Viz és Világitás, 1912 (2. évfolyam, 15-23. szám)
1912-08-01 / 15. szám
LAPUNK FELVÁLTVA ÁLLANDÓAN JÁR E SZAKMÁK VÉTELKÉPES CÉGEINEK, - HATÓSÁGOKNAK, - GÁZGYÁRAKNAK, VÍZMŰVEKNEK, — VILLAMTELEPEKNEK MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS A BALKÁN ÁLLAMOKBAN. Gőz, - gáz, - villany, — acetylén, - erő, - fűtés, - hűtés, - szellőztetés, - vízszükséglet, - sűrített levegő, - felszerelések, - vezetékek, - vízlevezetés, - hegyesztés, - kiszárítás, — porszivás, - légnedvesítés, — fertőtlenítés, - csatornázás, — szigetelés, - villámhárító, - telefon, - ■.................. tűzjelzők, - tűzoltás, - száraztó, - biztonsági, — egészségügyi, - mosdó-, fürdő-, konyha- és mosókonyha-berendezések. .......... Előfizetési ára a „Beleuchtung und Wasserversorgung“ Szerkeszti* MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. című német melléklettel együtt egész évre 6 korona. ZEKRS JÓZSEF: Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VII., ELEMÉR UTCA 38 SZÁM. Értesítés ! A világítási idény kezdetével szeptember hónapban terjedelmes agitációs számot adunk ki, melyet az összes érdekelt és szakbavágó címekre u. m. szerelőit, légszeszgyárait, vízműven, villám- és acetyléntelepek, malmok, téglagyárán, gőzfűrészek, vas-, üveg- és porcellánkereskedők, városi műszaki hivatalon, iparos közlekedési vállalatoknak stb. ingyen küldünk. E lap szövegi részében elismert szaktekintélyek cikkeit hozzuk az összes világítási ágazatokra vonatkozólag és szívesen adunk helyet szakújdonságok ismertetésének is. Ezek alapján e szám mindenki részére az egész idényre maradandó becsű lesz és igen alkalmasnak ígérkezik hathatós hirdetésekre az összes szerelési és világítási szakmák cikkei részére. Hirdetéseket jutányos áron veszünk fel, annál is inkább, mivel ezen szám kizárólagos Célja úgy a hirdetők részére, valamint a lap részére is helyes, hathatós agitációt kifejteni. Műselyemből készített izzóharisnyák. Az Auer által feltalált gázizzófény számára való izzótesteket eddigelé kizárólag gyapotból vagy ramiból, egy a kinafűből nyert rostból állították elő. Miként a textiliparnak egyéb tévein, úgy itt is újabban a müselyemmel tettek kísérletet, mégpedig igen kedvező eredménynyel. Ha a jelek nem csalnak, a müselyem, sajátos tulajdonságainál fogva, éppen ezen a téren fog kiváló jelentőségre szert tenni. Az eddig használt izzótesteknek egyik hátránya volt érzékenységük lökések és rázkódtatások ellen, habár a jelenleg gyártott izzóharisnyák a régiekkel szemben már jóval nagyobb szilárdságuk által is tűnnek ki. Sokkalta nagyobb mértékben mondható ez a műselyemből előállított szálakról, melyek tetszőleges hosszúságban állíthatók elő, míg ellenben különösen a ramirosz igen rövid és hosszabb izzás után körülcsavarodik. Ezen két rostanyagnak különböző viselkedése a mikroszkópon igen jól észlelhető. A műselyem szála több száz órai égési idő után ép oly sima, mint volt eredetileg, míg a ramiszál szerte foszlik és keresztmetszete csökken. Ebben leli magyarázatát a műselyemből előállított izzótestnek nagyobb tartóssága és hogy az úttesten haladó kocsiforgalom által előidézett rázkódtatásokat még sérülés nélkül kiállja, minek következtében vasúti kocsik megvilágítására is kiválóan előnyös. Az izzótestek tartósságának megvizsgálására sajátos gépek vannak alkalmazva, melyeknek segélyével az izzóharisnya, mint a gyakorlatban, úgy függélyes, mint vízszintes lökéseknek van kitéve. Mentül több lökést bír el addig, míg eltörik, annál jobb a minősége. Az olyan ramiszzótestek, melyek még nem voltak használatban, az ilyen gépen 500—1000 lökést, 10 órai égési idő után azonban csak mintegy 100 lökést bírtak el. Ezzel szemben a műselyemből való izzótestek 500 órai égési tartam után átlag még 600 lökést bírtak el, sőt használat előtt még 6000 lökés után is sértetlenek maradtak. Ezen utóbbiak még kiégés után is oly szívósak, hogy azokat súlylyal megterhelni lehet. Ilyen izzótest, mely mindössze mintegy egy