Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-06 / 105. szám

Ez történt a nagyvilágban BERLIN. A nyugati hatal­mak szakértői kijelentették, hogy Nyugat-Németország kato­nai kiadásai az újrafelfegyver­­zés első három esztendejében összesen 113,5 milliárd márkát igényelnek. Ez azt jelenti, hogy Adenauer a lakosság terhére három év alatt hajlandó 25 mil­­liárddal többet fordítani fegy­verkezésre, mint amennyit Hit­ler hat év alatt a második vi­lágháború előkészítésére köl­tött. PEKING: Az Egyesült Álla­mok újabb lépést tesz a hábo­rús előkészületeiben, amikor Tajvan-szigetén létrehozza zös hadműveleti központját kö­at áruló Csang Kaj-sek klikkel. H. G. Slopwood, az amerikai csen­­desóceáni flotta parancsnoksá­gának vezérkari főnöke a na­pokban Tajvan-szigetére tett a közös hadműveleti érde­köz­pont létrehozáséra. MOSZKVA: Az atomenergia titkának feltárása, s annak meg­ismerése, hogyan használhatjuk fel az atomerőt békés célokra, lehetővé teszi a többi között azt is, hogy mélyebben beha­toljunk a növények életműkö­dési folyamataiba és gyorsab­ban megoldjuk a mezőgazdaság gyakorlati feladatait. Az úgyne­vezett jelzett atomok használata lehetővé teszik, hogy pontosan és közvetlenül meg lehessen figyelni azt a folyamatot, ho­gyan használja fel a növény a talaj tápanyagait, hogyan mo­zognak a növények szöveteiben a tápláló nedvek és végül a növények sejtjeiben lefolyó anyagcsere-reakciót. DELHI: Az Indiai Országos Béketanács más szervezetekkel karöltve elhatározta, hogy má­jus 15-én »Bandungi napot« tart az ázsiai és afrikai orszá­gok bandungi értekezletén el­ért eredmények megünneplésé­re. Ezen a napon gyűléseket és tüntetéseket rendeznek az or­szágban. Ezeknek részvevői ál­­lást foglalnak a bandungi érte­kezlet határozatai mellett. Az Indiai Országos Béketanács azt is elhatározta, hogy »Helsinki hónapot« rendez, amelynek fo­lyamán ismertetik a Helsinkibe összehívott béke-világtalálkozó feladatait. A »Helsinki hónap« május 15-én kezdődik. Ennek során aláírásokat is gyűjtenek a B­éke-Világtanács Irodájának az atomháború előkészületeinek megakadályozásának felhívá­sára. BERLIN. A­zal­lsruhei a­m .­mánybíróság­i számú tar.... kihirdette döntését a haar­­egyezmény ellen benyújtott al­kotmányjogi panasz ügyében. Az ítélet elutasítja a panaszte­vő banni parlamenti képviselők követelését, hogy a bíróság nyilvánítsa alkotmányba ütkö­zőnek és ezért érvénytelennek a ratifikált Saar-egyezményt. TIRANA, A­z Albán Népköz­­társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság baráti kapcsolatának további fejleszté­se és megerősítése érdekében az Albán Népköztársaság kormá­nya és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy kölcsönösen nagy­követségi rangra emeli phertja­­ni és tiranai diplomáciai kép­viseletét és kölcsönösen nagy­követet küld egymáshoz. KIEV: Ukrajna több, mint 1000 úttörő-táborában 1955-ben 458.000 gyermek töltheti a va­kációt. Kiev közelében egy er­dős területen új úttörő-tábor nyílik, amelynek egyenletes, vi­lágos épületeiben 4000 gyerme­ket lehet elhelyezni. Ugyan­ilyen tábor létesül Harkov mel­lett is. Az Azovi-tenger part­ján a bányászok és kohóipari dolgozók gyermekei számára 11 gyermekszanatóriumot és üdü­lőt építenek. PRÁGA: Egész Csehszlovákia területén hatalmas építkezések folynak, új városok, falvak lé­tesülnek. A régi városokban szinte egyik napról a másikra nőnek ki a földből a korszerű munkásnegyedek. Mindinkább eltűnnek a külvárosok düledező munkásviskói. Az újonnan épí­tett üzemek mellett a dolgozók részére korszerű lakásokat léte­sítenek. A felszabadulás óta nép állama csaknem negyedmil­­­lió lakást épített a dolgozóknak. Ezenkívül hosszúlejáratú állami kölcsönök nyújtásával sok­­ tíz­ezer dolgozó épített magának családi házat. SZÓFIA: A Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága munkaközösséget szervezett bolgár forradalmi munkásmoz­a­galom történetének megírására. A munkaközösséget a Bolgár Kommunista Párt által kijelölt személyekből a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia Történelmi Inté­zetének tudományos munkatár­saiból, valamint más tudomá­nyos és szakszervezeti dolgo­­zókból állították össze. A falusi pártmunka homlokterébe Alig két hete, hogy a jános­halmi kommunisták is megvá­lasztották az új községi pártbi­zottságot. A pártbizottság azóta fő feladatának az állampolgári fegyelem megszilárdítását te­kinti. Felmérve a község helyze­tét, ennek érdekében összehív­ták a népnevelőket s a pártak­tívák mellett a választókerületi bizottságok tagjait, köztük több tanácstagot is. A mintegy 150 megjelenttel közös szélgetés formájában baráti be­ismertet­ték a begyűjtés helyzetét János­halmán. Többek között azt, hogy csupán a múlt évi hátra­lék értéke 1.600.000 forint. A népnevelők, tanácstagok és bizottsági tagok meglepődtek e hátralék nagyságán és követel­ték, hogy a község vezetői te­­­gyenek hatékony intézkedéseket a tűrhetetlen állapot megszün­tetésére. Földi elvtárs, a párt­bizottság új titkára, erre ígére­tet is tett, egyben kérte a meg­jelenteket, hogy segítsék a köz­ség vezetőit ennek a nagy fel­adatnak eredményes végrehaj­tásában. Elmondta, hogy miként a tanácsválasztás sikeres lebo­nyolításában, úgy e feladatok eredményes elvégzésében is so­kat tehetnek a tanácstagok, bi­zottsági tagok, ha a népneve­lőkhöz hasonlóan beszélgetnek kerületük dolgozó lakosságával. A pártbizottság hasonló meg­beszélést folytatott a község kisgyűlés-előadóival. Ezeken a megbeszéléseken Földi elvtárs egész sor olyan adatot s meg­győző érvet ismertetett a meg­jelentekkel, ami alapját képez­heti az eredményes népnevelő­­munkának, a dolgozó parasztok­kal folytatott baráti beszélgeté­seknek. A párttitkár ismertette, hogy ebben az évben mit kí­vánnak megvalósítani a község­politikai tervből. Fürdőt építe­nek 45 ezer forint költséggel, három mélyfáratú és két ásott kutat helyeznek üzembe. Meg­javítanak 500 méter, a község­hez tartozó makadámutat, vasútállomás mellett parkot lé­­­tesítenek, stb. Elmondta, hogy az adóbevételi tervek maradék­talan teljesítéséből hány forint a községi részesedés, ezer mi mindent valósíthatnak meg s ebből. Földi elvtárs hangsúlyozta ezeken a megbeszéléseken mindazt a kedvezményt, amit pártunk és kormányunk bizto­sít az ország, benne Jánost­al­­ma dolgozó parasztságának ter­melése fellendítéséhez. Beszélt a gépállomás ítségéről,­­a­ ingyenes állatorvosi szolgalat bevezetéséről, a többéves be­gyűjtési rendszer jelentőségé­ről és arról, hogy a népjólét emelése begyűjtés nélkül nem képzelhető el. Hiszen az állam csak akkor tudja ellátni nap, mint nap élelemmel az ország több mint 9 millió lakosát, ha nem­ üres a kamrája. Szólott ar­ról, hogy a mi országunk vas­ban, rézércben szegény. Ezért, hogy a jánoshalmi dolgozó pa­rasztok is a gyümölcs- és szőlő­­területeikhez mérten megkapják a jó termés biztosításához szük­séges rézgálicot, államunknak mezőgazdasági terményeket kell külföldre exportálni rézgálicért cserébe. Ugyanez mondható a Vasércről is. Hiszen a mezőgaz­daság fejlesztését traktorok és gépek nélkül, ekék, általában mezőgazdasági kisgépek és szer­számok nélkül van lehet elkép­zelni. Márpedig a vasércet, a rézgálicot hasonlóan külföldről hozzuk be. Jánoshalmán, mint szőlőb és gyümölcsös vidéken, különösen nagy örömmel üdvözölte a dol­gozó parasztság pártunk és kor­mányunk azon intézkedését, amely a szőlőtelepítés négy évi beadás- és adómentességét gyümölcstelepítésnél pedig hat­­ éves adómentességet ír elő. — Földi elvtárs szemléltető té­nyekkel cáfolta meg azt a ku­lákok terjesztette állítást is, hogy »teljesíteném, de nincs mi­ből«. Vajon tényleg nincs mi­ből teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségeket? De igen, van. Felsorolta, hogy mi mindent vettek meg ebben az évben a földművesszövetkezeti boltok­ban. Nemcsak azért, mert a munkásosztály ellátja a falut iparcikkel és közszükségleti cik­kekkel, hanem vásároltak azért is, m­ert volt hitből. A párt és az állam csökkentette a beadást és az adó mértékét. Ahol jól gondozták, a föld se fizetett rosszul, sőt. A község lakossá­gának egy része a kulákok és az ő nótájukat fújó notórius nem­­teljesítők pedig azon a pénzen is vásárolnak, ami az államot illetné. Az ilyeneknek csak egy a fontos, a maguk haszna, nye­részkedése, a község rovására. A pártbizottságnak, helyesen, az a véleménye, hogy az állam­polgári kötelezettségek teljesíté­séről beszélni nem »kényes« kérdés, süt ennek megértetése a becsületes dolgozó parasztokkal, megóvja azokat attól az erkölc­­si szégyentől, ami a nem telje­­sítés esetén a kényszer­ alkal­mazásával együttjár. A vezetők, a kommunisták e tekintetben is érzik, és tettekkel példázzák felelősségüket. A nép­nevelőik, tanácstagok és válasz­tókerületi bizottságok tagjai sor­­ra járják a falut és a fentiekről­ beszélgetnek a dolgozó parasz­tokkal. A tanács és a párt két hét alatt több, mint 40 kisgyű­­lést tartott, amelyeken közel 600 dolgozó paraszt előtt a fentiek­hez hasonló kérdésekről esett szó. A tartall­as és meggyőző népnevelő munkának máris mu­tatkoznak kezdeti Egyetlen begyűjtési eredményei, elmúlt hét péntekén napon­t­a­ 44 hízott­­sertést adtak­ be a dolgozó pa­rasztok, de több cikk­féleségnek­ is észrevehetően emelkedik a beadás mennyisége. A tartalmas érvekre épülő népnevelő munka azonban csak egyik oldala ,az állampolgári fe­gyelem megszilárdításának­ másik, nem­ kevésbé fontos ré­­­sze ennek a­­ kérdésnek a törvé­nyes szankciók szigorú alkalma­zása a tanács és a begyűjtő szer­vek részéről azokkal szemben, — elsősorban a kulákokkal akik nem teljesítik kötelezettsé­­­geiket, akik ki akarják játszani a törvényt. A pártbizottság meg­győző munkája nyomán a ta­nács és a begyűjtési hivatal megértette e­nnek jelentőségét — megkezdték és eredményesen folytatják a kulákok elszámol­tatását. Agócs Ferenc 28 holdas kulák, volt községi bíró, akinek 40.000 forint adótartozása van, vejénél, Nagy Máténál dugta el kukori­cáját és tartotta sertéseit. 18 mázsa szemeskukoricát és 4 hí­zósertést hoztak el tőle tartozá­sai fejében az elszámoltatás so­rán. Egy másik hátralékos ku­­láknál, Csorba Jánosnál 19 má­zsa májusi morzsolt kukoricát és 8 hektó bort találtak eldug­va, amit szintén beszállítottak a begyűjtőhelyre. Végül Mihály 31 holdas kulá­­kok volt kölzségi esküdtet, aki mindenhol uszított a beadás és az adófizetés teljesítése ellen. Szintén leleplezték. Szárkúpba elásva négy és fél hektó bort, háza táján em­ellett 31 darab fe­ketén vágott birka bőrét és ugyancsak feketén vágott sertést találtak. Más padlásán pedig 5 mázsa 70 kiló búzát rejtett el. De a törvény szigorát a többi nemteljesítő kulák sem kerüli el. A törvény szigorának ilyen következetes alkalmazása egybe­esik a kötelezettségeiket becsü­letesen teljesítő jánoshalmi dol­gozó parasztok igazságérzetével, egybeesik a község, a város, az állam az egész népünk igazság­érzetével. A pártbizottság és a tanács pedig akkor hajtja végre következetesen a Központi Ve­zetőség márciusi határozatát, ha munkája homlokterébe továbbra is az állampolgári fegyelem megszilárdítását állítja. in. Itt dolgozik a vezetőségi épü­letben Ah­med Rezán is. Min­denben ellentéte a főnökének, de legszembetűnőbben abban, hogy valóban szakember, érti a feladatát és sokat dolgozik. Íróasztalán ott fekszik köze­li gyében a logarléc, körzők, szög­mérők, számos vonalzó és más szerszám. Mellettük fehér kar­tonlapokon sebtében odavetett feljegyzések sorakoznak, egyen­letek, ábrák. Ac­med fel-le járkál az író­asztala előtt. Rövidszárú pipát tart a szájában, idegesen rágcsálja a szopókáját. Már vagy negyedszer jobban perce­ken belül gyufaláng, a pipába tömött dohány fölött. — írja kérem... — szól Julkának, egy feltűnően szép húsz év körüli leánynak, aki né­hány hónapja került ide a telep­re a központból s mellé osztot­ták be munkatársnak. — Jelen­tem, hogy kísérleteink jól ha­ladnak. Kőolaj, — minden kö­rülmények között lesz, csak­­ a felszínrehozás, a kitermelés kér­dése tisztázatlan. A négy ismert módszer közül a magam részé­­ről ... Elhallgat, gondolkodik egy ki­csit. A leány gyorsírással jegyzi a szavait. Ő is megáll, ceruzája hegyét nézegeti. Néhányszor vé­gighúzza egy tenyérnyi üveg­papíron, aztán amikor ujja he­­gyével meggyőződik róla, hogy újból tűhegyes, kitekint a négy­­szögletes kicsi ablakon, amely a munkások barakkjaira néz. Most ért véget a nappali műszak. Ko­ra hajnaltól tartott mostanáig. A csoportok mennek a szállások felé. A nap utolsó sugarai las­san visszahúzódnak az épületek kátránypapírral bevont tetőzeté­ről. — A magam részéről — foly­tatja a mérnök; — ránézésre alig harmincéves lehet, ő se ré­gi ember itt, — ha nem tekintik szerénytelenségnek, az úgyneve­zett mélyszivattyús módszert ajánlom... A pipa ismét kialudt... Jutka szándékosan nem néz fel a papírról. Nem akarja a mérnö­köt zavarba hozni. Az előbb, a legutóbbi üzemzavarnál elpirult, mint egy kis kamasz. Most lány csak a szeme sarkából fi­­­gyeli, amint megfordul és újra rágyújt, alig hallani a gyufa sercegését, de annál inkább érezni az erős, török dohány füstjét. Julka visszatartja a kühöghetnékjét, — ugyancsak tapintatosságból. — Szóval, hol is hagytuk ab­ba? Ja igen ... Ezt azért vélem a legjobbnak — diktálja tovább Ah­med, — mert a gáz nyomása nem elég erős ahhoz, hogy a kőolaj felszínre törjön .. . Aba­­din Jalcsin főmérnök is egyetért ezzel az elgondolással. Tisztelet­tel . n A leány leteszi a ceruzát, vá­rakozóan néz a mérnökre. — Van még valami kívánsá­ga? — kérdezi kis szünet után. —­ Maradjak? — Nem, köszönöm — mondja egy kis határozatlansággal hangjában Ah­med. — Mára be­­ fejeztük. Én maradok még egy kicsit, de maga elmehet. Julka biccent a fejével és szedelőzködik. Már menni készül, amikor Rezán egy mozdulattal visszatartja. — Hogy érzi itt magát? —* kérdezi barátságosan a mérnök, végigsimítja szinte gyapjas, szabályosan hullámos fekete ha­ját. — Lassan már őslakónak számít, s még meg sem kérdez­tem. Nem vagyok valami fi­gyelmes, szentigaz. A leány elmosolyodik. —­­ Jól vagyok — feleli egy­szerűen, aztán hozzáteszi: — igyekszem megfelelni, a rám bí­zott dolgokat jól elvégezni. Nem tudom, mennyire sikerült ez ed­dig. H­­árom és fél hónap nem nagy idő. Ezt ön tudná meg­mondani ... — Nincs semmi baj — mond­ja a mérnök. — Úgy látom, pon­tos, rendesen dolgozik. Bízom benne, hogy mindinkább segít­ségünkre lesz ebben a szép munkában. — Igyekszem — feleli Jutka. — Az ellátása, a szállása kielé­gítő? Még mielőtt a leány bármit is felelhetne, mentegetőzve hozzá­teszi: — Sejtem, hogy nem valami parádés. Az enyém sem. De be kell látnunk, hogy itt most a munka a legfontosabb, nem a kényelem. Majd, később, bizto­san megjavul a helyzet.. . Jutka tudna egyet-mást mon­dani, ha éppen akarna. Kevés, ízetlen, zsírtalan az étel. A szál­lás? Rekeszekre osztott ba­­rakkokban, tábori Vaságy és egy szék a bútorzat. Ruhái még mindig szögön függnek, belepi valamennyit az épület deszka­falának nyílásain beszálló por. Ivóvíz nincs a barakk közelé­ben. Éjszaka hideg van. Mi lesz pár hét múlva, ha beáll az ősz? Mindegy. Nér­i azért­­ van itt, hogy a kényelmet keresse. S ha nem is azért, hogy »mind­inkább segítsen ebben a szép munkában«, mindenesetre az ő jelenlétének is megvan a maga értelme. Ezért — úgy érzi — ő is képes áldozatot hozni, na­gyobbat, — ha szüksége adódna, — valamennyiüknél, akik itt a kőolaj felszínrehozásán fáradoz­nak. — Nincs semmiben hiányom — mondja Jutka, — igen jól ér­zem magam. Néhány apró ké­nyelmetlenség, semmit se je­lent • • • Elköszön. A mérnök bólint és a kezét nyújtja neki. Szemláto­mást örül ennek a kis beszélge­tésnek. (folytatása következik«) Elkészültek a magyar gyártmányú növényápoló traktor m­intapéldánya­i Nemrég elkészült hazánkban az első universal traktor minta­­példánya két változatban. Jelen­leg a Járműfejlesztési Intézetnél folynak a házi kísérletek. A traktorokat a közeljövőben át­veszi a Gépkísérleti Intézet, amely elkezdi velük a mezőgaz­dasági kísérleteket. Ha a gépek valamelyike beválik, a nagyüze­mi kísérletiekhez szükséges pél­dányokat is elkészítik. Az elmúlt években szovjet minta alapján megszületett ha­zánkban a DT—413-as magyar lánctalpas­­ traktor. Az előző kí­sérleteknél különböző m­otorhi­­pák voltak, de a Gépkísérleti Intézet kutatói kijavították eze* két s aa idén már száz gépet bocsátanak ki a nagyüzemi kí­sérletekhez (MTI)

Next