Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1939 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1939-08-25 / 1. szám
Gyümölcslikőrök Irta: műlei Pálffy László üzemvezető vegyész A közkedveltségnek örvendő baracklikőírnek az elkészítése a következőképen történik: Nem nagyon puhára érett és kimagozott kajszinbarackot szőlőpréssel kipréselünk. Minden fléhez 3 kg. cukrot adunk. A cukor teljes feloldódása után belemérünk 25 kg kajszinbarackesszenciát (kapható Schimmel és Tsa cégnél, Budapest, X. Vértes u. 6.), 0.5 valódi szilvóriumot, 3 liter finom szeszt. Az elkészítést célszerűen 10 literes üvegben foganatosíthatjuk, oly módon, hogy először belemérjük az esszenciát, szilvóriumot és finom szeszt. Rázással jól összekeverjük és azután beleöntjük a külön edényben készített cukoroldalat. Néhány hónapig (legalább 5 hónap) tartó raktározás után papíron megszürlézzük (üzemben megfelelő szűrőkészüléken), azután palackozzuk. Igen szép, aranysárga színű ital, ami a legkiválóbb külföldi márkákkal is felveheti a versenyt. A legtermészetesebb eredeti gyümölcsíze van. Barackesszenciát magunk is készíthetünk. Egy 2000 cm3 üvegretortába összemérünk 1 g kloformot, 1 g keserűmandulaolajat, 2 g amilalkoholt, 1 g valériánsavas etiloxidot, 1000 g etilalkoholt és hozzáadunk egy kevés égetett magnéziát, lepároljuk, kevés elő- és utópárlatot véve. Hasonló módon készíthetünk őszibarackból is likőrt, csakhogy ahhoz őszibarackot és őszibarackesszenciát kell használni. Minden többi alkatrész ugyanabban az összetételben marad, őszibarackesszenciát a következőképpen álííhatunk elő: 2 g etilaldehid, 2 g amilalkohol, 5 íg vajsavas etiloxid, 5 g hangyasavas etiloxid, 5 g valeriáinsavas etiloxid, 3 g keserűmandulaolaj, 1 g borszeszes borkősavoldal 10!) getilalkohol keverékét kevés égetett magnéziával egy ideig állni hagyjuk, majd az előbb említett módon ledesztilláljuk, elő- és utópárlatot félretéve. Császárkorté likőr: 4 kg érett, illatos körtét (legalkalmasabb a császárkörte) kőmozsárban összezúzunk és szélesszájú üvegbe tesszük, azután ráöntünk 1 1 finom szeszt és 1 1 vizet. Jól összekeverjük és jól lekötve, hűvös pincébe helyezzük, hol 8 napig állni hagyjuk. Ez időelteltével szőlőpréssel kipréseljük és hozzáadunk: 3 1 finomszeszt, 25 g bergamott-körteesszenciát (kapható a Schimmel-cégnél), 4 kg cukor és 4 1 vízből készültegyszerű szörpöt. Az egészet jól összekeverve, néhány hónapi raktározás után szürlézzük és palackoljuk. Cherry Brandy (cseresznyelikőr): 20 g Cherry Brandy esszencia (kapható Schimmel-cégnél), 3.5 1 finom szesz, 3 1 cseresznyelé, 1.8 kg cukorka, 2.5 1 vízből készült szirup. Elkészítése: Túlérett, sötétvörös színű cseresznyéből kisajtolunk 3 1 levét, hozzáöntjük a3.5 1 finom szeszt, 200 g esszenciát, majd a szirupot. Ízlés szerint esetleg az esszenciához adhatunk 10—15 csepp keserűmandulaolajat is. Bár ez a likőr már néhány napi állás után is élvezhető, előnyös, néhány hónapig palackozás előtt pihentetni, miáltal igen kellemes ízű és simaságos lesz. Kavarodás a A napraforgótermelés fokozása céljából a magyar kormány rendelmte szerint koprás csak az a gyáros importálhat aki bizonyos arányban napraforgómagot vagy napraforgóolajat vesz át az erre kijelölt szervtől. Ha a kopralistán szereplő gyáros pl. 5 vágón kopráért kifizetett húszezer pengőt akkor az előírt mennyiségű napraforgóért vagy napraforgóolajért kb. másfélszer annyit kellett kifizetnie. Ha az olajgyáros az átvett napraforgót vagy napraforgóolajat nem tudta felhasználni, az átvételi kényszer miatt kb. 10o/o-ot ráfizetett az üzletre. Közben elfogyott a megnagyobbodott szükségletnél a napraforgó és a napraforgóolaj is, a termelés nem ütötte meg a várakozás mértékét és így az illetékes szerv nem volt képes sem napraforgót, sem pedig napraforgóolajat adni az exportlistán szereplő olajgyárosnak, aki a megvásárolt koprát nem kaphatta kézhez. A külföldi eladó ezért csak késedelmesen jutott pénzéhez, bár a kopra itt hevert a szabadraktárban, vagy a szabadkikötőben. kopra körül Végül is úgy oldották meg a kérdést, hogy a kopralistán szereplő gyárosnak halzsírt kellett átvenni napraforgómag és napraforgóolaj helyett, ha koprához akart jutni. Szerény nézetünk szerint, ha nem rendelkezünk elegendő hazai eredetű napraforgóval, ill. napraforgóolajjal, a koprabehozatal lehetővé tételére lényegesen kisebb menynyiségre kell redukálni az átvétel kötelezettségét napraforgóbaa, ill. napraforgóolajban. A haszsírátvétel kötelezettségét egyáltalában nem kellene megkívánni a kopralistán szereplő gyárostól, hiszen a külföldi eredetű halzsír pótlására keményítés céljából megfelelő volna a hazai repceolaj is, amely jelenleg olcsóbb is a halzsírnál. Ha pedig nem rendelkeznénk elegendő repceolajjal sem, akkor a koprabehozatalt egyáltalában nem kellene megnehezíteni, mivel a szappangyártáshoz 30 0/9 kókuszolajra feltétlenül szükség van. DI. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM Közgazdasági kémia A németországi főiskolákon tanítják a közgazdasági kémiát. A berlini kereskedelmi főiskolákon már 1911 óta szerepel a tanrendben. A német vegyészeti ipar, melynek csodálatos a tudományos és organizációs alapzata, idejekorán felismerte a közgazdasági kémiának fontosságát, azért a közérdeket véljük szolgálni, amikor rövidenrámutatunk a közgazdasági kémia feladataira. A vegyész arra törekszik, hogy dolgát lehetőleg jól és tökéletesen végezze, a közgazdász viszont inkább arra hajlik, hogy ezt a dolgot minél olcsóbban lehessen elvégezni, nem törődve esetleg azzal sem, ha a technikai probléma megoldása nem is annyira tökéletes. Amikor valamely vegyészeti eljárással, illetve az exakt természettudományok módszereivel kiszámítható kihozatalt a tiszta haszon szempontjából vizsgáljuk, közgazdaságkémiai operációt végzünk. A közgazdasági kémia feladata: az egyes kémia folyamatok jelentőségét közgazdasági szempontból mérlegelni. A közgazdasági kémia területe a kémia és közgazdaságtan között fekszik és kapcsolatot képez technológiai és gazdasági ismereteink között, amikor az anyagokat új javak létrehozása céljából átalakítjuk. A közgazdasági kémia különbözők az áruismerettantól, mivel nem foglalkozik ,azokkal a tulajdonságokkal, amelyektől a vegyészeti termékek technikai alkalmazása függ és különbözik a közgazdaságtantól is, amennyiben nem általánosságban vizsgálja a gazdasági jelenségüket, hanem csakis a vegyészeti termelés szempontjából. Az általános közgazdasági kémia megtanít arra, hogy minden vegyészeti reakcióban gazdasági célkitűzés lakozik, amely előfeltétele és mértéke annak, hogy iparilag tényleg realizálható-e. Megvizsgálja továbbá az értékváltozások törvényeit, amelyek mindenkor az anyagváltozással kapcsolatiban állanak. Ezeknek a vizsgálatok csak alapján vezethetők le az értékviszonylatok, amelyek a különböző nyersanyagok, félgyártmányok és végtermékek között fennállanak