Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

Vezetőség­választás a hercegszántói alapszervezetben A hercegszántói alapszer­­vezet helyiségében már jóval a vezetőségválasztó taggyűlés előtt gyülekezik a tagság. A nap je­lentőségéhez mérten ünnepélyes a hangulat. Kis csoportokban magyar és délszláv nyelven fo­lyik a beszélgetés. «Olyan elv­­társakat válasszunk, akik nem­csak a mi irányításunkra mél­tók, de akiket a kívülálló pár­­tonkívüliek is becsülnek, tisz­telnek.« Gázsity Minuti, Kár­­nitz Ferenc neveit sűrűn emle­getik a csoportokban. Hét órakor pontban megkez­­d­ődik a taggyűlés, megállapít­ják a határozatképességet, öten igazoltan maradtak távol, hár­man betegek. A tagság megvá­lasztja a taggyűlést vezető ban­­kot, majd szinte öten is egy­szerre javasolják az elnökség tagjainak soraiba: Szabó Ist­vánt, Gyurity Mártonnét, Gá­zsity Milutint, Bánhidi Lajost, Darazsac Mátyást, Gorjonác Vi­­tályost és Rózsás Ignácot a já­rási pártbizottság küldöttét. Ez­után megválasztják a jegyzőt is, majd a jelölő- és szavazatszedő bizottság tagjait. Hlavati András elnök a tag­­sá­g feszült figyelme közepette kérte fel Véh­n Antal elvtársat a beszámoló megtartására. A beszámoló bevezető ré­szében, az eredmények mellett bátran mutatott rá a járási és helyi pártszervezetek hibáira. Nem egyszer sértették meg a pártdemok­rácia elvét, csorbítot­ták a tagság jogait. A pártde­mokrácia megsértése odaveze­tett, — állapította meg a be­számoló,­­ hogy a tagság az utóbbi időben elidegenedett ve­zetőitől, leromlott ennek követ­keztében a pártmunka is. beszámoló ezután áttért a párt­- és kormányhatározat gazdaság­­politikájának ismertetésére és az ebből adódó feladatokra. Sok a tennivaló ezen a téren, hogy a helyi adottságok kihasználásá­val minél magasabb termésho­zamot érhessenek el Hiavasi András elnök ezután felolvasta a pártvezetőség nyolc pontból álló határozati javasla­tát, melyben az alapszervezet minden tagja megfogadja, hogy a III. pártkongresszus tisztele­tére a maga munkaterületén kö­vetkezetesen harcolni fog a párt­és kormányhatározat sikeres megvalósításáért. A beszámolóhoz a tagság egy része a maga észrevételeit és bírálatát is hozzáfűzte. Dé­­kity István, mint vezetőségi tag a maga munkáját bírálta. Bi­zony nem sokat tett a kollektív vezetés elősegítésére. Blázser Mátyás a helyi pártszervezetet bírálta. Gyurity Márton rámu­tatott arra, hogy a felmerült hi­bák nagy része nem történhe­tett volna meg, ha maga a tag­ság erőteljesebb részt vett volna az alapszervezet munkájá­ban. Egyetért a határozat pont­jaival, de orvosolni kellene, — éppen a pártépítési munka ér­dekében —, azoknak a volt párttagoknak ügyét, akiket az elmúlt évek során kizártak, a párthoz azonban hűek marad­tak, élenjárnak a termelésben és következetes harcosai a szocia­lizmus építésének. Mindössze öt elvtárs szólt hozzá. Jobban elő kellett volna készíteni politikailag a taggyű­lést, tüzetesebben kellett volna beszélgetni a tagokkal a párt­­szervezet ügyeiről, akkor bizo­nyára aktívabban hozzászóltál­ volna a beszámolóban felvetett kérdésekhez. A tanulság ebből az, hogy a tagság a taggyűlés politikai je­lentőségét nem értette meg. Itt nemcsak a pártszervezet vezető­ségválasztásáról van szó, ez az egész községet érintő kérdés, melynek hatással kell lenni község gazdasági, politikai, kul­a­turális életére. Nem élt a tag­ság a jogával, hiszen számos javaslatot tehetett volna. Az egyik vezetőségi tag bírálta tagságát, hogy nem segítette a a vezetőség munkáját. Most alka­lom lett volna a tagság számára bővebben véleményüket nyil­vánítani. Tanulság kell, hogy legyen ez, nemcsal­ a herceg­szántói pártszervezet, de min­den egyes pártszervezet, egysé­ges falusi vezetőség és járási pártbizottság számára. A taggyűlés elfogadta beterjesztet határozati javasla­a­tot A régi vezetőség ezután fel­­mentését kérte, a taggyűlés ezt meg is adta. A jelölő bizottság elnöke ismertette a bizottság ja­vaslatát. A tagság minden jelölt kérdését megvitatta, két-három elvtárs is hozzászólt a javaslat­ba hozott elvtársak jelöltetésé­­hez. Gyurity Márton azonban felveti, miért nem jelöltek nőt is a vezetőségbe. A maga részé­ről Bana Sándornét javasolja megválasztani. A taggyűlés úgy döntött, hogy Buna Sándornál is fel kell venni a jelölőlistára. Ezután felfüggesztették a tag­gyűlést a szavazólapok elkészí­tésének időtartamára. Utána elő­kerültek a ceruzák, az elvtár­sak gondolkozni kezdtek, hogy döntésükkel a legméltóbb löltre adják szavazatukat. je­A szavazatok összeszámlálása után kihirdették a választás eredmé­nyét. Bár sokan áthúztak egy nevet, nem egy szavazócédulára új név került, a jelölteket a párttagság az eredeti jelölés alapján fogadta el. A hercegszántói alapszer­vezet vezetőség újjáválasztó tag­gyűlésének jó eredménye volt, hogy a választás során teljes mértékben érvényesült a párt­demokrácia. Olyanokra adták szavazataikat, mint Gázsity Mi­­lutin, aki pártmunkáját össze­kapcsolta a termelési eredmé­nyeinek fokozásával, vagy Moj­­zes János, aki mint egyénileg dolgozó paraszt, sok tanáccsal és segítséggel paraszttársait­ támogatta dolgozó Az újonnan megválasztott ve­zetőség előtt nagy feladat áll, de feladatainak mindenkor eleget tud tenni, ha megvalósítja a kollektív vezetést, támaszkodik az alapszervezet harcos kommu­nistáira, ha­ kikéri véleményei­ket, javaslataikat, bátran a leg­nehezebb kérdésekben is szá­míthat rájuk. A berlini értekezletről Berlin. (MTI) Vasárnap dán, svéd, magyar és román demokratikus lapok munka­társaiból álló csoport láto­gatott el Potsdamba. A tudó­sítók felkeresték a Ceeilien- Bof-kastélyt, benéztek a tár­gyalóterembe, ahol S eszten­dővel ezelőtt megszületett a potsdami egyezmény, s ar­ról beszélgettek, hogy a jelen­legi külügyminiszteri érte­kezletnek olyan határozato­kat kell hoznia, amelyek potsdami egyezmény alapján a biztosítják Németország jö­vőjét. Ez a kis látogatás szimbó­lumnak számít, ha elgon­doljuk, mivel foglalkoznak ezekben a napokban a nagy nyugati­ — s mindenekelőtt az amerikai — sajtótrösztök munkatársai. Elegendő itt ar­­ra utalni, amit az ,,Avanti“ című olasz szocialista lap leleplezett. Az Egyesült Álla­mok európai diplomáciai kép­viselői tudniillik már január elején külön utasításokat kaptak: hangsúlyozzák azok­ban az országokban, ame­lyekben szolgálatot teljesíte­nek, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya borúlátóan ítéli meg a meervezés lehető­ségét, s a berlini tanács­kozás feltétlenül kudarccal fog végződni. Bizonyos, hogy ha átfutjuk a nyugati sajtó legszélesebb orgánumait, láthatjuk: hem­zsegnek a hírmagyarázatok arról, hogy a Szovjetunió­val képtelenség m­ee­gegye­zésre jutni, légfővénn ° o azért, mert a Szovjetunió nem hajlandó belee­ryelni ab­ba, hogy az egyesített Német­ország oaetifikázzák az ,,euró­pai védelmi közösséghez". E cikkekben a Szovjetunió ismét és ismét tett megegyezési bebizonyí­tészségé­ről azonban egy szó sem esik és hallgatnak arról, hogy a nyugati külügyminiszterek­nek változtatniuk merev álláspontjukon. kellene Bár ami a nyugati külügyminisz­tereket illeti, nem lehet azt állítani, hogy állásfoglalásuk teljesen egységes. Vegyük szemügyre Jean Allary-nak, az „AFP” egy berlini tudó­sítójának szavait. (Az AFP tudvalevőleg a francia hiva­talos körök nézeteinek ad hangot.) Allary így­ véle­kedik: „A berlini értekezlet második hetében tartott ülé­seken a négy külügyminisz­ternek módja volt mindent megmondani egymásnak, de semmiben sem megállapodni. Itt azonban nem az a figye­lemreméltó, hogy semmiben sem állapodtak meg, hanem az, hogy a négy külügymi­niszter nem veszítette el bátorságát, s elhatározta, folytatja annak a problémá­nak vitáját, amelynek megol­dására mindegyik fél java­solt valamit...“ Hogy mást ne említsünk, Eden és Bidault­ — a párizsi rádió munkatársának értesü­lése szerint — hajlandónak mutatkozik az öthatalmi ér­tekezlet megtartására, ha az a koreai kérdésre szorítkoz­nék. Sőt, úgy vélekednek­­hogy a no­ni rendet az indo­kínai problémára is ki le­hetne terjeszteni. Ismeretes hogy Bulles eddig mereven «Bárh­o­/ott az ’Íven­dásóktól, annál is inkább mert — amot a Feuter meg­említi _ Duiles tevékenysé­gét a washingtoni. „China Lobby* élénken figyeli. A szovjet küldöttség ál­láspontja — szemben a ku­darcra számító egyes nyu­gati körökkel — továbbra is az, hogy keresni kell a megol­dásokat és kell törekedni. megyegyezésre Zsukov és Kraminov, a „Pravda” ber­lini különtudósítói határo­zottan leszögezik: „A szov­jet küldöttségnek az volt a véleménye és ma is az, hogy az életbevágóan fontos német kérdés megoldása lehetséges és szükséges a minden fél számára elfogadható meg­egyezés alapján. Megegye­zésre azonban csak akkor le­het jutni, ha ehhez minden részvevőben megvan az óhaj. A világ közvéleménye mindennek tudatában nagy érdeklődéssel várja a ma megkezdődő zárt tanácsko­zások kimenetelét A zárt ülésen elsősorban a szovjet küldöttség által java­solt leszerelési világértekez­­letről, az ázsiai kérdésekkel foglalkozó konferenciáról és az osztrák kérdés tárgyalásá­nak napirendjéről lesz majd szó. A hétfői­­ ülésen Bidault elnököl, a sors különös iró­niája, hogy az elnöki szék egy olyan kandalló előtt áll, amelyre, készítője annak ide­jén a kétfejű német császári sas domborművét formálta. Az újjáéledő német mili­­tarizmus épp úgy nyújtogat­ja ragadozó körmeit Francia­­ország felé, mint a kandalló­ra vésett sas a francia kül­­üevminiszter háta mögött. Ezt az analógiát a francia k­üldöttségnek nem ártana figyelembe venni Tenyésiàüefete a termelőszövetkezeteknek és a gyénii­eg dolgozó parasztoknak A párt- és kormányhatározat jelentős fejezetet szentel az ál­lattenyésztés fellendítésének. A határozat megvalósításához a Kecskeméti Sertéstenyésztő és Hizlaló, Miklóstelepen azzal já­rul hozzá, hogy tenyészállatokat bocsát a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok ren­delkezésére. Az állatokat február 11- és 12-én lehet átvenni. A vállalat 100 darab (kb. 130 kg. súlyú) törzskönyvi ellenőrzés alatt ültó tenyészkocát 31 forint kilón­kénti egységárban és 400 darab (kb. 12—IS kg. súlyú) választás.A malacot 26 forint kilogrammon­kénti egységárban ad át a te­nyésztések vérfelfrissítése céljá­ból. Az átadásnál előnyben része­sülnek azok, akik az állatte­nyésztési szervnek a beszolgál­tatáson felül is adtak be hízott­­sertést. Washington „Ideges** Malóimnak a keletnyu­gati kereskedelemre vonatkozó javaslata miatt New York (ADN) Molotov szovjet külügyminiszternek berlini értekezleten tett javas­a­lata, hogy hozzanak intézkedé­seket a nyugat-keleti kereske­delem kibővítésére, igen ideges­sé tette a washingtoni kormány­köröket « írja a New York Ti­mes. A lap kénytelen megerő­síteni, hogy szovjet részről már sok gyakorlati lépést tettek eb­ben az irányban, majd utal ar­ra, hogy »Nyugat-Európának és különösen Angliának szüksége van most erre a kereskedelem­re...« (MTI) * a V yj Li Szan Csu tábornok követeli „pótalkatrészek*” kérdésének további megvitatását Keszon­ (Új Kína) Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság ko­reai-kínai rangidős tagja Lacey tábornok, amerikai rangidős taghoz intézett szombati levelében megismé­telte azt a követelését, hogy a két fél vezérkari tisztjei folytassák a „pótalkatrészek“ mibenlétének megvitatását. Li Szün Csu tábornok rámu­tatott, hogy ez megkönnyí­tené a kérdés mielőbbi ész­szerű rendezését, Lacey tábornok ugyanis feb­­­ruár 2-án arról értesítette a koreai-kínai felet, hogy az­ amerikai fél egyoldalúan fel akarja függeszteni a ve­­­zérkari tiszteknek a „pótal­­katrészek” kérdéséről folyta­tott tárgyalásait. Az ameri­kaiak így akarják megkísé­relni, hogy a fegyverszüneti egy­ezmény­ megszegésével „pótalkatrészek“ és „leszerelt­ alkatrészek* örve alatt sza­­­badon szállíthassanak erősí­* tésnek minősülő hadianyagot­ P­­-Koreába. (MTI) Miről tanúskodik a megszálló csapatok N­émetországból való kii­vonását elutasító nyugati hatalmak eljárása? Moszkva (TASZSZ) A »Prav­da« P. Naumov berlini tudósítá­sát közli »Miről tanúskodik a megszálló csapatok Németor­szágból való kivonását elutasító nyugati hatalmak eljárása?« címmel. A német nép széles körei — írja Naumov — örömmel fogad­tál­ a szovjet küldöttség javas­latát a Németországban lévő megszálló csapatok kivonására A három nyugati hatalom kép­viselői azonban kereken elutasí­tották e fontos szovjet javasla­tot. Miután a cikkíró sorra mu­tatja ki az ürügyek tarthatat­lanságát, amelyekkel a nyugati hatalmai­ indokolni próbálják a szovjet javaslat visszautasítását. Bidault február 5-i nyilatkoza­tával kapcsolatban a követke­zőket emeli ki: Franciaország külügyminisz­tere olyan érvvel hozakodott elő, amely megvilágítja a meg­szálló csapatok kivonására vo­natkozó szovjet javaslat nyugati részről történő elutasításának igazi okát Bidault ugyanis kije­lentette, hogy a négy hatalom megszálló csapatainál­ kivonása Németország területéről »a szö­­­vetségesek nyugatnémetország­i védelmi rendszerének dezorga­­nizálódásához" és »az angol, va­lamint amerikai csapatok Euró­pából való kivonásához« vezet­* hét. Mint ebből a beismerésből látható, a nyugati hatalmak nem Németország egységének helyre­állításával, nem a német nép és az európai biztonság érdekeivel, hanem az agresszív atlanti tern­? stratégiai terveinek sorsával tö­­­rődnek, amely tövekben Nyu­­gat-Németországnál­ az európai fő katonai hídfőállás szerepét­ szánták. (MTI) Felavatták Móra Ferenc emléktábláját Móra Ferenc halálának 20. évfordulója napján, hétfőn ünnepélyes keretek között avatták fel Budapesten, az író egykori lakóházán elhe­lyezett emléktáblát, Kun­vári Lilla, alkotását. Az ünnepségen a Magyar Írók Szövetsége képviseleté­ben részt vettek Méray Tibor, Szabó Pál, Veres Péter, Kossuth-díjas írók, Fábián Zoltán, az írószövetség szer­vezőtitkára. Az ünnepségen Nagy­ Péter, az irodalomtudomá­nyok kandidátusa emlékezett meg Móra Ferencről. (MTI) Pályázat nagyüzemi permetező-öntöző gépi felszerelés megoldására • A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok és műszaki tudományok osz­tálya pályázatot hirdet nagy­üzemi permetező-öntöző g­épi felszerelés megoldására. A szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy állandó jellegű vízszállító főcsatorna ne szabdalja szét az öntözendő területet, azonkívül a meg­oldás küszöbölje ki a hordoz­ható csőhálózatot, te­gve lehe­tővé a permetvíz adag-tár á­­rak szabályozását és sitsa a szélviszonyoktól füg­getlenül — az egyenletes víz-, elosztást A megoldásnak elsősorban­­­ a gépi felszerelés elvi elren­dezését és üzemeltetési mód­ját kell tartalmaznia, gép­­szerkesztést csak annyiban, hogy abból a kivitelezés mód­ja elbírálható legyen. A pá­lyázaton bárki résztvehet, határidő: május 31. A gya­korlati használatra alkalmas megoldás elkészítője 30,000 "érinti" terjedő jutalomban részesülhet Ré"M meggoldá­­sokat külön is díjaznak.

Next