Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1940 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1940-02-01 / 2. szám
Chemische Industrie und Handel — Chemical Industry and Trade l)II. József Ferenc királyi herceg: „A új korszak legnagyobb problémája az üveg, — bizonyosan meg fogjuk oldani a kérdést!“ — A világháború befejeztével, az összeomlás után olyan lelki állapotok vergődtek fel minden ember lelki felszínére, hogy helyzete és képességei szerint tudjon a lezajlott katasztrófa után az országon segíteni. — Miért mondja ezt Királyi Fenséged? — Egész egyszerű: egy nemzet és annak egyedei a nagy történelmi lökés folytán nagyrészt pályáikból kilökettek. Akkor voltam én is azon a válaszúton, mit tegyek és így valahogy ráhibáztam arra, hogy az átmeneti időben, jogi és gazdasági tanulmányaim befejezése után, egy olyan foglalkozást keressek, aminek talán egyszer mindenkire nézve haszna lesz. Akkor szántam magamat arra, hogy a kémiával, mint a hadi tudományok és az egyéb tudományok között álló rendkívüli értékű anyaggal foglalkozzam, így kerültem rá azokra a problémákra, amelyekkel azóta sok önmegtagadás, nagyon sok olvasás és nagyon sok kísérletezés révén kerültem kapcsolatba. * Aktív, acélszorgalmú, türelmes és bátor vegyész (némely kísérlethez igazi bátorság kell), aki Bécsi úti mintalaboratóriumában új célokért küzd, sokszor éjszakánként nem alszik és kora reggel már ismét a laboratóriumában dolgozik, mert eszébe villant, hátha egy más, új próba hozza meg a gyakorlati eredményt?! A napokban, amikor Magyarország kiváló — és fenséges — vegyészét rózsadombi kastélyában fölkerestem, az igazi tudós közvetlenségével s rajongásával beszélt legkedvesebb hivatásáról. — Hát vegyész vagyok, — kezdte s római arca (József Ferenc a legszebb és legférfiasabb Habsburg) felragyogott. — Fizikus is volnék, de csak annyiban, amennyi okvetlenül szükséges a vegyészeti munka érdekében. A modern vegyészet elválaszthatatlan a fizikától. E két, egyidőben külön úton járó munkaág ma egymásra nézve nélkülözhetetlen. Az egyik a másikba folyik át és egyik következménye a másiknak. Ezért elválaszthatatlanok. Sokat kellett tanulnom, aminthogy a vegyészeknek kell is, kontaktusba léptem hazai vegyészeinkkel, tőlük nagyon sokat tanultam és természetesen a kontaktust továbbra is tartom, hasonlóképpen fölkerestem a külföldi, világhírű vegyészeinek is díszes sorát. Jártam tehát Németországban, Párisban, Belgiumban, Olaszországban és az északi államokban. Kiváltképpen az üveggel összefüggő kísérletek, tapasztalatok, találmányok és további hallatlanul sokoldalú problémák izgattak már évtizedek óta. Ezért kerestem föl a külföldi világhírű nagy vegyészek közül az alábbiakat: — A berlini Vilmos császár intézetben többször jártam a szilikátkutató osztályban, Dahlemben a híres Eitel professzornál, akinek intézete a legkomolyabban foglalkozik az egész szilikát-kémiával, nagyon sok értékeset tanultam és tapasztaltam ott. — Párisban a híres Lechatelier professzornál voltam, aki szintén kiváló kutatója volt és előrevivője a szilikát kémiának. — Az északi országokban Hedvall göteborgi intézetet láthattam. — Oslóban megbeszéléseim voltak Goldschmidt professzorral, aki alapvető felfedezéseket tett a szilikát kémia terén, akinek intézetében előadást is hallgattam és igen sok érdekes vezéregyéniséggel ismerkedtem meg nála. — Münchenben a spektroszkópia nagy mesterével, Gerlach professzorral jöttem össze, többször. — Berlinben a hullámkutató Herz intézetét tanulmányoztam. — Kopenhágában a híres atomfizikussal, Hevessyvel jöttem össze és nézhettem meg nagyjelentőségű intézetét. — Rómában két ízben lehettem Fermi professzor intézetében, aki igen híres fizikus, a mesterséges rá Veres felvétele