Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

A községi %golin« a (cnne!«)csoport felé fordul A nagybaracskai Petőfi-csoport embertől-emberig menő egyéni felvilágosító munkával viszi győzelemre a társas gazdálkodás ügyét A nagybaracskai Petőfi-terme­­lőcsoport tagjai, amikor el­kezdték a most létesítendő 50 holdas kertgazdaságuk számára az öntözéses csatorna megépíté­sét, azt mondták a községben a kétkedők és hitetlenkedők: — Nagy fába vágták a fejszéjüket a csoportban. Nem is fognak bír­­ni vele. Nos, most ezek a hitetlenke­­dők és kétkedők láthatják, ki­­nek volt igaza. Az öntözéses csatorna megépítésének munká­­latai már a befejezéshez közeled­nek. Horváth Mátyás, Viola Ist­ván, Szőnyi János, Kákonyi Pé­ter, Nagy József, de a többiek is, akik a csatorna építésében részt­ vettek, kitettek magukért. Ez a lelkes munka a község dolgozóinak figyelmét és érdek­lődését tovább fokozta a társas­gazdálkodás iránt. Szabó István, ak­i ez év januárjában lépett be a csoportba, őszintén megmondja: — A közös gazdálkodásban rej­lő erő mindent meg tud valósíta­ni. Az egy akaratot csak össze kell fogni. Szőke Ferenc, aki Szabó Istvánnal együtt lépett a csoportba, pedig úgy látja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás állan­dó fejlődése, még nagyobb terve­ket is meg tud majd valósítani. A Petőfi-csoport valamennyi tagja azon van, hogy eddig elért eredményeit tovább növelje. A kongresszusi vállalá­­sok során például a tehenészek vállalták, hogy az eddigi­ 110 százalékos lej­hozamot 180 százalékra fog­ják fokozni. Vál­tásukat már­is teljesítették. Nagy segítségükre volt ebben a minisztertanács határozata, mely ráterelte figyelmüket az egyedi takarmányozásra. A mezőgazda­­sági termelés eredményeihez akarják felsorakoztatni az állat­­tenyésztés fokozásával azok eredményeit is, Így vállalták az­tán a sertésállomány üzemterv szerinti előirányzatának 8 szá­zalékos növelését. A gondos ál­­latápolással, a tisztántartással és az etetéssel pedig az elhullás­­nak 2 százalékra való csökken­tését. A vállalások teljesítéséhez új istállót építenek. A meglévőket átépítik. Sertés­­szállást létesítenek 200 sertés be­fogadására. Mindezt miért ? Azért, hogy amit az ember ki­tervel, azt meg is valósítsa és ebben a megvalósításban benne kell lennie a felszabadult munka frontján elért újabb győzelem­­nek. A csoport tagjai az elmúlt na­pokban is értekezletre jöttek össze. Cseh József ezen az érte­­kezleten azt mondotta, hogy a tervek sikerét azok túlteljesíté­sével kell lemérnünk. Kunyik Antalné pedig úgy vélte, hogy az idei termelési folyamatban min­­­den brigádnak, minden munka­­csoportnak, de minden egyes tagnak is az üzemterv felbontá­sával meg kell határozni elvég­­zendő munkakörét. A csoportban a brigádokat már megszervezték. Az üzemterv felbontásával a brigádoknak már kijelölték munkaterületüket. A munkacsapatok ugyancsak tud­­ják, akárcsak a tagok külön-kü­­lön, elvégzendő munkájukat, ki­jelölt feladataikat. A brigádok most a gazdasági felszerelések kijavításán és rendbehozatalán dolgoznak. Tudják, hogy a jól­­végzett munka segíti hozzá őket a jobb eredményekhez. A nagybaracskai Petőfi-cso­­port tagjainak öntudatos munká­­ja növeli a csoport erejét. Az elmúlt év dec­emberében 17 új tag lépett be. Köztük van Tóth István középpa­raszt is. Az őszi szövetkezeti fejlesztés során még húzódozott a belépés,­től. Saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a társasgazdál­­kodás útján vlósíthatók meg a nagyobb és jobb eredmények. Tóth István amint mondja, úgy látja: — A munkás a gépnél, a csoporttagok a mezőn, a tudós a laboratóriumban egyre törek­szik. Túlhaladni az eddig fenn­álló normákat, jobb és több bú­­zát, gazdagabb kukoricatermést biztosítani. A laboratóriumokban pedig a termés növelésének újabb módszereit megtalálni. Az idei év januárjában újabb 13 tag lépett a csoportba. Szőke Ferenc, Aladics Mihály­­né, Kubatov Teréz, Huszár Er­zsébet, özv. Torkos Istvánná, Bözsér Jánosné, if­j. Szabó Ist­ván, ifj. Sípos Ferenc, Sümegi József­né, Szabó István, Bujdosó Mihály, Bujdosó Mihályné, Gyu­­ricza Mária. Számuk azonban ezzel még nem zárult le. Újak és újabbak jelentkez­nek, hogy tovább erősítsék és tovább szélesítsék a Petőfi­­csoportot. Blinszky István, a csoport el­nöke és Börzsönyi Ferenc, a he­lyettes elnök, fáradhatatlan lel­kesedéssel oktatják a csoport tagjait. Egy alapfokú szeminá­rium és egy hathetes gazdasági szaktanfolyam növeli és szélesíti a tagság tudását, felkészültsé­gét. A csoport tagjai sorában megmutatkozó tanulási vágyat bizonyítja, hogy a politikai sze­mináriumon és a szaktanfolya­­mon a lemorzsolódás jelei nem mutatkoznak. Sőt, ellenkezőleg. A keretek bővülnek. A csoport tagjai rádión keresztül is nap­iap mellett tájékozódnak az ese­ményekről. Lelkesen hallgatják a szakelőadásokat és azokat az ismertetéseket, melyeknek elsa­­játítása hozzá fogja őket segí­teni az elmúlt évi eredmények továbbnöveléséhez. Nővérem Leningr­ádban, énf­élegy­házán állom meg helyemet a béke frontján Zúgnak a traktorok a kiskun­félegyházi gépállomás udvarán. Próbálják őket, hogy a tavaszi kampányban ne legyen hiba a gép körül. Serény munka folyik a műhelyekben is• Javítják a gé­peket, mert teljesíteni akarják a kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlásokat. Szép eredményt értek el már eddig is, mert már csak egy erőgép van javítás alatt. Traktoros­ lányok felgyúrtujjú munkaruhában segédkeznek a ja­vításnál. Közben mesélgetnek, da­lolnak, mert így könnyebb a munka. Most egy barna lány szólal meg elgondolkozva, Fehér Anna, az újonnan választott DISZ-titkár. Mosolyog, az arca kipirult a munkától. — Soha nem gondoltam volna, hogy én még az életem folyamán traktort is vezethetek, hogy is­kolára mehetek, hogy majd értek a gépjavításhoz is. Az életem nem így indult és semmi reményem nem volt arra, hogy más is lehet belőlem, mint a gazdagok cse­lédje. Édesapám vasutas volt. 1985-ben szerencsétlenség érte, el­ütötte a vonat. Anyám egyedül maradt hét gyerekkel. Már hat­éves koromban dolgoztam Tapodi Imrénél, aki igen nagy gazda volt a környékben. Emlékszem, egyszer a felesége nagyon megvert. Haza­­szöktem. Anyámnak elpanaszoltam­ sírva, a történteket, megsimoga­tott és megmagyarázta, hogy vissza k­ell mennem, mert kenyér kell a testvéreimnek A felszabadulás könnyebbséget hozott az életünkbe. Mikor már nagyobb lány lettem, beiratkoz­tam az F­ l'Oh­!-ba, örültem, ami­kor megválasztottak sport felelős­nek. Szerettem volna m­ár akkor traktoros lenni, de még ezen a téren nehézségek mutatkoztak. Egyszer megígértek, hogy felvesz­nek és elsírtam magam, amikor megtudtam, hogy más, nálamnál erősebb lányokat vettek fel. Végre 1950 márciusában sikerült a vá­gyam. Dolgoztam becsületesen és jó munkámért júniusban hathetes traktorvezető iskolára kerültem Az iskola végeztével segédvezető lettem. Az őszi kampányban már szépen kerestem. Volt olyan hét, hogy 277 forintot is megkerestem és az összegyűjtött pénzemen télikabátot, ruhát, cipőt vehet­tem magamnak. Most már egyre szebb az életem. Nemrégen sikerült a vágyam: tag­jelölt lettem• Megválasztottak DISZ titkárnak is a gépállomás fiataljai. Igyekszem is jó mun­kát végezni, hogy a hat hón­ap elteltével az MDP-nek tagja le­hessek. Tanulni szeretnék, érzem, hogy olyan keveset tudok és an­nál jobban tudok dolgozni, minél többet tanulok. Példakép előttem nővérem, aki most Leningrádban t­anul az egyetemen, ő is csak fa­lusi lány volt, sokat dolgozott és a munkájával tanulása nyomán kiérdemelte azt, hogy a szocializ­mus országában tanulhat. Éppen ma kap­tam tőle levelet. A leve­léből csupa életöröm, boldogság sugárzik, úgy szeretnék én is ott lenni vele. Látni a hős várost, Le­nin városát• Ő ott, én itt állom meg a helyemet a béke frontján. Ő tanul, én dolgozom. Mi is fel­építjük országunkban a szocializ­must, és ebből az építő munkából, hazajőve, ő is kiveszi m­­ajd a ré­szét. A Leningráldban tanultakat hasznosítja országunkban. Most vállaltam a kongresszus tiszteletére, hogy tavaszi terve­met 110 százalékra teljesítem és kihívtam Kovács József elvtársat versenyre. Most már a tavaszi kampány folyamán én is felelős traktorvezető leszek, t—— Feladataink a tavaszi munkák megindulása előtt A viszonylagos gyenge időjá­rás azt mutatja, hogy a tavaszi munkánkat ebben a évben jóval hamarabb tudjuk elkezdeni, mint az elmúlt évek bármelyi­kében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkák előkészületeit is hamarabb kell megkezde­nünk. Megyénk területén el­­ kell vetnünk 446.350 hold tavaszi növényt. Ha a főbb növényféle­­ségeket nézzük, akkor tavaszi árpából 30.803, kukoricásból 216.901, zabból 17.655, napra­forgóból 46.557, burgonyából 23.990 hold az előirányzat. Eh­hez jön 5780 hold cukorrépa és 104.774 hold egyéb növény. H­a mindezeket figyelembe vesszük, láthatjuk, hogy feladataink nagyok és komoly munkára van szükség. Kétéves növénytermesztési tervünk, fej­lődő iparunk, a béke erősítése egyre magasabb terméseredmé­nyeket követel. Hogy pedig magasabb termésátlagokat elér­n­iük, feltétlen szükséges, hogy a növényeket megfelelő időben, módon és megfelelően elkészí­tett magágyba vessük. A nem idejében végzett munka a ter­mésállag csökkenését vonja ma­ga­ után. Különösen vonatkozik ez megyénk homokos­­ alaprészeire, ahol a tavaszi szelek hamar ki­szárítják a talajt és a későn vetett növények fejlődésük ide­je alatt már tönkremennek. Eze­ken a területeken csak korán vetett és korai fajtájú növények­kel érünk el eredményeket. J­­eladatunk mindenekelőtt a megfelelő vetőmagvak beszerzése, tisztítása és csává­zási, majd a talaj megfelelő elő­készítése. Az ősszel megszántott területen azonnal következzék a talaj felületé­nek pondanyílása a nedvesség megőrzésére és gy­omos­od­á­s m­egak­a­dályozá­s­á­­á­ra. Az ősszel fel nem szántott területeken pedig haladéktala­nul meg kell kezdeni a szántást. Gép­állom­á­saink fel­adat­a, hogy időben tudják elvégezni ezeket a munkákat. Igyekezze­nek a­­­ szerződéskötést meggyor­sítani, hogy a tavaszi munkák többségét géppel végezze a dol­­gozó parasztság. A gépi munka előnyeiről dolgozó parasztsá­gunk az elmúlt évek során már meggyőződött és most a gépál­­lomások további jó munkáján múlik, hogy ez évben még több d­o o­ozó paraszt vegye igénybe munkájukat. Ha mi gazdaságainkra is fontos feladatok várnak a munkák és munkások jó megszervezésében. A gazdaság művelendő területéhez megfele­lő számú munk­aerőt szerződtes­senek, mert csak így biztosítják a tavaszi munkák folyamatos elvégzését. Az állami gazdasá­­gok megyei központja pedig gondoskodjék arról, hogy a gazdaságok részére megfelelő számú gép álljon rendelkezésre és ahol ezekből hiány mulatko­­zi­k, ott jó átszervezéssel bizto­sítsák a tavaszi munkák zavar­talan beindítását. .A termelőcsop­ortok szervez­zék meg a brigádokat, munka­csapatokat. A megfelelő számú munkaerő biztosítására különös súlyt kell fektetni a családtagok, valamint a nők brigádokba való besorolására. Termelőcsoport­­jainknál­ nagy feladatok hárul­nak a jó előkészítésben az üze­mi pártszervezetekre. gyénileg dolgozó paraszt­ságunkra nem kevésbbé fontos munka vár. A párt- és­ömegszervezetek feladata, hogy ezt megértesse megyénk min­den községében. A nénnevelők mutassanak rá arra, hogy sz dőben végzett munka egyéni és nemzetgazdasági is fontos érdek. A szempontból népnevelők leplezzék le a szabotáló kulá­­kokat, a nép ellenségeit. A nép­nevelők felvilágosító munkáján keresztül minden dolgozó pa­raszt érezze hazafias kötelessé­gének a tavaszi feladatok lel­kiismeretes végrehajtását. Szer­vezzék meg és szélesítsék M » járások, községek, dűlők és egyének versenyét az egyénileg dolgozó parasztok is. Ha mindezeket az előkészítő feladatokat jól­­ végrehajtjuk, akkor biztosítjuk a tavaszi munkák helyesen és időben való elvégzését. K­­AN­A­K IMRE, MDP mezőgazd. pol. osztály politikai szöv." munkatárs. Gátéren a 28 családdal megalakult 2 csoport mellett több új szervezkedik Tiszakécskén egy új csoport és két előkészítő bizottság működik Gátéren az elmúlt hét ,lendülete máris eredményeket hozott. Két új csoport alakult meg. Az egyik, amelynek­­ szervezője ifj. Szabó Sándor köziépparaszt volt, 11 csa­láddal BJce-csoport néven kezdte meg a működ­ést. Jelentős szám­ban léptek be középparasztok. Paksi István 14 holdat vitt be, összes gazdasági felszerelését és állatait, két erős bivallyal. Huszka Gábor 8 holdas dolgozó paraszt is aláírta a belépési nyilatkozata­. A második új csoport a Haladás. Nyilas István 17 holdas köz­éppa­­raszt írta alá elsőnek, a belépést­ 14 családdal alakult az elmúlt hé­ten és azóta újabb három család kérte a felvételét . A már régebben működő Vorosi­­lov csoport tagsága is állandóan növekszik. Két középparaszt lé­pett be újabban. Fazekas ■. Pál 22 holdat vitt a csoportba, tehenet, lovakat. Felesége, fia is’tag. Fa­­zeikas Pál már tavaly is sokat ellátogatott a csoporthoz. Most aztán döntött. Ugyancsak a Voro­­silov-csoportba lépett be Fazekas Szűcs Ferenc 17 holdas közép­­paraszt. A már megalakult új csoportok példája új lendületet ad a to­­­vábbi szervezkedésre. A falu több pontján még három előkészítő bi­zottság működik. Negyedikként D­ézsei Imre 13 holdas középpa­raszt és fia is új csoportot akar­nak létrehozni. Tiszakécskén egy évvel ezelőtt alakult meg a Petőfi-csoport. A kezdeti nehézségek ellenére, szép eredményeket mutattak fel. Pedig fejlődésüket gátolta az is, hogy sem a pártszervezet, sem a tanács nem nyújtott kellő segítséget abban az időben. A csoport egy év alatt szépen megerősödött, jószágállománya lett, építkezett. Így vonzó pél­dává vált és az ősz folyamán 20-al megnőtt a tagsága, a föld­területük pedig 603 holdra. Most a napokban pedig Haladás néven új csoport alakult, amely az I. minta szerint működik, 10 taggal indult, 57 holdon. Az új csoport megala­kulása különösen azért jelentős, mert azon az ökécs­­kai részen alakult, ahol a legerő­sebb volt a kulákbefolyás eddig a dolgozó parasztság között. Az új csoport tagjai között van Nagy Sándor 10 holdas középparaszt is. Tiszakécsl­én ezenkívül még két előkészítő bizottság működik új csoportok­ létrehozásán. Gépállomásainkon gyorsul a javítások üteme Lassan megjön a tavasz és kezdetét veszi a munka a föl­deken. A gazdák, termelőcso­­portok már készítik a földeket a vetésre, hogyha bejön a főide, ne legyen akadálya a szántás­­nak, vetésnek. A gépállomások az egész te­­let arra használták fel, hogy traktoraikat, munkagépeiket ki­javítsák. Jó eredményt ért el a gépállomások közül a mély­kúti gépállomás, amely teljes egészében, a madarasi gépállo­más, amely a vándorzászlót el­nyerte és a tompas gépállomás, amely csaknem teljes egészében kijavította gépeit. Általános a megyében a gépjavítás gyors üteme. Megyei viszonylatban az erőgépek javítása 74 százalékra, ekék 82 százalékra, vetőgépek 88 százalékra, tárcsák 87 száza­­lékra áll. A cséplőgépek javítá­sa 10 százalékos.

Next