Villamfelszerelők és Műszerészek Lapja, 1925 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Vllamfels­z яг­­lők és Műszerészek Lapja 1925 január veze kormányzati pénzhamisítás (ennek nevezte és ennek vallotta az »inflációt« nem csak egy magyar pénzügyminisz­ter, hanem több külföldi kormányférfi is) megállóit, mert nem lehetett tovább folytatni és újra kezdődik a lehető­sége annak, ami azelőtt természetes volt: a háztartásban és az üzletben a pénzértékkel, bár egy mélyen leromlott pénzértékkel, de evvel mégis mint stabil valamivel való számolhatás és hosszabb időre való kalkulálhatás lehető­sége. Kezdünk elszokni attól, amire hosszú ideig kény­szerítve voltunk az őrült forgatag, a pénzérték ingado­zásai és a pénztől való menekülés szükségessége által, reggelenként és esténként mindenekelőtt a zürichi jelen­tést és a papírok tőzsdei árfolyamait nézni . . . A kormányzat jó vagy rossz, de van már bizonyos folytonossága. Nem kell már reggelenként és esténként megnézni a hírlapokban, merre fordult fel éjjelen át vagy napközben a világ és várjon milyen lett tegnap este vagy ma reggel óta az ország alkotmány- és kormány­formája? . . . Vannak még bombapereink és sok gyilkost nem birt még a rendőrség minden őszinte iparkodása dacára felkutatni és elfogni, de szünetelnek egy idő óta és re­mélhetőleg végleg a legszélsőbb »kilengések« és kezdünk ismét hinni az azelőtt természetes személy- és vagyon­biztonságban. Az adószedési művészet olyan magas tökélyt ért el, hogy van rá némi reménység, hogy ennél többre semmilyen fiskális és kamerális ész nem bír már menni, hogy tehát ebben a tekintetben is túl vagyunk már a leg­­rosszabbján és hogy stabil állapotokat érve el végül, az adott viszonyok között ismét lehetősége nyílik majd a nehéz bár és verejtékes, szerény bár és szűkös, de mégis legalább egyenletes és nyugodt beidegzéssel foly­tatható kenyérkeresetnek. * A pártpolitikai tobzódásoknak a csillapodása, a nemzetek közti hatalmi tülekedéseknek az enyhülése és nyugodtabb méreteket és formákat öltése, a jobb belá­tásnak legalább némiképen való érvényesülése, a köz­­gazdasági élet magához térése, a jogbiztonság újjászüle­tése és megszilárdulása stb. stb. mind ugyanegy dol­got jelentenek a munkára kész és munkára képes polgárnak , a kenyérkeresetnek újra mutatkozó lehetőségét és meg­szilárdulását . . . És ne nézze le senki ennek a kívánságnak, a puszta kenyérkereset lehetősége óhajtásának, a szerény­ségét. Mert egyrészt nagyon szerényekké tettek az idők bennünket és mert másrészt nem is a legszerényebb, hanem ellenkezőleg a legmagasabb az, amit evvel kívá­nunk magunknak, a legmagasabb: az, amit az emberi­ségnek a legfenségesebb imája évezredek óta minden nap minden órájában millió és millió ajakról áhítattal kö­nyörög az égtől és amit az uj esztendő első percében fokozott vággyal és áhítattal érzünk és kívánunk: »az uj esztendőben a mi mindennapi kenyerünket add meg minékünk!« . . . ffr=—================= ^ 1. Technikai és szakközlemények. Villamtelep üzembehelyezése Tatató­városban. A Tatatóvárosi helyi lap érthető módon és méltón nagy cikkben, kimerítően és ünnepi hangon emlékszik meg a tatatóvárosi villamtelep befejezéséről és december hó 6-án történt üzembehelyezéséről. A nagyméretű te­lepet a Bárdos és Brachfeld cég, amelynek tagja ipar­­testületi elnökünk és egyúttal lapunk felelős szerkesz­tője , Dembitz Gyula, építette és ezért emlékszünk meg mi is, mintegy családi kapcsolat folytán, néhány szóval a Tatatóvárosra nézve ünnepet és korszakot jelentő ese­ményről. A fent említett helyi lapból vesszük át a következő ismertető adatokat. A tatai szén ipari vállalkozási szempontból nézve jó ideig nem lépte át három falu határát, a szén által produkálható energia átviteléről, elvezetéséről három­négy esztendő előtt szó sem volt még, úgy hogy Tata és Tóváros a szomszédos bányatelepek rohamos fejlő­désével arányban kezdtek visszafejlődni, ahelyett hogy éppen a bányák közelségének következtében felfelé fej­lődtek volna, sőt villam­áramukat is csak egy szerény villamtelep fejlesztette, míg a külföld hasonló természetű vidékein a bányatelepeket mindenütt virágzó ipartelepek­ben gazdag városok övezik széles körben. A helyzet most közgazdasági szempontból jelenté­kenyen megváltozott. Egy szakadatlanul működő áram­fejlesztő telep révén ezentúl jó éjszakai világításban lesz része remélhetőleg nemcsak testvérvárosainknak, hanem a már szintén bekapcsolt Bánhidán kívül még egy jó csomó más környező községnek is, de kétségtelenül az iparnak és a mezőgazdaságnak is óriási előnyére fog válni az áramszolgáltatás és óriási fejlesztő és modernizáló hatással lesz az mind a három községre és egész kör­nyezetükre. A munka két évig tartott és két hosszú esztendő nehéz munkájának a gyümölcsét lestük Miklós napjának . IM 1: N 4 Volt- és Ampermérőket, Mano­­métereket, mérnö­k műszere­ket és fizikai eszközöket gyárt, azok javítását vállalja Telefon: 21—06 és 154—88. Marx és Mérei tudományos műszerek gyára Budapest, VI., Bulcsu ucca 7. sz.

Next