Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-24 / 147. szám

Béke-világtalálkozó Helsinkiben Június 22-én­ megnyílt Helsinki­ben a béke-világtalálkozó. Az ülésteremben 75 ország kö­rülbelül 2000 küldötte gyűlt ös­­­sze. Jean Lafitte-nek, a Béke­világtanács főtitkárának javas­latára megválasztották a 150 tagú elnökséget. Miután az ülé­sen felolvasták az üdvözlő táv­iratokat, Frédérich Joliot-Curie, a Béke­ Világtanács elnöke mon­dott beszédet. Joliot-Curie elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a történelem színpadán új, hatalmas erő bontakozik ki: a világközvélemény. Ez az erő hozta létre ezt a találkozót is — mondotta­ — Ez a raj nagy erőnk egyben súlyos felelőssé­get is ró ránk. Közvetlen fel­adatunk, hogy keressük a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttéléséhez ve­zető utat. Az emberiség azt kö­veteli, küszöböljék ki a háborút, mint a nemzetközi vitás kérdé­sek megoldásának módszerét. Ennek a követelésnek érvényt kell szerezni. A kívánt célt csak általános leszerelés révén lehet elérni. Az utóbbi esztendőkben határozottan javult a nemzetkö­zi légkör. Ez annak tulajdonít­ható, hogy a különböző tár­sadalmi és gazdasági rendszerű államok képviselői a tárgyaló­asztalhoz ülnek. Az utóbbi esztendők legeredményesebb nemzetközi tárgyalásaira a genfi és bandungi értekezleteken ke­rült sor. Amíg Genfben sikerült kölcsönös megegyezéssel elol­tani az indokínai háború tűzcsó­­váját, addig a bandungi hatá­rozat a különböző rendszerű ál­lamok közti békés együttélés valóságos alapokmányának ne­vezhető. A német kérdés békés megoldását megakadályozza párizsi szerződések ratifikálása a és Nyugat-Németország megkez­dett felfegyverzése. Az erőpo­­litika jegyében kötött párizsi szerződések elmélyítik a világ kettészakítottságát. A párizsi paktumok ratifikálását követő varsói egyezmény fő jellegzetes­sége, hogy ahhoz bármilyen rendszerű más államok is csatla­kozhatnak. Ez kétségkívül varsói szerződés békés jellegét a bizonyítja. Az osztrák állam­­szerződés létrejötte világosan mutatja, hogy a nagyhatalmak megegyezésére, a béke biztosí­tására messzemenő jóakarat mellett van reális lehetőség- A jövő hónapban szeülő négyhatalmi Génfben ös­értekezlet kedvező kilátásokkal láthat mun­kához. A tárgyaló feleknek tud­­niok kell, hogy nincse­nek egyedül. Ott ül mellettük az ötödik partner, a világközvé­lemény, a népek békeakarata. Joliot-Curie a továbbiakban a nukleáris hadieszközök mér­hetetlen,­­ pusztító erejéről be­szélt és hangsúlyozta, hogy az emberiségnek ki kell kényszerí­tenie a tömegpusztító fegyverek eltiltását és az atomerő békés célokra való felhasználását. Kijelentette, hogy az atomfegy­verek kiküszöbölésével együtt általános, egyidejű és ellenőr­zött leszerelést kell végrehaj­tani a hagyományos fegyverek terén is, amihez megfelelő lehe­tőséget nyújtanak az ENSZ le­szerelési albizottságához nemré­giben benyújtott szovjet javas­latok, amelyeket Jules Moch, Franciao­r­szág képviselője is tá­mogatott. A Béke-Világtanács bécsi felhí­vásának hatalmas világvisszhang­­ja, a felhívásra gyűjtött aláírások tömege arról tanúskodik, hogy a népek felismerték az atom­háború veszélyét és készek azt megakadályozni. Ennek a küzde­lemnek nagyon fontos állomása a helsinki béke-világtalálkozó — mondotta többek között Joliot- Curie. A béke-világtalálkozó csütörtö­kön délelőtt tartotta első mun­kaülését, NA Bulganyin és Dzsavaharlal Nehru közös nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) (Az alábbiakban részleteket közlünk a nyilatkozatból.) Dzsavaharlal Nehru India miniszterelnöke a Szovjetunió kormányának meghívására Szovjetunióba látogatott. Moszk­a­vai tartózkodása során többíz­ben tárgyalt N. A. Bulganyinn­­nal, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével és a szov­jet kormány más tagjaival Ezek a tanácskozások baráti és szí­vélyes légkörben folytak le és a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdések, valamint a je­lenlegi nemzetközi helyzetből adódó nagy nemzetközi jellegű problémák széles körét ölelték fel. A Szovjetunió és India kap­csolatai kedvezően a barátság és a kölcsönös megértés szilárd alapján nyugszanak. A Minisz­tertanács elnökének és a mi­niszterelnöknek meggyőződése, hogy e kapcsolatokban továbbra is a kiindulni:következő elvekből kell 1. A területi sérthetetlenség­nek és egymás szuverenitásának kölcsönös tisztelet­ben tartása; 2. Meg nem támadás; 3. Tartózkodás az egymás bel­­ü­gyeibe való beavatkozástól. (A beavatkozás nem engedhető meg semmilyen­ gazdasági, po­litikai vagy ideológiai jellegű indok alapján; 4. Az egyenlőség és a kölcsö­nös előnyök; á. Békés egymás mellett élés. A Minisztertanács elnökének és a miniszterelnöknek meggyő­ződése, hogy ezek az elvek, me­lyek az utóbbi időben mindin­kább tért hódítanak, szélesebb mértékben is alkalmazhatók és ha az államok kölcsönös kapcso­lataiban érvényre juttatják eze­ket az elveiket, akkor ez nyújt­ja a fő reménységet arra, hogy a népek tudatából eltűnik a fé­lelem és a bizalmatlanság és ilymódon enyhül a nemzetközi feszültség. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök elismeri, hogy a világ különböző részein kis és gyenge államok zavaros és eset­leg alaptalan félelmét minden lehetséges eszközzel el kell osz­latni. Ebben az esetben is az a legjobb módszer, hogy fenntar­tás nélkül ragaszkodnak az egy­más mellett élésnek fent kifejtett elveihez. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök üdvözli az ázsiai és az afrikai országok áprilisi bandungi értekezletének ered­ményeit. Az értekezlet eredményei fi­gyelemreméltók és nagy jelentő­­ségűek nemcsak a részvevő or­szágok, de az egész világ béké­jének szempontjából is. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök megelégedésüket kívánják kifejezni az értekezle­ten elfogadott, a nemzetközi béke és együttműködés megerő­sítéséről szóló nyilatkozat fölött. Ez a nyilatkozat kifejti a békés egymás mellett élés gondolatát. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök elismeri, hogy meg­vannak az általános nem­zetközi helyzet javulásának je­lei. Különösképpen üdvözlik hogy enyhül a távol-keleti fe­szültség, hogy helyreállították az osztrák függetlenséget, hogy megjavult a Szovjetunió és Ju­goszlávia viszonya és hogy pon­tosabban és általánosabban fel­ismerik az atomkorszak háború­jának veszélyét, ami mindenütt észlelhető. Mégis kiterjedt tér­ségekben a félelem és a gyanú uralkodik az egyes emberek és egész népek tudatában, s ez fel­hőként borul a nemzetközi kap­csolatokra. Bár a Távol-Keleten enyhült a feszültség, okai még mindig fennállnak. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök őszintén reméli, hogy lehetséges lesz békés esz­közökkel kielégíteni a Kínai Népköztársaságnak Tajvanra vonatkozó törvényes jogait. Minisztertanács elnöke és a mi­­­niszterelnök egyúttal ismét meg­erősíti azt a meg­győződését, hogy a Távol-Keleten és más térsé­gekben sok bonyodalomnak az az alapja, hogy ismételten vis­­­szautasítják, hogy a Kínai Nép­köztársaságot bebocsássák az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be. Azt is hogy minden fontosnak tartják, államot, amely megfelel az alapokmány feltéte­leinek, felvegyenek az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Szovjetunió egyike volt a genfi képviselője értekezlet két elnökének, indiai képviselő tölti be mindhárom ind kínai nemzetközi bizottságban az el­nöki tisztet és ezért a két állam különös felelősséget vállalt ma­gára a genfi egyezmények vég­rehajtásában. Ezek az egyezmé­nyek kiemelkedő példái annak, hogyan kell felhasználni a tár­gyalások módszerét a nemzetkö­zi konfliktusok megoldására és a sikereknek azt a fokát, ame­lyet ezeknek az egyezmények­nek a gyakorlati megvalósításá­ban elértek, mérceként kell te­kinteni a tárgyalások módszeré­re, mint a nemzetközi ellenté­tek megoldásának eszközére vo­natkozó értékelésében. A Mi­nisztertanács elnöke és a mi­niszterelnök ezért alaposan meg­vizsgálta az indokínai helyzetet. Az egyes komoly jellegű nehéz­ségek ellenére az egyezmények megvalósítása eddig egészben véve kielégítő volt. Jelenleg az fenyeget, hogy­­ új és váratlan eseményekkel bizo­­nyo­s mértékig megsértik az egyezmények további végrehaj­tását. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök fel kívánja hívni az összes kormányokat, amelyektől az egyezmények fel­tételeinek teljesítése fü­gg, te­gyenek meg minden lehetőt kö­telezettségeik teljesítésére, hogy teljesen el lehessen érni az egyezmények céljait. Többek között különösen nyo­matékkal hívják fel őket, hogy ott, ahol­ a politikai rendezés fel­tételeképpen választásokat kell tartani, az érdekelt­­ kormányok törekedjenek az­ egyezmény fel­tételeinek teljes megvalósítá­sára. A népeket mélyrehatóan érin­tő nemzetközi problémák között a leghalaszthatatlanabb, illetve a háború és a béke kérdése szempontjából legkomolyabb kö­vetkezményekkel járó a lesze­relés problémája. A Miniszter­­tanács elnökének és a minisz­terelnökinek véleménye szerint semminek sem szabadna meg­akadályoznia a nukleáris és a termonukleáris fegyver gyártá­sának, kipróbálásának és fel­használásának teljes megtiltá­sát. Végre kell hajtani a hagyo­mányos típusú fegyverzet egy­idejű és jelentős csökkentését és hogy hatékony nemzetközi el­lenőrzést kell megvalósítani és fenntartani az ilyen leszerelés és a megtiltás végrehajtására. Ezzel kapcsolatban a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatokat a béke ügyéhez való lényeges hoz­zájárulásként értékelték. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök úgy véli, hogy a jelen nyilatkozatban­­ meghirde­tett öt alapelvből kiindulva, szé­les tevékenységű terület nyílik meg a két állam kulturális, gaz­dasági és műszaki együttműkö­désének fejlesztése előtt. Annak a ténynek, hogy mindegyik or­­szág saját lelkülete, hagyomá­nyai és környezete által kiala­kított rendszert követ, nem sza­bad akadályoznia az ilyen együttműködést. Már jelentős fejlődés tapasz­talható a két ország kulturális és gazdasági együttműködésének fejlődésében. A Miniszter­tanács elnöke és a miniszterelnök az ilyen együttműködés kölcsönös előnyeit figyelembe véve, igyek­szik fejleszteni és erősíteni két ország gazdasági és kultu­­­rális kapcsolatait, valamint a tudományos és műszaki kutatá- Ötéves a magyar—német kulturális, tudományos, műszaki, árucsereforgalmi és pénzügyi egyezmény • Dr. LOTHAR BOLZ elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Berlin. Engedje meg Külügyminiszter Elvtárs, hogy a Magyar Nép­­köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kul­turális, tudományos, műszaki, árucsereforgalmi és pénzügyi egyez­mények aláírásának ötödik évfordulója alkalmából a Német De­mokratikus Köztársaság testvéri népének, minden német hazafi­nak és személy szerint Önnek, őszinte és forró üdvözletemet tol­mácsoljam. Szilárd meggyőződésem, hogy országainknak az élet minden területére kiterjedő baráti együttműködése a jövőben még szoro­sabb, gyümölcsözőbb lesz és eredményesen fog hozzájárulni a Szovjetunió vezette béketábor magasztos célkitűzéseinek meg­valósításához. Szívből kívánom, hogy a német nép harcát békés és boldog jövőjéért, hazája egyesítéséért mielőbb teljes siker koronázza. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Budapest, 1955 június 23. (MTI) A külföldi sajtó a szovjet—indiai barátságnak szentelt moszkvai gyűlésről PH­AGA (TASZSZ) Az egész csehszlovák sajtó nagy érdeklő­déssel és figyelemmel követi Nehru indiai miniszterelnök szovjet tripbeli tartózkodását. A június 22-i központi lapok rész­letes beszámolót közölnek a moszkvai Dinamó-stadionban Nehru miniszterelnök látogatá­sával kapcsolatban tartott gyű­lésről. KAIRÓ: Az egyiptomi lapok nagy figyelmet fordítanak Neh­­runak és Bulganyinnak, a moszkvai Dinamó-stadionban el­hangzott beszédére. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet nép békére törekszik, ami kife­jezésre jutott abban, hogy Bait­ganyin a fegyverzet csökkenté­sét, valamint az atom- és hidro­génbomba betiltását követeli. A sajtó figyelmet fordít Neh­­runak a sajtóértekezleten tett, a Szovjetuniónak India számára adott technikai segélyéről szóló nyilatkozatára. Különösen hang­súlyozzák azt a jelentést, hogy Bulganyin elfogadta Nehrúnak azt a meghívását, hogy látogas­son Indiába. Dzsavaharlai Nehru, India miniszterelnöke Moszkvából Varsóba utazott MOSZKVA (TASZSZ) Dzsa­­vaharlai Nehru, India miniszter­­elnöke és külügyminisztere, aki hivatalos látogatást tett a Szov­jetunióban, június 23-án, leá­nyával, Indira Gandhival és kí­séretével Moszkvából Varsóba utazott. A kommunista párt, a szovjet kormány vezetői: N. A. Bulga­nyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, M. G. Malenkov, A. I. Mikojan, M- G. Peruphin, M. Z. Szaburov, a Szovjetunió mi­niszterei a moszkvai dolgozók képviselői, az Indiai Köztársa­ság moszkvai nagykövetségének munkatársai, a nagykövetségek és követségek Moszkvában akk­reditált vezetői, a szovjet és kül­földi újságírók kísérték ki Dzsa­vaharlal Nehrit a központi re­pülőtérre. A repülőtéren N. A. Bulga­nyin és Dzsavaharlal Nehru beszédet mendött. (MTI) A MEDOSZ elnöksége megtárgyalta a nyári munkákkal kapcsolatos tennivalókat A MEDOSZ elnöksége a me­gyei bizottságok elnökeinek rész­vételével megbeszélte az MDP Központi Vezetőségének júniusi határozatával kapcsolatos teen­dőket és ezen belül a szakszer­vezet kakban­ feladatait a nyári mun­Az ülésen Boros Gergely,­­ a MEDOSZ elnöke mondott be­számolót. (MTI) Ez történt a nagyvilágban A washingtoni rádió jelentése szerint az amerikai szenátus külügyi bizottsága egyhangúlag leszavazta MacCarthy szenátor határozati javasltát, amely azt indítványozta, hogy­­ az Egyesült Államok követelje a genfi négy­hatalmi kormányfői értekezleten a­­­ népi demokráciák kérdésé­nek« napirendre tűzését. A bi­zottság visszaküldte a határo­zati javaslatot azzal a vélemé­­nyezéssel, hogy vesse azt el. BONN: A bonni kormány szer­dán a szövetségi gyűlés elé ter­jesztette a zsoldoshadsereg­ felál­lításáról szóló törvényjavaslatot, anélkül, hogy állást foglalt volna a Szövetségi­ Tanács tiltakozásá­val kapcsolatban. A kormánypártok már jövő kedden meg akarják vitatni első olvasásban a törvényjavaslatot, hogy a törvényt lehetőleg még a parlamenti szünet előtt ki le­hessen bocsátani. A DPA kedden közölte, hogy a Német Szociáldemokrata Párt a tervezett időpont ellen fog sza­vazni. A Német Szociáldemokra­ta Párt szövetségi gyűlési cso­portjának szóvivője a bonni kor­mány túlzott sietségével kapcso­latban kijelentette: »A Német Szociáldemokrata Párt nézete szerint azt a gyorsaságot, amel­­­lyel a zsoldoshadsereg felállí­tására vonatkozó törvényt a par­lamentben ki akarják erősza­kolni, végeredményben az­ az el­gondolás diktálja, hogy befeje­zett tényeket teremtsenek és ezáltal befolyásolják a küszö­bönálló négyes értekezletét.« PÁRIZS: A Nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága Verdier szocialis­ta képviselőt választotta meg a francia—tuniszi egyezmény elő­adójául. A bizottság elhatározta, vizsgálóbizottságot küld Tunisz­ba, hogy tájékozódjék a helyzet­ről. A bizottság tagjai közül azonban­­ Isorni képviselőnek, Pétain volt védőjének javaslatá­ra, s a szocialisták támogatásá­val­­ kihagyták a kommunista Párt megbízottját. (MTI) sok területén kialakult kapcso­latokat. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök megelégedését fejezik ki afölött, hogy lehető­ségük nyílt személyesen megvi­tatni a mindkettőjüket érdeklő kérdéseket és ezekről eszmecser­­ét folytathattak. Meggyőződé­sük, hogy tárgyalásaik eredmé­nyei és a létrejött baráti érint­kezés elősegíti majd a két­ or­szág kapcsolatának és népeik kapcsolatainak további megerő­södését és fejlődését és mindez­­ a világbékét szolgálja. (MTI)

Next