Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-10 / 34. szám

Iliért maradt adó«» Kisszállás az államnak? Gróf ■ Bomcompagui és San Martino (a kisszállási parasztok nyelvén: szamártrió) teljhatalmú urai voltak Kisszállás község 17 ezer holdnyi területének, község több mint 4000 lakója grófokat szolgálta. Az intézőkön a kívül cseléd volt mindenki ebben a községben. ..Azóta sok víz lefolyt a Duruin“ — mondják gyakran a kisszállási parasztok. A cselédekből a gazdák, a környék legjob földjének gazdái lettek. Kisszállás község a legelsők között kapott gépállomást az országban A községben négy új iskola létesült, köztük egy nyolcosztályos a volt grófi kastélyban. Már nem hat, hanem tizennyolc tanító neveli a dolgozó parasztok gyermekeit, üzembe helyezték a kender gyárat üzemet és új gyapotmagtalanító létesítettek a községben Mélyfúrású kutak, telefon a tanyán, villany a gépállomáson mind, mind azt mutatják: új élet indult meg Kisszálláson. Ezt mind a dolgozó ,nép állama adta, és mit ad Kisszállás az államnak? Az eddigiek alapján joggal várná el mindenki, hogy Kisszállás élenjáró község legyen. De az állami feladatok teljesítéseinek számai snnak ellenkezőjét tanúsítják, így áll Kisszállás feladatai teljesítésével. Vajjon miért maradt el ennyire? Adósok és „szegény hatászok“ Ha a községi tanács vezetőinek tesszük fel ezt a kérdést: se v ge, se hossza a kifogásoknak „Szétszórt tanyavüdfi van nálunk", „Nagy családok laknak „Nem termett elég“, „Nem helyes az ívelés“ — és így tovább-De az igazi ok nem ez. Hadd mondják el ezt maguk a község lak ". Szántó István tanácstag: „Tudom, hogy szép számmal vannak olyan községek, ahol nem volt ilyen jó termés, mint nálunk, mégis előbb állnak, mint mi. Mert nálunk, igen „kesztyűs kézzel' bánnak a kulákokkal és cimboráikkal, akik évről-évre szabotálják a terménybeadást.“ Papp B. László tízholdas középparaszt (példamutató terménybeadásáért elismerő oklevelet kapott) : legnagyobb részt olyanok vannak hátralékban, akik hanyagságból nem iparkodnak teljesíteni az előírást, pedig tudnak. Ezeket nem keresték fel, nem világosították fel, hogy mulasztdsuk a bűn államunkkal szemben. Szívesen elmentem volna én is beszélgetni, ezekhez, de a tanács vezetői nem hívtak, úgy gondoltam, nincs szükségük rám“. Körösi Sándor hétholdas gazda (egy szem terményt sem adott be, múlt évi adójából egy fillért sem fizetett be): „Mit akarnak tőlem? Nem egyedül vagyok községben ilyen. Különben is most a szólítottak fel először, hogy fizessem ki adósságomat Valóban itt kell keresni a hibát. A községben tíz olyan kulák van, aki nem teljesítette a beadást — ezt a tanácsban úgy hagyták jóvá, hogy ..szegény kulákoknak‘‘ könyvelték el őket- Még a törvény által előirt bírságot sem vetették ki rájuk. Vagy" Itt van Bagó Ferenc esete, aki lh.ß óta nem fizetett adót és sohasem tett eleget terménybeadási kötelezettségének sem. A választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy ellenségesen viszonyul népi demokráciánkhoz. A hátralékosok gyakran hivatkoznak arra:Bagó már öt éve nem fizet,, mégse görbült meg egy hajaszála sem, amire terem, büntetlenül elfekezési, s nyakra-főre új ruhákat vásárol“. A „népszerű“ VTI-titkar A begyűjtési munkáért, az e téren elkövetett a községi tanács mulasztásokért végrehajtó bizottsága felelős. Kispál József elvtárs, a végrehajtó bizottság el Döké őszintén elmondja, hogy nem értették meg ennek a kérdésnek a fontosságát, és csak későn ,,kapcsoltak rá“. Gyakorlat tapasztalata sem volt elég. Igaz, nem könnyű megtanulni a vezetést Kispál elvtársnak sohasem foglalkozott azelőtt ilyesmivel. Ahogy ő mondja „könnyebb a toll, mint az ekeszarvas, mégis sokkal nehezebb. Uricska István elnökhelyettes is csak a földet művelte életében De mégis: azért választották meg őket, hogy ellássák új feladatukat. Van azonban a végrehajtó bizottságban, aki már régebben — a felszabadulás előtt is — közigazgatásban dolgozott: Horváth József, a végrehajtó bizottság titkára-Mit tett Horváth József azért hogy a község teljesítse az állam által előírt feladatokat? Horváth Józsefet jó szakembernek ismerik a községben. — Egyik feladata éppen az lett volna, hogy gyakorlati tapasztalatait átadja az elnöknek és az elnökhelyettesnek. Mégsem jutott egyetlen egyszer sem eszébe, hogy Kispál elvtársunk megmagyarázza, hogyan kell intézni az adóügyeket. Pedig — állítása szerint —, mindennel foglalkozik. „Ott segítek,, ahol szükség van rám“ — mondja. Valóban „segíti“ itt, „sogit“ ott, de, ha megkérdezzük, ki a felelős a hibákért, kiderül: mindenki más, csak ő nem. Az adóért az elnök elvtárs, a begyűjtésért az elnökhelyettes. Mintha Horváth József nem a titkára, hanem valamiféle „könyvelője“lenne a végrehajtó bizottságnak, mintha nem az ő feladata lett volna a begyűjtési munka megszervezése, előkészítése. Horváth József nemigen hagyta el irodáját. Nem vette ki részét személyesen sem a begyűjtésért végzett felvilágosító munkából, sem az elszámoltatásból „Nem szereti a külső munkát, kényelmetlennek tartja, azt“ — mondja Uricska elvtárs. De Uricska elvtársinak nincs teljesen igaza. Horváth Józsefnek csak akkor kényelmetlen a külső munka, ha terménybeadásról, vagy adófizetésről van szó. Nagyon szívesen kijárogat ő az építkezéshez vagy a fakitermeléshez, úgy gondolja, ez „népszerűtl^*“ feladat. De Horváth József csak a hátralékosok előtt népszerű, csak ők tartják „rendes embernek“. A kötelességüket becsülettel teljesítők előtt joggal népszerűtlen Horváth József. Miért akar as „erösnesű ember” éppen mást szabadná« rá menni ? Nem akart ő „rossz embernek“ tűnni még a kulákok előtt sem. Bár a rendelet világosan kimondja, hogy a hátralékban lévő kulákokat meg kell bírságolni — minden elmaradt kiló után két forinttal — mégis azt tanácsolta az elnökhelyettesnek több mint két héttel a rendelet életbelépése után: kérdezze meg a járási tanácstól, mit tegyenek ezekkel a kulákokkal. Úgy látszik, hirtelen cserbenhagyta „szaktudása“ Nem egyszerű megalkuvásról van itt szó: mély gyökerei vannak a megalkuvásnak. Horváth Józsefet mindenki úgy ismeri a községben, mint akit azért helyeztek Kisszállásra, mert „erőskezű emberre“ volt szükség. Így tudja ezt az elnök elvtárs, az elnökhelyettes is. Pedig Horváth Józsefet nem elismerésből, hanem büntetésből helyezték ide. Vezető jegyző volt Bácsbokodon is, ahol fegyelmi büntetést kapott, amiért még decemberben is kinn álltak földeken a kukoricaszárak. Igaz, Bácsbokodon is csendes ember volt. De amikor a köztársaság kikiáltása után a bácsbokodiak a községháza előtti szoborról akarták venni a királyságot jelleképező koronát, igen aktív lett. Végül is a koronát eltemette községháza pincéjébe — nyilván „jobb időkre“ számítva. Úgy látszik Horváth József most is „jobb időkre“ vár. Ezért nem akar „kellemetlenkedni“ — még a kutaknak sem. Ezért lesz hirtelen „beteg*“ minden fontosabb feladatnál. Ezért akar most szabadságot kivenni, éppen a kis kor, amikor megindult a harc az új begyűjtési tervek teljesítése ért-Ezért maradt adósa Kisszállás az államnak. MÓZES TIBOR: Kenyérgabonabegyüjtés Kukorica Burgonya Szálastakarmány Készpénzadó Terményadó 83.0% 23.0' 10.0' 5.1' 48.0% 89.0% A jugoszláv határszélen őrt állunk a békefront ránk eső szakaszán A kelebiai Petőfi termelőszövetkezeti csoport ezúton fejezi ki köszönetét a tompai gépállomás vezetőségének és dolgozóinak azért a pontos munkáért amit a csoport földjein a szántásnál, műtrágyaszórásnál és a vetésnél végeztek. Köszönjük azt, hogy mint kezdő csoportot átsegítettek a nehézségeken és éjt nappallá téve dolgoztak a nehéz, homokos talajom. Ennek köszönhető, hogy az előirányzatot idő előtt 100 százalékig teljesíthettük. Maga Pálmai elvtárs, a gépállomás vezetője ült a traktoron és az ő irányítása mellett éjjel is vetett a csoport. Büszkén mondhatjuk, hogy annak idején még egyénileg gazdálkodók voltunk, sohasem voltak ilyen szépek és egyenletesek a vetéseink. Pálmai elvtárs azt is látta, hogy a rendszeresített négyesekékkel a traktorok a nehéz homokos talajban nem tudnak eredményes retnikát kifejteni, mert mindjárt elakadnak. Több napon át kísérletezett, míg végül egy olyan kettős ekét szerkesztett magas ekefejekkel és rövidített gerendellyel, amely az előbbi ekék súlyának a felét képezte. Az új eke alsósikló talpakkal és széles kerekekkel volt ellátva. Ez nem süllyedt el és nem szurkálta össze a homokos talajt, hanem teljesen átfordította és gyorsabbára tette a szántást. így érte el, hogy az őszi mélyszántást idő előtt befejezhettük. Pálmai elvtárs újítása a gazdasági előny mellett komoly politikai sikert eredményezett, mert meggyőzte a falut a traktorszántás és a gépesítés előnyeiről. Megköszönjük Pártunknak és Rákosi elvtársnak mindazt a sok juttatást és könnyítést, amelyet már eddig is kapott csoportunk, ugyanakkor köszönjük a járási és a megyei központnak is a mindenkori Ígérjük, helyes és jó irányítást, hogy minden munkánkat időben és pontosan elvégezzük. Tagjainkat pedig mezőgazdasági és politikai vonalon tovább képezzük, hogy itt a jugoszláv határszélen mi is jól tudjunk őrt állni a békefront ránk eső szakaszán. CSANTI ANTAL, üzemi párttitkár. „Apám, a terménybeszolgáltatással építed a nép országát £! ■ Nem tudnék elképzelni mertis ‘előbb feladatot, mint éppen azt, hogy egy dolgozatban magrázhatom meg édesapámnál, hogy a szocializmus építésében miképpen veheti ki részét olyan mértékben, ahogy azt a népköztásaságunk megkívánja. Kedves Édesapám! A gyermeke szól Magához c dolgozaton keresztül, amelyben igyekszik elmondani mindazt, amit tanult, mindazt, amit gyermeki esze diktál. VJ 5 november 8-án egy négyesszendős gyermek ült egy Szovjetunióból jött katona ölében. Szinte úgy érezte, hogy az anyja ölében ül. 177 a gyermek én voltam. Akkor még nem tudtam, hogy ők hozták a felszabadulást számunkra, értelemmel nem fogtam fel, hogy nekik köszönhetjük az újra békés mederbe zökkenő életünket. Ahogy azonban teltek az évek, úgy világosodott bennem az érzetem. Most, amikor is esztendős vagyok, már tisztán látom, hogy minden ember értem is dolgozik. Az iskola, ahol tanulok, a nyaralós, ahol az úttörő pajtásaim velem együtt a nyári szabadságukat töltik, azt mind a magyar dolgozóknak köszönhetjük.Természetesen ehhez nemcsak gépek és gyári berendezésekre, van szükség. Szükség van a falu dolgozó parasztsága munkájára és annak gyümölcsére is• Még bölcs Sztálin elvtárs mondása, amit élénken az eszemben él a a tanítónéni mondott nekünk. ..Fejlett és korszerű mezőgazdaság nélkül nincs fejlett gyáripar." Ahogy gyermeki eszemmel felmérem, valóban nem lehet működő Ugrókat gyomor nélkül elképzelni. Édesapám termelt kenyérgabonát, cukorrépát, valamint az ipart, növényeket, továbbá a az árpát, zabot, kukoricát stb. Vagyis mindazt, ami népgazdaságunk virágzóvá félésében feltétlenül szükséges. Nem elég azonban az, hogy megtermeli ezeket Édesapám. Csak úgy végez jó munkába azt a dolgozók részére terménybeszolgáltatás keretében a0’1 be az állami terménybegyűjtőnél. Nem zugpiacon, fekete áron szabadul meg tőle a naptopok undok pénzéért, akik azután here módjára élősködnek a dolgozók nyakán, t7zekét teszi Édesapám lehetetlenné, ha hallgat a szavamra , s így kétszeresen végez jó munkát. Egyből azáltal, ha beadja terményét, ezáltal építi a szép semmisítését elősegíti. Az elmúlt országot, másrészt a reakció megrendszerből nem sokat tudok Amit tilttok, az meggyőz engem arról, hogy a grófok és bárók országában Édesapám egy undok, lenézett paraszt volt az urak szemében. Tíz pengőt adtak a búzájáért, ha egyáltalán átvették. itt a kezébe van letéve az ország sorsa, sokmillió ember dolgos 1,1 kezébe, akik harcolnak a szocializmusért az imperializmussal szemben. Békéért kiállunk! Nem akarunk a háború véres martalékává lenni. A béke ügye szent ügy és csak úgy tudjuk megvédeni, ha e nyugodt, békés életet biztosítani tudjuk. Én a tanulásommal kívánom, elősegíteni rr, békét. Édesapám a termelés fokozásával és a beszolgáltatásban elért kiváló eredményeivel igyekezzék a gyermeke, a népe, a saját, békéjét megvédeni. A béke fegyvere: a munka szerszáma, amit az a hős szovjet katona, aki engem az ölében tartott,, adott Édesapám kezébe azzal, hogy védje meg a békét. Azáltal, hogy így építi a szocializmust, azt az ügyet, amiért nyolcszázmillió dolgozó élén harcol a bölcs Sétáng, amiért a magyar dolgozók élén harcol Rákosi Mátyás, így igyekeztem Édesapámnak megmagyarázni, milyen fontos feladata, hogy pontosan, lelkiismeretesen felajánlja a terményeit. Ezzel nemcsak magát segíti, hanm segíti az egész haladó emberiséget és rangsorban a harmadikat, a legkisebb gyermeket is. FODOR ERZSÉBET. V. I. o. f-Dunavecset Áll. Alt. Iskola. Békenagygyűlések a megyében Február 10-én (szombat) Katymár, előadó: Évin Hona. Mélykút, előadó: Kancsár Sándorné Csátalja, előadó: Dobi István. Sükösd, előadó: Farkas András. Február 14-én (szerda) ier.Bunapataj, előadó: Bécsi SanSzakmar, előadó: Kapitány Ferencné. vin.Orgovány, előadó: SteindlerCsászártöltés, előadó: Monori F. Dezső, Tompa, előadó: Bódis Vera. Február 18-án (vasárnap) Tataháza, előadó: Halustyik Mihály. dor.Bácsborsod, előadó: Tóth Sándorta, előadó: Herczeg «iáborné. Miske, előadó: Dániel Dezső. Kiskunhalasi Lakásépítő Vállalatnál a szakszervezet elhanyagolja az ellenőrzést, nem foglalkozik a bizalmiakkal A Kiskunhalasi Lakásépítő Vállalat népnevelői harcba indultak a kongresszusi verseny győzelméért. A pártszervezet népnevelői példát mutatnak a termelésben. Korda Antal népnevelő, aki brigádvezető is, brigádjával a kongresszusi versenyben már ISI százalékra teljesít. Közel 40 százalékkal teljesítik túlvállalást. De nemcsak a versenyben járnak élen, hanem a brigádszervezésben is. Benedek Gábor egy komplex brigádot alakított a kongresszus tiszteletére, amely már 133 százalékot ért el. Langer Gyula segédmunkás nem érte el a kongresszusi verseny előtt még a 100 százalékot sem. Most már 130 %-ra teljesít. Gyöngyösi István népnevelő is brigádot alakított, mely már 156 százalékra teljesít. Az első héten a brigád csak 81 százalékot ért el. Gyöngyi elvtárs munkamódszerátadással elérte, hogy a brigád tagjai emelhessék a termelést. Ezt a pártszervezet sem hagyta figyelmen kívül, mert a pártnapon a brigádot dicséretben részesítette. Súlyos hiányosság van a szakszervezeti felvilágosító munkában. 300 dolgozóra jut 27 szakszervezeti bizalmi. Ez a szám már magában is mutatja, hogy ennyi dolgozóra kevés a szakszervezeti bizalmi. Kevés segítséget kapnak ezek a bizalmiak, ezért nem jelennek meg a bizalmi értekezleten. Maga Sági Sándor elvtárs, a szakszervezeti titkár is mondja, hogy nem fordítottak elég gondot a bizalmiakra. A szakszervezet annyira elaprózta a munkáját, hogy oda már nem jutott el, hogy a bizalmiakkal rendszeresen foglalkozott volna. De még ennél is súlyosabb hiba, hogy az ellenőrzést teljesen elhanyagolták az építkezésen, ami természetesen maga után vonta, hogy a bizalmi munka teljesen elaludt. Bár az építkezésen vannak olyan dolgozók, akik példát mutatnak a termelésben, mint Bezzeg István szakszervezeti bizalmi, aki 44 százalékkal teljesítette túl a vállalását. De a bizalmi munka elhanyagolása azt eredményezte, hogy vannak olyan brigádok, amelyek vállalásukat nem teljesítik, amelyek termelése visszaesik, semhogy emelkedne. Ezért feladata a pártszervezetnek, hogy minden erővel mozgósítsák a népnevelőket és a bizalmiakat a kongresszusi verseny győzelme érdekében. Adjanak meg minden támogatást azoknak a dolgozóknak, akik még eddig nem tudták teljesíteeni a kongresszusi vállalásukat.