 24.— pengő, — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, IX., Mester­eden 11. sz. — Hirdetési ár: egy Hasáb millimétersoron- hint 0.30 pengő Külföldi hirdetéseknél 0'40 pengd. — Magyar postatakarékpénztárt •zámlaszám . 48,466 — Szer­kiadóhivatali ; VEGYI Mtfoa: 1—431—76. I Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. nnd 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement : 24,— Pengő. — Redaktion und Administra­tion : Budapest, IX, Mester­utca 11 Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0'30 Pengő. Aus­landsanzeigen 0 40 Pengő. — Unparische Postsparkasse Scheck-Konto Nr. 48.466. — Redaktions- und Administra­tionstelefon ; 1—431—76. EEr a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs- cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantwort!. Redakteur LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Nitrocellulóz a bőriparban irta: Menesdorfer Kálmán vegyész — A bőrök esínozása A különféle bőrök elsőrendű előállításával a bőr­gyártás még nincs kimerítve. A bőr, mint nyersanyag, a feldolgozó ipar szolgálatában napról-napra újítá­soknak van alávetve, annál ,is inkább, mivel a bőr­iparnak manapság a napról-napra változó divatot is követnie kell. A divat pedig rendszerint nem a nyersanyag tartalmát követeli, hanem elsősorban külső csínját. Nem elég tehát az, ha a technika elő tudja állítani a könnyű és finom bőranyag sok­féle változatát, de eleget kell tennie az utóbbi évek divatja kívánalmainak is, amelyek rendszerint szín vagy színváltozatokra vonatkoznak. A bőrök szineit kétféleképen adják: u. m. fürde­tés, áztatás, bemártás (tauchen) vagy takarás, be­fedés (decken) által. Az első eljárásnak hátrányai vannak. Bemártás alatt a bőr teleszívja magát, megduzzad és eredeti állapotát nem elég gyorsan nyeri vissza. Alsó hú­sos oldala is festékes lesz, a különböző cserző- és zsíranyagok egyenlőtlen tartalma miatt a bőr szí­nén színárnyalatok, esetleg foltok támadnak stb. & második eljárás, olajalapon kidolgozott takaró- festékkel, könnyű, finom bőröknél egyáltalán nem, nehezebb bőröknél igen hátrányosan alkalmazható. A takarófestékek összetétele ugyanis: kötőanyag, pu- hító-szárítóanyag és pigment (szintadó festék). Ezek­nek együttvéve oly sűrű masszát kell alkotniok, hogy a tárgyak felszínén megszáradás után, egy teljesen eltakaró réteget képezzenek. A lakkbőrök­nél használt olajfesték azonban lassan száradó anyag és amíg folyékony állapotban van, a festett tárgy anyagába beszívódik, ami a bőrnél annál könyr nycDben megy', mivel a bőr legfelsőbb .étege a felhám (epidermis) telve van pórusokkal, a máso­dik rétege pedig: az irha (cidis) teljesen rost­szerű anyag. Ha feltesszük, hogy egy egyszeri fel­hordás után már megkapnék a bőrnek rendes elérni kívánt felületét, már akkor is annyi fes­tékanyagot vittünk a bőrre, hogy az vastaggá lett. De az egyszeri felhordást a bőr elszívja és hogy az elszivódás megálljon, többszöri felhordásra van szükség. Mikor az ecset helyett a pisztollyal való felhordással próbálkoztak, az eredmény ugyanaz ma­radt. A legutóbbi időben azonban segítségre jött egy újabb festékanyag feltalálása, amit műszaki téren nitrocelluló z-festéknek neveznek. VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V2A. MAGYAR VEGYIiPARI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GÖZÖLÖK, AUTOKLÄVOK KEVERÖK, VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapítva 1807 ALLE APPA­RATE FÜR DIE GE­SAMTE CHEMISCHE INDUSTRIE BUDAPEST, X., Noszlopl-u. 1. Ennek a festéknek elsőrendű sajátsága az, hogy gyorsan szárad, annyira gyorsan, hogy ecsettel csak abban az esetben hordható fel a tárgyakra, ha közvetlen ilyen célra állítják össze. Második sajátsága e festéknek, hogy igen-igen vékony réteget képez (és ez a vékony réteg igen rugalmas és bizonyos mér­tékig nyújtható is. Azért nevezzük különben íes- téklakknak is, mert teljesen takaróképes festék és mechanikai behatásra fényes felületű. A modern bőrgyártás eme tulajdonságai miatt megjelenése örömmel szolgálatába állította és finom, mint a nehezebb ipari majdnem teljes egészében nitro­után azonnal és ma már úgy a bőrök szinezése cellulóz (kollódium) festék utján történik. E festék lényege a következő: kötőanyaga nem olaj, hanem nitrocellulózból készült kollódium, amelybe színezés céljából pigmenteket, a rugalmasa­it. ság, hajlékonyság és nyújthatóság céljából pedig pu­hítóanyagokat keverek. Száradás után filmszerű fe­lülete van, mely film víz-, elég tekintélyes fokig hő-, sav- és lugálló. A kötőanyag helyes megválasztása esetén a leg­finomabb bőrök legkönnyebb festékanyaga, egyben a hasított bőnöknek oly erős és dús festékanyagú felületet ad, hogy az barkázható, sőt mintázhatóvá válik. E nitrocellulóz-festék elkészítéséhez szükséges összes anyagok 95o/o-ban hazai termékek. Eme sokoldalú és különleges igényeket, szolgáló festékek elkészítését és helyes alkalmazását ismer­tetni fogjuk a Vegyi Ipar következő számában. Hozzászólás „A közönség és a fé­reg írté ipar“ cimü közleményhez — Irta : Horváth István oki. vegyészmérnök, m. kir. törvényszéki szakértő — A Vegyi Ipar előző számában a fenti címen meg­jelent közlemény sajnálatos körülményként álla­pítja meg, hogy a közönség által alsóbbrendű mun­kának tekintett féregírló ipar a fővárosi közönség- körében általában bizalmatlanságnak örvend. Mivel hosszabb ideig űztem ezt az ipart, némileg hivatottnak érzem magam, hogy ehhez a tárgyhoz hozzászóljak és fényt derítsek azokra a kérdésekre, amiket megváltoztatva, a féregírtó ipar is teljes egyenrangúságot nyer a legliszteltebb foglalkozással. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy' a nagy- közönség általában, mint olyan, laikus ebben a kér­désben is, amikor panaszával a féregírtóhoz for­dái, ugyan olyan elbánásba részesíti azt, akár az orvost, hiszen végeredményben egy testi kényelmet­lenségen, sőt lehet mondani beteg állapotán akar változtatni. Ezek után teljesen az illető íéregírtón múlik, hogy tiszteletet parancsol-e maga és ez­által az egész szakma iránt vagy pedig olyan be­nyomásokat hagy maga után, amik nem hízelgők az egész iparra. Itt kezdődik tehát tulajdonképpen a féregírtó ipar alacsonyabbrendűségének megítélése. A féregírtó- ipar magába fogadott számos olyan existenciát, akik felkészültség és kellő lelkiismeretesség hiányában a fenti vélemény kialakulását idézték elő a nagyközön­ségben. Ha egy szakképzett, okleveles ember jelent meg a munka felvételére, rendszerint a legelőzékeny el­bánásban részesült és többnyire előnyösebb árat is ért el. Viszont rendes gyakorlat, hogy amikor több vállalathoz vagy magános iparosokhoz fordultak a munka kiadásánál, azok emberei rendszerint egy­másnak adták a kilincset és egymás munkáit köl­csönösen lecsepülték, nem gondolva arra, hogy ez­zel maguknak is éppen annyit ártanak, amennyit a konkurrenciának véltek ártani. Ehhez hozzávéve még, hogy a legkülönbözőbb árakat közölték az érdekelttel, el lehet gondolni, milyen vegyes érzelmekkel gon­dolt vissza az illető az egész féregirtásra, amikor lakását erre a célra kiszolgáltatta. További fontos kérdés az ipar iránt tanúsított nagy­fokú bizalmatlanság. Bár ez részben érthető már a fentiek után is, de mégis további megvilágítást igényel. Ennek első és legfontosabb oka a tűl- ságba hajszolt üzleti szellem, ami alatt azt kell ér­teni, hogy lehetőleg akármilyen áron is minden munkát meg kell szerezni, ami a legtöbb esetben az elvégzendő munka rovására megy. Pedig azt a jóleső érzést és azt a veleszemben megnyilvánuló tiszteletet csak az érti meg, aki már átélte, amikor a megjelent féregírtó a megadott limit ár esetében kijelenti, hogy ezért nem áll módjában lelkiismeretes munkál nyújtani ős forduljun a "él máshsr. Tr" -’' kívül lehetőleg szabott áron kell dolgozni és alkuba nem szabad bocsátkozni. Az alku már maga bizal­matlanság. Ugyancsak ezt a bizalmatlanságot fo­kozza a végzett féregirtások mind gyakrabban elő­forduló sikertelensége. A sikertelenség okai pedig részben a hiányos szakképzettség, az alacsony áron történt vállalás esetében az elégtelen anyagfelhasz­nálás, vagy nem utolsó sorban a minél nagyobb haszon elérése. Ismeretes, hogy összesen alig néhány anyag használatos féregírtásra és azok közül is elsősorban az elgázosíthatók legelterjedtebbek. Ezek közül mint legismertebbet a ciánt, illetve a ciánhidrogént kell említeni. A német katonaság a háború alatt kísér­letezett vele, hogy a hadseregben elterjedt elősdiek irtására az addig használatos magosnyomású víz­gőzt a ruhanemű kímélése céljából kiküszöbölje. Megállapította, hogy 5 g/m3 ciánhidrogén használata mellett a legtöbb élősdi petéje elpusztul, kivétel a moly. A zárt terekben alig létesíthető légcirkuláció és a falakon történő átdiffundálás miatt mégis sok­szor előfordult, hogy a ruhákban és a kórházak helyiségeiben életképes ruhatetű- és potoskapeték maradtak és ezáltal az egész féregírtás illuzórikussá vált. Végül is a kísérletek alapján mint a még teljes biztonságot nyújtó gázkoncentrációt 1 o/o-ban állapí­tották meg, vagyis 1 kg levegőre 10 g ciánhidrogén. Ez egy m3 űrtartalomnál 12 g ciánhidrogén, cián­nátriumban kifejezve kb. 23 g. Kérdés, hány fő­város féregírló használ ciánozás alkalmával 100 m3- űrtartalomra 2.3 kg ciánnátriumot? Egészen biztosan megállapítható, hogy egyik sem. Ebből kifolyólag mindegyik munkája illuzórikus és tisztán szerencse LlííSolESII TECHNIKAI VEGYIANYAGOK Sürgönyeim : LINDAC1D Laboratóriumi felszereléseket Analitikai mérlegeket Elsőrendű platina eladás és vétel. ALAPÍTÁSI ÉV: 1889 ERDELY és SZÁ laboratóriumi fölszerelések, tanszerek és precizK/ Budapest, IX., Liliom-utca 46. Tel. : 1-3' («és »KÜHLDAUM« vr vegytiszta minő r

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék