Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

HL ÉVFOLYAM 245. SZÁM Régebben bevált, helyes munkamódszer új tar­talommal való felelevenítésének, tömegessé válásának szemtanúi. Míg azelőtt vagyunk szór­ványos jelenség volt a család­­látogatás, most nap mint nap lelkes agitátorok járják a háza­kat. Igaz, sok helyen a válasz­tási tennivalók sürgették a he­lyi vezetőket a dolgozókkal va­ló ilyen széleskörű baráti be­szélgetés megszervezésére, de már az első látogatások tapasz­talatai is ennek helyességét, a népnevelő munka állandósításá­nak és rendszeressé szükségességét igazolják.tételének Máskor is jöjjenek el... Na­gyon hasznos, tanulságos volt ez a beszélgetés... Jól esik, ha az ember nemcsak örömeit, ha­nem nehézségeit is elmondhatja valakinek ... Mégis csak törőd­nek velünk — mondják itt is, ott is azoknak a népnevelőknek, akik nem ajtóstól rohannak a házba, hanem segítő szándékkal mennek el ezekre a látogatá­sokra és nemcsak tanítanak, tájékoztatnak, hanem maguk is tanulnak, tájékozódnak velük egyenjogú ismerőseiktől, bará­taiktól. Tapasztalataink szerint a jó népnevelők mindenütt szívesen látott, kedves vendégek, akikkel a­ dolgozók hasznos eszmecserét folytatnak a párt és a kor­mány politikájáról, a múlt em­lékeiről, megváltozott életünk örömeiről, gondjairól, a válasz­tások jelentőségéről. Nincs igazuk azoknak, akik főleg eredményeink — különö­sen községi létesítményeink: járda, iskola, kultúrház stb. — közismert voltára hivatkozva le­becsülik a népnevelők látogatá­sainak jelentőségét. Az ilyen le­kicsinylő vélemények mögött rendszerint az agitáció tenniva­lóinak fel nem ismerése lap­pang. Pedig egészen kézzelfog­ható, hogy az egyéni beszélge­tések meghitt, baráti légkörében igen jó alkalom nyílik arra, hogy a dolgozók őszintén el­mondják véleményüket a kép­viselők, a tanácstagok, a veze­tők munkájáról és javaslataik­kal segítségükre legyenek. Éppen ezért a pártszerveze­tek vezetői éljenek az egyéni agitáció adta lehetőségekkel. Vonják be méginkább a dol­gozókat a közügyek intézésébe. Keressék fel a lakásokat, beszél­jenek az emberekkel, a helyi és országos létesítményekről, munkánk hasznát gyarapító új üzemeinkről, állami gazdasá­gainkról, a termelőszövetkeze­tekről, a napközi otthonokról és óvodákról. Mérjék fel előreha­ladásunk meredekét és onnan alkotómunkánk fényében lát­ják csak igazán, s látjuk mind­annyian, hogy milyen embert­­nyomorító tehertételtől szaba­dultunk meg, amikor a földbir­tokosok és bankárok, méltósá­­gos és nagyságos, kegyelmes és nem kegyelmes urak igáját le­ráztuk és megóvtuk vívmá­nyainkat az ellenforradalom sö­tét kísértésével szemben. Nagy utat tettünk meg, van miről számot adni, van miről beszélni. Szóljanak ezekről az agitátorok, a népnevelők nagy­gyűléseken, kisgyűléseken, de leginkább az egyéni beszélgeté­sek, családlátogatásuk során. Ára 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! rsai UUel­ a­ratáiból 9400 mázsa szőlő — exportra Az Izsáki Állami Gazdaság évről évre tekintélyes szőlő­mennyiséget szállít el külföldre. Az idei szüretből eddig 9400 mázsa sárfehér ment el export­ra, túlnyomó részét Nyugat- Németország vásárolta meg. Megindult a gazdaságban az általános szüret is. A próbasze­dések szerint az átlagtermés 32 mázsa, a tervezettnél magasabb. A gyümölcsszüret már befeje­ződött, most folyik az alma osz­tályozása, csomagolása. A ter­méseredmény almaféléből eléri, a 60 vagont A gazdaság évente szaporítja szőlő- és gyümölcsös területét; ezen az őszön mintegy 70—80 hold új telepítést végez. Zöldéinek az ősziek a halasi tangazdaságban A kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában ok­tóber 9-ével befejezték az ősziek vetését Ma már 300 holdon zöldes a kikelt búza, rozs, őszi árpa és takarmánykeverék. a kukoricaszedést amely 125 hold átlagában 36 mázsás ter­méssel fizetett s most szedik a cukorrépát, amelyből a próba­mérések szerint 200 mázsán fe­lül lesz a termés. Bor vagy kenyér? — Mindkettő! A tiszakécskei határban az egyénileg dolgozó parasztok már 90 százalékban elvégezték szüretet, elég jól halad a szán­a­tás is,­­ a vetés azonban annál lassabban. Október közepéig a rozsnak mindössze 75, a búzá­nak pedig csak 20 százaléka került földbe, holott bőven van rá példa Tiszakécskén is, hogy a korai vetés mindig jobb és biztosabb termést ad. Az elma­radás oka éppen a szüret, min­denki a szőlőt igyekszik bizton­ságba tenni s a nagy sietség­nek itt is jórészt az a rémhír az oka, hogy leszállítják a bor­árakat. Ezzel kapcsolatban az illeté­kes felső szervek megnyugtató választ adtak. Helyes tehát, ha a tiszakécskei egyéni gazdák is minél gyorsabban kihúzatják a vetőgépeket és sürgősen földbe­­teszik az őszieket Mert jó és kell a bor,­­ de a kenyérre is nagy szükség van. Javul az áruellátás A földművesszövetkezetek já­rási központjának értékelése szerint a kiskőrösi járás terüle­tén működő szövetkezeti kiske­reskedelmi boltok a harmadik negyedévi tervet 105,4 százalék­ra teljesítették. Ennél is maga­sabb a vendéglátóipar tervtel­jesítése: 113,4 százalék. Jellemző számokat mutatott ki a járási központ az áruellá­tás javulásáról. Az utóbbi idő­ben három televíziós készüléket adtak el, ezenkívül 846 rádiót,­ 296 mosógépet, 1880 kerékpárt­ és 152 motorkerékpárt vásárol­­­tak meg a járás dolgozói. Sok,­ eddig hiánycikként szereplő áru­ ma már megfelelő mennyiség­­­ben kapható minden községben,­ bár az utóbbi időben ismét bi­­­zonyos hiányok mutatkoznak, különböző anódtelepekben és­ kötöződrótban. Az FJK mindent megtesz a hiányok pótlására. Rekordtermések szőlőtermesztő állami gazdaságainkban Megyénk szőlőtermelő állami gazdaságaiban jól fizetnek a tőkék. Egyes üzemegységekben rekordtermést szüretelnek. A nagyüzem fölénye ebben is meg­mutatkozik. N­>3 mázsa holdanként A Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója, Petőfi Sándor elv­társ örömmel újságolja, hogy a köncsögi üzemegységükben vártnak megfelelő volt a ter­­­méshozam, vagyis 103 mázsát szüreteltek egy-egy holdról. Ez a rekordtermés kadarkából és oportói­ból tevődik össze. El­mondja azt is, hogy 1200 hold szőlőről 27 mázsa átlagtermést várnak. Tavaly 18 mázsa volt az átlag. Ezerjóból például az elmúlt évben 1368 hektoliter termet­t, az idén 2400 hektoli­terre számítanak. Napont­a emelkedik a cukorfok. A Vaskúti Állami Gazdaság­ban is a vártnál magasabb termésátlag. A Szabadság-brigád a a csatonai üzemegységben 62 mázsát szüretelt holdanként ka­darkából. Egy másik üzem­egységben a Bástya-brigád pe­dig £0 mázsát. Az októberi nap­sütés következtében a cukortar­talom állandóan emelkedik, két nap alatt körülbelül egy fokot. A legutóbbi mérésnél 22 fokot mutatott a kadarka. 12 000 má­zsa össztermésre számítottak, de ennek kétszeresét szüretelik. Irány: Németország. Az Izsáki Állami Gazdaság­ban csak most kezdték meg a sárfehér szüretelését, tehát szá­mottevő eredményekről nem adhatnak számot és az átlag­terméseket sem tudják. Szőlő­ből azonban sokat szállítottak már el a környező országokba. Az export mintegy 45 százalé­ka Nyugat-Németországba ment, 35 százaléka pedig az NDK-ba és Csehszlovákiába. A gyümölcsszüret is jól ha­lad. Az első mintavagont Jo­­nathan almával megrakva a na­pokban küldték a Szovjetunió­ba« / 1958. OKT. 17, PÉNTEK Elsőnek végeztek[ az őszi vetéssel ] Nagybaracska községben, a­­ József Attila Tsz-ben befejezték* az őszi munkák dandárját — a* gabonafélék vetését A szor­galmas tagság, kihasználva a kedvezőre fordult időjárást, a megyében elsőnek végzett az őszi munkával. A szövetkezet­ben megkezdték a gazdasági év lezárását,­­ a zárszámadási munkák előkészítését. Megalakí­tották a leltározási bizottságo­kat és a tsz ellenőrző bizottsága hozzálátott a könyvelés, anyag­­nyilvánartás átvizsgálásához. Ebben a munkában segítséget­­ nyújt nekik a Magyar Nemzeti­ Bank bajai fiókja is. (fi)! LEVÉL A CIPŐGYÁRBA (3. oldal) EGY TANYAI NÉPFRONT­­TITKÁR ÉLETÉBŐL (3. oldal) ÚJ KEZDEMéNYEZÉS VASKÉTON (3. oldal) MUNKÁSNŐK KÖZÖTT (4. oldal) Körséta a kórházban (4. oldal) A POLITECHNIKAI OKTATÁSRÓL (4. oldal) HALÁL ÉS JÁRÁSA (6. oldal) MEGALAKUL A KECSKEMÉTI SZIMFONIKUS ZENEKAR­­ (8. oldal) ..................... .....................................mrc­ Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nál­ tagja és Erdei Ferenc elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Mathiász János szobrának leleplezésén. Jllítoei­­ édíti tap­asztalatcs ere Maros Zoltán elvtársat, a já­rási művelődési otthon igazga­tóját sokan ismerik Kiskőrö­sön, hiszen alig akad a közsé­gekben olyan művelődni vagy szórakozni vágyó idős vagy fia­tal, aki meg ne fordult volna az otthon falai között. A járásból ugyanis 60 000 ember látogatta eddig a művelődési ház külön­böző rendezvényeit. Valószínűleg az otthon láto­gatottsága az oka, hogy az el­múlt héten két kultúrotthon­­igazgató is érkezett tapasztalat­­csere céljából Bi­kőrcisre- Bá­náti Tibor Bajáról, Rimán Já­­nos pedig Kiskunhalasról ke­reste fel Maros Zoltánt, a Pe­tőfi Művelődési Otthon igazga­tóját. A vendégeknek különösen a tömegszervezetekkel való szo­ros kapcsolat és gyümölcsöző együttműködés nyerte meg a tetszését. Ennek alapját — mint mondották — abban látják, hogy a művelődési­ házban ott­hont kaptak a KISZ, a nő­ta­nács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, sport- és szak­­szervezeti szerveit.

Next