Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

X. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Ára 50 fillér 1955 MÁRCIUS 37. VASÁRNAP A megyei DISZ-értekezlethez Megyénk ifjúságának leg­jobbjai, üzemi, tsz és falusi DISZ-tagok, iskolai diszisták és a honvédség küldötte gyűl­tek össze tegnap délután a Me­gyei Tanács kultúrtermében, hogy meghallgassák a megyei DISZ-bizottság beszámolóját, számot adjanak a DISZ fejlődé­séről és megbeszéljék ifjúságunk tennivalóit a párthatározatok végrehajtásában. Küldöttnek lenni, főként me­gyei küldöttnek — nagy kitünte­tés, egyben nagy felelősség is. Hiszen az értekezlet amellett, hogy tanácskozik, azonkívül, hogy dönt arról, kik méltóak megyénk fiataljait érdemben képviselni a DISZ 11. kongres­­­szusán, megválasztja a megyei DISZ-bizottság tagjait is. Hogy milyen legyen a DISZ-választ­­mány és ebből milyen lesz a megyei DISZ-bizottság, ennek helyes eldöntése az értekezlet fő feladata, mivel ifjúságunk megyeszerte kibontakozó politi­kai­ érdeklődését, olyan politikai aktivitássá átváltoztatni, hogy annak hatása a fiatalok min­dennapi munkájának növekvő eredményeiben mutatkozzon meg — erre csak olyan DISZ- vezetők képesek, akiket pártunk és népünk iránti határtalan odaadás jellemez; akiktől tá­vol áll a szájtátiság, a kispol­gári pesszimizmus, borúlátás; akik nem ijednek meg a nehézsé­gektől; akik bíznak a f­iatalok lendületében, erejében és lel­kesedésében, s magukban is olyan tettakarat, optimizmus és harci szellem van, amely magá­val tudja ragadni a DISZ előtt álló nagy feladatok végrehajtá­sában megyénk ifjúságát. Ezért várja azt pártunk, hogy legyen olyan harcos ez az érte­kezlet, mint maga az ifjúság. Tükrözze annak lendületét, harci kedvét és egységét a párt­­határozatok végrehajtása iránt. Pártunk azt várja ettől az ér­tekezlettől, hogy az eredmények és a munkasikerek jelentése mellett bátran, személyekre való tekintet nélkül tárja fel a szer­vezeti élet eddigi hibáit. Legyen ez a tanácskozás bíráló szellemű, mert mint a Központi Vezetőség márciusi határozata megállapít­ja: »A bátor, pártszerű, elvi bí­rálat és önbírálat, különösen pedig munkánk hiányosságai­nak alulról jövő bírálata nél­kül lehetetlen az előrehaladás.« A mai értekezletnek, hogy ered­ményes legyen, a Központi Ve­zetőség márciust kell tükröznie. Ezért határozatát hogy a tanácskozás arra fontos, hív­ja fel a fiatalok figyelmét: m­­­utassák meg, hogyan tudná­nak közösen a pártszervezetek­kel, még több energiával har­colni azért a szép jövőért, me­lyet oly világosan mutatott nekik a párt. A­ DISZ megyei küldöttérte­kezlet megtisztelő feladata, hogy mindezek megvalósítására moz­gósítson, s különösen fontos, hogy megértesse az ifjúsággal a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében és fejlesztésében való aktív részvételük jelentősé­gét. Amikor megyénk fiatalsága ilyen nagy feladatok megoldása előtt áll — nem véletlen és fi­gyelmeztető, hogy egyesek ta­gadják a DISZ szükségességét, mások pedig szeretnék kivonni a párt irányítása alól. Ezek a helyes útról szeretnék letérí­teni ifjúságunkat. Az utóbbi időben ezek ellen a helytelen és ellenséges nézetek elleni harcban pártunk világosan és félreérthetetlenül fejezte ki véle­ményét: semmiféle más szerve­zetre nincs szüksége ifjúságunk­nak, csak a DISZ-re, a DISZ a párt ifjúsági szervezete és semmilyen más tömegszerve­zetnek, és a népfrontnak sincs alárendelve. Ezért várja megyénkben minden kommunista, s az ifjú­­s­­ágot szerető pártonkívüli a DISZ megyei értekezletétől, hogy adjon csattanós választ mindazoknak, akik csökkenteni akarják az Ifjúsági Szövetség tekintélyét. Adjon választ az­zal, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatának szelle­mében vitatja meg ifjúságunk helyzetét és további feladatait. Ezzel mutassa meg a­ megyei ér­tekezlet, hogy ifjúságunk méltó a párt bizalmára, támogatására és biztos harcostársa a szocia­lizmus építésében. A megyei küldött-értekezlet­nek nagy jelentősége van a következő hónapok munkájá­ban, hiszen a Központi Veze­­tőség márciusi határozatának végrehajtására való mozgósítás nem rövid lejáratú és nem könnyű feladat. Jelentős az ér­tekezlet, mert megyeinkben a fiataloknak, —­ s különösen a tsz-fiataloknak — jóval több, mint a fele nem tagja még a DISZ-nek, de az lesz, ha foglalkozunk velük. Megyénk DISZ-szervezetei e nagy felada­tok végrehajtásában nincse­nek egyedül. Pártunk min­den támogatást megad ahhoz, hogy a DISZ II. kongresszusáig ezer és ezer fiatallal erősödje­nek DISZ-szervezeteink. Pártunk támogatása mellett DISZ-szervezeteinket lelkesíti e nagy, de szép feladatok megol­dásában az egész világ ifjúságá­nak példaképe, a Lenini Kom­­szomol hős munkája és annak felmérhetetlen kincsei érő munk­a tapasztalata. Pártunk ve­zetése és politikai irányítása, a Komszomol példája, Ifjúsági Szövetségünk megerősödésének feltétele és biztosítéka. A jó munkához azonban szükség van a DISZ-élet mindennapi hasz­nos tapasztalatának egész sorára. Ehhez adjon a megyei DISZ- értekezlet az újonnan megvá­lasztandó megyei DISZ-bizott­­ságnak gazdag útravalót a kül­döttek tapasztalatainak elmondá­sával, pártszerű bírálat gyakor­lásával, és javaslataik meg­tételével. Bízunk abban, a DISZ megyei értekezlete hogy jó munkát végez,­­ ehhez és a DISZ további munkájához kívánunk sok sikert, rpártunk eszmei-politikai és szervezeti egységét! Kovácsoljuk a célnál is szilárdabbá erőnk és legyőzhetetlenségünk forrását. Nagy pártunk vezetésével, szilárd egységben előre a virágzó szocialista Magyarországért! V '\ A Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártja já­rási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozásán Ács La­jos, az MDP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Vezető­ség titkára mondott referátu­mot. A referátumot hozzászólá­sok követték. Elsőnek Kovács Sándor, a ka­posvári járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Többek kö­zött arról szólt, milyen fontos, hogy a kommunisták élharcosai legyenek a termelőszövetkeze­tek fejlesztése ügyének. Elmon­dotta még, hogy a Központi Ve­zetőség márciusi határozata után járásuk és Somogy megye terü­letén volt olyan vélemény, mely szerint most már nem kell an­­­nyit törődni az egyéni parasz­tokkal. Ezzel kapcsolatban han­goztatta, hogy náluk elsősorban az volt a hiba, hogy a határozat megjelenése előtt úgyszólván csak az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal foglalkoztak, ugyan­akkor elhanyagolták a tsz-eket. Most javítanak a hibán és leg­fontosabb feladatuknak tekintik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, emellett azonban nem feledkeznek meg az egyé­nileg dolgozó parasztokról sem. A továbbiakban a káderek kér­désével foglalkozott. A járási pártbizottság arra törekszik, hogy a faluról elkerült, jó elv­társakat visszahozzák a termelő­­szövetkezetekbe párttitkárnak, elnöknek. Ez a munka azonban csak akkor lesz sikeres, ha az állami szervek is támogatják ezt a törekvésüket. Ezután Varga Gyula, a ete­­nyei járási pártbizottság első tit­kára beszélt a járásuk területén lévő olajiparral kapcsolatos pro­blémákról. Hangsúlyozta, hogy most a termelékenység emelésé­re, az önköltség csökkentésére kell fordítani a fő figyelmet. To­vább kell erősítenünk, szilárdí­tanunk a termelés pártellenőr­zését, fokozottabb mértékben kell mozgósítanunk a dolgozókat a feladatok megoldására. Végül arról szólt, hogy a Központi Ve­zetőség határozata óta egész sor egyénileg dolgozó paraszt — többségük párttag — kérte fel­vételét a termelőszövetkezetbe. Németi József elvtárs felszólalása Németi József, a Bács megyei pártbizottság első titkára el­mondotta, hogy a megyében a Központi Vezetőség határozata óta máris szembetűnő kezdeti eredményeket értek el a terme­lőszövetkezetek fejlesztése terén. Egy hét alatt nem kevesebb, mint háromszo és négy új tag — jórészt a korábban kilépettek — léptek be a termelőszövetkeze­tekbe, öt új csoport és kilenc előkészítő bizottság alakult, hi­szen maga az élet mutatja a nagyüzemi gazdálkodás egyedül helyes voltát. — Az elmúlt évben — folytat­ta — állami gazdaságaink fél­mázsával, termelőszövetkezete­ink pedig harminc kilogrammal többet takarítottak be gaboná­ból, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ugyanez a kép szőlők és gyümölcsösök termés­i hozamánál is, s ez számunkra igen fontos azért, mert me­gyénkben százezer hold szőlő és gyümölcsös van. Az elmúlt év­ben szőlőből, illetőleg mustból — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — az egyénieknél 6,2 hek­toliter volt a megyei átlagter­més. Több szőlőtermelő termelő­­szövetkezetünkben viszont húsz hektós, sőt azon felüli ered­ményt értek el.* Ezek a tények döntő mértékben meghatározzák a megyei pártbizottság tevékeny­ségét, mert ezek irányt mutatóak a megye perspektívája szem­pontjából. Arra mutatnak, ha fel akarjuk lendíteni a megyé­ben a szőlő- és gyümölcsterme­lést, ennek útja is a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése. Ez egyben a szőlő- és gyü­mölcstermelő egyénileg dolgozó parasztság érdeke is. Ezután ismertette, hogy a já­rási pártbizottságok milyen kez­deményező lépéseket tettek már­is a l­ejiebb munkamódszerek, az élenjáró termelőszövetkezeti cso­portok módszereinek népszerű­sítésére, ismertetésére. Az álat­­tenyésztéssel foglalkozó brigád­vezetőket például elvitték a Kis­kunhalasi SERNEVÁL-telepre, hogy a sertéstenyésztés fejlett módszereit tanulmányozzák, a kecskeméti járásban a baromfi­­tenyésztéssel foglalkozó asszo­nyoknak megmutatták a Bugaci Állami Gazdaság baromfi­tenyé­szetét, hogy a jó módszereket, eredményeket elterjesszék a ter­melőszövetkezetekben is. Ezután­ Mészáros Pánne., a fe­hérgyarmati járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Elmon­dotta, hogy a Központi Vezető­ség határozata óta milyen fejlő­dés tapasztalható az ő vidékükön is a termelőszövetkezeti mozga­lomban. Sipos Károly, a gyulai járási pártbizottság első titkára be- A tanácskozás szólt ezután, majd Csomós Mik­­lós, a pápai járási pártbizottság első titkára emelkedett szólás­ra. Utána Nádasi András, a sal­gótarjáni járási pártbizottság első titkára és az első nap utol­só hozzászólójaként Lipcsei Ist­ván, az orosházi titkára szólalt fel.pártbizottság második napjaA szombati tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titká­ra, Hegedűs András, Apró An­tal, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Veze­tőségének titkárai. Szombaton elsőnek Veres Sán­dor, az edelényi járási pártbi­zottság első titkára szólalt fel. Felszólaltak a tanácskozáson Dávid Ferenc, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, a Központi Vezetőség tagja, No­­vics János, a siklósi járási párt­­bizottság első titkára, Nagy Gá­bor, a nagylétai járási pártbi­zottság első titkára, Szántó La­jos, a mosonmagyaróvári járási pártbizottság titkára, Hornek István, a paksi járási pártbizott­ság első titkára, Ungor Tibor, a kunszentmártoni járási párt­bi­­zottság első titkára, Nagy Kál­­mán, a Komárom megyei pártbi­zottság első titkára, a Központi Vezetőség tagja, Varga Ferenc­­né, a szombathelyi járási párt­­bizottság első titkára, Radóczi János, járási pártbizottsági tit­­­kár, Szobek András begyűjtési miniszter, Csondor Vilmos járási pártbizottsági titkár, Vladár Jó­zsef, a szécsényi járási pártbi­zottság DISZ-bizottság titkára. Ezután a megjelentek hos­­­szantartó, lelkes tapsa közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének első titkára emelkedett szólásra. (Rákosi elvtárs beszé­dét legközelebbi számunkban közöljük.)* A Magyar Dolgozók Pártja já­rási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Vég Béla, az MDP Központi Vezető­sége titkárának zárószavával ért véget. Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről A magyar békeharcosok nagy seregszemléje a IV. magyar békekongresszus után is ország­szerte tovább folyik a tiltakozó aláírásgyűjtés az atomháború és a nyugatnémet felfegyverzés el­len. Az aláírások száma 1955 március 26-án 4.987.400 volt. A békebizottságok, a békemoz­­galmi aktivisták a IV. magyar békekongresszus adta újult erő­vel folytassák a tiltakozó aláírá­sok gyűjtését. Jussanak el min­den otthonba, s nem elsietve, hanem türelmes, meggyőző szó­val gyűjtsék az aláírások újabb millióit. Mindenütt magyarázzák meg az aláírásgyűjtés jelentősé­gét, mondják el, miért van szükség a jelenlegi nemzetközi­ helyzetben minden ember nyílt­ kiállására, száz- és százmilliók egységes fellépésére. A tiltakozó aláírásokat pecsételjék meg a mindennapi munkában elért új sikerek, a béke magyar harco­sainak aláírásai is, béketettei is tükrözzék népünk elszánt béke­­akaratát, amelyről a magyar net* küldöttei beszámolnak majd a helsinki béke-világtalálkozón.

Next