Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-06 / 1. szám
1913. január 1. csövek is könnyen lecsúsznak, törékenyek lesznek és elszakadnak. Célszerűbb ezért inkább fémtömlöket használni. Egy másik szakember a világitó gázt elemeire bontotta és ekkor úgy találta, hogy a világitó gázmérgezés nem szénoxidmérgezés, hanem cyanvegyületekkel van kombinálva. Másrészt megállapította azt is, hogy gázzal világított helyiségekben jó szellőztetés mellett is 08 kénoxid fordul elő. Többször tapasztaltatok hogy gázcsövek rossz bevonás folytán ki voltak maratva. A festékben ugyanis szabad sósav képződött, mely a gázvezetéket megtámadta. Sőt az elektromos áram is megrongálhatja a gázcsöveket, melyeken aztán a gáz kiáramlik. Ajánlatosnak mutatkozott iskolákban legjobb mesterséges világítás gyanánt a gázizzófényt használni, mely a rövidlátást is elhárítja. A normálgyertya és a világítás. A fény erősségének az egysége a Hefner- vagy normálgyertya, amelynek intenzitása egyenlő a Hefner-Alteneck szerkesztette lámpa fényével; ennek a lámpának minden méretét pontosan másolják. Ha ez a lámpa mindig ugyanazon anyaggal (amylacetát) és állandó lángmagasággal ég, akkor állandóan egyazon fényesség tételezhető fel róla. Mert az úgynevezett egységek megállapításánál mindig az a lényeges, hogy lehetőleg változatlan maradjon (mint pl. a normálméter Párisban) vagy pedig bármikor teljes pontossággal reprodukálható legyen. Egy fényforrás fényerősségének meghatározása úgy történik, hogy azt egy külön szerkezetben, a fotométerben, összehasonlítják a normálgyertyával. A szerkezet megmutatja, hogy a fényforrás hányszor világosabb vagy sötétebb mint, a normálgyertya. A fényforrás hatása azonban nemcsak az erősségétől, hanem a megvilágítandó felülettől való távolságtól is függ. A megvilágított felület világossága rohamosan csökken a távolság növekedésével. Ha pl. a fényforrást, amely egy bizonyos felületet bevilágított, kétszeres távolságban helyezzük el, akkor a felület megvilágítása negyedére csökken, háromszoros távolságnál kilencedére és négyszeresnél tizenhatodrészre stb. Az sem közömbös, hogy a fény merőlegesen vagy szög alatt éri a megvilágított felületet. Annál rosszabb a megvilágítás, minél ferdébben jut a fény a felületre. Megjegyzendő azonban, hogy a fényforrások, különösen az ívlámpák nem bocsátják a fényt minden irányban egyenlő intenzitással. Az ívlámpáknál a legerősebben megvilágított folt nem függélyesen alattuk van, hanem kissé oldalt. Ezt mind tekintetbe kell venni, ha valamely helyiséget (iskolaszoba, rajzterem) lehetőleg egyenletesen akarnak megvilágítani. Zárt helyiségekben gyakran alkalmazzák a közvetett világítást, amelynél a fényt előbb egy vakító fehér felületre vetítik, amelyről az minden irányban reflektálódik. Ezáltal nagyon egyenletes lesz a helyiség megvilágítása erős árnyékok nélkül, ami pl. rajzolásnál különösen fontos. A székesfőváros világítási ügyei. A világítási bizottság dr. Buzáth János tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Előadó Lakits Elemér fogalmazó volt. A bizottság tárgyalta a Budapesti Általános Villamossági r.-t., a Magyar Villamossági r.-t. és a Fővárosi Elektromos Művek által a magánosok részére készítendő elektromos berendezések 1913. évi árjegyzékét. Az árjegyzés tárgyalásánál felszólalt Gál Károly, aki a beterjesztett tarifákon némi módosítások eszközlését kérte. Hosszabb beszédben tiltakozott az ellen, hogy a közönséget a rossz gazdasági viszonyok mellett újabb emeléssel terheljék és ha el is ismeri azt, hogy az anyag- és munkabéreknél emelkedés tapasztalható, a vállalatok tarifái ma oly magasak, hogy ezeket a közönség megterhelése nélkül még jobban drágítani nem lehet. Dr. Erős Sándor és Stromszky Sándor szintén osztották Gál Károly nézeteit. A vállalatok képviselőin kivil még dr Ripka Ferenc gázgyári központi igazgató reflektált a felszólalásokra, mire a bizottság elhatározta, hogy az árjegyzéket egyelőre fél évre jóváhagyja, a Magyar Villamossági rt. árjegyzékét azonban leszállította arra a nívóra, amelyen a másik két villamossági társaság árjegyzéke áll. Ugyancsak Gál Károly indítványára hozzájárult a bizottság ahhoz is, hogy csak az anyagárakat lehet egy félévre emelni, de a munkabérek nem lehetnek magasabbak. A bizottság ezután változatlanul elfogadta ugyancsak félévre a fővárosi gázművek 1913 évi egységárjegyzékét Gál Károlynak azzal a kérésével egyyütt, hogy a közönség érdekében a régi tarifák maradjanak érvényben. Ezután több gázcsőfektetési és világításjavítási ügyeket intézett el a bizottság. Víz és világítás 6. Szerelők és acetyléntelep tulajdonosoknak ajánlom 15 év óta kitűnően bevált szabadalmazott állékony és hordozható lirhiron ifilhnjT* nevű gázfejlesztő készülékemet. „HdlUlUd Vl/UHll Nem kérek előleges költséget!! — Jótállást vállalok! INCZE FERENCZ, engedélyezett acetylén-berendezési vállalata, Oraviczabánya. Szerelőknek fontos. Legújabb ered. amerikai OSTER BULLDOG gázcsőcsavarmenetvágó készülék. Nagy előnye abban van, hogy felesleges, a beállításhoz szükséges részei nincsenek A pofák egy emeltyűs csavarral rögzíthetők és a pontos méretre beállíthatók. Raktáron az összes méretek V4—4"-ig rendes és kezepes kivitelben. Kizárólagos eladás SZÉKELY IGNÁCZ szerszámnagykereskedés Budapest, VII., Erzsébet körút 43 Nagy választék az összes szereléshez szükségelt szerszámokban.