Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-22 / 190. szám
Ki köt több termelési szerződést Kisszálláson ? Kisszállás községben a földművesszövetkezet dolgozói versenyre léptek egymással a szerződéses termények fokozására. A szövetkezet dolgozói megértve kormányzatunk felhívását, a szerződéses termelvények lekötésére versenybe léptek és a versenyen belül már többen kimagasló eredményt értek el. Kobár Kornél 10 mázsára vállalt szerződéskötést és már 40.5 mázsánál tart. Tamási Sándor 10 mázsát vállalt és 16.6-ot teljesített. Vasvári Imre 10 mázsát vállalt, 20-nál tart. Kisszálláson a népnevelőmunka fokozásával kell elérni azt, hogy a szerződéses nyek lekötését sikerre termelvevigyék, mert ezideig az előirányzatnak csak 30 százaléka van lekötve. Kiskunhalason a termelőszövetkezeti csoportok lekötötték a szerződéses termények előirányzatát. Van olyan csoport, amely a gyapotból többet vállalt az előirányzatnál. A gyapotnál az egyéni dolgozó parasztság felé több felvilágosító munkára van szükség. Igen sokan a gyapotnövényt nem ismerik. Nem tudják, mi készül belőle. A földművesszövetkezet dolgozói szerződéskötési agitációs útjukra egy-egy darab gyapotból készült pamutárut vittek ki és azt mutatták meg a dolgozó parasztságnak. Sok dolgozó paraszt úgy nyilatkozott, hallotta, hogy gyapotnövényt termesztünk Bács-Kiskun megyében, de hogy mi készül belőle, azt csak most tudta meg. Karton, zefir, kanavász, flanelláruk, melyek ezideig külföldről behozott anyagból készültek, az idén már bácskiskun megyei anyagból 40—50 vagon vár már feldolgozásra Kisszálláson. A kisszállási Gyapotfeldolgozó-üzemből már több mint 20 vagon gyapotot szállítottak el gyárainkba. A dolgozó parasztságnak is érdeke a gyapottermesztés, mert 100 kilogrammonkénti beváltási ára 800 forint körül van. Van olyan hely, ahol holdanként 8—10 mázsa is termett az idén. HARCBAN A BÉKEBIZOTTSÁGOK Üzemben a kisszállás• Gyapotüzem A MÁV kecskeméti békebizottsága eredményes mozgósító munkát végez a vasutas dolgozók körében. A Magyar Békekongresszus és a Békevilágkongresszus tiszteletére 690 dolgozó tett felajánlást teljesítményének 5—10 százalékos emelésére. A vállalt felajánlásokat eddig már 20.000 forint értékben teljesítették is. Magyar Elek, a békebizottság titkára beszámol még arról a lelkes harcról, amelyet a kecskeméti vasutas dolgozók az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása mellett ötéves tervünk egyéb területén is folytatnak, így még a múlt esztendőben is az volt a helyzet, hogy a csúcsforgalom idején az egyéb szállítmányok háttérbe szorultak. A vasutas dolgozók most vállalták, hogy a 3 napos kocsiforduló megvalósításával pillanatnyi kiesés nélkül szállítják az építőanyagot mindazokra helyekre, ahol tervépítkezéseink folynak. A Kecskemét-környéki tanyavilágban a pedagógusok jó munkát végeznek a béke érdekében Részt vesznek a békebizottságok tevékenységében és nemcsak a gyermekek között, de a szülők között is eredményes felvilágosító munkát végeznek. Bugacon rajzkiállítást rendeztek a „Békéért, tervünkért” címmel. A ötéves nagykőrösi úti iskolánál a tanító 5 röpgyülést tartott, Sakiteleken a tanító ugyancsak röpgyülésen hívta fel a dolgozó parasztok figyelmét az őszi mélyszántás korai elvégzésére. * A nyárlőrinci békebizottságnak Oláh Károly plébános is aktív tagja. A békebizottság többi tagjával együtt beszámolókat, előadásokat tart. A nyárlőrinci dolgozók megbecsülik ezért papjukat, mert látják, hogy valóban az ő érdekeikért, a népért dolgozik és áll ki a béke ügye mellett. A békebizottság állandó agitációs munkát végez a dolgozó parasztság között és megkezdte a tanyavilágban 6 új békebizottság megszervezését. A textil nagykereskedelmi ÁV-nél is a temetés növeléséért, a munka megjavításáért küzd a békebizottság. A békebizottság munkája nem merül ki abban, hogy minden csütörtökön békeértekezletet tart. A bizottság kezdeményezésére az adminisztráció és a kereskedelmi részleg dolgozóiból megalakították a komplex brigádot, így egymás munkáját nagy sikerrel támogatják és összehangolják feladataikat. • A rendőrség békebizottsága sikeres vizsgát tett a békekölcsönjegyzésnél. Ez adott lendületet a további feladatok megoldására. A békebizottság több mint 800 forint értékű csomagot gyűjtött Koreába. X Újabb eredményük, hogy belekapcsolódtak a sajtóterjesztésbe. A rendszeres Szabad, Népolvasókör mellett eddig már 70 előfizetőt szerveztek a „Megvédjük a békét”-mozgalom Országos Tanácsának képes hetilapjára, a „Béke és Szabadság” című lapra.• Öregeserlő községben a legutóbbi békegyűlésen vagy 60 dolgozó vett részt. Izzó, lelkes volt a hangulat. A részvevők közül sokan felszólaltak és egyszerű szavakkal mondták el, hogy mit jelent nekik a béke ügye. Vén János pártonkivüli dolgozó paraszt ezeket mondotta: — Hosszú ideig voltam az első világháborúban... \ - Vala ‘ mennyien r.'~ ;“télel emberek, ’ akik az ezerholdasok Birtokait védtük a vérünkkel. Azt hittük, majd cserébe kapunk érte jobb életet. Amikor hazajöttünk, tovább is nyomorogtunk. Amikor földet követeltünk, hiszen megszenvedtünk érte, községházáról a csendörök zaavartak ki bennünket. — Földet akartok büdös kommunisták?! — De 45-ben megkaptuk a földet azoktól a kommunistáktól, akiket hiába üldözött a régi rendszer, nem lehetett őket megfélemlíteni és leigázni. Mi, akiket a népi demokrácia juttatott a földhöz, az emberi élethez, tudjuk, hogy mi a kötelességünk. És ha kell, újra harcolunk, mert most már van mit védenünk, van miért fegyvert fognunk, ha el akarják levenni tőlünk. iskőrösön Kelemen Pál békebizottsági tag már 2 hete befejezte a mélyszántást. De gondja volt arra is, hogy a szomszédjait mozgósítsa. Megmagyarázta nekik, hogy a gondos, idejében végzett munka nemcsak a saját hasznukat biztosítja, de erősebb lesz általa az ország. Példáján és felvilágosító munkája nyomán Kelemen Mihály 14 holdas középparaszt, Markó János és Domonyi Mihály kisparasztok egy napon belül elvégezték a mélyszántást. A békebizottság tagjai mellett példát mutatnak a tanácstagok is, akik egymással versenyben végezték az őszi munkákat. Közöttük elsők Matusz Pál, Tóth János és Kiss Imre. A szerződéskötésben Serfőző András tanácstag mutatott példát, aki egymaga ötféle növényre kötött szerződést. • Farkas Galrné, a kecskeméti városi békezottság titkára beszámolójában megemlékezett egy délszláv dolgozó parasztasszony felszólalásáról a Magyar Békekongresszuson. A határszélen lakó délszláv asszony elmondta, hogy Jugoszláviában sínylődő testvéreik a határon kenyérdarabokat csempésznek át, megmutatni, hogy ott milyen az élet. A kenyér kukoricalisztből és árpadarából van sütve és ehetetlen. — De még ebből sem kapunk eleget —• írják a kenyérbe rejtett cédulán a jugoszláviai dolgozók. — Küldjétek át valahogyan cérnát, kapcsokat, mert itt még azt sem lehet kapni. — Az itteni délszláv dolgozók válaszképpen hófehér házak nyeret küldenek vissza, amit ők esznek és megírják, hogy a népi demokratikus Magyarországon valamennyi dolgozónak egyre szebb és gazdagabb lesz az élete. A Kecskeméti Cipőkereskedelmi AV békebizottsága eredményesen kapcsolódott bele a Magyar-Szovjet Társaság tagtoborzási munkájába, és kétszáz százalékon felül van a toborzási eredmény. A békebizottságnak ezzel az a célja, hogy az eddig semmiféle tömegszervezeti munkában részt nem vevő dolgozókat is mozgósítsa. A béke megvédésének ügyét pedig ezzel is úgy szolgálja, hogy a békeharc nagy vezetőjét, a Szovjetuniót, az MSzT-n keresztül még jobban megismerteti és megszeretteti a dolgozókkal. Munkánkkal azon vagyunk, hogy valóra váltsuk ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseit A tanácsválasztással döntő lépést tettünk népi • továbbfejlődésében, demokráciánk szocializmust építő munkánkban. A tanácstagok munkája, a mi segítségünkkel — dolgozó parasztokéval — erős bástyája a békefrontnak. Most már a helyi tanácsokban is saját magunk irányítjuk saját sorsunkat, jövőnket, boldog fejlődésünket. Nekünk, a garai állami gazdaság dolgozóinak, akiknek nem kell már megsüvegelni a kulákon , nem kell már alázatosan könyörögni hatvan és nyolcvan filléres napszámok elnyeréséért, nem kell a munkáért az országban csavarogni, mi tudjuk csak igazán, mit jelent az, amikor a mi fiaink irányíthatják a mi sorsunkat. Itt, a garai állami gazdaságban ugyancsak mi vagyunk előkészítői ütemtervünknek, mely életszínvonalunk továbbemelkedésén keresztül szolgálja népgazdaságunk fejlődését, gyarapodását. Mindezeknek eléréséhez a nagy Szovjetunió tapasztalatai nyújtanak segédkezet a számunkra, a munkásosztály példája nyomán a versenyszellem kiszélesítésével és lendületével pedig a normák túlteljesítésével azon vagyunk, hogy a békefrontot erősítsük és biztosíthassuk nyugodt, békés építő munkánkat. Mindezt azonban csak úgy tudjuk elérni, ha elméletileg és szakmailag tovább fokozzuk tudásunkat és a szemináriumokon, olvasókörökön keresztül erőnket egységesebbé, kitartóbb, legyőzhetetlenné teszsZÜK. Állami gazdaságainkban egyetlen egy dolgozó sincs, aki öntudatos munkájával ne a béke megvédéséért harcolna, akik ne tudnának különbséget tenni az átkos múlt és a boldog jelen között, akik ne azon volnának, hogy termelési eredményeik növelésével a boldog jövőt jelentő szocializmust építhessék. Eredményeinket tovább kell fokoznunk. Lendületünk a munkában tovább kell fejlődjön, tovább kell szélesedjen, hogy valóra válthassuk 5 éves tervünk hatalmas célkitűzéseit, mely boldogabb jövőnk biztosítéka, hogy agrár-ipari országból ipari-agrár országgá váljunk- Timár Vince, a garai állami gazdaság brigádvezetője. Kurilla Margitból tanácselnök lett A borongók őszinai ködfelhői ott ülnek a határban Alig egy-két kilométer a távolság, ahol a Tito-banda bérence irigykedő pillantásokkal tekintenek a garai határban folyó lelkes munkára. A traktorok vontatta ekék nyomán nőnek , barázdák és az időben elvetet árpa-, rozs- és búzatáblákon i pezsdülő élet zöldbefutó szőnyege borítja az érlelő jövő évi termést. Odaátról a Tito-banda véghetetlen gyűlölete és irigysége szemléli a teremtő munkát, míg ideát a nyugodt, békés és boldog emberek nótáskedve mutatja az új, a szebb és örömtelibb világot. A községben már nem kerülik ki a dolgozók a községházát, mely mióta tanácsház lett, második otthonukává vált. Saját fiaik kerültek be és arcukon a boldog megelégedettség mosolya suhan végig, amikor azt kérdezik tőlük, hogy Kűri 11a Margit hogyan képviseli ügyeiket. Kurilla Margit mindössze 20 éves. Ma ő a tanácselnök. Hatholdas dolgozó paraszt gyermeke. Kurilla Mátyás, az apa 1948-ban lépett boldogulásának útjára, amikor belépett a Fürst Sándor-termelőszövetkezetbe és földjét teljes egészében oda bevitte. Kurilla Margit hét elemit végzett, de tanulása, mint annyi más paraszti gyermeké, megakadt azon, hogy nem tellett pénz a taníttatására, mert kellett arra a falat kenyérre, amelyet a falu kizsákmányoló kulákjai és kulák-kupecéi csupa irgalomból, csak azért hagytak meg a dolgozó nép számára. Hogy tengetve a, nyomorúságos életüket, tovább szolgálhassák kizsákmányolásukat, gazdagítsák telhetetlenségüket. Kurilla Margitnak életét, sorsát is a Szovjetunió felszabadító harca fordította örömtelibbé. Kitárultak az iskola kapui, feltárultak a lehetőségek. A bizonytalanságot az örömtelibb jövő váltotta fel. Kurilla Margit elhatározta, hogy amit a tanulásban mulasztott, most pótolja. Egyetlen év alatt hihetetlen szorgalommal és tanulási vágytól eltelten, magánúton elvégezte a négy polgárit. Tanítónőnek készült. — A legszebb hivatás — mondja — a gyermekek lelkébe elültetni a tanulás utáni vágyat, az élet szépségeit, a munka becsületét és dicsőségét. Mindezt a Szovjetunió hozta szabadság biztosította és a Párt és Rákosi elvtárs, akik féltő gonddal és atyai szeretettel fordultak az ifjúság sorai felé. Az élet azonban Kurilla Margitra más feladatok elvégzését bízta. A szövetkezeti mozgalom, a falu dolgozó népének az elnyomatás évszázados robotja utáni felszabadulása, a falu öntudatra ébredése hazaszólította, hogy ott legyen azoknak a soraiban, akik a dolgozó nép útját segítő kezükkel építik, szélesre tárják. Kurilla Margit maga is a dolgozó nép soraiból került ki, érezte minden sóhajukból a vágyakozást a boldogabb élet után, szavuknak csengéséből kiérezte az örömet, s hogy a munkásosztály vezetése, , irányító szerepe számukra is megadta a lehetőséget, hogy sorsukat, jövőjüket maguk irá j nyíthassák. Kurilla Margit ott volt mindig élén ennek a munkának, mely a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésével biztosította a falu felemelkedésének útját és előbb a réseket, majd a mesterségesen épített fal tégláinak ezreit döntötték porba, melyek eddig ott emelkedtek a város és a falu között. Most aztán, hogy az alkotmány a dolgozó nép kezébe adta saját sorsának intézését a helyi tanácsokon keresztül is, október 22-ének győzelmes napján Kurilla Margitot is a tanácstagok sorába, majd ezt követően tanácselnökké választotta a dolgozó nép határtalan bizalma. Mikor kihirdették a választás eredményét, Kurilla Margitban az öröm és a kétségek egymást váltották. Az öröm, hogy dolgozó népének szeretete és bizalma a tanács élére állította, a kétség pedig azért, hogy a maga 20 esztendejével hogyan fog a reá háruló feladatokkal megbirkózni, hogy a dolgozó nép bizalmát kiérdemelje. Pár hét telt csak el megválasztása óta, de már tudja, mit kell tennie, hogyan kell cselekednie, mint kell dolgozó népét szolgálni. Azt kell tennie, ami a dolgozó nép érdekében a legmegfelelőbb és úgy kell szolgálnia, hogy a dolgozó nép s ägyre erősödve, gazdagodva és s gyarapodva építhesse boldogabb ^ jövőjének útját, a szocializmust. — Mint tanácselnök megfogadtam, dolgozó népem szolfiája, érdekeinek hűséges végrehajtója leszek. Megfogadtam azt is, tovább mélyítem a község délszláv és magyar anyanyelvű dolgozói között a barátságot, a testvéri egyetértést. Itt a határszélen, a Tito-banda közvetlen közelségében hirdetni fogom a béke nagy gondolatát, a termelő munka fokozásának jelentőségét. Szolgálni népemet felemelkedésének fogom útján. Azért fogok éjt-napot együvé tenni, hogy megmutassuk itt, a határszélen élni akarásunkat, hogy az építőmunka fokozásával egy új világot, a mi világunkat, a dolgozó nép világát építjük. Miközben ezeket mondja, arca nekihevül, tekintetéből az elszánt akarat fénye csillan. Húszéves fiatalságának minden lendülete ott sugárzik körülötte. Ahogyan intézkedik, ahogyan egy-egy ügyben meghozza döntését, elhatározását, ahogyan a dolgozó nép minden ügyét intézi. Benne tükröződik egy új világ új emberének hi tükre. Helyet az ifjúságnak — mondotta Rákosi elvtárs — és Gara dolgozó . népe megfogadta Rákosi elvtárs tanítását. Kurilla Margitban az az ifjúság kapott megérdemelt és megbecsült szerepet, akik munkájukban mindenkor az élen haladtak, akik osztályukhoz, dolgozó népükhöz, — akiknek soraiból nőttek ki ,— mindig hűek maradnak, és akik a munkásosztály vezetésével a munkás-paraszt szövetség szilárd egységbe kovácsolt hasfalán keresztül építői annak a boldog jövőnek, melynek irányt és példát mutató fáklyája a nagy és dicső, hatalmas Szovjetunió felöl vVá pí felénk,