Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai„ egyesüljetek MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM AraSO fiLlér 1957. SZEPT. 1. VASÁRNAP ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN Az iskolák szeptemberi kapunyitása mindig valami meghatott elfogódottságot kelt nevelőben, tanítványban és szülőben egyaránt. Hiszen az iskola a múlt, jelen és jövő klasszikus találkozóhelye. Saját emlékeink mellett ott zsong, vagy ott hallgat megszólalásra várva a nemzeti kultúra és az egyetemes emberi műveltség minden megmaradásra érdemes eredménye, a múlt minden nagy alkotása, hogy jövő formálódjék belőle, új nemzedékek új alkotásainak szolgáljon, alapjául. S a múlt és jövő eme találkozását fogja össze az az ünnepélyes izgalom, mely a legkisebb elsőosztályostól az öregdiákokig, a kifényesedett szemű édesanyáktól fehérhajú nevelőkig mindenkinek a szívét megdobogtatja. 1957 szeptember elseje azonban többet jelent ennél. Többet kell jelentenie! Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt hónapok tapasztalatain okulva most fokozott féltéssel és fokozott felelősségérzettel nyitjuk meg az iskolák kapuit. Jogos a fokozott féltés, mert az utóbbi hónapok keserű tapasztalatai bebizonyították, hogy sok esetben nem voltak elég erősek azok a szálak, amelyek az ifjúságot az iskolához, sőt— fájó bevallani — még azok sem, amelyek a szülői házhoz kötötték. Új légkört kell tehát teremtenünk az iskolában és a családban egyaránt, olyan új, egészséges légkört, melyben az ifjúság otthon érzi magát, mely vonz és nem taszít. Mi ennek az előfeltétele az iskolában? Az, hogy az iskolai élet közösségi élet legyen, a nevelők valódi nevelői közösséget, a tanulók valódi ifjúsági közösséget alkossanak. A nevelői közösség szilárd ideológiai alapon jöhet létre, s a közös nevelési cél világos felismerése és minden körülmények között való tiszteletben tartása az összetartó ereje. Az az eszmei tisztázódás, mely az októberi események okainak és jellegének felismerése terén végbement, biztató jelnek tekinthető. Ma már látják a pedagógusok, hogy az MSZMP decemberi határozatának megállapításai az októberi események okairól világos és helytálló megállapítások; látják az októberi események ellenforradalmi jellegét; látják azt is, hogy az ellenforradalom milyen nagy mértékben fel tudta használni saját céljaira a marxizmus—leninizmustól eltérő, a nacionalista és vallásos ideológia befolyása alatt álló egyéneket. A szilárd nevelői közösség ideológiai alapja tehát csakis a szocializmus és az ahhoz vezető út: a proletárdiktatúra igenlése, az ellenforradalom ideológiai maradványai elleni határozott küzdelem lehet. Az így létrejött nevelői közösség, párosulva a dolgozó nép és a fiatalság szeretetével, meg tudja oldani az iskolai nevelés mai nehéz feladatait. Az ifjúsági közösség ideológiai alapját is a szocialista társadalmi rendhez, a párthoz való igenlő viszony teremti meg. Az ifjúságnak látnia kell, hogy tartulásának, munkájának, szellemi és anyagi felemelkedésének lehetőségét a szocialista rend és annak élharcosa, a párt teremtette meg, hogy az ellenforradalom mindezt meg akarta semmisíteni. Nem lehet más feladata az ifjúságnak, mint a legeredményesebben felkészülni a szocialista társadalom további építésére és védelmére, mert ezzel önmaga jövőjét építi és védi. Az ifjúsági közösség magját az ifjúsági szervezetnek, az Úttörőmozgalomnak és a KISZ-nek kell alkotnia. Az ifjúsági szervezet a maga szorosabb közösségi formáival óriási lendítő erőt adhat az egész iskolai közösségnek. Igen nagy segítője ez a nevelőknek és pótolhatatlan önnevelő erő az ifjúság számára. A közösségi nevelés harmadik fő tényezője a család. Nincs helyünk most arra, hogy a családi közösség, a családi nevelés kérdéseit részletesen taglaljuk (ezt egyébként az eddiginél fokozottabb mértékben kell biztosítanunk a Szülők Iskolája és más lehetőségek kihasználásával), de meg kell mondanunk, hogy a legnagyobb veszélybe sodorhatjuk a nevelést, ha az iskolai és a családi közösség nem tud közös ideológiai alapot találni. Meg lehet-e ezt találni a mai viszonyok között? Véleményem szerint igen! Minden gyermekét szerető szülő számára legfontosabb gyermeke boldogsága, az, hogy a gyermek békés viszonyok között, testi és szellemi képességeit legjobban kifejlesztve növekedjék és váljék a társadalomnak minél hasznosabb tagjává. A szocializmus építésének történelmi munkájában résztvevő szülő számára a béke fenntartása, a háború veszélyének száműzése az emberi életből közös, nagy program. Becsületesen gondolkodó szülő számára nem lehet ellentmondás a béke védelme és a béke biztosítékát jelentő szocialista erők támogatása között. Ezen a közös alapon találkozik iskola, ifjúság és család, s ebből a találkozásból kell fakadnia egész nevelésünk megújhodásának. Ma különösen időszerű emlékeznünk Kádár elvtárs szavaira: »...az ifjúságnak adósa a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és lensi krízisen ment át. A párt ekkor nem állt az ifjúság mellett... a párt és a felnőtt nemzedék nem segítette eléggé az ifjúságot, hogy helyes útra térjen. Ez a párt és a felnőtt nemzedék adóssága az ifjúsággal szemben. Az ifjúság adósságai pedig az, hogy a fiatalok nem adták meg a pártnak és a felnőtteknek a jogos tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért, amelyeket a párt, as munkásosztály és a néphatalom harcolt ki az ifjúság számára.«) A társadalom tudatában van az ifjúsággal szembeni felelőssé? gének, éppen ezért nem riadt vissza áldozatvállalástól sem. A? kormány határozatot hozott az iskolaépületek és tantermek számának szaporítására. Kecskeméten egy teljesen új, tíztantermes iskola nyílik meg szeptemberben, a Katona József Gimnázium saját épületet kap, az Országos Nevelőotthonnal pedig új nevelői intézethez jut a város. A neve ♦lök is megerősödve, a múlt tapasztalatait felhasználva fognak a munkához, s a szülők is jobban jól megbecsülik az iskolát. J W De van az ifjúságnak is felellőssége önmagával szemben, i Igaz, a fiatalságé a jövő, de ez a jövő egyúttal a nemzet jövője és egy kicsit az emberiségé is. Tanulni, tudni, használni, — többet tanulni, többet tudni és többet használni —• nemcsak az egyén, de az egész magyar nép, az egész emberiség szempontjáiból is fontos dolog. A tanulás — pihenés — szórakozás helyes arányait megtalálni, a célt világosan látni, a közösséget sokkal jobban becsülni, mint a múltban, — ez az ifjúság elsőrendű feladata. Az iskolák kapuinak megnyitása legyen ebben az esztendőben a család, az iskola, a társadalom, — a szülők, az ifjúság és a nevelők szilárd közösséggé formálódásának első mozzanata! ‘ ■ Jjászló/ a Kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója fIMIHEZ TÉGLGGYÁR SEM KELL... Képesriport a Kaspc-tele épít- Kitüntetések Szombaton délután 2 órakor ♦ ünnepélyes külsőségek között ♦ adták át a »Munkás-Paraszt Hatalonért« emlékérmet azoknak a Bács-Kiskun megyei BM beosztottaknak, akik az ellenforradalom alatt hősiesen helytálltak a népi hatalom védelmében. Emlékérmet kapott: Bednárd István, Berkes László, Boros József, Bódogh Gyula, Csordás László, Futó László, Hajdú Mihály, Horváth Kálmán, Horváti Sándor, Imrík Béla, Magyarvár Menyhért, Mezei Károly, Papp János, Varga István, Vinek József, Balázsovity József, Kajtár Antal, Kovács Imre, Keliger István, Börcsök Mihály, Fehér Géza, Sándor László, Mester János Fazekas Ferenc, Lantos Ambrus Péter István, Szabó Pál, Bérces András, Budaházi János, Horváth Gyula, Horváth József, Horváth Sándor, Illés László, Kamarás András, Kántor Miklós Kocsi Béla, Mackó Barna, Szabó Ferenc, Szeman Miklós, Vajda Gábor, Horváth Gyula, Sánthó Ferenc, Sipos Lajos, Imre László zt ! VASÁRNAPI TERE-FERE JÓ, HA TUDJÁK (2. oldal) A GAZDÁK (3. oldal) EGY HÉT A VILÁG FŐVÁROSÁBAN (3. oldal) ÚJ TERMÉS (4. oldal) SZEPTEMBER NŐI SZEMMEL HASZNÁLATI UTASÍTÁS. . . (5. oldal) (5. oldal) d1. oldal) SAKK SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) \A Kecskeméti Konzervgyár jelentkezett elsőnek ■ | \(| HÍRŐS NAPOK kiállításra A kecskeméti üzemek közül a Kecskeméti Konzervgyár • I jelentkezett elsőnek a Hírős Napok kiállításán való részvételre; |a £- gyár a kiállításon v beifeatatja'^Áltazatosan, készul„ konzervjeit, ♦ italféleségeit, mindazt, amit kül- és belföldre szállít. A italárukat ♦ és konzerveket a helyszínen meg is lehet vásárolni, mert a gyártónak nemcsak kiállítási részlege lesz, hanem a legkitűnőbb és a legjobb árukat értékesítésre is bocsátja. MEGKEZDŐDTEK A FELVÉTELEK A ’S/Kecskeméti «Közgazdasági Technikum levelező tagozatára . Mint az elmúlt években, az idén is nagy az érdeklődés a ‘Kecskeméti Közgazdasági Technikum levelező tagozata iránt. Ezzel kapcsolatban közöljük:a felvételek már megkezdődtek és szeptember 15-ig lehet jelentkezni az iskola Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám alatti épületében. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik 17. életévüket betöltötték és az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. A levelező tagozat tanévnyitója szeptember 20-án, pénteken délután 2 órakor lesz 309 dolgozót és 33 ipari tanálét helyezett el a városi tanács munkaerőgazdálkodási csoportja Július hónapban 275 dolgozót közvetítettek ki, ebből 25-öt adminisztrációs munkára. Augusztus hónap folyamán pedig újabb 94 jelentkezőnek kerestek munkaalkalmat. Ezenkívül sikeresen végzik a bányásztoborzást is. Augusztus 25-ig 33 fiatalt küldtek bányásztanulónak és 24 bányászt toboroztak. Néhány nap múlva pedig egy újabb 15 tagból álló csoport indul útnak, hogy megismerkedjék a nehéz, de szép bányászélettel. 1 szovjet hadseregnek fegyverbarátai vagyunk és maradunk . AZ ENSZ ÖTÖS BIZOTTSÁGA a B**magyar üggyel« kapcsolatban szememszedett hazugságokat jse rágalmakat terjeszt elő jelentésében a néphadsereg katonáiról és tisztjeiről. Az igazságot mi, katonák jobban tudjuk, mint Andersenek. " Itt, Kecskeméten az ellenforradalmárokat mi, a Gyurkó vezérőrnagy parancsnoksága alá tartozó tisztek és katonák 1956. október 26-án, eskünkhöz híven, szétvertük. Megfékeztük a felkelőket és az őket támogató bűnöző, börtönből kiszabadult fegyenceket, a város szemetét, jól ismert huligánjait. Mi a lelkészekkel soha sem egyeztünk meg, sem októberben, sem október után. Mi, tisztek és honvédek önként, minden kényszer nélkül fogtunk fegyvert 1956. november 4-e után is, hogy a szovjet tisztekkel és katonákkal együtt hazánkban, illetve Bács-Kiskun megyében is helyreállítsuk a rendet, megszilárdítsuk a munkás-paraszt hatalmat. A FORRADALMI Munkás- Paraszt Kormány kérésére segítségünkre siető szovjet hadseregben barátot találtunk. A szovjet hadseregnek fegyverbarátai vagyunk és maradunk is. Mi nem lőttünk egyetlen szovjet katonára sem. Az áruló Nagy Imre parancsát a néphadsereg nem hajtotta végre, nem bocsátkozott harcba szövetségesünkkel, a szovjet hadsereggel. VISSZAUTASÍTOM katona elvtársaim nevében ezt a rágalmat és a belügyeinkbe való durva beavatkozást. Jobb lenne, ha az ENSZ inkább az algériai, az ománi agresszióval foglalkozna, hiszen ott vérbefojtják azoknak a népeknek függetlenségi mozgalmát, jogos szabadságtörekvéseit. Feiler József főhadnagy, Kecskemét