Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-29 / 227. szám
VI. évfolyam, 227. szám A magad hasznára, a haza javárai jegyezz békekölcsönt! * M - 4 ^ ' AZ M»P BÁCSKISKU^KEGYES PÁRTBIZOTTSÁGÁIAK lapja Ara 50 fillér 1951. szept. 29, szombat A mi hadseregünk Szeptember 29-én ünnepeljük először a Néphadsereg Napját, a magyar nép és hadserege testvéri együvétartozásának szép ünnepét. Ez az ünnep a pákozdvelencei dicsőséges csata emlékéhez fűződik. 1848 szeptember 29-én vívta Kossuth honvédserege az első győzelmes ütközetét az osztrák császár kutyája, Jellasics bán hadserege ellen. A számbelileg kisebb honvédsereg szétverte a hazánkra tört ellenséget és örök dicsőséget szerzett a magyar katona nevének Ez a csata legszebb haladó hagyományaink közé tartozik. E haladó hagyományok méltó őrzője és örököse néphadseregünk. Néphadseregünket, amint a 48-as honvédhősöket, a nép iránti hűség és forró szeretet, a haza iránti odaadás szelleme tölti be. Tisztjeink és katonáink egyaránt a nép harcos fiai, akik készek arra, hogy bármi áron megvédjék szabadságunkat, függetlenségünket, békénket. Dolgozó népünk sajátjának tekinti ezt a néphadsereget, bízik benne és szeretetének ezer jelével munkásai halmozza el." A gyárak munkafelajánlásokkal teszik emlékezetessé az első Néphadsereg Napját, sok dolgozó paraszt pedig bejelentette, hogy szeptember 29-re belép a termelőszövetkezetbe. Néphadseregünk erejének legfőbb forrása a dolgozó néppel való összeforrottsága. A nép szeretete és az öntudat toborozza ezrével a bátrakat, a nemeslelkűeket, az „igaz embereket”, a nép legjobbjait a nagy nevelőiskolába, a honvédségbe. Öve rabjukat, paraszti gúnyájukat, katonazubannyal cserélik fel. A múltban szabadságra hazajáró idegen lett a katonából. Ma még mélyebb, lelkesebb, áldozatkészebb lesz a szeretet és ragaszkodás a bevonult testvérek felé. A dolgozók egy húsból és vérből valónak tűnik néphadseregünk tagjait-izmosodó Ezt a széttéphetetlen kapcsolatot mélyíti ki a mostani ünnep is, a Néphadsereg Napja. A hatalomra került munkásosztály, szövetségben a parasztsággal, arra használja fel hatalmát, hogy biztosítsa a szocialista társadalmi rend felépítését, elfojtsa a reakció ellenforradalmi kísérleteit és visszautasítsa a külföldi imperialista ellenség beavatkozását. Ennek a harcnak, a nép hatalma megvédésének egyik döntő eszköze a mi néphadseregünk. A békét védi a mi néphadseregünk De nem akármilyen békét Egy-egy hódítás után jóllakottan, vérgőzösen, békét, hirdetnek az imperialista ragadozók is, hogy zavartalanul emészthessék meg zsákmányukat. . Megbékélnek” egymással, hogy új erőt gyűjtsenek új vérengzésre, még szörnyűbb pusztításra készüljenek. Békét prédikált 1939-ben az angol miniszterelnök is, miután Hitlerrel azt a hírhedt, 20 millió ember halálát előkészítő müncheni megegyezést kötölte. Chamberlain könnyű szívvel áldozta fel Hitlernek a magyarok, csehek, románok, lengyelek millióit, hogy továbbra is biztosítsa saját uralkodó osztályának „békés uralmát a gyarmati népek százmilliói fölött.” A „régió békevilágban”, 1914 előtt a nyomortól, űzve „kitántorgott elnyomástól Amerikába másfélmillió emberünk”. És béke volt a bethleni konszolidáció korszaka is, amely negyed évszázad alatt a magyarság legszörnyűbb háborúját, pusztulását, félmillió magyar ember halálát készítette elő. És Mindszenty, meg Grósz nem akar békét? A görög példától megihletve ki is dolgozták a Vatikán útmutatásai alapján, a „békés átalakulás” részletes tervét, amelyben a nyugatoá hadosztályok és csendőrök, az amerikai Military Police pribékjeivel együtt gondoskodtak volna arról, hogy a legfőbb zászlósúr csendjét, nyugalmát ne zavarhassa meg a földjükül megfosztott parasztok és a jogtalanságba visszatasztott munkások panasza. Az imperialisták hegyén nyugvó békéje szuronyok éppoly gyűlöletes, mint maga a kapitalizmus. A gyarmati szabadságharcok, a koreai nép hősi ellenállása bizonyíéka annak, hogy az öntudatára ébredt, szabadságszerető, emberi méltóságát megbecsülő milliók nem nyugszanak bele soka megalázó, pusztító „békébe”. Inkább harcot választják. A mi néphada seregünk azért erősödik, fejlődik, hogy hazánkra soha többet ilyen békét rákényszeríteni ne lehessen. Egész magyar népünk büszke arra, hogy olyan hadserege van, amely Kossuthh vörössipkás honvédéit, az 1919-es munkáshadsereg harcosait és a dicsőséges felszabadító Szovjet Hadsereg katonáit tekintik példaképének. Ilyen hadsereg kezében jó helyen van a magyar szabadság, a haza ügye. Ez a hadsereg erős kézzel őrzi a nép vívmányait, a békét, akármilyen imperialistatitóista betolakodóval szemben. Fejlődik és erősödik a mi néphadseregünk. Erejének gyökere a nép szeretete és az ellenség olthatatlan gyűlölete. A mai napon a magyar nép büszkén tekint hadseregére, szeretettel és megbecsüléssel zárja szívébe, mert ez a hadsereg, — amint Rákosi elvtárs mondotta — hűen és ingadozás nélkül támogatja a békének és az emberszabadságnak azt a világfrontját, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezére, Szálin elvtárs áll. Megyénk dolgozói hazafiam lelkesedéssel válaszolnak a kormány felhívására Győzelmi jelentések érkeznek az ország, a megye minden részéről, a magyar dolgozó nép válaszol a kormány felhívására. Lelkes hangulatban, tánccal, dallal, énekszóval köszöntötte népünk a mai napot, amikor a fiatalok vidám csasztuskáit komoly ünnepi szó váltotta fel a röpgyűléseken, minden magyar dolgozó érezte: aláírása a békekölcsöníven újabb tréfa, hogy hazánk a Vas és acél, a gépek országává váljék. Egy nap telt még csak el, de már most kibontakozóban van népünk újabb hatalmas győzelme, a nagyszerű népszavazás a béke ügye mellett. Bányászok és dolgozó parasztok, katonák és vasmunkások, művészek, kisiparosok veszik kezükbe a tollat, hogy a Második Békekölcsönjegyzéssel még harcosabban mutassák meg ország-világ előtt, boldog jelenünkért és még szebb jövőnkért egy emberként sorakoznak fel a Párt és a kormány mögött azon az úton, amely a béke biztosításához és a szocializmus felépítése felé vezet. „Új városok, új gyárak, új egyetemek, új iskolák, kórházak, utak épültek. Épül hazánk büszkesége a Dunai Vasmű. Falvaink százaiban gyulladt ki a villanyfény. Traktorok, kombájnok és mezőgazdasági gépek ezrei segítik dolgozó parasztságunk munkáját, teszik szebbé életét, ötéves tervünk megvalósításával, népünk előtt ragyogó jövő áll” — mondja a Magyar Népköztársaság kormányának felhívása. A magyar dolgozó nép így válaszol: „A magunk hasznára, a haza javára: békekölcsönt jegyzünk mindahányan!" Műhelyek, munkahelyek, intézmények, hivatalok, mind olyanok, mint a méhkas. Lelkesedéstől zsong az egész megye. A dolgozók a békekölcsönjegyzéssel gyűjtenek maguknak, és jövőjüknek gyűjtenek. Gyűjtik, azokat a nagy alkotásokat, amelyek életüket szebbé, jobbá, teljesebbé és örömtelibbé teszik, kaptárakba gyűjtik a gyönyörű jövendőt, békekölcsönt jegyezve gyűjtik a béke mézét, a béke édességét hazájuknak, gyermekeiknek, családjuknak. Ezt a lelkes és vidám zsongást, megyénk boldog hangulatát adják vissza az Ht következő Építési ütemünk beszámolók: robban siettek a dolgozók munkahelyükre. Az üzem falaira elhelyezett plakátok fogadták a munkában ie.ö dolgozókat. — „Ötéves tervünk megvalósításával népünk előtt ragyogó jövő áll!” — mondja a felhívás. A plakátról derüsarcú, öntudatos munkás képe tekint ránk, mögötte épülő házak. A dolgozók nagy lelkesedéssel jegyeztek kölcsönt. Olyan kölcsön ez, mely segít felépíteni az új gyárakat. Már a reggeli órákban 175 dolgozó 73.300 forintot jegyzett. Ennek a jegyzésnek átlaga 500 forint. De Kiskunfélegyházán a Szabó Kisipari Szövetkezet sem akar lemaradni: 25.500 forintot jegyeztek. Átlaguk 850 forint. A Hitelszövetkezetben kilenc dolgozó 3000 forintot jegyzett. A Szobafestők Szövetkezete 7800 forintot jegyzett. meggyorsításáért Az őszi szél már messziről felénk hozza a friss, patogó induló hangjait, amelyek a kiskunfélegyházi gépállomás rádióján a hatalmas udvarra szűrődnek. A dolgozók megszaporázzák lépteiket. Lelkesarcú munkások igyekszenek munkahelyükre. — Ki jegyez többet, ki ad többet a hazának, a békéért, fejlődésünkért, a szocializmus építése ütemének meggyorsításáért — erről beszélgetnek a traktoristák. A dolgozók egymásután írták alá a jegyzési íveket. A gépállomás CO dolgozója már tegnap 50 ezer forintot, jegyzett. A jegyzésben a következő traktorosok mutattak példát: Buticza József, Pál István, Fazekas Sándor traktoristák 500 forintos fizetésükből 1200 forintot jegyeztek. Laczkó Antal és Szász 1000—1000 forintot,József pedig Üzletnyitás előtt jegyeztek az Állami Áruház dolgozói Az Állami Áruházban ünnepélyes hangulatban a nyitás előtt beszélték meg a Második Békekölcsön jegyzését. Ezért jöttek be a jegyzés napján korábban a dolgozók, mint máskor. Mindnyájan érzik, tudják, felelősségüket és egymásután kerülnek az ívre a nevek és nevek mellett az összegek bizonyják az itt dolgozók szeretetét hazájuk iránt. Rövid idő alatt 18.900 forintot jegyeztek. Az élenjár Drahos Ilona, aki 1500 forintos fizetéséből 2500 forintot jegyzett. A Vasszerkezeti Gyárban reggeli röpgyűlést tartottak Itt is reggel a szokottnál jóval ko özelebb hozzuk a holnapot A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁSBÓL is százával jönnek a nevek és a jegyzések, MÉSZÖV 173 dolgozója A járási 70.700 forintot jegyzett. A Vorosiloviszcs Gál élen a csoport tagjai eddig több mint 10 ezer forintot jegyeztek. Itt kiemelkedő Kovács Erzsébet DISZ-tag jegyzése, aki 600 forintot jegyzett. Paksi József DISZ-titkár 500 forintot és Majoros Margit DISZ-tag 400 forintot jegyzett. Az ifjúság példamutatóan jegyzett, mert tudja, hogy jegyzésével közelebb hozza a holnapot. Kalocsán az üzemekben mindenütt ünnepi röpgyűléseket tartottak. Az első napon reggel 8 órától 11-ig 18 üzem jegyzett már 176 ezer forin 0). A Kenyérgyárban Csupor Ferenc betanított szakmunkás mutatott példát. Három gyermeke van, egyhavi fizetését, 600 forintot jegyzett. Amikor aláírta az ívet, azt mondotta: — Gyermekeim jövőjére gondolok, amikor a békekölcsönt jegyzem, ötéves tervünk sikeres végrehajtásával gyermekeim jövőjét látom biztosítva. Ezért harcolok a békéért, boldog, erős, független, szocialista Magyarországért. A vasútnál azonban vontatottan indult a jegyzés. 11 órakor még csak két dolgozó jegyzett- Itt rossz volt a népnevelő munka. Hiányzott a kommunisták példamutatása. Hasonló volt helyzet a gépállomáson is, ahol a Máté Pálné AMG-vezető sem jegyzett példamutatóan. Válasz Titónak Egymás után futnak be a jelentések a kalocsai járás területéről. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján Dunaszentbenedek községben a dolgozó Parasztok 300 forintos átlagban jegyeztek. Kassai Andrásné 600 forintot, Ács Gábor 500 forintot, Vidák Dénes 400 forintot jegyzett. Miskén Bagó Orbán 600 forintot jegyzett és úgy nyilatkozott, hogy ezzel válaszol Titónak a határon elkövetett provokációkért. Dusnokon Kockás Károlyné 400 forintos jegyzésekor kijelentette, hogy azért jegyez ismét, mert az eddigi jegyzésénél a kötvénye is nyert. Érti miről van szó, a békéről. De nem ezen a véleményen van Fokton Vörös Ferencné pékmester felesége, akit a kulákok a rémhírekkel megtévesztettek. Az asszony nem értette meg a kölcsönjegyzés jelentőségét, látta azt, hogy a dolgozók nem forintjai hogyan öltenek testet alkőtásainkban. Baja így válaszol a kormány felhívására Baján a népnevelők mindenütt értekezletet tartottak. Jó fegyverük van a bajai népnevelőknek a mostani csatához. Ez fegyver, a meggyőzés, a tények a ereje. Mindennapi életünk, építőmunkánk tényeivel mutatják meg, hogy önmagán segít az, aki a hazát, a tervet segíti. Az első körzetben, ahol a legutóbbi taggyűlésen 120-an vettek részt, most a népnevelő értekezleten 400-an jelentek meg. Hasonló volt a helyzet a Magasépítő Vállalatnál is, ahol a kultúrműsorral összekapcsolt népnevelő értekezleten 150-en vettek részt. Megindult a verseny a népnevelők között. Az V. körzetben Rajta elvtárs versenyre hívta ki a Szalvai Fülöp utcafelelőst, 17-es körzet kihívja a 14-es körzetet. Az ötödik körzet MNDSZ népnevelői versenyre hívták ki a kiscsávolyi iskola pedagógusait A versenykihívásban arra szólítják fel a népnevelők egymást, hogy ki ér el magasabb jegyzési átlagot. Az erdőgazdaságnál 2003 István szakmunkás múlt évi jegyzését duplájára emelte. Elmondotta, hogy tavaly, mint pártonkívüli jegyzett, azóta tagjelölt