Viz és Világitás, 1912 (2. évfolyam, 15-23. szám)

1912-08-01 / 15. szám

LAPUNK FELVÁLTVA ÁLLANDÓAN JÁR E SZAKMÁK VÉTELKÉPES CÉGEINEK, - HATÓSÁGOKNAK, - GÁZGYÁRAKNAK, VÍZMŰVEKNEK, — VILLAMTELEPEKNEK MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS A BALKÁN ÁLLAMOKBAN. Gőz, - gáz, - villany, — acetylén, - erő, - fűtés, - hűtés, - szellőztetés, - vízszükséglet, - sűrített levegő, - felszerelések, - vezetékek, - vízlevezetés, - hegyesztés, - kiszárítás, — porszivás, - légnedvesítés, — fertőtlenítés, - csatornázás, — szigetelés, - villámhárító, - telefon, - ■.................. tűzjelzők, - tűzoltás, - száraztó, - biztonsági, — egészségügyi, - mosdó-, fürdő-, konyha- és mosókonyha-berendezések. .......... Előfizetési ára a „Beleuchtung und Wasserversorgung“ Szerkeszti* MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. című német melléklettel együtt egész évre 6 korona. ZEKRS JÓZSEF: Szerkesztőség és kiadóhivatal­ BUDAPEST, VII., ELEMÉR­ UTCA 38 SZÁM. Értesítés ! A világítási idény kezdetével szeptember hónap­ban terjedelmes agitációs számot adunk ki, melyet az összes érdekelt és szakbavágó címekre u. m. szerelőit, légszeszgyárait, vízmű­ven, villám- és acetyléntelepek, malmok, tégla­gyárán, gőzfűrészek, vas-, üveg- és porcel­­lánkereskedők, városi műszaki hivatalon, ipar­os közlekedési vállalatoknak stb. ingyen küldünk. E lap szövegi részében elismert szaktekintélyek cikkeit hozzuk az összes világítási ágazatokra vonat­kozólag és szívesen adunk helyet szakújdonságok ismertetésének is. Ezek alapján e szám mindenki részére az egész idényre maradandó becsű lesz és igen alkalmas­nak ígérkezik hathatós hirdetésekre az összes sze­relési és világítási szakmák cikkei részére. Hirdetéseket jutányos áron veszünk fel, annál is inkább, mivel ezen szám kizárólagos Célja úgy a hirdetők részére, valamint a lap részére is helyes, hathatós agitációt kifejteni. Műselyemből készített izzó­­harisnyák. Az Auer által feltalált gázizzófény számára való izzótesteket eddigelé kizárólag gyapotból vagy rami­­ból, egy a kinafűből nyert rostból állították elő. Mi­ként a textiliparnak egyéb tévein, úgy itt is újabban a müselyemmel tettek kísérletet, még­pedig igen ked­vező eredménynyel. Ha a jelek nem csalnak, a mü­­selyem, sajátos tulajdonságainál fogva, éppen ezen a téren fog kiváló jelentőségre szert tenni. Az eddig használt izzótesteknek egyik hátránya volt érzékeny­ségük lökések és rázkódtatások ellen, habár a jelenleg gyártott izzóharisnyák a régiekkel szemben már jóval nagyobb szilárdságuk által is tűnnek ki. Sokkalta na­gyobb mértékben mondható ez a műselyemből elő­állított szálakról, melyek tetszőleges hosszúságban ál­líthatók elő, míg ellenben különösen a ramirosz igen rövid és hosszabb izzás után körülcsavarodik. Ezen két rostanyagnak különböző viselkedése a mikroszkó­pon igen jól észlelhető. A műselyem szála több száz órai égési idő után ép oly sima, mint volt eredetileg, míg a ramiszál szerte foszlik és keresztmetszete csök­ken. Ebben leli magyarázatát a műselyemből előállí­tott izzótestnek nagyobb tartóssága és hogy az út­testen haladó kocsiforgalom által előidézett rázkód­­tatásokat még sérülés nélkül kiállja, minek következ­tében vasúti kocsik megvilágítására is kiválóan elő­nyös. Az izzótestek tartósságának megvizsgálására sa­játos gépek vannak alkalmazva, melyeknek segélyével az izzóharisnya, mint a gyakorlatban, úgy függélyes, mint vízszintes lökéseknek van kitéve. Mentül több lökést bír el addig, míg eltörik, annál jobb a minő­sége. Az olyan ramiszzótestek, melyek még nem voltak használatban, az ilyen gépen 500—1000 lökést, 10 órai égési idő után azonban csak mintegy 100 lökést bírtak el. Ezzel szemben a műselyemből való izzó­testek 500 órai égési tartam után átlag még 600 lö­kést bírtak el, sőt használat előtt még 6000 lökés után is sértetlenek maradtak. Ezen utóbbiak még kiégés után is oly szívósak, hogy azokat súlylyal megterhelni lehet. Ilyen izzótest, mely mindössze mintegy egy

Next