Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

1558. november 2, vasárnap 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNK­ÁSPÁRT. BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Igazságtétel a konzervgyárban — A társadalmi bíróság nevében — A KULTÚRTEREMBEN teli h­áz van. Több mint háromszáz asszony és leány szorong egy­más mellett. Máskor nagygyű­lésre jönnek ennyien. De ez a mai felér azzal, legalább­is ta­nulságában. Az érdeklődés tár­gya a Kecskeméti Konzervgyár társadalmi bíróságának melyen két dolgozó nő ülése, sorsa felett döntenek. Tanúk egész sora bizonyítja, hogy V.-né és D.-né sötét és visszataszító dolgot követtek el. Megsarcolták munkatársaikat. Mint a konzervüzem felszolgá­lói (a többieket nyersanyaggal ellátók) beosztásukkal visszaél­ve külön pénzeket kértek a dol­gozóktól. Azzal a jelszóval zsa­rolták a többieket: — Csak az kap szép papri­kát, aki forintot ad. — És so­kan adtak, hogy súlyosabb mennyiséget feldolgozva többet keressenek. D.-né és V.-né most itt ülnek a társadalmi bíróság előtt, vád­lottakként, s dolgozótársaik megvetésének tüzében, az egész gyár nyilvánossága előtt bűn­hődnek aljas cselekedetükért. K.-né beismeri, hogy nagyot vé­tett, V.-né azonban köntörfa­­laz. Hosszú ideig volt szakszer­vezeti bizalmi, s most szégyenli nyíltan bevallani, hogy súlyo­san vétett a munkáserkölcs el­len. ÉS A TANÚK jönnek egy­más után. Tizennyolcan mond­ják el az igazságot: megzsarol­tatok bennünket. Varga Margit, fiatal munkáslány, az egyik Vádlott szemébe vágja, hogy ed­dig félt tőle, mert a gyárból való elküldéssel fenyegette. Csi­­liga Ilonától szintén pénzt kér­tek. Nem adott, de nem is ka­pott jó súlyú, húsos paprikát. Szabó Sarolta, Tóth Júlia, Pin­tér Istvánná, Nagy Imréné, Bla­­hó Teréz, Juhász Ferencné, Sza­bó Ilona és a többiek sorra el­mondották, milyen nagy kivé­telezéseket csinált a konzerv­üzem két felszolgálója. Ahány tanút kihallgatnak, annyiszor kell csitítani a jelen­levőket. Ez érthető is, hiszen a társadalmi bíróság elnöke pa­píron is kimutatta, hogy V.-né és D.-né egy nap átlagban 3— 10 forinttal károsította meg sze­mélyenként azokat, akik nem voltak hajlandók nekik vám­­oooooooooooo Cirokseprűvel verte meg lakótársát Terjék Ferencné kiskunfél­egyházi lakost hat hónapi bör­tönbüntetésre ítélte a kiskun­félegyházi járásbíróság dr. Lu­­cönyiné tanácsa, mert lakótár­sát, Szarka Lajosnét — akivel három év óta haragos viszony­ban van — gyerekes összeszó­­lalkozás miatt a kezében levő cirokseprű nyelével úgy meg­ütötte, hogy a sértett 20 napon túl gyógyuló sérüléseket szen­vedett. PETÖH népi A Magyar t>z­ocia­lista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapba Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—1«, 26—19, 11—22­­ Telelés kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal, Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 12—09 Előfizetési díj eg­y hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. kecskeméti — Telefon 1Ä-29. 32-49 pénzt fizetni. Hovodzák Magda, a hallga­tóság közül az első felszólaló. Valamennyiük nevében mondot­ta el: külön szégyenük, hogy az elkövetők egyike eddig bizal­mukat élvezte. — De azok is büntetést érde­melnének — mondja —, akik csak magukra gondoltak és nem számoltak azzal, hogy amikor a két felszolgálónak a válogatott, i­úsos paprikák hozásáért pénzt adtak, a többi asszonyt is meg­károsították. TÖBB HOZZÁSZÓLÓ, köztük Király Margit, az ÉDOSZ te­rületi bizottsága elnökének szavai után Frischmann Edgár megyei ügyész szól a hallga­tósághoz. — A gyár belső életének egyik szomorú mozzanata, két dol­gozó aljas cselekménye pergett itt le előttünk. Sorsuk felett most az önök véleményének alapján mond majd ítéletet társadalmi bíróság. Tettük, amit a elkövettek, aljas, sötét és vissza­taszító. Súlyosan sérti a mun­káserkölcsöt. VÉTKÜK tehát nagy. Mérleg­re kell azonban tenni nem­csak aljas cselekményüket, ha­nem azt is, hogy kikkel állunk szemben. Az igazságtétel akkor helyes, ha a mérleg serpenyői­be tett bűn súlyától és az el­követők társadalmi helyének, valamint felelősségének meg­vizsgálásától középre áll a mu­tató. Ha ez sikerül, olyan ítélet születik, ami másokat is vissza­tart hasonló vétségek elköveté­sétől, őket pedig megneveli, hogy többé ilyet ne kövesse­nek el. A megyei ügyész szavai után páran még hozzászólnak, majd a társadalmi bíróság visszavo­nul. Több mint háromórás tár­gyalás után kihirdetik a dön­tést. — Megtárgyalva a két vádlott ügyét — szól az elnök —, fi­­gyelembe véve szociális helyze­tüket, és azt, hogy első eset, amit elkövettek, a társadalmi bíróság a következőkben dön­tött: Javasolja a szakszervezet bizottságának, hogy V.-nét vált­sa le funkciójából. V.-né egye­dülálló nő és gyermeke van, ezért nem tehetjük ki az utcá­ra, de büntetésként javasoljuk a vállalat igazgatójának, egy évre helyezze más munkakörbe, zárják ki az 1958. évi nyereség­­részesedésből, valamint sem jutalomban, sem prémiumban ne részesülhessen. D.-né szer­ződött dolgozó, mivel hat gyer­mek édesanyja és férje alacsony fizetésű hivatalsegéd, elküldés helyett hasonló büntetéssel sújt­juk. — Megkérdezem a hallgató­ságot — szól az elnök —, egyetért-e a hozott ítélettel? — IGEN — hangzik a kórus­válasz. Ilyen az üzemi igaz­ságszolgáltatás: kemény, de emberséges, mert a társadalmi bíróság, s a dolgozók társukat nevelni akarják.minden — Sándor Géza — A solti Szikra Tsz magyar-tarka tehenei BÜSZKESÉGÜNK A HALASI CSIPKE VII. A csipketörténetben szinte páratlan hazai és külföldi pályafu­tás után a hazai csip­ke a legnemesebb külföldi csipkék ver­senytársává lett. És akkor kitört a máso­dik világháború... Az 1945-ös felsza­badulás romokban találta egész Magyar­­országot. Ki gondol­a hatott volna ezidőben halasi csipkével? Egyedül Markovits Mária! Magárahagya­­tottan, a háború által feldúlt Csipkeház he­lyett, kis parasztház parányi ablaka mellé húzódva varrta, varr­ta a világszép halasi csipkét. Amikor az Országos Háziipari Szövetség segítségére siethetett volna, ami­kor már csak napok kérdése volt, hogy mikor foglalhatja el újra az őt megillető helyet az ismét életre­­keltett Csipkeházban, 72 éves korában tra­gikusan nehéz körül­mények között el­hunyt ... Az Országos újjászervezett Háziipari Szövetség 1957 júniu­sában adta át a rend­behozatott és ismét berendezett Csipkehá­zat a Háziipari Kiskunhalasi Szövetke­zetnek. Impozáns kapu fo­gadja a Csipkeházba mar­tót, mögötte hatalmas virágszőnyeges park. A kaputól árnyas fa­sor közt vezet az út a sima egyszerűségé­ben is megkapóan szép Csipkeház felé. Az épület homlokzata előtt, virágágy köze­pén kis vízmedence mögül emelkedik Markovits Mária em­ki­lékműve. A kegyelet és hála állította a »halasi csipke édes­anyjának«. Bent a Csipkeház­­ban acrég,a munka folyik. A Kiskunha­lasi Háziipari Szövet­kezet nemcsak csip­kevarrókat foglalkoz­tat, hanem sokféle háziipari, ruházati cikket is készít. A csipkevarró részleget Markovits Mária leg­jobb tanítványai irá­nyítják. A munka az ő szellemében, a legne­mesebb hagyományok szerint, a művészi kö­vetelményeket legtel­jesebb mértékben szem előtt tartva le­ Mk*. a A tervezők ma is legjobb iparművé­szeink közül kerül­nek ki­ Az új tervek kivitelezése mellett természetesen a régi szép csipkéket is ké­szíti a Csipkeház. A felszabadulás után ké­szült szépségben, csipketervek művészi értékben nem marad­nak el a korábban vi­lághírt szerzett előde­iktől. A halasi csipke 1902-től napjainkig megtett pályafutása alatt a művészi töké­letességnek oly ma­gaslatára emelkedett amelynek eléréséhez az olasz, francia, és belga csipkéknek év­századok állottak ren­delkezésére. Méltó ve­­tély­társává vált ■ a nagymúltú külföldi csipkéknek. Tökéletes iparművészet, népmű­vészetünk ihlető va­rázserejének tanúság­tétele, iparmű­vésze­tünk magyarrá válá­sának hű tükre, legszebb magyar csip­­­ke. A mi hazánkban, ahol a művészet érté­kei már nemcsak a kiválasztottak tulajdo­nát képezik, a halasi csipke megérdemli, hogy szépet szerető egész dolgozó népünk megismerje szeresse, és féltő gondossággal őrködjék további sor­ttá felelt. CfMtch­ uág,ak INNEN-ONNAN Óriásgombák Az Hiányos személyleírás amerikai Fort Worth rendőrségének nyomozó osztálya a minap a következő köröző­levelet adta ki: — Fiatal leány kerestetik, aki fedezet nélküli csekkeket forgalomba. Személyleírás­­hoz 25 éves, súlya 55 kiló, magassága kb. 170 cm. Állandóan hihetet­lenül mélyen kivágott ruhákat hord és rövid szoknyát. Ezért nem tudjuk arcleírását közöl­ni! Nőuralom Totózók figyelmébe! Arthur Kristianson­, a kis nor­­végiai Moss városkában egy földalatti illemhely felügyelője. Legutóbb 60 ezer koronát 19 ezer dollár) nyert futball­totón. Az egyik oslói napilap meg­kérdezte Kristiansont, milyen módszerrel játszik. »Rendkívül egyszerű — mondotta K­ristian­­son — a szelvényeket az illem­hely látogatói szerint állítom ki. Egyes a férfi, kettes a nő, x pedig a gyerek!« A legutóbbi párás meleg igen kedvezett a gombák fejlődésé­nek. Egy nyugat-németországi város szélén a gombaszedés egymás felett három óriási pö­­feteg-gombát találtak. A legna­gyobb 94 centiméter átmérőjű pöfeteg egymaga 2 kilót nyo­mott. A pöfeteg normális nagy­sága és súlya nem haladja meg a tyúktojásét.­­ Aki a közép-amerikai Panama közelében San Bias szigetére vetődik, még véletlenül se be­széljen a »gyengébb nemről«, mert könnyen­­ megjárhatja. Tudniillik ezen a vidéken férfiaknak csak egyetlen joga a van: kikosarazhatják a fiatal lányt, aki »férjül akarja venni­ őket. Ezen a szigeten ugyanis a fiatal lányok választják párju­kat, a férjnek pedig addig kell dolgoznia apósa szolgálatában, amíg felesége nem ad leány­­gyermeknek életet. A szigeten minden az asszonyoké és a nő a családfő. Agyonhajszolt lónak kéthavi üdülés : Koppenhága egyik bírósága 50 dollár büntetésre ítélte az egyik környékbeli gazdát, mert rosszul bánt lovával. A bíróság ezenkívül elrendelte, hogy sanyargatott lovat, a tulajdonos a költségére, kéthavi üdülő sza­badságban kell részesíteni. Egy hálás lelenc Mexikóban egy kézbesítő hó­napokon át felbontotta a leve­leket, s ha pénzt talált bennük, kivette. De nem költötte el és nem tette félre magának, ha­nem névtelenül feladta annak az árvaháznak a címére, ahol nevelkedett. Egyéves éhségsztrájkot tartott az óriáskígyó A frankfurti állatkertben 14 hónapon át népi evett a 6 mé­ter hosszú python-kígyó. A kígyó nem volt hajlandó döglött tyúkot vagy nyúlat enni. Tizen­négy hónapos­ »éhségsztrájk« után hirtelen rávetette magát egy döglött malacra és azt sző­­röstől-bőröstől elnyelte. Griz­­mek, a frankfurti állatkert igaz­gatója egyáltalában nem aggó­dott a kígyó »éhségsztrájkja« miatt, mert már előfordult háború előtt is egyszer, hogy a egy óriáskígyó két és fél évig sztrájkolt, mielőtt »kapitulált« volna. A Finommechanikai Vállalat LAKATOSRÉSZLEGE Átköltözött Kecskemét, Katona József utca 10. szá­m alá. (Bara­­nek-mhűhelybe.) 3052

Next