Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
CJJjeGuay 'fflftti Világ proletárjai, egyesüljetek! Ute MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSBäRT BÁCSIC IS.KUN MEGYEI: LARJA III. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ipa SO fillér Közös nyilatkozat A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság pártés kormány küldöttségének tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozat jelentős dokumentuma a szocialista tábor országai közötti testvéri együttműködésnek. A két ország képviselői a nemzetközi politika időszerű kérdéseiben nagyjelentőségű megállapításokat tettek. A két testvérpárt elsőrendű feladatának tartja a revizionizmus, az opportunizmus, valamint a marxistaleninista elmélet mindenfajta elferdítése elleni harcot és a marxizmus-leninizmus eszmei tisztaságának megőrzését. Nagyszerű bizonysága ez a nyilatkozat a proletárinternacionalizmus szellemében való együttműködésnek és a gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekben való tökéletes egyetértés érvényesülésének. A nyilatkozat, — mint a szocialista tábor országainak minden politikai megnyilvánulása — nagy figyelmet szentel a béke és a háború kérdéseinek. Ez a kérdés — hangzik a nyilatkozat — a nemzetközi politika alapvető kérdése. Ma a béke erői kétségtelenül fölényben vannak a háború erői felett. A béke erőinek azonban szüntelen éberséget kell tanúsítaniuk s nem szabad megfeledkezniük az imperialista erőknek a nemzetközi légkör megrontására, a feszültség kiélezésére irányuló kísérleteiről. Keményen és határozottan foglal állást a nyilatkozat a nemzetközi munkásmozgalomban jelentkező különböző revizionista irányzatok — különösen a JESZ nemrég elfogadott programjában található kétségtelen revizionista nézetek és elméletek — ellen. Visszautasítja a nyilatkozat azokat a rágalmakat, amelyeket a nemzetközi reakció zúdít a Magyar Népköztársaságra amiatt, mert igazságot szolgáltatott, jogos és igazságos döntést hozott Nagy Imre és bűnös csoportja áruló tevékenysége felett. A bolgár nép helyesléssel fogadta ezt az ítéletet, mint a magyar munkásosztály és a dolgozó nép szilárd elhatározottságának kifejezését, hogy" megvédi népi demokratikus rendjét és szocialista vívmányait — mondja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt-, és kormányküldöttségén ek tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozat. Nagy feladatok várnak a kommunista szakemberekre mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében Pártunk megyei végrehajtóbizottsága szombaton a kecskeméti városi tanács közgyűlési termében tanácskozást tartott a megye mezőgazdaságának különböző területein működő szakemberekkel. A nagy fontosságú értekezleten részt vett Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke is. Molnár Frigyes elvtárs megnyitója után Erdősi József elvtárs, a megyei párt v. b. tagja, mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást.— Az ellenforradalom óta eltelt 20 hónap alatt pártunknak és kormányunknak számos olyan — köztük a 3004-es számú — határozata jelent meg, amelyek alapjában véve megváltoztatták politikai, gazdasági helyzetünket, ami komoly előbbrehaladást jelent az emberek gondolkodásmódjában is "— mondotta. Megyénk mezőgazdasági helyzetének az ismertetésével rámutatott arra is, hogy bár a mezőgazdasági termel fejlesztésének lehetőséi igen nagyok, s nagyon jók az adottságaink is, ezek ma még minimálisan sincsenek kihasználva, a hozamok — az állandó növekedés mellett is — alacsonyak. — A mezőgazdasági termelés fellendítésének kulcskérdése: a belterjesebb gazdálkodás kialakítása, a termelési kultúra növelése, a beruházások észszerű felhasználása, s a jobb munkaszervezés — emelte ki. A belterjes gazdálkodásra való fokozott törekvést szinte parancsolóan írja elő a világgazdaság és a világpiac alakulása mellett megyénk magas népsűrűsége is; nálunk például egy mezőgazdasági lakosra átlagosan alig több, mint másfél katasztrális hold szántóterület jut. A mezőgazdaság belterjes fejlesztését elsősorban az állattenysztés nagyobb arányú fejlesztése útján, ezen belül is különösképpen a szarvasmarhatenyésztés fokozottabb fejlesztésével valósíthatjuk meg, másrészt, fel kell tárnunk azokat a tartalékokat, amelyek a mező~ —asé-i művelésre eddig nem, vagy helytelenül hasznosított homokterülek termővé tételében, jobb kihasználásában rejlik. Beszélt az egyes hagyományos tájkultúrák visszaállításáról és továbbfejlesztéséről, főleg a szőlő- és gyümölcstermelés fontosságáról, az öntözéses gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztéséről, a gépesítés jelentőségéről, fiként a szocialista székiéről van. A termelőszövetkezetek fejlesztésének szükségessége megemlítette azt is, hogy mellett két véglet tapasztalható az egyéni parasztgazdaságok jelentőségének a megítélését illetően. Az egyik szerint az egyéni gazdaságok már nem fejlődhetnek tovább, a másik véglet pedig túlbecsüli a kisárutermelő gazdaságok lehetőségeit. Mind a két nézet helytelen, mert az egyéni gazdaságok még nagy szerepet játsszanak az ország élelmiszerrel és ipari nyersanyaggal való ellátásában, másrészt viszont látni kell, hogy a rendkívül széttagolt parasztgazdaságoknak csak egy része juthat el időnként — jobb esztendőkben — a bővített újratermeléshez. — Hogy sikerrel végezzük el a falu szocialista átépítését, a falusi pártszervezetek megerősítésére, a párt falusi munkájának megjavítására, ehhez pedig mezőgazdaságunk kommunista szakembereinek az odaadó közreműködésére van szükség — fejezte be előadását Erdősi elvtárs. Ezután többen hozzászóltak. A vita ismertetésére még visszatérünk. MEGJAVUL AZ IDŐ idő derültre fordul, a hőmérséklet emelkedik. Esetleg délutánonként lesznek az ország egyes részein rövid záporok. Reméljük megvigasztaltuk kedves olvasóinkat, hogy a Meteorológiai Intézet távprognózisa megfelel-e a valóságnak, majd a jövő dönti el. (Fő az óvatosság.) 1958. JÚLIUS 1. KEDD A Hanságba utaztak Szombaton este a kecskeméti SZÖVOSZ kollégiumban búcsúztatták el azt a Hanságba induló ötven fiatalt, akik megyénk különböző középiskoláiból összejőve, kéthetes hansági munkára jelentkeztek. Szabó Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei bizottságának tagja búcsúzott a párt nevében a fiataloktól, jó munkát kívánt nekik, majd Romsics Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet. A Hanságba induló ötven középiskolás fiatalt ezután a KISZ uzsonnával vendégelte meg, majd a Kecskeméti Konzervgyár II-es telepének, s a Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-szervezetének nevében az ott dolgozó lányok virágcsokrokat nyújtottak át. A fiatalok vasárnapra virradó hajnalon utaztak el. A BÉKEKÖLCSÖN SORSOLÁSI NYEREMÉNYJEGYZÉKE (2. oldal) JAVULÓ EREDMÉNYEK KECELEN PEZSGŐ ÉLET A NŐTANÁCSOKBAN CSEND A SZILIDI TÓ PARTJÁN (3. oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK KÖNYVEK KÖSZÖNTÉSE (4. oldal) SPORT (5. oldal) TASSTÓL HARTÁIG (6. oldal) Szabó Pál fiessul-díjas és Szendrei József fiatal író cl kicikmúii. ilmitplk&tujMhél nttgyujilásán Vasárnap délelőtt Kecskemétre érkezett Szabó Pál Kossuthdíjas és Szendrei József fiatal író az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmából. A két kiváló írót a megyei és városi pártbizottság, valamint a megyei és városi tanács, majd a megyei és városi népfront bizottság képviselői fogadták. A délelőtti órákban az írók megtekintették A kecskeméti iparitanuló iskola fennállásának 75. évfordulója alkalmából 1958. június hó 27-én városunkba látogatott Kisházi Ödön elvtárs munkaügyi miniszter. Az ünnepséget a városi tanács közgyűlési termében tartották. Háló Ferenc elvtárs az iparitanuló iskola igazgatója ünnepi beszédében ismertette az iskola küzdelmes múltját, majd méltatta azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket a felszabadulás óta ért el. Ezután Kecskés József tanár ismertette Gáspár András élettörténetét s bejelentette, hogy a mai ünnepségen Gáspár Andrásról nevezik el a kecskeméti iparitanuló iskolát. Kisházi Ödön elvtárs munkaügyi miniszter méltatta az iskola fennállásának 75. évfordulóját, egyben tolmácsolta a kormány beleegyezését az iskola névadományozását illetően. A a kecskeméti könyvsátrakat és az olvasók kérésére megjelent új könyveiket dedikálták. Ezután került sor a TIT-ben a fővárosi és kecskeméti írók találkozójára. Szabó Pál Kossuth-díjas író kifejtette, hogy a magyar íróknak szent kötelességük támogatniuk a párt és a kormány politikáját s világszemléletüknek tükröződniük kell a továbbiakban az ipari tanulók hivatásáról beszélt. A mai iparitanulók csak könyvekből, filmekből, vagy szüleik elbeszéléseiből ismerik a Horthy-korszakban senyvedő tanoncok nyomorúságos életét. Saját ifjúságáról beszélt, s megállapította, hogy a 900-as évek elején a tanoncok 10—12 órát dolgoztak. Ma ismeretlen ez a fogalom, s az ifjúság szinte természetesnek veszi a nyolc órás munkaidőt. Hangsúlyozta, aki nem ismeri a múltat, az könnyen eltévesztheti a jövő útját. Beszéde befejező részében kitért arra, hogy az állam több százmilliót fordít az ipari tanulók neveltetésére. Az állam szószerető gondoskodását csak úgy hálálhatják meg a fiatalok, ha rendszeresen tanulnak, és becsülettel állják meg helyüket a munkában. Az ünnepség befejező részében került sor az iparitanuló iskola néhány kiváló tanárának kitüntetésére és megjutalmazására. Kisházi elvtárs meleg szavak kíséretében adta át Leviczky Oroszt pedagógusnak a Munkaügyi Minisztérium Kiváló dolgozója című kitüntetést és a velejáró 800 forint pénzjutalmat. Imre Gábor és Kovács Gergely pedagógusok 800—800 forint pénzjutalomban részesültek. Ezután került sor az ipari kiállítás megtekintésére, hotásaikban. Az író csak egy újat választhat és ez az út a szocializmus építése. Este került sor a TIT-ben a fővárosi írók és a Bács megyei olvasók találkozójára. Szabó Pál Kossuth-díjas író rövid bevezető beszédében hangoztatta, hogy a világbékéért küzdeni mindannyiunk kötelessége. A tudomány forradalma hat az irodalomra is. Az író akkor tölti be igazán hivatását, ha legteljesebb emberséget és műveltséget hordozza magában. Fontos dolog, hogy az író tudja-e értelemmel kezelni azt, amit a tudomány nyújt A műveltség azt jelenti, hogy az ember tudja szeretni a könyvet és tudja értékelni mit jelent a könyv az ember gondolkodásmódjának megváltoztatásában. Szabó Pál megnyitója után Szendrei József tehetséges fiatal író saját verseiből adott elő. Dómján Éva előadó művésznő ; József Attila Hazám, Radnóczi Miklós Nem írhatom és Fodor József Falevelekre írt című verseit szavalta nagy sikerrel. Tarján István kecskeméti író Két anya gyermeke című készülő ifjúsági regénye egyik részletét olvasta fel. Németh József a kecskeméti Katona József Színház művésze Móra Ferenc: A Kalcinált szóda című novelláját, Simon István Emlék című versét mondta el nagy siikerrel. 3Lhházi Ödön munkaügyi miniszter 30 cerkemészii Jubileumi és névadó ünnepség a kecskeméti igaritanuló iskolában!