Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1944. január / 1. szám

§ VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM ismeréssel nyilatkoztak azokról a tökéletesítésekről, amelyeket Magyarországon észleltek. Ez azonban még csak kezdetleges állapot. A tervszerű és józan kutatómunka eléri azt, hogy az áram, anyag vagy mun­kaerő fogyasztás csökken. Eléri azt ,hogy a termék minősége, raktározhatósága javul. Esetleg azt eredményezi, hogy az el­járásnál nyert különböző hulladékok, vagy melléktermékek valamilyen formában értékesíthetővé válnak. Ritka esetben hoz azonban teljesen új gyártási eljárást is, pedig ez az ipari kutatómunka tulajdonképeni nagyvonalú feladata: újabb gyár­tási eljárások megteremtése! Nem szabad itt helytadni anriák az erőtlen önbizalomhiánynak, mely azt állítja, hogy ez csupán délibábkergetés és kilátástalan szerényebb eszközökkel ver­senyre kelni a külföldi ipari kutatással. Különösen két irányban van tennivalónk: 1. Hazai nyersanyagkincseink különleges tulajdonságai­nak ismeretében célszerű új ipari eljárások kidolgozása. A nyersanyag lehet ásványi — mangán, antimonérc, olaj, föld­gáz, bauxit —, de lehet mezőgazdasági termény is (gondoljunk csak az amerikai kukoricafeldolgbzó módszerekre, amelyek a műanyaggyártás szempontjából fontos furfurolt és buthylalko- holt készítik). 2. Ipari kutatóintézet felállítása a pittsburghi Mellon in­tézet mintájára. Ebben számos iparvállalat vesz részt. (Ame­rikában „donor"-oknak hívják őket). A vállalat megoldandó ipari feladatokat ad az intézetnek, amelyeket az — a vállalat anyagi hozzájárulása ellenében -— kidolgoz. Pl. megadott mi­nőségű szennyvízből értékes anyagok visszanyerése, vagy gyü­mölcs tárolása gázatmoszférában romlás nélkül stb. stb. A korszerű ipari laboratóriumokkal felszerelt intézet a legjobb szakemberek munkáját veszi igénybe a kérdés megoldására. A kidolgozott eljárás szabadalmi joga a kérdést felvető ipar- vállalat tulajdona. A költségek kisebbek, mintha a vállalatok külön laboratóriumokat állítanának fel. A Mellon-intézetnek például 200 ipari laboratóriuma van, ahol 1000 szaktudós dolgozik. 1940-ig körülbelül 650 új eljárást dolgoztak ki. Ha gondolkozunk a most felvetett kérdésen, a ja­vaslatnak értelmét fogjuk találni. És az eddigi szerény eszközökkel elért eredményeik jogos nemzeti önérzettel tölthetnek et bennünlket, reményt nyújtva egy erősebb ütemű fejlődésre, ha annak anyagi áldozatokkal utat nyitunk. Mert ne felejtsük el: az ipar komoly fejlődése csak kutatómunka árán várható! Repiilőbenzintermékek gyártása nedves földgázból Irta: Dr. Freund Mihály Az ú. n. nedves földgáz mindig a nyersJkőolaj- előfordulásokkal kapcsolatos és így a szárazgázzal el­lentétben nehezebb szénhidrogéneket is tartalmaz. En- nekfolytán normál- és izoparaffineket nyernek belőle, a metántól egészen az ok lánig, sőt adott körülmények között nagyobb forrpontú párlatokat is. A nedves földgázból elsősorban többnyire földgáz­benzint készítenek, míg a visszamaradt szárazgáz fű­tési-világítási célokat szolgál. A hozadék köbméteren­ként átlag 30—400 g 0.640—0.680/15° C fajsúlyú kész stabilizált gázbenzin, melyben a 60° C-ig ledesztillál­ható párlatok mennyisége 25—85% és amelynek szab­ványos módon meghatározott ú. n. Reid-féle gőznyo­mása 0.7—2.4 atm., a kompressziótűrést jelző oktán- száma pedig 70—85. A motorüzem szempontjából any- nyira fontos jó oktánszám a földgázbenzint keresetté teszi. Tudvalevőleg három módszer áll a földgázbenzingyártás rendelkezésére: 1. a kimosó eljárás, mely rendszerint 3—9 atm., egyes esetekben 20—25 atm. nyomásnál, 40—60° C-on, elnyelető oszlopban keringő híg ásványolajjal működik, 2. az aktív szenes eljárás, amely a legkülönbözőbb üzemi viszonyok között is bevált, de többnyire légköri nyomásnál használatos és végül 3. a ma már kevésbé elterjedt kompressziós eljárás, amely kb. 18 atm. nyomás alatti lehűtésen alapszik. A nyers földgázbenzint stabilizálják, azaz megfelelő le­párló oszlopokban a propánt és a felesleges mennyiségű bu- tánt lehajtva, beállítják a kívánt illékonyságot, illetőleg gőz­nyomást. A stabilizálásnál eltávolított propán-butánkeverék az ú. n. folyékonygáz, amely kisnyomású gázpalackokban szállít­ható és egy idő óta autók hajtására, valamint háztartási cé­lokra (világítás, főzés) nálunk is elterjedt. A repülőbenzintermékek, főképen a nagy hatásfokú ben­zinek gyártása azonban az egyes alkatrészek, éspedig a bután- párlatban foglalt 20—30°/o-nyi izobután, valamint a pentánpár­latban lévő 25—60% izopentán élesebb elkülönítését tételezi fel. Mivel az említett alkatrészek forrpontja csak kevéssé tér nyokból álló készülékrendszerben kell a szaggatott lepárlást végrehajtani. Az izoparaíiinek elkülönítése azért szükséges, mert az izobután a nagyoktánértékű izooktán íontos nyersanyaga, ame­lyet itt nem részletezhető dehidrogénezési, polimerizálási és alkilezési reakciók révén állítanak elő. Megjegyzendő azonban, hogy az alkilezési művelethez többnyire a höbontási beren­dezésekből származó gázok (krakkgázok) olefinjei is szüksé­gesek. A leválasztott izopentánt viszont nem kell átalakítani, ez egymagábanvéve is értékes, nagy oktánszámú adalékanyag a repülőbenzinkeverékek számára, melyeknek ililékonyságát növeli, míg az izooktán ezzel ellentétben az illékonyság és a gőznyomás csökkenését idézi elő. A nagyoktánértékű adalékanyagokon (izopentán, izook­tán) kívül, repülőbenzintörzspárlatot is lehet a földgázból mé­ly ebbr eható szaggatott lepárlással előállítani. Az ilyen törzs­párlattal szemben azt a követelményt támasztják, hogy Reid- gőznyomása legfeljebb 0.50 atm., oktánszáma pedig legalábbis 70 legyen és hogy ez az oktánszám 0.1 térf. % ólomtetraétil hozzáadására 91-re emelkedjék. Mivel a földgázbenzinek gőz­nyomása a kívántnál jóval nagyobb (0.7—2.4 atm.), megfelelő mennyiségű könnyű alkatrészt kell belőle lepárolni és ezzel gyakran egybeköti a rosszabb oktánértékű, nagyobb forrpontú benzinmaradvány leválasztását is. A hozadék természetesen a földgáz, illetőleg a földgáz­benzin összetétele szerint rendkívül változó. A 70-es oktán­szám és a 'kívánt illékonyságnak megfelelő 0.50 atm. gőznyo­más egyidejűleg néha csak úgy érhető el, ha a földgázbenzin­ből a pentán- és az alacsonyabb szénhidrogéneket egész meny- nyiségükben ledesztillálják és az így nyert kisoktánértékű, kisgőznyomású maradványt, ugyancsak földgázból elkülönitelt, tiszta izopentánnal javítják fel. Tehát a íöldgázbenzin úgy repülőbenzintörzsanyagot, mint nagyoktánszámú adalékokat is szolgáltat, melyek egy­mással és idegen benzinalkatrészekkel különböző módon és arányban keverve, 0.08—0.10 térí.°/o ólomtetraétil hozzáadá­sával, 100 oktánszámú repülőbenzin előállítására alkalmasak. Ha ellenben a korszerű hőbontó eljárásokat, pl. a gázkör­ei egymástól, különböző hőfokon és nyomáson működő tor- folyamatos hőbontást (melynek munkamenete itt nem részle­SZOLYVA FALEPAROLO RT. BUDAPESTI IRODA: V. ÁRPÁD-U. 7. GYÁRTELEP: SZOLYVA, BEREG-MEGYE. KLOTILD VEGYIPARI RT. BUDAPESTI IRODA: V. a'RPÁD-U. 7. GYÁRTELEP: NAGYBOCSKÓ, MÁRAMAROS-MEGYE Gyártmányai: faszén, faszesz előpárlat, nyersfaszesz, faszeszolaj, nyersfaecet, famész, methanol, oldószerek, faszeszmentes ecet, technikai ecetsav, jégecet, 80°/o-os ételecet, nyersaceton, acetonolajok, technikai aceton, aceton B. G. S., methylaethylketon, fakátrány, fakátrányolaj, faszurok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék