Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1942. január / 1. szám
2 Ellenállás hőmérők Thermoelemek Platin-platinrhodium Nikkel -bhromnikkel Vas-Konstantan Kiegyenlítővezetékek Leolvasó készülékek Hőszabályzók Vezérképviselet, Ferro-Cyan Veovszer és Fémkereskedelmi kft. Budapest, V., Kossuth Lajos tér 4. Telefon: 118-106. siEBERT-Hunnu iáit: „Nemzeti feladatot vállalt a magyar gyáripar akkor, amidőn a külkereskedelmi forgalom összezsugorodása ellenére is szolgálatába állott a nemzet hétköznapjainak. Feladatának méreteit csak akkor tudjuk megítélni, ha számításba vesszük a beszerzési nehézségeket, a hiányokat s a rendkívüli viszonyok közepett természetszerűen megcsökkenő munkaerőt." Valóban a nemzet szolgálatában dolgozik a magyar gyáripar és úgy küzd a győzelemért, mint a honvéd a harcmezőn. A cinkgálic-oldat megvédi a szőlőt a peronoszpóra ellen A háborús idők megnehezítik a rézgálic gyártását, mivel a rézre más, elsőrangúan fontos hadiszerep vár. Az illetékesek hosszú kísérlet után rájöttek arra, hogy a rézgálic szerepét a cinkgálic pótolni tudja. Az 1942-ik évben a gazdák csak holdankint 12 kg. rézgálicot fognak kapni, a hiányt tehát pótszerekkel és elsősorban cinkgáliccal kell áthidalni. A különböző kísérletek bebizonyították, hogy a cinkgálicot 4°/o-os oldatban kell használni. A 4°/o-os oldat megfelel az l°/o-os rézgálicoldat hatásának. A cinkgálic-oldatot épp úgy, mint a rézgálicnál, lehet mésszel (bordói lé), vagy szódával (burgundi lé) készíteni. Az 1941. évben, a mintagazdaságban végrehajtott kísérlet bebizonyította, hogy a fentiek szerint elkészített cinkgálic-oldat megvédte a szőlőt a peronoszpora fertőzéstől. A kiskőrösi mintatelepen folyt le a döntő fontosságú kísérlet, melynek eredményéről a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezetének vezetősége az alábbiakat mondja: " Nagyon sok vita hangzott el már a múlt világháborúban is arról a nagyfontosságú kérdésről, hogy rézgálic-hiány esetén megmenthető-e a szőlőtermelés. Különösen a cinkgálic felhasználását illetően nem volt kialakult vélemény, mivel még a szakkörök sem mertek állást foglalni megbízható kísérletek hiányában. Annak a kérdésnek eldöntése érdekében, hogy a cinkgálicot hogyan lehet felhasználni, szövetkezetünk kiskőrösi kirendeltsége útján átvettünk egy magyar holdnyi szőlőt. Ezen a permetezéseket rézgálic nélkül végeztük és a peronoszpora ellen kizárólag a cinkgáliccal való permetezést és a rézmészporral való porozást alkalmaztuk, örömmel számolhatunk be arról, hogy a kísérlet teljes sikerrel járt, mert a kiskőrösi kísérleti parcelláról 26 kl. 14.5°/o-os mustot szüreteltek le, ami az adott viszonyok között igen jó termésnek számított. A cink permetlé elkészítésének ez a módja: 60—70 liter vízben feloldunk 4 kg kristályos cinkgálicát. Ezután készítünk kb. 4 kg szalonnás oltott meszet és ezt 20 —30 liter vízben mésztejjé keverjük el. Ebből a mésztej-oldatból mindaddig töltünk a cinkgálicoldatba — folytonosan jól kavargatva, — míg annak maróhatása teljesen közömbösítve nincsen Erről rózsaszín lakmusz-papírral győződhetünk meg, amely kékszínű lesz akkor, ha a közömbösítés megtörtént. A cinkpermetlevet elég sűrű szitán kell a szórógépbe beleszűrni, mert ennél elég sok csapadék ülepszik le. A fenti módon elkészített permetlevet bizonyos mértékben használni lehet a rézgálicoldat helyettesítésére. Az Állami Vegyiművek megértve a szükség szavát, a cinkgálic erélyes gyártásához fogott és kapacitása olyan nagy, hogy Magyarország egész cinkgálic-szükségletét le tudja gyártani. A cinkgálicnak értékesítését, a kereskedőkhöz és gazdákhoz való eljuttatását a Schacherer Károly vegyiszer kereskedelmi vállalatra és a Molnár József cégre bízta. A két cég a legnagyobb keresztény vegyitermék vállalatok közé tartozik és a hazai piacon kívül export és import tevékenységet is fejt ki. A Schacherer Károly vállalat vegyi vonatkozású ügyeit Gajzágó Elemér cégvezető intézi, igen nagy rutinnal és nagyvonalú elgondolásokkal, míg Molnár Pál, a Molnár-cég vegyiosztályának vezetője, a régi soproni cég hagyományainak megfelelő munkásságot fejt ki. Schacherer Károly, az előbbi cég tulajdonosa, vegyitermékeken kívül műszaki cikkekkel és műszaki üveggel folytat az országban ismert kereskedelmi tevékenységet. A cégnek Újvidéken, Győrben, Szombathelyen, Debrecenben, Miskolcon, Kassán és Nagyváradon vannak képviseletei. Az Állami Vegyiművek budapesti kirendeltségének vezetője Gyertyányi Kornél kiváló kereskedelmi értékről tett tanúságot akkor, amidőn a gyár termékeinek terjesztését a két fenti cégre bízta. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM