Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

4. oldal Megyénk irodalmi életének fellendítéséért Azz Ünnepi Könyvhét kere­tében, a megyei tanács művelődési osztályának rende­zésében megyénk írói az elmúlt hét csütörtökén értekezletet tar­tottak Kecskeméten, amelyen a fővárosból megjelent Földeák János, az Irodalmi Tanács tag­ja, Kelemen Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium irodalmi osztályának munkatársa, Csillag Pál, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, s részt vett a meg­­­beszélésen Szabó Lajos elvtárs, megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának a vezetője is. A vitát indító beszédében Madarász László elvtárs, a me­gyei tanács v. b. elnökhelyette­se rámutatott arra, hogy me­gyénk kulturális életében is megvan az az egészséges erjedési folyamat, amely pártunk és kor­mányunk művelődési politikájá­nak eredményeképpen or­szágszerte észlelhető. Ahhoz azonban, hogy íróink hűen áb­rázolhassák a szocializmus épí­tésében tapasztalható fellendü­lést, a munka, a termelés lázá­tól fűtött dolgozó embert, min­denekelőtt ideológiai tisztánlá­tásukra van szükség. A továbbiakban elemezve a vidéki — közöttük a Bács megyei — írók tevékenységét, kiemelte, hogy az ellenforada­­lom előtti eszmei zűrzavarban nem voltak szolgai utánzói a nem csekély számban tévútra tért fővárosi íróknak, a konszo­lidálódás kezdetén pedig hama­rabb talpraálltak az utóbbiak­nál, s írásaikkal és rendezvé­nyeiken való szerepléseikkel kö­zelebb hozták az olvasót az iro­dalomhoz. Ugyanakkor tagad­hatatlan, hogy — különösen a szépprózában — írásaik művé­szi színvonala alulmaradt a kí­vánt mértéknek, s megyénk írói, habár szorosabb kapcsolat­ban vannak »az élettel«, a mai problémákat kevésbé, vagy nem egyszer sematikusan ábrá­zolták. Baj az is nálunk, hogy az írók között nem bukkant fel olyan egyéniség, aki köré szi­lárd bázis teremtődhetett vol­na, a másik fő hiba pedig, hogy a kritika sem fejlődött ki. Mindezek figyelembe vételé­vel kell megyénk irodalmi életét továbbfejleszteni. íróink megfe­lelő és nem öncélú szervezeti életét megteremteni, hogy dol­gozó népünk tudatának a szo­cialista szellemben való meg­változtatásáért minél hatható­sabban, szállhassanak síkra. A tartalmas megnyitó után többen hozzászóltak, kö­zöttük Földeák János is, aki az irodalmi élet kibontakoztatásá­hoz az eddig is megnyilvánuló dicséretes öntevékenység foko­zását, az írók szervezeti élete intenzitásának a növelését kér­te Bács megye irodalmáraitól. Radó Vilmos, a Katona József Színház igazgatója bejelentette, hogy a színház minden segítsé­get megad íróinknak. Művészei műsoros esteken prózaíróink műveit költőink és tolmácsol­ják, a drámaírókat pedig dra­maturgiai tanácsokkal látják el a színház szakemberei, sőt megvan a lehetősége annak is, hogy a megye íróinak a sike­rültebb színpadi műveit a szín­ház elő is adja. Szabó Lajos elvtárs arról beszélt, hogy bár­kinek rendelkezésére áll írásai­nak a publikálása, de természe­tesen, csak az eszmeileg kifo­gástalan és a körülményeink között megkívánható művészi színvonalat elért művekről le­het szó. Lehetőségeink kihasz­nálásával érhetik el íróink az országos színvonalat. A megyei pártbizottság egyébként, mint eddig is tette, ezután is támo­gatja az írókat. Csillag Pál hangsúlyozta, hogy legfeljebb csak illetőség szerint beszélhe­tünk »vidéki« és »pesti« írók­ról. A kiadóknál maga a mű dönti el, hogy megjelentetik-e, vagy sem, nem pedig az, hogy írója hova valósi. Megígérte, hogy a Magvető rendszeres se­gítséget kíván nyújtani az érte­kezleten szóban forgó lektorá­tusnak, amelynek az lenne a feladata, hogy elbírálja a me­gye íróinak műveit, s ezáltal ne­velje is őket. A többórás értekezlet ered­­ménye remélhetően Duna—Tisza köze irodalmi éle­­­tének eddiginél nagyobb ütem­ben való fellendülése lesz. t. r. I^WWWWWWWWWWS^/WWWWW A jövő évi oktatásról tanácskozott a KISZ bajai járási bizottsága A napokban értekezletet hí­vott össze a KISZ bajai járási bizottsága az alapszervezeti tit­károk részére. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja KISZ parasztfiatalok politikai, a világnézeti megszervezése továbbképzésének volt. Mátrai Kálmán elvtárs, a múlt évi ta­pasztalatok alapján az 1959— 1960-as évben megrendezésre kerülő politikai tanfolyamok feladatáról beszélt. Elmondotta azt, milyen módon lehet még vonzóbbá, érdekesebbé tenni a »Kérdezz, felelek« estéket. »A világ térképe előtt«, »Időszerű kérdések« című tanfolyamokat. Részletesen fejtegette, miért kell a fiataloknak egyáltalán politi­zálni. Az értekezlet záró aktu­saként Ferencz József elvtárs, a járási KISZ titkára tartott ér­tékes beszámolót az ifjúsági szervezetek előtt álló egyéb fel­adatokról. Pfeil József levelező Új színfoltok a Balaton mellett: megnyíltak a motelek ELSŐ KÉP: Új színfolttal lett gazdagabb az ideje a Balaton. A brüsszeli világkiállításon Vá­sárolt motelek (autósok és mo­torosok számára létesített hote­lek) megnyitották kapuikat. Ké­pünk a siófoki, 124 szobás mo­telt és a mellette felállított ét­termet mutatja. Amint látható, vendégekben sincs hiány. MÁSODIK KÉPÜNK: A mo­teleket — bár előregyártott ele­mekből gyorsan összeállíthatók — korszerűen felszerelték. Par­kettás szobák, folyosók, hideg- és melegvíz szolgáltatás, étte­rem­, a vendégek járművei szá­mára pedig fedett szálláshely, szerviz szolgálja az átutazó üdülők, kirándulók kényelmét. Képünk a siófoki motel társal­gójáról készült. rv~" ^ w sV >S&<SS -f <■ V.s 1959. június 10, szerda 4 Csajda-kertben rendezik meg az idei nyári gyermek­vezetőképző úttörő-tábort Az úttörő-szövetség Bács megyei elnöksége az 1959. évi nyári gyermekvezetőképző táborát Kalocsán, az úgynevezett Csajda-kertben rendezi meg június 25-től augusztus 3-ig. Az első turnusban, június 23-tól július 6-ig a fiú, a második­ban, július 8-tól július­ 20-ig a leányőrsvezetőket, s a harma­dikban, július 22-től augusztus 3-ig a kürtösöket és dobosokat képezik ki. Az első és második csoport 80—80, a harmadik 40 főből áll majd. Az előkészületek máris megkezdődtek. „SEJ, HAJ, ZENG AZ ÉNEK..." Valóban száll, szárnyal az ének a kalocsai úttörőház szép, árnyas udva­rán. A fák alatt sátrak feszülnek, a sátrak előtt ácsolt, díszes kapu, s fö­lötte a­­ felirat: »PRÓBATÁBOR.« Kis iskolások sora­koznak éppen. Lá­togatóba jöttek a próbatábor megte­kintésére. Így ízlel­getik az igazi tábor hangulatát, s szívük hevesebben dobog, ha a várható nagy nyári gondolnak.élményekre Gyóni Lajos me­gyei úttörő-vezető­vel és Felkai Bélá­val, az úttörőház lelkes, fiatal gazdá­jával sétálgatunk a csöppnyi »sátor­városban«. — Itt tanulják , meg a sátorverést, s az úttörő­ élet alapvető szabályait az úttörők — mond­ja az úttörőház ve­zetője —, de a nyá­ron, a táborozás előtt és után, egy kis szórakozást is jelent a gyerekek­nek. — Hol lesz az idei nyári táboruk? — érdeklődöm.­­— Még nem dön­töttünk, de való­színűleg a közeli paksi Duna-ágban, az úgynevezett Im­­sos környékén. Már jártunk a helyszí­nen. Szép és ro­mantikus környe­zet, s ami a fő, nem kerülne sokba az odautazás. Így 150 úttörő mehetne tá­borba. Még egy előny: a kisdoboso­kat is elvinnénk két napra, egy éjszaká­ra, hadd kóstolják meg az úttörő­ éle­tet. Sőt a szülőket is meghívnánk egy kis tábortűznézésre. Eddig csak messzi helyekre mentünk, de sokba került. Nem minden szülő tudja vállalni a na­gyobb áldozatot. Most legalább azok is eljöhetnek, akik eddig nem voltak táborozni. Azt hi­szem, ez is fontos szempont. Igazuk van a ka­locsai úttörő-veze­tőknek, hiszen itt, a Duna közelében a minden együtt van természetben, amire más vidéken csak vágynak gyerekek: erdő, víz, a romantikus búvó­helyek. S minél több gyerek jut el a kéthetes táborba, annál nagyobb lesz az öröm és az él­mények is megsok­szorozódnak. f. tóth 'Premier idán — nag­y. : milyennek láttuk a „Kalocsai esték 44 című színesfilmet OTT ÜLTEM én is szorong­va a többi ember között a ka­locsai moziban a »Kalocsai esték« c. színesfilm bemutató­ján. Ezt adták elő kísérő mű­sorul a szélesvásznú filmszín­ház megnyitása alkalmával. Amikor széthúzódott a függöny, furcsa érzés vett rajtam erőt. Vajon a Budapesti Filmstúdió Banovich Tamás rendezésében hogyan dolgozta fel a kalocsai estéket. A következőkben be­nyomásaimról szeretnék írni. ELŐSZÖR is igen kedves, bájos volt és szinte az egész közönséget magával ragadta a kalocsai zenetagozatú általános iskola úttörő tánccsoportjának műsora. A koreográfia, a zenei aláfestés kiváló volt. Azután a Duna-együttes tag­jainak közreműködésével lát­hattunk valamiféle kalocsai ru­hába öltözött táncosokat. Hogy hogyan voltak felöltözve, azt az egyik idősebb néni jegyezte meg találóan: »Csak legalább valamirevaló faruk is lenne.« Szóval ennyit az öltöztetésről. De tovább mennék. Ha már kalocsai estékről van szó, nyil­ván akkor kalocsai táncokra gondolunk, erre vágytunk. A vágy megvolt, csak éppen nem volt kielégítve. A koreográfia mellőzte a jellegzetes kalocsai tánclépéseket, a hagyományos zenei aláfestést, mert hiszen a zsebkendős táncot táncoltam már magam is annak idején, de így, ahogy a filmen láttam és ilyen táncmotívumokkal Ka­locsa környékén nem láttam, de az idősebbek sem emlékez­nek rá. MÉG VISSZATÉRNÉK az öl­tözékre és a zenére. Copfos kalocsai menyecskét nem tu­dom, ki látott, de mi, itt, Kalo­csán és Kalocsa környékén nem, az bizonyos. Hiszen még a lányok haja is kontyba van fonva, úgy fűzi át a szép pántlika,­­ a pártaszerű pántli­ka. Az pedig nagyon meglepő volt, hogy kalocsai »üveges táncot« is jártak. Ismét időseb­bekhez fordultam, tőlük is ér­deklődtem, de üveges táncot Kalocsa környékén soha nem jártak. Ellenben járják a fér­cet, a párnatáncot, a marsot. TALÁN EZ AZ, ami hiány­zott egy kicsit nekünk, akik foglalkozunk a népművésze­tünkkel és szívünkön viseljük annak a sorsát. Ezzel nem azt akarom mondani most, hogy mindez Banovich Tamás műve. De az tény, hogy a magyar filmgyártásnak egy kicsit töb­bet kellene törődnie a népi táj­egységekkel, azok szokásainak megismerésével. Úgy, ahogy a Magyar Rádió teszi és ahogy arról majd a jövő vasárnap meggyőződhetünk, mert egy színes kis műsort hallhatunk a drogszék­ek táncairól, énekei­ről, népszokásairól délután a Kossuth­ rádióban. Kovács Imre Cikkünk nyomán Kalocsán is beváltható a szemüveg-recept címmel. Cikkünk kifogásolta a kalocsai SZTK szakrendelésein kiszolgáltatott szemüveg-recep­tekkel kapcsolatos hosszadalmas eljárást. Az SZTK kecskeméti Alközpontja a bírálattal egyet­értett és javaslatot dolgozott ki az eljárás egyszerűsítésére, ame­lyet jóváhagyás végett a SZOT Társadalombiztosítási Főosztá­lyára terjesztett fel. A javaslat kapcsán engedélyt kaptak arra, hogy a szemüveg-vényeket köz­vetlenül a kalocsai OEOTÉRT szaküzletekben lehessen bevál­tani. Ez az eljárás egyelőre kísér­letképpen hat hónapig tart, amelynek eredményétől függ a kérdés végleges rendezése. A kecskeméti SZTK Alközpont, valamint a Bajai Kirendeltség mindent megtesz annak érde­kében, hogy ne forduljon elő olyan körülmény, amely a vég­leges központi engedély kiadá­sát meggátolná. Lapunk február 3-i számában bíráló -Megy a közlemény jelent meg recept vándorútra« PAPÍRGYŰJTŐ-HETEK! 1959. máj. 20-jún. 30 A papírhulladék fontos nyersanyag! Felemelt áron újságpapír kg 4,«— Ft iromány, könyv kg 1,10 Ft füzetek, folyóiratok kg 0,90 Ft Háztartási vegyes kg 0,70 Ft vásárolják a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH vállalat telepei és átvevő­helyei. Baja, Bácsalmás, János­halma, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskőrös, Kiskunfél­egyháza, Kiskunhalas, Kis­­kunmajsa,, Solt és társa­dalmi begyűjtőhelyei a megye területén. l

Next