Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-06 / 1. szám

1913. janu­ár 1. csövek is könnyen lecsúsznak, törékenyek lesznek és elszakadnak. Célszerűbb ezért inkább fémtömlöket használni. Egy másik szakember a világitó gázt elemeire bon­totta és ekkor úgy találta, hogy a világitó gázmérgezés nem szénoxidmérgezés, hanem cyanvegyületekkel van kombinálva. Másrészt megállapította azt is, hogy gázzal világított helyiségekben jó szellőztetés mellett is 08 kénoxid fordul elő. Többször tapasztaltatok hogy gáz­csövek rossz bevonás folytán ki voltak maratva. A festékben ugyanis szabad sósav képződött, mely a gáz­vezetéket megtámadta. Sőt az elektromos áram is meg­rongálhatja a gázcsöveket, melyeken aztán a gáz ki­áramlik. Ajánlatosnak mutatkozott iskolákban legjobb mes­terséges világítás gyanánt a gázizzófényt használni, mely a rövidlátást is elhárítja. A normálgyertya és a világítás. A fény erős­ségének az egysége a Hefner- vagy normálgyertya, amelynek intenzitása egyenlő a Hefner-Alteneck szer­kesztette lámpa fényével; ennek a lámpának minden méretét pontosan másolják. Ha ez a lámpa mindig ugyanazon anyaggal (amylacetát) és állandó lángma­gasággal ég, akkor állandóan egyazon fényesség téte­lezhető fel róla. Mert az úgynevezett egységek meg­állapításánál mindig az a lényeges, hogy lehetőleg vál­tozatlan maradjon (mint pl. a normálméter Párisban) vagy pedig bármikor teljes pontossággal reprodukál­ható legyen. Egy fényforrás fényerősségének meghatározása úgy történik, hogy azt egy külön szerkezetben, a foto­méterben, összehasonlítják a normálgyertyával. A szer­kezet megmutatja, hogy a fényforrás hányszor világo­sabb vagy sötétebb mint, a normálgyertya. A fényforrás hatása azonban nemcsak az erős­ségétől, hanem a megvilágítandó felü­lettől való távol­ságtól is függ. A megvilágított felület világossága roha­mosan csökken a távolság növekedésével. Ha pl. a fényforrást, amely egy bizonyos felületet bevilágított, kétszeres távolságban helyezzük el, akkor a felület meg­világítása negyedére csökken, háromszoros távolságnál kilencedére és négyszeresnél tizenhatodrészre stb. Az sem közömbös, hogy a fény merőlegesen vagy szög alatt éri a megvilágított felületet. Annál rosszabb a megvilágítás, minél ferdébben jut a fény a felületre. Megjegyzendő azonban, hogy a fényforrások, kü­lönösen az ívlámpák nem bocsátják a fényt minden irányban egyenlő intenzitással. Az ívlámpáknál a leg­erősebben megvilágított folt nem függélyesen alattuk van, hanem kissé oldalt. Ezt mind tekintetbe kell venni, ha valamely helyiséget (iskolaszoba, rajzterem) lehetőleg egyenletesen akarnak megvilágítani. Zárt helyiségekben gyakran alkalmazzák a közvetett világítást, amelynél a fényt előbb egy vakító fehér felületre vetítik, amelyről az minden irányban reflektálódik. Ezáltal nagyon egyen­letes lesz a helyiség megvilágítása erős árnyékok nél­kül, ami pl. rajzolásnál különösen fontos. A székesfőváros világítási ügyei. A világí­tási bizottság dr. Buzáth János tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Előadó Lakits Elemér fogal­mazó volt. A bizottság tárgyalta a Budapesti Álta­lános Villamossági r.-t., a Magyar Villamossági r.-t. és a Fővárosi Elektromos Művek által a magánosok részére készítendő elektromos berendezések 1913. évi árjegyzékét. Az árjegyzés tárgyalásánál felszólalt Gál Károly, aki a beterjesztett tarifákon némi módosítások eszközlését kérte. Hosszabb beszédben tiltakozott az ellen, hogy a közönséget a rossz gazdasági viszonyok mellett újabb emeléssel terheljék és ha el is ismeri azt, hogy az anyag- és munkabéreknél emelkedés tapasz­talható, a vállalatok tarifái ma oly magasak, hogy eze­ket a közönség megterhelése nélkül még jobban drágí­tani nem lehet. Dr. Erős Sándor és Stromszky Sándor szintén osztották Gál Károly nézeteit. A vállalatok kép­viselőin kivil még dr Ripka Ferenc gázgyári központi igazgató reflektált a felszólalásokra, mire a bizottság elhatározta, hogy az árjegyzéket egyelőre fél évre jóvá­hagyja, a Magyar Villamossági r­t. árjegyzékét azon­ban leszállította arra a nívóra, amelyen a másik két villamossági társaság árjegyzéke áll. Ugyancsak Gál Károly indítványára hozzájárult a bizottság a­hhoz is, hogy csak az anyagárakat lehet egy félévre emelni, de a munkabérek nem lehetnek magasabbak. A bizottság ezután változatlanul elfogadta ugyancsak félévre a fő­városi gázművek 1913 évi egységárjegyzékét Gál Károlynak azzal a kérésével egyyütt, hogy a közönség érdekében a régi tarifák maradjanak érvényben. Ezután több gázcsőfektetési és világításjavítási ügy­eket intézett el a bizottság. Víz és világítás 6. Szerelők és acetylén­­telep tulajdonosoknak ajánlom 15 év óta ki­tűnően bevált szaba­dalmazott állékony és hordozható l­irhiro­n ifilhnjT* nevű gázfejlesztő készülékemet. „HdlUlU­d Vl/UHll Nem kérek előleges költséget!! — Jótállást vállalok! INCZE FERENCZ, engedélyezett acetylén-berende­­zési vállalata, Oraviczabánya. Szerelőknek fontos. Legújabb ered. amerikai OSTER BULL­DOG gázcsőcsavarmenetvágó készülék. Nagy előnye abban van, hogy felesleges, a beállí­táshoz szükséges részei nincsenek A pofák egy emeltyűs csavarral rögzíthetők és a pontos mé­retre beállíthatók. Raktáron az összes méretek V4—4"-ig rendes és kezepes kivitelben. Kizárólagos eladás SZÉKELY IGNÁCZ szerszámnagykereskedés Budapest, VII., Erzsébet­ körút 43 Nagy választék az összes szerelés­hez szükségelt szerszámokban.

Next