Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

, a megnagyobbodott Magyarország mégis csak, jelentős rész­ben ipari á­llam! S mint ilyen, fejlődőképes. Annál in­kább az, mert az ország lakossága több, mint 46%-kal meg­nőtt és azt részben el kell látnunk ipari gyártmányokkal, rész­ben pedig iparilag kell a meggyarapodott lakosságot foglal­koztatni. Abszolút tárgyilagossággal így formulázhatjuk a kér­dést és a helyzetet: Rendes körülmények közt, középszámítással Magyaror­szág mezőgazdasági évi termelése 3,5 milliárd pengőre tehető (a megnagyobbodott országot értjük). Ugyanakkor, ugyanilyen körülmények közt az ország ipari termelési értéke 3,75 mil­liárd pengő. Tehát egyformán vagyunk agrárállam és ipari or­szág! Ehhez kell szabnunk, ehhez az ideális egyensúlyhoz min­den intézkedést. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM II nyers cellulóza gazdaságos nemesítése Új munkamód folyamatos dolgozásra A nyers cellulózának minél gazdaságosabb nemesítése ál­landóan foglalkoztatja a szakembereket. A legismertebb ne­mesítő módszer a következő: A lignin-maradékok eltávolítása végett gázalakú klórral, vagy klórvízzel előzőleg kezelt klóro­zott anyagot igen híg nátronlúggal s ezt követően alaposan vízzel mossák. A már most közel ligninmentes anyagot ezután huzamosabb ideig hideg 5—10°/o-os nátronlúggal kezelik a vé­­gett, hogy a hemicellulózát, mint a xilánt stb. eltávolítsák. Ennek folytán az alfacellulózatartalom 88°/o-ról 97—98°/o-ra emelkedik és ezzel elérik a gyapothulladék állandóit. A nátron­lúgot ezután szűrőfenékkel ellátott nagy edényekben való le­­szivatással, vagy centrifugákban való röpítéssel távolítják el. Ha ezután a cellulózát hideg vízzel lúgmentesre mossák, akkor könnyen képződnek csomók, ami a készre való fehérítésnél az egyenetlen fehérítőhatás folytán a kész anyag tisztaságát csök­kenti. Az E. G. Farben egyik telepén behatóan foglalkoztak a kérdéssel s megállapították, hogy fenti hátrányt kiküszöböl­hetjük s a nemesítő lúg messzemenő visszanyerése és a mosás­hoz szükséges mennyiségű víz csökkentése mellett legjobb tulajdonságú, nagyfokúan nemesített cellulózát állíthatunk elő, ha a lúgnak a cellulózából való eltávolítását folyamatos szívó­szűrőn, pl. rekeszes szűrőn foganatosítjuk. A folyamatos, vé­kony, állandóan nagyfokú vákuum alatt álló anyagpálya foly­tán a lúgtalanítás igen gyorsan megy végbe, ámbár csupán oly fokozatig, amely a vákuumnak és az alkalmazott sajtolási nyomásnak megfelel. A teljes lúgmentesség elérése végett ezért a rekeszes szűrőn pl. 25°/o száraztartalomra kinyomott cellulózát 40—90 C°-os meleg vízzel fedjük. Ekként a mosási folyamatnál a lúgot nem hígítjuk fel, hanem közel teljesen kiszorítjuk, miután a fajsúlyilag igen könnyű forró víz a faj­súlyilag nehéz lúgot mindig maga előtt tolja. A szűrőnek erős szívóhatása, továbbá a víznek a lúggal való keveredését messzemenően megakadályozza. A mosógörbe tényleg közel függőlegesen halad. A nemesítőhatás teljes mértékben meg­marad. Ha a mosást fehérítő hollenderben foganatosítjuk, akkor e folyamat az ismert, állandóan végbemenő hígítás folytán je­lentős víz felhasználása mellett meglehetősen lapos görbében a teljes lúgmentességig az összes lúgtöménységi körzeteken halad át, aminek az a következménye, hogy az oldott hemi­­cellulózák egy része újból kicsapódik és ekként a nemesítési hatást észrevehetően lerontja. Az új munkamódnál ezzel szemben sokkal kevesebb vizet használnak el és lehetővé válik, hogy a lúgot jelentős higítás nélkül visszanyerjük. A kész nemesített cellulóza rendkívül lágy, vattaszerű és felületileg aktív. Az eljárás különösen folyamatos dolgozáshoz alkalmas. A klórozástól jövő celluló­zához folyamatosan hozzáadjuk a nemesítőlúgot, majd 1—2 órán belüli reakciós tornyon halad át, ahol a nemesítés végbe­megy és innen a rekeszes szűrőre jut, amelyben a leírt módon végbemegy a kilúgozás. A lúgeltávolítás új módjának az a nagy előnye, hogy minden egyes cellulózarost a lúggal csupán addig marad érint­kezésben, ameddig az a nemesítőhatáshoz szükséges. Ezzel szemben a szakaszos eljárásnál — kivált nagy mennyiségek­nél — a rostok addig maradnak a nemesítőlúgban, míg a lúg­­talanító folyamat befejeződött, vagyis ekkor a rostok oly ke­veréke adódik, melyek közül egyeseket 1­2 óráig, másokat viszont sok órán át, a lúgtalanítási időnek megfelelően lúg­gal kezeltek. Eme, egyenlőtlen behatás azután a micellár­­viszkozitásban is mutatkozik. Budapesti új találmány ásványolajok korszerű finomítására Az ásványolajok, kiváltképen a kenőolajok kompendá­­lása elsőrendű feladat. Az ásványi kenőolajok és egyéb ás­ványolajtermékek korszerű finomításakor a káros alkatrésze­ken kívül a nyers olajpárlatban foglalt úgynevezett poláros vegyületek is kárba vesznek. Emiatt aztán a finomított kenő­olajfajtáknak tapadóképessége, teherbírása, súrlódási együtt­hatója a kent felületeken sokszor kedvezőtlenebb, mint a nem finomított olajoké. Különleges célokra való, pl. kerékpár- és csónakmotor­olajokhoz, de még a lokomotív­ gőzhengerek, hajógépek, autó- és repülőgépmotorok kenőolajához is a hiányzó poláros jel­legű anyagokat hozzá szokták adni. Az így kapott kompandált olajokban poláros anyagként növényi, állati zsiradékok, ezek alkatrészei, vagy egyéb poláros vegyületek szerepelnek. Az ásványi kenőolajoknak és egyéb ásványolajtermékek­nek sokszor nem megfelelő a fagypontjuk sem, ami a viszony­lagosan túl nagy parafintartalom következménye. Ezen rend­szerint a parafin eltávolításával segítenek, de a teljes eltávo­lítás nagyon költséges és gyakran műszakilag is kivihetetlen. Ezért a gyakorlatban a részlegesen parafinmentesített, vagy egyébként nem megfelelő fagypontú ásványolajok, különösen kenőolajok fagypontját szokták javítani -ú. n. fagypont­­depresszoroknak a hozzáadásával, melyek nagyobbrészt Ame­rikából származó) szénhidrogénkészítmények. (Ilyen pl. a ..Santopour" nevű készítmény.) Egyik budapesti vegyészmérnök, Freund Mihály dr. vizs­gálatai folyamán úgy találta, hogy egyes kompandálásra al­kalmas növényi, állati zsiradékok, valamint egyes zsiradékok alkatrészei, termékei vagy kémiai származékai (pl. keményít­­ett halzsír, egyes polimerizált olajok, sztearin,­ olein stb.) kellő mennyiségben adagolva, nemcsak poláros jellegüknél fogva hatékonyak, hanem egyben fagypontdepresszorként is viselkednek és a kezelt olaj fagypontját lényegesen, 5—30 O- kal képesek leszállítani. A vizsgálatok eredménye, illetve a találmány szerint tehát, ha a parafinmentesítésnek nem telje­sen alávetett, vagy egyéb nem megfelelő fagypontú ásvány­olajokat ezen zsírok, vagy zsírszármazékok pl. 0.1—10°/o-os mennyiségével kompandáljuk, akkor olyan ásványolajhoz ju­tunk, mely a poláros vegyületeket tartalmazó olaj jó sajátsá­gait mutatja s a fogyasztók szállítási igényeit fagypont szem­pontjából is mindenképen kielégíti, tehát belső égésű motorok, valamint más gépek kenésére és egyéb különleges célokra is kitűnően megfelel. A kezelendő olaj származása, gyártási módja és tulaj­donságai, másrészt a kompendálás kívánt mértéke és az elé­rendő fagypontcsökkenés szerint mindig más és más zsírokat.

Next