Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

Ez történt a nagy­világban A BÉCSI TANÁCSKOZÁSOK NÉMETORSZÁGI VISSZHANGJA. — FRANCIA KORMÁNY­­NYILATKOZAT. — LÖKHAJTÁSOS TEHERSZÁLLÍTÓ GÉP MOSZKVA—NOVOSZIBIRSZK KÖZÖTT. — A NÉMET NÉP FELSZABADULÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJA. A német közvélemény ré­­szint érdeklődéssel figyeli a bécsi tanácskozásokat. BERLIN: A Német Demokra­tikus Köztársaság és Nyugat- Németország közvéleménye fe­szült figyelemmel követi az oszt­rák államszerződés kidolgozásá­val foglalkozó bécsi tanácskozá­sok előrehaladását. A május 1-i tüntetéseken és felvonulásokon egész Németország dolgozói egy­öntetűen követelték, hogy az osztrák példa alapján oldják meg a német kérdést is. Ugyan­erre az álláspontra helyezkedett egész sor nyugatnémet polgári lap. Ezek a lapok azt hangoz­tatják, hogy Nyugat-Németor­­szágnak nem katonai paktumra van szüksége, hanem arra, ami­ben a Szovjetunió Ausztriával állapodott meg. A német nép jobban járna, ha Nyugat-Német­­ország nem tűrné meg területén a külföldi csapatokat és katonai támaszpontokat. Faure kormánynyilatkoza­ta a nemzetgyűlésben. PÁRIZS. A nemzetgyűlés ked­di ülésén Edgar Faure minisz­terelnök hosszabb kormánynyi­latkozatot olvasott fel. Külpoli­tikai kérdésekről beszélve a mi­niszterelnök kijelentette, hogy a négyhatalmi tárgyalások előké­szítése kérdésében május 8-ám a három nyugati nagyhatalom kül­ügyminisztere javaslatokat dol­goz ki négyhatalmi értekezlet tárgyában. E javaslatokat to­vábbítják majd a Szovjetunió­hoz. A május 8-i tanácskozások a három nyugati külügyminisz­ternek lehetővé teszik nézeteik összehangolását, hogy a tárgya­lások rövidesen létrejöhessenek. Ha a Szovjetunió szintén úgy gondolja, olyan időszakban, amely nem lehet távolabb, mint ez év nyara. Franciaország az értekezlet tárgyalási anyagául javasolja az európai biztonságról szóló kérdések, továbbá a fegy­verkezés csökkentése és korlá­tozásának kérdése és a német probléma megvitatását. Az amerikai szérumbot­rány hatása BERLIN. A nyugat-németor­szági Hessen tartományi kormá­nya felszólította a járások és városok elöljáróságát, hogy egyelőre tekintsenek el a gyer­mekbénulás ellen tervezett vé­dőoltások végrehajtásától. Az oltáshoz a marburgi Behring­­művek által előállított szérumot akarták felhasználni. A hesseni tartományi kormány az ameri­kai szérumbotrány hatása alatt tiltotta be az oltási akció vég­rehajtását. Romániában üdvöslik a Szovjetunió Minisztertaná­csának legújabb döntését. BUKAREST: A román sajtó beszámol arról, hogy a román nép milyen nagy lelkesedéssel üdvözli a Szovjetunió kormá­nyának azt az elhatározását, hogy a Román Népköztársaság­nak is segítséget szándékozik nyújtani az atomerő békés fel­­használását célzó kutatásban. A sajtó megállapítja, hogy ez a segítség felbecsülhetetlen érté­kű tényező a benne részesülő országok fejlődésében. Lökhajtásos postarepülő­gép közlekedik Moszkva és Novoszibirszk között. MOSZKVA. Május 2-án két órakor startolt a Vnukovoi re­pülőtérről a N­—20 mintájú lök­hajtásos teherszállító és posta­repülőgép. A 3000 kilométeres útvonalat a gép sikeresen meg­tette. A repülőgép a május 1-i központi lapok matricáit vitte kelet felé. Szverdlovszk és No­voszibirszk lakói még aznap ol­vashatták a matricákról nyomtatott központi lapokat,ki­Külföldi kormányküldött­ségek érkeznek Berlinbe. BERLIN: A Német Demokra­tikus Köztársaságban május hó 8-án ünnepélyes külsőségek kö­zött emlékeznek meg a hitleris­ta hadsereg kapitulációjának, a német nép felszabadulásának 10. évfordulójáról. A Német Demo­kratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának meghívására a béke­­tábor országaiból kormánykül­döttségek, több nyugati állam­ból pedig vendégek érkeznek a berlini ünnepségekre. Közép-afrikai katonai paktum-terv. KAIRO. Egyiptomi lapok ar­ról adnak hírt, hogy az ameri­kai és angol imperialista körök újabb katonai paktumot tervez­nek, amelynek segítségével a kö­zép-afrikai országokat bekap­csolnák az angol—amerikai ka­tonai intézkedésekbe. A terv szerint hatalmas katonai tá­maszpontok létesülnének Közép- Afrikában. Korrupció Dél-Koreában. PHENJAN: Dél-Koreából szár­mazó értesülések szerint a dél­koreai kormányhoz közelálló kö­rökben újabb nagyszabású vis­­­szaélést lepleztek le. Az egyik koreai—amerikai kereskedelmi társaság elnöke a délkoreai »se­gélynyújtás« vezetésével megbí­zott amerikaiak részvételével csaló machinációk útján 140 mil­lió Hvant tulajdonított el. Ami­kor a sikkasztás lelepleződött, Li Szin Man — félve a további leleplezéstől ■— megtiltotta a rendőrségnek ebben az ügyben való további nyomozást. Kiadták a vízumot az elbai találkozó amerikai vete­ránjainak. WASHINGTON: A Szovjet­unió washingtoni nagykövetsége május 3-án kiadta a Szovjet­unióba való beutazáshoz szüksé­ges vízumot »az elbai találkozás amerikai veteránjai« szervezet 10 tagjának, akiket meghívtak Moszkvába, hogy részt vegyenek az amerikai és szovjet katonák elbai találkozásának 10. évfor­dulója alkalmából rendezendő gyűlésén. Az amerikai veteránok köszönetet mondtak G. M. Za­rubin szovjet nagykövetnek a vízumok gyors kiadásáért és an­nak a reményüknek adtak kife­jezést, hogy moszkvai útjuk elő­segíti majd az amerikai és szov­jet nép közeledését. Zűrzavaros helyzet Dél- Vietnamban. HANOI. A Vietnami Egységes Nemzeti Arcvonal nyilatkozatot tett közzé és rámutatott, hogy a Dél-Vietnamban tapasztalható zűrzavaros helyzet legfőbb oka az amerikai beavatkozás és Ngo Dinh Diem behódolása az Egye­sült Államoknak. Június 22-re halasztották el a béke-világtalálkozót BÉCS. (MTI) A Béke-Világta­­nács Titkársága Frédéric Joliot- Curie, a Béke-Világtanács elnöke aláírásával az alábbi közleményt tette közzé: Különböző országok befolyásos szervezetei azzal a kéréssel fordultak a Béke-Világtanácshoz, hogy a májusban Helsinkibe ös­­­szehívott béke világtalálkozót későbbre halassza el. Ugyanilyen kéréssel fordultak a Béke-Világ­tanácshoz olyan személyek is, akik részt óhajtanak venni a vi­lágtalálkozón. A Béke-Világtanács ezért úgy döntött, hogy a béke-világtalál­kozót június 22-től 29-ig tartják meg Helsinkiben. Június 15-én kezdődik a DISZ II. kongresszusa i A DISZ Központi Vezetősége Dolgozó Ifjúság Szövetségé­nek második kongresszusát 1955 június 15-re hívja össze. A kongresszus napirendje: 1. A DISZ Központi Vezetősé­gének beszámolója. Előadó: Sza­káll József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára. 2. A DISZ feladatai a falusi ifjúság között. Előadó: Gosztonyi János, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára. 3. A DISZ Szervezeti Szabály­zatának módosítása. Előadó: Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára. 4. A Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége. A VILÁG KÖRÜL .Ww»­wwwwww^vvvyvy S­panyolország »Carmen« Bizet operáját már sokan hallották. Ebből úgy is­merj­ük­ meg Spanyolhont, mint a torreádorok hazáját. Olyan or­szágot, amelyben dús gyümöl­csöktől roskadoznak a narancs-, citrom- és olajfák. Olyan váro­sok, ahol karcsú oszlopokkal ékes erkélyes paloták gyönyör­ködtetik az idegent. Az opera szerint Spanyolország a dalos­ajkú szépségek, a büszke múlt­ra emlékező férfiak hazája. Ilyen-e a mai Spanyolország? Spanyolország valóban ilyen le­hetne, sőt szebb a színpadi ku­lisszánál is. Földje gazdag termő­erőben és ásványi kincsekben egyaránt. Partjait két tenger is mossa: az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Múltja fényes, a középkorban ez az ország volt a világ legnagyobb tengeri ha­talma. Történelmének lapjait ra­gyogó nevek díszítik: Colombus Kristóf, Cope de Vega, Cervan­tes, Velasquez Csak néhány ta­lálomra kifakódott spanyol név az emberi kultúra legnagyobb­jainak névsorából. Az ország több, mint félmillió négyzetkilo­méternyi területén boldogan, jó­létben élhetne 28 milliós lakos­sága. És két évtizeddel ezelőtt el is indult ennek a boldog élet­nek az útján. Kivívta a demo­kratikus Spanyol Köztársaságot. De a spanyol nép és a világ minden részéről segítségére özönlő szabadságharcosok hősi­essége nem győzhetett Franco tiszti banditái, Hitler pilótáinak Condor-légiója és Mussolini re­guláris csapatai ellen. Nem győzhettek, mert a fasiszta álla­mok nemcsak hatalmas pénzügyi és hadianyag-támogatásban ré­szesítették Francot, hanem spanyol jobboldali szociáldemo­­­kraták elárulták a nép ügyét. Franco uralomra kerülése óta 16 év telt el. A diktátor fasiszta rendszere gazdaságilag teljesen a tönk szélére juttatta ezt a gaz­­dag és szép országot. Egyre­­ t­elktednek az árak, az infláció következtében a lakosság má­rtír­ióképessége ma négyszer ki­sebb, mint 1936-ban volt. Az egész országban a dolgozók két­ségbeejtő gyarmati állapotok kö­zött élnek. A dús gyümölcsfák, virágzó művészetek egykori országában napi 14 órát dolgoznak a mun­kások. Földjüket öszvárvontatta ekékkel művelik a parasztok. Sárban játszadoznak a mezítlá­bas gyermekek. A vasúti sínek mentén kóborló, széndarabkákat kutató öregasszonyokat látha­tunk. Barlangokban és viskók­ban sokezer család húzta meg magát. Ez — Franco Spanyolországa! Mindez a nyomor Franco uralmából ered, aki három osz­lopra támaszkodik: a falange­­szervezetekre, a klérusra és a hadseregre. A falange: fasiszta­­terrorista rohamosztag, amely vérbefojt az uralkodó rendszer elleni minden megmozdulást. A klérus­ a legnagyobb tömegszer­­vez­et, amely 35.000 papjával és kétszer annyi apácájával fenn­tartás nélkül szolgálja Franco rendszerét. A hadsereg pedig a legnagyobb üzlet, amelyet Fran­co áruba bocsát. A hadsereg árubabocsátása az USA »bőkezű támogatását« ered­ményezi. Az USA 226 millió dollár »segélyt« folyósított Fran­conak. Ezek a dollárok, azonban nem a spanyol népet segélyezik, hanem a tengerentúli monopo­listák háborús terveinek előké­szítését segítik. A 220 millióból 141 millió fegyverekre — ter­mészetesen amerikai fegyverek — vásárlására szolgál. A többi 85 millió pedig hadiüzemek épí­tésére és bővítésére­ is. Spanyolország az USA piaca Már 1952-ben két amerikai villamossági tröszt több, mint 43 millió peseta hasznot vágott zsebre. Ennek dupláját pedig az amerikai Standard olajtársaság. Spanyolé­on azonban nemcsak piac, hanem kitűnő katonai tá­maszpont is. Amióta Franco az amerikai külügyminisztérium se­gítségével »szalonképes« lett, azóta egyre épül a spanyol »híd­fő«. Hatalmas amerikai repülő­terek, új amerikai hadikikötők, atombomba-raktárak épülnek. Az amerikai hadügyminisztéri­um kiszámította, hogy amíg egy amerikai katona ellátása, fel­szerelése évi 5900 dollárba ke­rül, addig a spanyol katona évi 275 dollár »befektetést« igényel. Ilyen olcsó ágyútöltelék a ha­losajkú spanyol nép. év A spanyol nép az elmúlt 16 alatt nem alkudott meg Franco fasiszta diktatúrájával. A napról-napra érkező sztrájkok hírei, a diák- és munkástünteté­sek mind azt bizonyítják: a spa­nyol nép az illegalitásban har­coló kommunista párttal mind keményebben küzd Franco dik­tatúrája ellen. Küzd azért, hogy szép hazája ne az amerikai re­pülőterek, ne az éhség, hanem a dúsan termő gyümölcsfák, a virágzó művészetek és a vidám, jólétben élő spanyol nép földje legyen. Nyugat-német—francia „egyetértés“ Pinay francia külügyminiszter németországi útja arra enged következtetni, hogy a nyugat­német-francia »egyetértésben«, a francia »megbékélés« mögött bajok vannak. A francia és né­met tőkések egyetértenek ugyan abban, hogy ismét fel kell fegy­verezni a náci Wehrmachtot, a náci tábornokoknak kezébe had­osztályokat kell adni, de abban már nem tudnak megegyezni, hogy a fegyverkezési üzletben a francia, vagy a nyugat-német ágyúgyárosokra jusson nagyobb haszon. A franciák azt szeret­nék, ha ők és az olasz nagy­iparosok szállítanák a németek­nek a fegyver­eket, a németek pe­dig azt hangoztatják, a fegyver­kezési előirányzatokat az utolsó fillérig a nyugat-német iparnak kell átadni. Szállíthatnak az amerikaiak is nagymennyiségű fegyvert, de ki ir ing - e­lszám­ol­á­s útján. Ez azt jelenti, hogy a né­metek a behozott fegyvert nem valutában fizetik meg, hanem Nyugat-Németország ugyanilyen mennyiségű fegyvert szállíthat ki. Ezzel a német tőkések azt akarják elérni, hogy egyrészt a haszon az ő páncélszekrényeikbe folyjon, másrészt megmaradnak a jó kapcsolatok az­­ amerikai nagybácsival« is, vagyis az is megszedheti magát, szerzik a vállalatok részvényi többségét, akkor övéké a busás haszon is. Ha már az övék a vár, akkor innét támadást lehet szervezni a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok ellen. Hogy ezt az amerikaiak hogyan képzelik el, erről tájékoztat tér­képünk, amely a Rajna-vidé­k­ egy részét ábrázolja. Ezen lát­hatjuk, hogy megépültek a raké­­­talövegek kilövő bázisai. (1. sz. jel­magyarázat) ,repülőtér Gon­­senheimban (3), üzemanyag- és fegyverraktár Kircheim-Boland­­ban (5), repülőtér nehézbombá­zók számára Miesauban (6), ren­dezőpályaudvar harckocsik kira­kására Kaiserslauternban (9), egy kilométer hosszú földalatti lőszerraktár Eschbach-ban (12). Háború esetén az amerikaiak azt is tervezik, hogy a Loreley­­sziklát felrobbantják, hogy a Rajna-völgyét elárasszák. A párizsi egyezmények ratifi­kálása tehát azt jelenti, hogy Nyugat-Németország háború ese­tén hadszíntérré változna, mely­nek földjét millió és millió né­met dolgozó vére öntözné. Ezért tiltakoznak a párizsi szerződések ellen. De más az érdekük a francia és német tőkéseknek.­­ Nekik a fegyverkezés és háború duzzasztja pénztárcájukat. Ezt akarja Pinay is, Adenauer is, hiszen ők mindketten a banká­rok és ágyúgyárosok képviselői. Pinay azért marakodott bonni múmiával­, Adenauerrel, a­hogy a haszonból minél több Párizs felé folyjon. Az amerikaiak régóta vallják Nyugat-Németországban: »akié a vár, azé a mező« vagyis ha meg­

Next