Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-26 / 194. szám

A Bajai Gyapjúszilvetgyár dolgozói a minőségi termelés fokozásával készülnek Sztálin elv­társ 71-ik születésnapjának megünneplésére A Bajai Gyapjúszövetgyárban a dolgozók munkalendülete és versenyszelleme a minőségi ter­melés fokozására törekszik. Az üzem dolgozói vállalták, hogy november 7-ére a minőségi ter­melés fokozásával, a IV. osz­tályú árut teljesen kiküszöbö­lik. Vállalásukat teljes egészé­ben teljesítették. Segítséget nyújtottak számukra a mű­szaki vezetők, akiknél a munkája a fo­­nalkeverés minőségének megja­vításában nyilvánult meg. Az ü­zem dolgozói a IV. osztályú áru gyártásának teljes kikü­szöbölésével tovább fokozták minőségi termelésüket és a HI. osztályú áru előállítás százalék­­szerűségét is sikerült 1—1,5 százalék közé szorítaniuk. Ez­zel egyidejűleg az I. osztályú áru előállítását 90 százalékra fokozták. December 21-re 7 °­ C-ksal emelik az elsőosztályú árut A dolgozók most eredményeik t­ovábbf­okozására megfogadták és vállalták, hogy eddig elért eredményeik továbbnövelésével a III. osztályú áruk százalék­­szerűségét tovább csökkentik és december 21-re, Sztálin elvtárs 71. születésnapjára, az eddig termelt I. osztályú elért 90 százalékról 97 árut az száza­lékra fokozzák. Eredményeiket azzal igyekeznek fokozni, hogy felszámolják azokat az akadá­lyokat, melyek eddig részint a felületes gépkezelésből adódtak, másrészt egyeseknek abból a közömbösségéből, mely csak a mennyiségi termelésre helyezett súlyt, de elhanyagolta m­inőségi fokozását. Az annak üzem dolgozói körében jelentős munkamódszer-átadás, melynek a kiszélesítése, m­int a szocialista versenymozgalom egyik központi feladata, szintén jelentős mértékben elősegítette az el­ért eredmények kibontakozását. Sztálin elvtárs azt tanította: „A szocialista verseny elve: elvtársi segítség az elmaradot­taknak az élenjárók részéről, hogy ezzel általános emelkedést érjünk el.” A Bajai Gyapjúszö­vetgyárban a dolgozók Sztálin elvtárs tanítását követve hirde­tik és teszik: „érd utól a leg­jobbakat és érj el általános emelkedést”. Ebből adódtak az üzem dolgozóinak minőségtel­­jesítményben elért eredményei, melyeket most fokozni igyekez­nek. Nagyösszegű szociális és kulturális beruházások A Bajai Gyapjúszövetgyárban a most folyó termelési év vé­gének közeledtével kibontako­zott már annak a képe is, mi­lyen jelentős kulturális és szo­ciális beruházások fokozták a dolgozók egészségvédelmét, kul­turális felemelkedését. Az üzem dolgozói számára 10.000 forintos költséggel a város belterületén kultúrterem létesült, melynek berendezésére további 8000 fo­rintot fordítottak. Az üzemben egy 50 wattos hangerősítő, az üzemrészlegekben felszerelt hangszórók közvetítik a közér­dekű hírszolgálat anyagán kívül, a termelésben elért kimagasló eredményeket, hogy azok tuda­tosítása további lendületre serkentse a­ versenyszellemet. Új, korszerű ebédlőt rendeztek be és 7000 forint befektetéssel az üzem zenekarát hangszerek­­kel látták el. De jelentős ös­­­szeget, 11.600 forintot fordítot­tak, az üzem dolgozói körében egyre szélesülő tömegsportágak felszerelési cikkeinek résére. A már meglevő beszerző­­üzemi könyvtárat 7000 forint értékű könyv vásárlásával gyarapítot­ták. Míg most az év végén az öltözőket fogják korszerűsíteni. A termelésben elért eredmé­nyek mögött ott van a válla­­latvezetőség és a műszakiak segítsége. Az ő jobb munkájuk, az üzem sztahanovistáinak pél­damutatása, az üzem legjobb dolgozója címéért folyt verseny lendülete ad irányt a dolgozók­nak arra, hogy 5 éves tervünk első tervével a sikeres befejezés útján győzelemre vigyék. A kisszállási gépállomáson laza a munkafegyelem — ezért tartanak csak idénytervük felénél és a sok géphiba miatt hetente 25 munkanap is kiesik Kint esik az eső és akadályozza a külső mezőgazdasági munkák végzését a kötött talajon­­kent azonban lázas munka folyik a kis­szállási gépállomás gépjavító mű­­helyében. Sok a javítani való. A folytonos géphibák következében hetenként 25 munkanap kiesés is előfordul. Ez az oka annak, hogy a gépállomás idénytervét csak 55 százalékban tudta teljesí­teni. A múlt heti tervét pedig csak 57 százalékban. A négy brigád, név szerint a Kos­suth, a Dózsa, a Ságvári és a Petőfi közül a Kossuth-brigád 60 százalékkal vezet. Gab József trak­torista idénytervét pedig már 104 százalékban teljesítette. A gépállomás körzetében csak egy termelőcsoport van. Ez a kis­szállás! Petőfi-termelőszövetkezeti csoport. Főből következik, hogy a gépállomás főként dolgozó parasz­tokkal kötött szántási szerződést, szúrzo szerint 500-zal. utat kell a gépeknek Ezért sok megtenni parceláról-parcellára kihasználat­lanul. Ez okozza a sok üresjáratot. Sok géphibát okozott a gépállo­­máson a munkafegyelem hiánya. A segédvezetők elhanyagolták a munkát. A felelős vezetőket ter­heli a legsúlyosabb mulasztás, mert gyakran nem tartózkodtak a közelben, így a segédvezető, aki még nem rendekezik kellő gyakorlattal, nem mindig tudta megállapítani a gép­hibákat. Ezek a felelős vezetők megfeledkezte­k arról, hogy az előírt terv teljesítéséért, vagy túl­teljesítéséért végzett munka fe­gyelmének megsértése a szocia­lizmus építését akadályozza, sőt egyenesen ellenséges cselekedet­nek számít. A mi Pártunk és kor­mányunk több határozatot hozott már a munkafegyelemről. A kor­mány határozatait, a szocialista törvényeket betartani pedig min­den állampolgár kötelessége. A munkafegyelem megszilárdí­tására és a hibák kiküszöbölésére üzemi értekezletet hívtak össze a ki­szállási gépállomáson. Az üze­mi értekezlet határozata értelmé­ben azokat a földön­­vezetőket, akik nem érezték­ át felelősségüket, segédvezetőkké vissza­minősítették Azok a dolgozók, akik átérezték­­annak jelentőségét, hogy csak ön­zetlen munkával és szilárd munka­fegyelemmel lehet , szocializmust építeni, ha vissza is lettek minő­sülve, önkritikát gyakoroltak és megfogadták, hogy ezentúl jobban fogják teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Nem mindenki gon­dolkodott azonban így. Például Hartány Mihály a visszaminősítés után azonnal elhagyta munkahe­lyét. A kisszállási gépállomás pártszervezetének tudatosítani kell a dolgozóikban Rákosi elvtárs út­mutatását: ,,A fegyelmet éppúgy tanúin­ kell, mint, minden egyebet. Senki sem született fegyelmezet­len, hanem azzá válik, elsősorban azzá válik az egészséges pártélet­ben.“. Termelőcsoportjaink a kisszállási Petőfi felhívásához csatlakozva sorra befejezik az őszi mélyszántást Pénteki számunkban beszá­­­moltunk arról, hogy a kisszállá­­­­­si Petőfi-termelőcsoport ver­­­­senyf­elhívással fordult a megye­i összes­­ termelőcsoportjaihoz,­­ hogy az őszi mélyszántást nov.­­ 25-re, vagyis a hét végére fejez­­­­zék be. Fülöpszállásról jelentet­­­­ték a Vörös Csillag, és a Dózsa. I termelőcsoportok, hogy olvasták a kisszállási Petőfi-csoport ver­senyfelhívását és már befejezték az őszi mélyszántást. Félegyhá­záról is azt jelentik, hogy két termelőcsoport kivételével a többiek már befejezték az őszi­­ mélyszántást, sőt vannak cso­portok, amelyek túlteljesítették előirányzatukat. Ilyen a Vörö­­­s Csillag, amely előirányzatánál­­ 150 százalékkal többet szántott­­ fel. A nemrég alakult Új Alkot­­­­mány-termelőcsoport már 200­­ százaléknál tart. Egyedül a Kos­­­­suth-csoport maradt kissé le, mert területének egy részén nem tudott szántani. A járásból is­­ sorra jelentik, hogy máris ele­­­­get tettek a kisszállási Petőfi­­csoport versenyfelhívásának, így a Csólyospáloson a Béke- és Le­­­­nin-csoportok, Jászszentl­ászlón­­ a Lenin-, Kiskunmajsán az Al­kotmány-, Pálmonostoron a Rá­kosi, és Szánkon a Táncsics­­csoportok fejezték be az őszi mélyszántást. A kisszállási ver­­senyfelhívás új lendületet adott a gátéri Vorosilov- és a tisza­­ujfalusi Tisza-csoportok munká­jának. Ezek is a munka vége felé közelednek. Öt csoport már 17-én, három csoport pedig 19-én fejezte be a járásban a munkát. Termelőcsoportjaink egy része tehát már teljesítette őszi fel­adatát. A többiek pedig a kis­szállási versenyfelhívásra neki­buzdulva, napokon belül jelen­tik a győzelmet. Több mint lOíz ezer munkanélk­ü­li Ausztriában Az osztrák népjóléti miniszté­rium hivatalos adatai szerint no­vember 15-én Ausztriában 108.102 munkanélküli volt. November hó 1-től 15-ig tehát a munkanélkü­liek száma csaknem 20 ezerrel, az elmúlt év novemberéhez ké­pest 40 ezerrel emelkedett. Messz a nyittevelői m­i­ni­ka, nem aktivizálták a szövetkezet tagságát, elmaradtak a szerződéskötésben Kerekegyházán A megyében a földművesszö­­vetkezetek több helyen elhanya­golták a termelési szerződések megkötését, mert nem foglal­koztak ezzel a döntő kérdéssel, így például Kerekegyházán a szövetkezet igazgatósága is el­­siklott ezen a kérdésen. Nem mozgatta meg a szövetkezet ak­tivált. Többek között Tóth Já­nos, az igazgatóságnak egyik tagja, sem tette magáévá a ter­melési szerződés jelentőségét. Nem végzett felvilágosító mun­kát. A szövetkezeti ügyvezető a pártszervezettel nem lépett szo­­ros kapcsolatba. Nem mozgósí­tották az aktívákat. Ezeknek a hibáknak az lett a következ­ménye, hogy a termelési szerző­déskötés terén lemaradtak. A népnevelőket Kovács Mihályhoz hasonlóképpen készítették elő, ki minden kioktatás nélkül ment ki a dolgozó parasztokhoz termelési szerződés kötni. A pa­rasztságnak azt sem tudta meg­mondani, hogy milyen jelentő­sége van a szerződéskötésnek. A hiányos felvilágosításra a dol­gozó parasztság csak igen kis mértékben kötött szerződést. Furcang János termelési felelős és Selypes Lajosné dolgozó pa­rasztasszony sem fogták meg jól a kérdést. A rossz felvilágo­sító munka eredményezte azt, hogy Kerekegyháza elmaradt a szerződéskötésben. A ladánybenei földmű­­vesszövetkezet új vezetősége szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a falu dolgozó népével A ladánybenei földművesszövet­kezet komolyan vélile kormányza­tunk felhívását a termelési szer­ződéskötésre. A pártszervezet, a DÉFOSZ és a földművesszövetke­zet dolgozói és tagsága nagy len­dülettel­ indultak a munkának. Meg is volt az eredménye az erő­feszítéseknek. Nemcsak a mély­szántást fejezték be előbb, mint sok más község, hanem a terme­lési szerződéskötést is, mégpedig 15 nappal a kormányzatunk által előírt határidő előtt. Az elért eredményekhez nagy­ban hozzájárult a pár­tszervezet segítsége, valamint a földműves­­szövetkezet új vezetőségi tagjai­nak lelkes munkája, akiket a dol­gozó parasztság legjobbjaiból vá­lasztottak meg. A földművesszö­­vetkezet új vezetőségében, szere­pel például Vida József, a helyi termelőszövetkezeti csoport élen­járó dolgozója, akit azelőtt a ku­­lákok zsákmányoltak ki. Ott ta­láljuk még az új vezetőségben Vörös Dezsőt, Németh Imrénét, Benkő Józsefet, Berki Józsefet, akiknek a demokráciánk juttatott földet. Ott vannak még Orosz Zoltán tanácstitkár, Sápi­ Imréné és Bánjszki Gyula kisparaisztok, valamint Incédi Árpád középpa­raszt. Ezek a dolgozó nép egysze­rű gyermeke; irányítják ma a la­dánybenei földművesszövetkezet életét. Nem régen választották meg őket, de máris meglátszik a szövetkezet életében, hogy válto­zás állt be- A havi rendszeres tag­gyűlés ezelőtt ritkán volt meg­tartva. Az új vezetőség ígéretet tett a t­agságna­k, hogy ez a jövő­ben nem fog előfordulni. A havi taggyűléseken ezentúl rendszere­sen fogják tájékoztatni a t­agsá­­got az előttük álló feladat­­okról és az elvégzett munkáról. Mindezek után látható, hogy a ladánybenei földműveserővel kezel­vezetése jó kezekben van és a termelési szerződéskötés terén el­ért eredményeit megyénk vala­mennyi földművesszövetkezete, különösen azo­k, akik ezen a téren le vannnak maradva példaképül ve­hetik. Madaras versenyfelhívása az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére Madaras községben a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen kiér­tékelték az őszi munkák állását. A tanácsülésen még foglalkoztak a terménybegyűjtéssel is. Meg­állapították, hogy ezen a téren még nem teljesítették az állam­mal szembeni kötelezettségüket. A tanács végrehajtó bizottsága tehát elhatározta, hogy verseny­kihívást intéz a megye többi köz­­ségeihez, hogy mielőbb teljesítsék az állammal szembeni kötelezett­ségüket. A versenykihívás szö­vege a következő: Pár hét múlva lesz az ötéves tervünk beindításának elsőéves évfordulója, ennek sikeréből mi úgy vehetjük ki jól a részünket, ha maradéktalanul teljesítjük államunkkal szembeni kötelezettsé­geinket. Nem elegendő az, hogy községeink a begyűjtést, egyik, vagy másik ágában kimagaslóan teljesítik, míg a többi területen elmaradunk. Versenykihívásunk Célja, hogy minden község a kenyérgabona, takarmánygabona, tengeri, burgonya, széna, tej, bor, terület utáni sertésbeadás, a földadó és az együttesen kezelt közadókat jó ered­ménnyel gyűjtsük be, mert mindezek jó összteljesítése viszi előre ötéves tervünk sikerét és szocialista államunk építését. Mindezek tudatában versenyre hívjuk ki a megye összes községeit az alábbi versenypontok alapján: 1. A kenyérgabona, takarmánygabona, tengeri, burgonya, széna­begyűjtése az egész évi ütemtervhez viszonyítva, külön a d-jegyre történt begyűjtést. Versenypont: 100 kilogramm, 1 pont. Határidő: december SÍ. 2. Tejbeadás, külön a kivetés és a szabadtej. 1950 január 1-től december Sl-ig. 100 liter: 1 pont. S. Évi bérbeadási kötelezettségünk teljesítése december 1-ig. 100 liter: 1 pont. Jh­avi kivetésű földadó és együttesen kezelt közadók teljesítése külön-külön december S1-ig. 100 forint: 1 pont. 5. Terület utáni sertésbeadás teljesítése. Határidő 1951 március S1. 100 kilogramm: 1 pont. A verseny kiértékelését a fenti pontok szerint a megyei, illetve a járási tanácsok pénzügyi és kereskedelmi osztályai bírálják felül. Jó munkánk méltó válasz lesz a háborúra készülő imperialis­táknak! Madaracs község tanácsa végrehajtó bizottsága.

Next