Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

IOSO. Január 9, szombat A MA­­GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA A Területi Egyeztető B­izottság, amely a vállalatok között, s a vállalatokon belül keletkezett munkaügyi vitákban hivatott dönteni, az utóbbi időben egyre több munkaügyi vitát tárgyal. Az ü­zem nem átjáróház N. Gy. géplakatos, az ÉM Kecs­keméti Épületlakatosipari­­ Vál­lalatnál mindössze öt hónapig dolgozott, amikor a múlt év ok­tóberében kérte: engedjék el hozzájárulással, mert Pestre sze­retne menni. A vállalat a jól dolgozó viszonyának szakmunkás munka­­megszüntetéséhez nem járult hozzá, mert munká­jával elégedettek voltak és szakmunkás-hiány mutatkozott a vállalatnál. N. Gy. többet kere­sett havonta 1300 forintnál, s a ffiatal szakmunkás igazában elégedett lehetett keresetével. A géplakatos panaszát a vállalati egyeztető bizottság szintén elu­tasította, aki ezután a TEB-hez fordul. A vállalat képviselői a tárgya­lás során továbbra is fenntar­tották álláspontjukat és jogosan hivatkoztak arra, hogy az üzem nem átjáróház. A vállalatnál minden lehetősége megvan N. Gy. szakmai továbbképzésére, s mindezért­­ a TEB helyt adott a vállalat érvelésének. Elbocsátották a hanyag és durva kiszolgálót 'Az Orgovány és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet Feke­te István italbolti dolgozó mun­kaviszonyát megszüntette, mert magatartása többszöri figyel­meztetés ellenére sem változott meg; goromba és cinikus volt a vendégekkel. A földműves­­szövetkezet vezetői mindent el­követtek: figyelmeztették, intet­ték, beszélgettek vele — nem használt. Másodfokon a TEB is elutasí­totta visszavételi kérelmét, hi­szen a rendőrségi­, tanúvallomá­­si jegyzőkönyvekből világosan kiderült, Fekete István valóban nem méltó a volt beosztására. Amikor nincs igaza a vállalatnak Dávid László öt évig dolgozott az Építőipari Gépjavító Válla­latnál lakatos szakmunkásként, majd a vállalat megszűnésével került az ÉM Kecskeméti Laka­tosipari Vállalathoz a két válla­a­lat közös megegyezésével, hogy későbbiek folyamán vissza­helyezik régi munkahelyére. Dá­vid László állandóan orvosi gyógykezelés alatt áll szív- és idegbetegséggel. Új munkahe­lyén három műszakban dolgoz­tak, ő azonban betegségére való tekintettel nem bírja az éjsza­kai munkát. Többször kérte a vállalat vezetőségét , de nem engedték el hozzájárulással. A panaszos a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordult kérésével, hogy visszamehessen régi mun­kahelyére, ahol ugyan 400 fo­rinttal kevesebbet keres, de egészségügyileg ez a munkakör alkalmasabb számára. A Területi Egyeztető Bizottság hozzájárult Indokolt kéréséhez, — annak ellenére hogy volt munkaadója szakmunkás-hiány­ra hivatkozik, ■— s kötelezte a vállalatot; hozzájárulással adja ki Dávid László munkakönyvét. Márkus János Munkaügyi viták a Területi Egyeztető Bizottság előtt U3 FILME nnmrrin Vörös tinta Az új esztendő jelentős film­­bemutatója Gertler Viktor alko­tása, a Vörös tinta. Az írónő, Szabó Magda, akit eddig csak regényeiből ismertünk, most drámai sodrású, aktuális film­témával jelentkezett. A történet egy általános iskolában játszó­dik, itt csap össze és itt vívja meg harcát a becsület és a becs­telenség, a két erkölcs és a sze­relem. A Hím hőse Mária, a csi­nos, fiatal tanárnő beleszeret egyik­ kollegájába. Először me­nekül érzései elől, végül meg­adja magát. Zoltán azonban nős, tizen­­­négyéves kislánya Kati, Mária osztályába jár. A férfi már ■ már szakít feleségével és családjával, amikor Mária vá­ratlanul vidékre helyezteti ma­gát. Lélekben hosszú utat kell megtennie, amíg dönteni tud, s helyreállítja a kis család béké­jét, lemond szerelméről, s ezzel hű marad önmagához. Gertler Viktor rendező mo­dern formában, filmszerűen ele­veníti meg az írónő gondolatait. A színészegyüttesből különösen négy név emelkedik ki: Vass Éva őszinte átéléssel játssza a tanárnő szerepét, úgyszintén ki­tűnő partnere, Pálos György is. Élmény a kis Nádasi Myrtill já­téka, aki drámai erővel formálja meg a töprengő, megsebzett gyermeket. Először látjuk filmen Tábori Nórát is, aki meghatóan kelti életre a megcsalt, magára hagyott asszonyt. Az epizódsze­repekben neves színészgárda vo­nul fel, Tímár József, Gobbi Hilda és Apáti Imre személyé­ben. Jelenet a filmből. NAGY SIKERREL ZÁRULT Több mint 3000-en nézték meg Kecskeméten a szovjet bé­lyegek kiállítását. A kiállítás emlékkönyvébe számos dicséretet jegyeztek be a látogatók, amely éppúgy szól a kiállítás gazdag anyagának, mint a rendező postás-dolgozóknak, valamint a kecs­keméti bélyeggyűjtő kör tagjainak. Ez is a 3004/2-s rendelet megvalósításához tartozik A ktsz-ek munkája a termelőszövetkezetekben A Magyar Nemzeti Bank te­rületi Irodájának ellenőrei ál­landóan vizsgálják a kisipari termelőszövetkezeteknek a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tekben végzett munkáit, s ktsz-ek ilyen irányú költségve­­­téseit és számláit. Vizsgálataik során több fontos tapasztalat­ra jutottak, amelyeknek tanul­ságát minden ktsz-ünknek ér­demes megszívlelni. E tapasz­talatok annyival is inkább fontosak, hogy a ktsz-eknek a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek számára nyújtott segít­ségéről, illetve munkájáról van szó. Mivel pedig a termelő­­szövetkezetek építkezéseit jó­részben megyénkben is ktsz-ek végzik, igen figyelem­­­re méltó lehet a mezőgazda­ság fejlesztése szempontjából a ktsz-ek ilyen irányú műkö­dése. Költségvetés — műszaki rajz nélkül Megállapítja a bank vizsgá­lata, hogy a benyújtott költ­ségvetések és számlák­ több esetben számszaki hibát tartal­maznak, s mindjárt közlik en­nek okát is: a legtöbb ktsz hiányt szenved megfelelő iro­dai felszerelésben (számológép) és kevés a ktsz-ek műszaki­­adminisztratív személyzete is. Sok ktsz-nél hiányzik az OKISZ egységárgyűjteménye, s a helyes elszámolás módját rögzítő rendelkezés. Több ktsz a költségvetés kalkulált egy­ségárairól sem csatol elemzést. A Kiskunhalasi Fa- és Építő­ipari Ktsz belső villamosítási munkáknál például az 1959-es árakkal készített költségvetés esetében bizonyos helyi körül­ményekből adódó költséget számolt fel, amit aztán a bank — helyszíni vizsgálatakor nem találta jogosnak — 7000 forint értékben le is vont. Nem egyszer hibák történ­nek a műszaki munkáknál is. Műszaki kiviteli rajz hiányá­ban készítette el például a Katymári Vegyes Ktsz 692 ezer forint összegű költségvetését, s így cselekedett a Solti Vegyes Ktsz is, amikor ugyancsak tervrajz nélk­ül 507 800 forint­­ értékű költségvetést készített. Hozzá nem értés és műszaki tájékozatlanság miatt vonták le a Jánoshalmi Új Alkotmány Tsz belső villamosítási költsé­geiből, 94 600 forintból 28 ezer forintot, mivel abban egy ter­vezett, még meg nem levő épü­let villamosítása is szerepelt a kivitelező ktsz jóváhagyásával. Beszorult a vasablak Mindent összevetve, a Ma­gyar Nemzeti Banknál rendel­kezésre álló adatok szerint a Bács-Kiskun megyei termelő­­szövetkezetek részére a 15 mil­lió 200 ezer forint összegben 1959-ben végzett ktsz-munkák­­ból 1 millió 100 ezer forintot minősítettek a műszaki revizo­rok el nem fogadhatónak. Ez a beruházási összeg 7,5 százalé­kát jelenti. Sok esetben tapasztalható fe­lületesség az építő brigádok részéről is. Több ízben nincse­nek kidolgozva az elvégzendő munka részletei, s ebből meg nem felelő munkák adódnak. A Hartai Lenin Tsz-nél pél­dául a Solti Vegyes Ktsz egy a 52 férőhelyes istállót épített, és helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a gerendabetonozás egy-egy he­lyen nem megfelelő. De volt olyan eset is, amikor a lakatos­­munkáknál az acéltokos bukó­szárnyú ablakok­ annyira szo­rultak, hogy csak igen nehezen voltak nyithatók, a távnyitó­­karokat vezérlő horgok pedig kiestek a falból! Szakembert! Szakembert ! Szakembert! Mind a költségvetésnek, mind az építés hibáinak is jórészben, a ktsz-ek szakemberhiánya az oka. Jól­lehet az OKISZ or­szágos vezetőségének már az 1953-ban hozott ll-ea rendelke­zése szorgalmazza a ktsz-ek műszaki szakemberrel való el­látását, még most is előfordul, hogy a műszaki vezetést — főleg vegyes ktsz esetén — több helyen külső, meghívott szakértővel oldják meg, aki nem tud állandóan a munka­helyen tartózkodni, s így a fo­lyamatos irányítás sincs az építkezéseken biztosítva. Ezért a munkák üteme lassú, az anyagbeszerzés vontatott és gyakori eset, hogy egy-egy ktsz több hónappal túllépi a befe­jezési határidőt. Ez az oka jó­részben annak is, hogy a ktsz-ek több esetben késedel­mesen értesítik a meghívotta­kat a műszaki átvétel időpont­járól, így azok más irányú el­foglaltságuk miatt a műszaki átadáson nem jelenhetnek meg. A jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz például 1959. július 20-án adta postára meghívót a július 24-én meg­a­tartandó műszaki átadásra. A hibák­ feltárása már fél­megoldás. Nem egy ktsz-nél tapasztalhattuk — mint a kis­kunhalasinál is —, hogy mű­szaki szakember, technikus, mérnök felvételére törekszik. Az egyes helyen —­ a kiskun­­halasihoz hasonlóan — mutat­kozó egészséges irányzatot megye kisipari ktsz-eiben ál­a­talánossá kell tennünk. Ez nemcsak a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek számára fontos, de igen szükséges ktsz-ek gazdálkodásának szem­a pontjából is, ■ (—ng—.) Kérdezz — felelek A termelőszövetkezeti tagok jogairól A termelőszövetkezetben a tagok jogai egyenlőek. A közgyűléseken minden tagnak joga van részt venni, a tanácskozásokon szavazni a határozatok felett és javaslatot tenni. A tagnak joga van részt venni a szövetkezet vezetőinek megválasztásában és — hacsak ki­záró ok nem áll fenn vele szem­-PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 3. szám. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét =s Tel.: 15-29» 21-13 ben — bármilyen tisztségre meg­választható. Joga van a termelő­szövetkezet közös munkájában való részvételre, szakképzettségének meg­felelő munkát kérhet. A termelőszövetkezetben a szülő nőt szülés előtt egy, a szülés után kéthónapi időtartamra minden mun­ka alól mentesíteni kell s erre az időre a közgyűlés által megállapí­tott munkaegység-mennyiséget a javára kell írni. A szövetkezeti tagot a közös jö­vedelemből végzett munkája alap­ján részesedés illeti meg, évközben pedig az addig végzett munka ará­nyában előleget kaphat. A termelő­szövetkezet a közös használatba adott saját föld után földjáradékot fizet a tagnak s az alapszabály szerint, minden tag jogosult a vele egy háztartásban élő családtagjai­val együtt a háztáji gazdaságra. A háztáji földet sem betegség, sem öregség esetén nem szabad megvonn a tagtól. A háztáji föld területébe bele kell számítani a ház körüli veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst és a még be nem épí­tett házhelyet. A tagnak joga van tiltakozni vezetőség egész tagságra sértő in­­­tézkedései ellen, ha az a jogegyen­lőség elve ellen irányul, s a ter­melőszövetkezet alapszabályába üt­közik« Nagyzenekari hangversenysorozat Január 11-én, hétfőn a Deb­receni MÁV Szimfonikusok lá­togatnak el városunkba ahol Róna Frigyes vezénylésé­vel Mozart- és Beethoven-mű­veket játszanak. ,, ros A rendezőség felhívja a vá lakosságának figyelmet erre a jelentős kulturális ese­ményre, és közli,­­hogy a so­­ron következő öt előadásra 80 70, 60 és 50 Ft-os áron bérie­tek még válthatók. Az igény­lők hívják fel szombatig tele­fonon — vagy keressék fel sze­mélyesen — de. 10—12 óra között az Ének-Zenei Általános Iskolát (16-67), vagy a városi tanács m­űvelődési csoportját,

Next