Vegyi Ipar, 1938 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-15 / 1. szám

4- oldal. VEGYI IPAR 1. szám. dolga. Mint látjuk, a bizalom akkor áll majd helyre, ha kellő szakismerettel rendelkező férekírtóknak szí­vük is lesz a kellő mennyiségű anyagok felhaszná­lására. Végül az avval történő védekezés, hogy a lakások újra fertőztetnek behuroolás által, nem helytálló, különösen ]>oloska esetében, ismerve annak tulaj­donságait és életét. Kimondott éjjeli állat a poloska, csökevényes szeme látásra alkalmatlan, sőt a vilá­gosság fájdalom érzetet kelt benne, a megszokott helyéről csak táplálkozás miatt távozik, stb. Behur- colása csak néhány különleges úton történhetik. Nagy poloskás bútordarabokkal vagy kölcsönkönyv- lárakból származó könyvekkel vagy utazás után, esetleg olyan esti vagy éjjeli szórakozó helyekről, ahol a kellő tisztántartás hiánya miatt elszaporodotlf Az ilyen helyekről hurcolt poloskákat pedig az első napok alatt ki lehet fogni a lakásokból, mert nem tudtak még kellőleg elhelyezkedni, sem a szaporo­dásról gondoskodni. Kétségtelenül bizonyos, hogy a fővárosi lakások nagyfokú elpoloskásodásának egyik főoka a családi élet lazasága és a háziasszonyok j mind szabadabb élet folyása. Ezáltal ugyanis a sze- | mélvzet ellenőrzése fokozatosan lazulva, a lakások tisztántartása is külszínes. A látszólag tisztántartptt lakásokban a kevésbbé hozzáférhető helyeken hó- | napos por és hulladék rétegek alatt a legnagyobb könnyebbséggel szaporodnak a legkülönfélébb fér­gek. A lakás tulajdonosa erről csak akkor vesz tu­domást, amikor az együttélés már tűrhetetlen. Első gondolat ilyenkor a férges bútorok eltávolítása és a házi takarítás. Ezáltal azután veszélyben kerülnek nemcsak a környező lakások, hanem a padlás ré­vén a legfelső emeleti rész, esetleg a padláson lakó galambok által egészen váratlanul más lakások is. Ilyen esetekben azután a féregírtó tényleg nem te­hető felelőssé esetleges újabb fertőzés esetében. Mindenesetre a lakások féregmentességét és ez által a féregírlók szavatosságának komolyságát ad­dig nem lehet elérni, míg a főváros megfelelő ház- szabályrendelettel szigorú határok közé nem szorítja a háztulajdonosok és a lakók kötelességét ezen a téren és megfelelő szakközegekkel ellenőrizteti ezek­nek a kötelességeknek a betartását. A háziférgek, rovarok és legyek sokkal több veszélyt hordoznak egy nagy város lakosságának feje felett, mint egy légi támadás, mert alattomosan pusztítják és fertő­zik a lakosságot. Ila légoltalmi törvénnyel mód- | jában állt a hatóságoknak a lakosságot fegyelmezni és bizonyos veszélyhez hozzászoktatni, annál inkább kötelessége lenne alkalmas rendeletek életbelépteté­sével a második alattomos ellenség ellen is véde­keznie. Modern szappanillatok — Közli: millei Pálffy László szappantechnikus — Kölnivíz-szappanok Mivel a kölnivíz szappanokat kellemes üdítő illatuk miatt nagyon keresik a szaküzletekben, ezért ráve­tették magukat az olyan kisebb gyárak is, amelyek­nek nincsen meg a kellő felkészülségük az ilyen kényes cikk gyártására. Ez az oka annak, hogy igen sok selejtes áru van a piacon, aminek követ­kezményeképpen ez a szappanféleség már nem ör­vend olyan nagy keresletnek, mint néhány év előtt. A kölnivíz szappanok előállításához csak g leg- jobbminőségű, teljesen fehérszínű alapszappan hasz­nálható fel. A szappan jósága azonban a legtöbb esetben nem az alapszappan jóságán múlik, hanem leginkább az illatosító összetételén. A kölnivíz szap­panok illatait lcgnagyobbrészben az u. n. agrumen- oiajokból (narancsfélék illóolajai) állítják elő, ki­sebb mértékben egyéb illóolajokkal ,keverve. Az ag- rumen-olajok mind bőven tartalmaznak terpéneket, legnagyobb mértékben a eilromolaj. Az agrumen- olajokban levő Unionen nevű terpén a levegő be­hatására igen könnyen bomlik, amikor is olyan vegyi elváltozást szenved, ami az alapszappant is elbontja. Ez a vegyi átalakulás leginkább abban nyil­vánul, hogy a szappan kezdi elveszíteni kellemes üde illatát és mindjobban a faggyú szaga nyomul előtérbe, majd kezdenek sárga foltok jelentkezni; végre az egész szappan kellemetlen penetráns avas- szagú lesz. Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen szappan eladhatatlan. A hiba forrása legtöbb esetben az illatosítóhoz fel­használt illóolajokban rejlik. Ilyen hibaforrás le­het pl. a cilromolajnak túlzott mértékben való al­kalmazása. Nagyobbmérvű hibát okozhat, ha mes­terséges citromolajat használunk, abból a fajtábólj amelyiket limonenből állítottak elő. Tudni kell ugyanis, hogy a terpénmentes illóolajok gyártásánál nyert hulladékanyag: a terpén tartalmaz még illatos részeket is, azért azokat, mint vivőanyagokat, fel­használják a mesterséges illóolajgyártásnál. A mesterséges citromolaj pl. a következő anyagok­ból állítható össze: Citral 5.0, citronellal 7.0, geranylacelát 0.5, linalyl- acelát 1.5, octylaldehyd 0.1, decylaldehyd 0.1, li- monen ad 100.0. Az így készült mesterséges citromolaj számos célra megfelel, szappanok illatosítására azonban tel­jesen alkalmatlan. Ilyen alapon készítenek: berga- molt, portugál, narancsvirág stb. mesterséges illő olajakat, azonban ahol terpénből áll a vivőanyag,' azok a mesterséges illóolajok szappanok illatosítására mind alkalmatlanok. Ezeket a hibákat az illóolaj­gyárak már ismerik és éppen azért a szappangyártás céljaira olyan illóolajokat gyártanak, amelyek, egy­általában nem, vagy csak egész kis mértékben tar­talmaznak terpéneket, amelyek a szappanokat nem bontják el Általában nagyon ajánlatos a citrom­olajat (még a természeteset is) a lehető legnagyobb mértékben mellőzni, mert a természetes citromolaj is közel !K)o/o erejéig a Unionen nevű terpén! tar­talmazza és így megérthető, ha a túlzott mértékben való alkalmazása néha kellemetlen meglepetésekhez vezet. Az alábbiakban néhány közlünk: Bergamottolaj term. 300.9 Citral 30.0 Petitgrainolaj Parag. 50.0 Canangaolaj 25.0 Lavendulaolaj la 150.0 Rozma;inolaj eperlé 30.0 Zibethin H. 3.0 Bergamottolaj term. 309.0 Citromolaj term. 100.0 Neroliolaj mesters. 25.0 Petitgrain Parag. 50.0 Lavendulaolaj Fr. 50.0 Xylolmoschusol. 1:5 59.0 kölnivíz-szappan illatot Cilral la 100.0 Linalylacelál 200.0 Portugalolaj 100.0 Levendulaolaj 50.0 Petitgrainolaj 50.0 Benzoe rezinoid 29.0 Ketonmoschus 1 :10 50.0 Bergamo Ltolaj 300.0 Citral 50.0 Citromolaj 50.0 Rozmaringolaj 60.0 Spiklevendulaolaj 40.0 Petitgrainolaj 100.0 Neroliolaj mest. 50.0 Zibethin H. 5.0 LAPOSA ANDRAS KÁDÁRMESTER Vili.. Kálvá-ia-tér 13. Telefon: 1-374-57. Készít: textil, vegyipari ós galvanizáló kádakat. Hordók és kádáráruk nagy választékban. Újabb kémiai hadiszerek A világháborúban használt harcigázok közül ma kevés számít komoly támadófegyvernek. A hadi­technika mindjobban tökéletesedik, ma már főként oly gázokat keresnek és sajnos találnak is, amelyek ellen az álarc nem nyújt védelmet. Az 1916 feb­ruár havában először alkalmazott foszgén ugyan a legfélelmetesebb gázok egyike, azonban aktivszén és urotropin teljes védelmet nyújtanak ellene, úgy hogy már a világháború végén könnygázokkal együtt próbálták alkalmazni, mely utóbbiak a gázálarc leté- pésére kényszerítik a megtámadottat. Könnygázként használhatók bizonyos szerves brómvegyületek, mint a brómaceton, brómeceteszter, klór- és brómace- tofenon stb. A németek „tüsszentőgáza“, a kékkeresztes gáz, difenilklórarzínból állt, amely áthatolt a gázálar­con, az orr és a légzőutak heves izgatása közben; 0,03 mg belégzése elegendő volt arra, hogy a félelem­érzet hatását keltse. Vele együtt hadigázként jöhet számításba a mustárgáz (a franciáknál „yperite“ néven); ez utóbbi erős sejtméreg, a sejteket las­sanként elöli, hatása hosszú, napok vagy hetek múlva jelentkezhet. Míg a világháborúban olyan gázok jöttek csak alkalmazásba, amelyek gyorsan elpárolognak és ha­tásuktól a gázzóna aránylag könnyen mentesíthető, pl. klórmészoldat permetezésével, addig az újabb hadi­gázok már nehezebben illő folyadékok, sőt szilárd anyagok, amelyeket külön robbantóanyag szór szét, finom por- vagy ködként, amely a talajra, falakra, növényzetre, ruhákra stb. leülepszik és napokon; heteken át fejti ki mérgező hatását. Az amerikaiak „lewisitje“ repülőgépről való lepermetezésre van szánva; rendkívül erős méreg, klórvinildiklórarzin. Az összes, omberre-állatra ártalmas anyagokkal kí­sérleteznek a hadigázfeltalálók, így a talliummal, amellyel eddig patkányt irtották (embert csak téve­désből). A talliumnak egy szerves vegyülete eleinte nem okoz mérgezéstüneteket, bizonyos idő múlva azonban vérmérgezés lép fel, amelynek nincs ellen­szere. Vannak ma már gázok, amelyek súlyos agy- bántalmat, mások merevgörcsszerű bénulást okoz­nak, mint a kuráre-méreg. És hogy a gáztámadás hatásosabb legyen, zseniális feltalálók a gázmaszk- betét életmentő aktivszenét. teszik inaktívvá szerves kénvegyületekkel. Egy szerves thiovegyület órákig tartó undorító hányingert kelt; az áldozat végüt tökéletes egykedvűség állapotába jut és már maga kívánja a halált. Olyan anyag is van, amely a gázmaszkbetétben elbomlik, azt eltömi, úgy hogy az áldozatnak nem marad más választása, mint le­tépni az álaroot és belélegezni a kisérő méreggázt, vágj' megfulladni. A gázokkal versenyez ember- és kultúrapusztító hatásban a kémiai háború leg­újabb hajtása, a „lüzeső“, melynek anyaga a levegőn lassankint meggyullad és olthatatlanul ég. Repülő­gépekről apró darabkákban leszórva, nagy terüle­teket lehet vele menthetetlenül a tűzvész áldozatául vetni. Dr. R. E. KOLLODIUMGYAPOT (NITROCELLULOSE) minden ipari célra minden viscositásban Gyártja, szállítja, kívánságra mintával és árajánlattal szolgál: »NITROKEMIA« IPARTELEPEK R.-T. BUDAPEST, V. NÁDOR-U. 21 TELEFON: 1-285-99 Saját gyártmányú analitikai mérlegek. MARX és MÉREI tudományos műszergyár Budapest VI., Bulcsu utca 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék