Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

\ v­ezető Még MijJaválasztó íap wíílfk a Bajai m­­ezőgazd­asági képjavítóban A Bajai Mezőgazdasági Gép­javító kultúrterme zászlódíszbe öltözött a vezetőség újjáválasz­­tására. Az ürem kommunistái vala­mennyien megjelentek, hogy a beszámoló meghallgatása után, élve a párttagság segítő­készségével, bírálatával megfon­tolt döntést hozzanak, kikre bíz­zák üzemük pártszervezetének további irányítását, vezetését. Nagy János elvtárs ismertette az üzemi pártszervezet beszá­molóját az eddig végzett munka eredményeiről és a még megmu­tatkozó hibákról. Beszámolójá­ban őszinte szavakkal tárta fel az eredmények mellett a még megmutatkozó és a termelő munkát fékező olyan hibákat, melyek a szervezetlenségből, a vállalatvezetés, az üzemi párt­szervezet és szakszervezet közös erőfeszítéseinek elmulasztásából adódtak. Az üzem kommunistái és pártonkívüli dolgozói az el­telt két esztendő alatt nem egy­szer bebizonyították, a legnehe­zebb feladatok megoldására is képesek. Az elmúlt évek során a téli gépjavítások idején pél­dául Bátyák János szerelő egy­maga több gép kijavításával végzett, mint az elmúlt hó­napban az üzem egész kol­lektívája. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a vállalatvezetés a téli gépjavítás idején olyan munkát vállalt, melynek munkaidejét 50 órában szabta meg, míg aztán a munka kivitelezésekor derült ki, hogy annak elvégzése 150 munkaórát vesz igénybe, így 4000 munkaóra esett ki december hónapban a téli gépjavítás idejéből. Ez zavart és kapkodást idézett elő, elsorvasztotta az üzemrész­legek verseny­mozgalmát. Felelősség terheli ezen a té­ren az üzemi pártszervezetet is. Elmulasztotta a készülő tervek ellenőrzését. Az 1954. év ered­ményeit, amikor a téli gépjaví­tás mellett az üzem dolgozói 336 répalazítót készítettek, 1955. el­ső félévét, amikor 230 répalazító készült és 80 darab nedves csá­­vázóval segítették a mezőgazda­ságot, egyenlőtlen és hullámzó ter­melési eredmények követték. A vállalatvezetés az elmúlt ne­gyedik tervnegyedben figyelmen kívül hagyta az üzemi pártszer­vezet és szakszervezet erejét, ja­vaslatait és olyan terv végrehaj­tását tűzte feladatul, mely felül­múlta az üzem kapacitását, az üzem dolgozóinak erejét. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a pártélettel, a kom­munisták oktatásának kérdésé­vel is. Az újjáválasztott vezető­ségre ezen a téren is sürgősen megoldandó feladatok várnak. Több gondot és figyelmet kell fordítani az üzem élen­járó dolgozóira, fiatalokra,újítóira, a akiknek lelkesedése, egyre nö­vekvő termelési eredményei csak erősíteni tudnák a párt erejét, a növekvő aktivitást. Elismerő szavakkal szólt a beszámoló a DISZ-fiatalok igyekezetéről, szakmai továbbképzésükről, melynek eredménye volt, hogy az elmúlt évben a DISZ-brigád teljesen önállóan öt erőgépet ja­vított ki. Az üzemi pártszervezet eltelt munkásságáról szóló beszámoló bátran és nyíltan feltárta a vá­rosi pártbizottság segítőkészsé­gének hiányát is, melyben for­dulat csak az elmúlt év utolsó negyedében történt. Mégis azt kell mondani, hogy a beszámoló, ha helyesen is mutatott rá a hi­bákra, megmutatva az újjává­lasztandó vezetőség számára az utat azok kijavítására, elsiklott a megmutatkozó eredmények felett. Nem véletlen pedig, hogy az el­múlt év november 30-i értéke­lés szerint a gépjavítók országos versenyében a Bajai Mezőgaz­dasági Gépjavító jutott az első helyre. A beszámolót a pártszerű bí­rálat és önbírálat hangján foly­tatott vita követte. Minden ve­zetőségnek nagy segítséget nyújt a dolgozók részéről észlelt fo­gyatékosságok feltárása, így mu­tatott rá Paksi Ferenc a kollek­tív szellem kialakításának szük­ségességére, Bakó Sándor pedig az üzemi háromszög munkájá­nak fogyatékosságaira. Ebből fa­kad a munkafegyelem lazulása, a munkaverseny lendületének visszaesése. Az üzemi pártszervezet ké­sőn ismerte fel a hibákat, holott ha kezében tartotta volna a termelés mene­tének pártellenőrzését, a hibák hamarabb orvoslásra találtak volna. Barth Simon útravalóul az újjáválasztott pártvezetőség­nek felhívta figyelmét a dolgo­zók politikai nevelésének eme­lésére, Bácskai János pedig a korszerű technológia alkalmazá­sának sürgősségéről beszélt, ami feltétlenül szükséges ahhoz, ha második ötéves tervünket valóra akarjuk váltani. Éppen ezért felhívta az újjáválasztásra ke­rülő pártvezetőség figyelmét az újítások, a műszaki feltételeket megváltoztató ésszerűsítések al­kalmazására. Riskó Sándor azt hibáztatta, hogy keveset foglalkozott a párt­­szervezet a fiatalokkal. A fiata­lokban is hiba van, de a nevelés, a velük való foglalkozás csak eredményes lehet. Még többen hozzászóltak beszámolóhoz, rámutatva, hogy a a műszaki vezetés nem forrt még egybe a dolgozókkal, vége­zetül Kubatov Árpád a fiatalok szakmai továbbképzését sür­gette. Hasznos, eredményes és ter­mékeny volt a vita, mely az újjáválasztandó vezető­ségnek irányt mutatott, segítsé­get nyújtott elkövetkezendő munkájához. Úgy tartjuk azon­ban, hogy azt az egybeforrottsá­­got, mely ezen a vezetőség-újjá­­választó taggyűlésen megmutat­kozott a vezetőség és tagság kö­zött, tovább kell erősíteni, hogy a kommunisták igyekezete, lel­kesedése még inkább maguk mögé sorakoztassa az üzem pár­­tonkívüli dolgozóit. Ez az útja a nehézségek felett való győzedel­­meskedésnek, a második ötéves terv minél eredményesebb való­­raváltásának. A vezetőség-újjáválasztó tag­gyűlés ünnepélyességét nagyban emelte az üzem dolgozói által patronált Rákóczi Ferenc általá­nos iskola úttörő pajtásainak kö­szöntése, melyet az üzem pár­­tonkívüli dolgozóinak meleg kö­szöntő szavai követtek. Ezután megválasztották az üzem új pártvezetőségének tag­jait és a küldötteket a városi pártértekezletre. Szerény emberek nagy tervei .• Tervek ezernyi sokasága halmozódik a könyvelő asztalán, de nem is kell a szá­mokra tekinteni, csak hallgas­suk meg Pesti Gersont, a szö­vetkezet agronómusát, aki alig egy év alatt úgy odaszokott az ottani emberekhez, mintha köz­tük született volna. — Most nagy fába vágtuk a fejszét — mondja —, mert olyan szarvasmarha-állományt fogunk nevelni, amilyen még az egész megyében sincs. A Földművelés­­ügyi Minisztériumtól a Város­földi Állami Gazdasággal együtt megkaptuk az engedélyt, meg persze a lehetőséget is, hogy a jersey bikákkal termékenyítsük meg teheneinket. Természetesen mesterségesen, mert ilyen bikák a környékünkben nincsenek. Ez azért előnyös, mert gyorsabban növelhetjük majd a tejhozamot és a zsírtartalom is jóval maga­sabb, legalább 5 százalék lesz majd.­­ A­z agronómus szerényen el­hallgatja, hogy jelenleg a megye második legjobb termelő­szövetkezetének számítanak tej­termelés szempontjából. A fejési átlaguk ugyanis 14 liter, míg az istállóátlag­a 9 liter körül van. Hiába, a kecskeméti Kossuth­­beliek már megtanulták, hogy a közös összefogás, a tanulás mi­lyen nagy hasznot hajt az egész tagság javára. Ezért az agronó­mustól is szívesen tanulnak, aki > %­ éppen a napokban magyarázta, hogy miért fontos fejleszteni a szarvasmarha-állományt. Ha a jó tenyésztörzset már az idén si­kerül kialakítani, — és ennek a feltevésnek már biztos záloga van —, akkor az elmúlt évi 2085 literes tehenenkénti tejho­zammal szemben 3000 liter tejet tudnak kifejni az idén.­­ Ezt egyébként örömmel vállalták a tehenészet dolgozói is, de nem árt egy rövid számítást végezni, hogy mennyivel csökkenti az ön­költséget az, ha 915 literrel tud­ják növelni a tejhozamot. Jelen­leg 1 liter tej előállítási költsé­ge 2,50 forint. A 2005 literes te­­hénenkénti tejhozam tehát 5112 forintos önköltséget képvisel. Ugyanazzal a munkával, ugyan­azzal a ráfordítással ezután 3000 liter tejet fejnek tehenenként, akkor az­ 1 liter tej önköltsége csak 1,70 forint lesz. Ez viszont közelebbről azt jelenti, hogy minden tehén után évente 2400 forinttal több jövedelmük lesz a Kossuth Termelőszövetkezet tag­jainak,­­A tejtermelés növelése azon­­ban csak egyik oldala a szarvasmarha-tenyésztés haszná­nak. Mindenki tudja azonban — mondja Pesti elvtárs —, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tése hármas vászon. Nemcsak több tejet, hanem több húst és több trágyát is jelent és az utób­bira pedig földjeinknek nagy szüksége van, mert tíz év óta a hanyag trágyázás következtében legyengült a talaj tápereje. ■— A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mellett felkészültünk a talajerő-utánpótlásra is, még­hozzá úgy, hogy 1965-ig kidol­goztuk a vetésforgót. Itt a köz­pont körül lévő 250 holdas táblát öt részre osztottuk és kiszámítot­tuk, hogy a szarvasmarha-állo­mány fejlődése révén minden negyedik évben bőségesen meg tudjuk trágyázni az egész 250 holdas táblát, mert évenként mintegy 60 holdra elegendő trá­gyát termelnek teheneink. Négy év múlva tehát úgy számítjuk, hogy 50 százalékkal tudjuk nö­velni földjeink terméshozamát. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 10 mázsás búzatermésünkkel szem­ben négy év múlva 150 IS má­zsát is betakaríthatunk holdan­ként.­­ I­­me, hát ilyen tervei van­­­nak a szerényen, csende­sen, de annál becsületesebben dolgozó Kossuth Termelőszövet­kezet tagságának. t A KULTÚRA FEGYVERÉVEL­ ­ A József Attila Kultúrádé ezt tartja szem előtt ismeretter­jesztő előadásainak sokrétűségével. A kultúrház vezetősége igyekszik hallgatóinak egyre növekvő érdeklődését kielégíteni. E havi programja is ezt szolgálja. A politikai előadások soro­zatából is kiemelkedik a »Két világháború között« sorozat hato­dik előadása: »Kommunisták harca a dolgozó népért«, Szabó Ágnes, a Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársának előadása és Kerek István, a járási pártbizottság első titkárának élmény beszámolója a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. A város őskori történetéről dr. Zalotay Elemér régész tart elő­adást. Szülőknek a nevelésről Arató Béláné tart ismertetést. A magyar sport fejlődéséről, az olimpiai győzelmek sorozatáról Horváth Béla, a TTIT tagja tart beszámolót. Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságát Tóth­ Pál Zoltán ismerteti. A megfékezett atomenergia címmel Dániel József tart fizikai előadást. Bálint László ifjúsági irodalmi est keretében szól Verne Gyula irodal­mi munkásságáról. A zenekedvelők is megtalálják szórakozásu­kat, ismereteiknek további gyarapítását. Kodály és az ifjúság címmel Recska Ilona, a Liszt Ferenc zeneiskola igazgatója tart előadást. A Beethoven-sorozat V. előadásában zeneest kereté­ben ismerkedhetnek meg az V. szimfónia, az Egmont, Coriolan és Fidélio nyitányokkal. A zenei est előadását dr. Gondos László tartja. Klub-est, Ifjúsági Ak­adémia, a legfiatalabbak számára ren­dezett mesedélelőttök egészítik ki a József Attila Kultúrház ja­nuár­ium­­ gazdag és változatos programját. A HAZAFIAS NÉPFRONT IDEI PROGRAMJA VALÓSÍTSUK MEG A NYARALÓVÁROS GONDOLATOT A város kiaknázatlan kincse, jövő fejlődésének elengedhe­tetlen feltétele. Évekkel ezelőtt már felvetődött a gondolat. A város vízbősége, határában a hömpölygő Duna, a város alatt húzódó Kamarás Duna, a környék festői szépsége, erdei kirán­duló­helyei szinte kínáltatják magukat. Vasút és Mávaut for­galma a megye, sőt az ország minden részéből könnyen megkö­zelíthetővé teszi. Évenként mind több és több nyaraló keresi fel a várost. A munka utáni megérdemelt pihenést, nyugalmat, fel­üdülést mindenki megtalálhatja. faival, sétányaival, széles utcáival. Maga a város gazdag park­vízhez való közelségével, a viziszórakozásokk­al — csónakázással, horgászással — mind több­­ idegen szivébe lopódzik be. A nyaralóváros jelentős idegenfor­galmat is tudna biztosítani. Az 1956. évben vessük meg a nyaralóváros gondolatának alapjait. Ne prédázzuk el és ne váltsuk aprópénzre azt a kin­cset, amit a természet jókedvében adott. Tegyük a várost a megye dolgozóinak pihenő, üdülőhelyévé. Tegyük a város te­r­­mészeti adottságát, természeti szépségének gazdagságát köz­kinccsé, a várost nyaralóvárossá. MŰSZAKI KÖR ALAKULT ÜZEMEINK JELENTIK... GYAPJÚSZÖVETGYÁR; Az 1956. évet technikai és mű­szaki színvonalunk emelésével kezdtük. Az elmúlt évben a té­­pőműhely valamennyi gépét porelszívóval láttuk el. A minőségi munka fokozására a kártológépekre félautomatikus berendezést szereltünk. A szövőgépeken gyorsult a munka az alkalmazott szálvisszakereső automatákkal. Míg 1954-ben 184, addig 1955-ben 237 újítást nyújtottak be dolgozóink. Az újítások 1954-ben 350 ezer forint megtakarítást eredményeztek. 1956-ban újításainknak várható megtakarítása 832 000 forint lesz. Az újítások 1954-ben 129 000, 1955 újításai 422 000 forint anyagmegtakarítást eredmé­nyeztek. RUHAÜZEM: 1954-ben a gombozást még lábhajtásosi gé­pekkel végeztük. Az elmúlt évben 12 darab speciális gombozó géppel cseréltük fel. A 20 budapesti ü­zem versenyfelhívásához csatlakozásunk eredménye: 84 240 méter anyagmegtakarítás, 2 millió 504000 forint értékben. DÉLMAG­Y­ARORSZ­ÁGI ÁR­AMSZOLG­ÁLTATÓ VÁLLA­LAT: Az elmúlt évben 105 újítást nyújtottak be dolgozóink. A 20 budapesti üzem versenyfelhívásához csatlakozva vállaltuk, 12,5 százalékkal több energiát­ fogunk elosztani. Vállalásunkat­­ 139 százalékra teljesítettük. Gazdag Munkájának és sokrétű, legfőbb törekvése, h­ogy a vá­­­­ros ezévi építési pro­gramjának megva­lósításán fáradozzon­­ és munkálkodjon. A­z l­ TIT tagjainak be­vonásával pedig az oktatás, nevelés, is­meretterjesztés mind szélesebb körben való megvalósítására törek­szik. tovább Az MNDSZ-ben folytatja már az elmúlt évben meg­kezdett „Szülőknek a nevelésről'’ előadás­­sorozatot. A Tanítóképzőben a város orvosai által tartott előadások egészségügyi mutatnak rá az egyes betegsé­gek preventív elhárí­­tására. Új előadásso­rozat indul az MZS’DSZ- ben Nőalakok a ma­gyar történelemben’’ címmel és Kiscsávoly­ban az V. körzet he­lyiségében egy nevelé­­si és történelmi elő­adás sorozatot indít a parasztiakta körzet lakói ismereteinek ki­­szélesítésére. front­bizottság A nép­segít­séget nyújt a járás­nak is, a népművelés és az ismeretterjesz­tő előadások minő szélesebb alapokon való megtartására. INTÉZKEDJEN A TANÁCS Még­pedig sürgősen a Madách Imre utca és Szent László utca keresztezését esős időben el­árasztó víztömeg levezetéséről. Az ünnepek sor­án lezúduló csa­padék lehetetlenné tette az út­testen való áthaladást. A víz olyan tömegben zúdult, erre a mélyen fekvő részre, hogy csak egész háztömbök megkerülésé­vel lehetett a gyalogjáróknak közlekedniük. Hasonló víztömeg zárja el a közlekedést esős idő­­ esetén a Szamuelly Tibor és a Batthyány, a Batthyány és Mé­­­­száros Lázár utcák keresztezé­sénél. Ezeknél az utcakereszte­ződéseknél ugyan van csatorna és vízlevezető, de ezek is mé­­lyen fekvő részek és olyan erő­vel zúdul a víz a környező ma­gasabban fekvő részekről, hogyy a csatorna és a vízlevezető nem tudja felfogni. Műszaki rende­zéssel kellene ezeknek a­­ víz­eséseknek­ véget vetni. Megalakult a műszaki kör. Tagjai az üzemek műszaki ve­zetői, irányítói. A műszaki kör célja: az üzemek műszaki felté­teleinek további emelése, a ta­pasztalatok kölcsönös kicserélé­sével, megvitatásával. A mű­szaki kör közelebb vonja egy­máshoz az egyes üzemek mű­szaki vezetőit, irányítóit, hogy együttes munkájukkal, egymás megsegítésével biztosíthassák a második ötéves terv első évé­nek minél sikeresebb megvalósí­tását, az egyes újítások széles körben való alkalmazását. A kör tagjai műszaki előadásokon fognak megismerkedni az egyes műszaki és technikai újítások gyakorlati eredményeivel és azok alkalmazásának lehetőségeivel.

Next