Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
IOSO. Január 9, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA A Területi Egyeztető Bizottság, amely a vállalatok között, s a vállalatokon belül keletkezett munkaügyi vitákban hivatott dönteni, az utóbbi időben egyre több munkaügyi vitát tárgyal. Az üzem nem átjáróház N. Gy. géplakatos, az ÉM Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál mindössze öt hónapig dolgozott, amikor a múlt év októberében kérte: engedjék el hozzájárulással, mert Pestre szeretne menni. A vállalat a jól dolgozó viszonyának szakmunkás munkamegszüntetéséhez nem járult hozzá, mert munkájával elégedettek voltak és szakmunkás-hiány mutatkozott a vállalatnál. N. Gy. többet keresett havonta 1300 forintnál, s a ffiatal szakmunkás igazában elégedett lehetett keresetével. A géplakatos panaszát a vállalati egyeztető bizottság szintén elutasította, aki ezután a TEB-hez fordul. A vállalat képviselői a tárgyalás során továbbra is fenntartották álláspontjukat és jogosan hivatkoztak arra, hogy az üzem nem átjáróház. A vállalatnál minden lehetősége megvan N. Gy. szakmai továbbképzésére, s mindezért a TEB helyt adott a vállalat érvelésének. Elbocsátották a hanyag és durva kiszolgálót 'Az Orgovány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Fekete István italbolti dolgozó munkaviszonyát megszüntette, mert magatartása többszöri figyelmeztetés ellenére sem változott meg; goromba és cinikus volt a vendégekkel. A földművesszövetkezet vezetői mindent elkövettek: figyelmeztették, intették, beszélgettek vele — nem használt. Másodfokon a TEB is elutasította visszavételi kérelmét, hiszen a rendőrségi, tanúvallomási jegyzőkönyvekből világosan kiderült, Fekete István valóban nem méltó a volt beosztására. Amikor nincs igaza a vállalatnak Dávid László öt évig dolgozott az Építőipari Gépjavító Vállalatnál lakatos szakmunkásként, majd a vállalat megszűnésével került az ÉM Kecskeméti Lakatosipari Vállalathoz a két vállaalat közös megegyezésével, hogy későbbiek folyamán visszahelyezik régi munkahelyére. Dávid László állandóan orvosi gyógykezelés alatt áll szív- és idegbetegséggel. Új munkahelyén három műszakban dolgoztak, ő azonban betegségére való tekintettel nem bírja az éjszakai munkát. Többször kérte a vállalat vezetőségét , de nem engedték el hozzájárulással. A panaszos a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordult kérésével, hogy visszamehessen régi munkahelyére, ahol ugyan 400 forinttal kevesebbet keres, de egészségügyileg ez a munkakör alkalmasabb számára. A Területi Egyeztető Bizottság hozzájárult Indokolt kéréséhez, — annak ellenére hogy volt munkaadója szakmunkás-hiányra hivatkozik, ■— s kötelezte a vállalatot; hozzájárulással adja ki Dávid László munkakönyvét. Márkus János Munkaügyi viták a Területi Egyeztető Bizottság előtt U3 FILME nnmrrin Vörös tinta Az új esztendő jelentős filmbemutatója Gertler Viktor alkotása, a Vörös tinta. Az írónő, Szabó Magda, akit eddig csak regényeiből ismertünk, most drámai sodrású, aktuális filmtémával jelentkezett. A történet egy általános iskolában játszódik, itt csap össze és itt vívja meg harcát a becsület és a becstelenség, a két erkölcs és a szerelem. A Hím hőse Mária, a csinos, fiatal tanárnő beleszeret egyik kollegájába. Először menekül érzései elől, végül megadja magát. Zoltán azonban nős, tizennégyéves kislánya Kati, Mária osztályába jár. A férfi már ■ már szakít feleségével és családjával, amikor Mária váratlanul vidékre helyezteti magát. Lélekben hosszú utat kell megtennie, amíg dönteni tud, s helyreállítja a kis család békéjét, lemond szerelméről, s ezzel hű marad önmagához. Gertler Viktor rendező modern formában, filmszerűen eleveníti meg az írónő gondolatait. A színészegyüttesből különösen négy név emelkedik ki: Vass Éva őszinte átéléssel játssza a tanárnő szerepét, úgyszintén kitűnő partnere, Pálos György is. Élmény a kis Nádasi Myrtill játéka, aki drámai erővel formálja meg a töprengő, megsebzett gyermeket. Először látjuk filmen Tábori Nórát is, aki meghatóan kelti életre a megcsalt, magára hagyott asszonyt. Az epizódszerepekben neves színészgárda vonul fel, Tímár József, Gobbi Hilda és Apáti Imre személyében. Jelenet a filmből. NAGY SIKERREL ZÁRULT Több mint 3000-en nézték meg Kecskeméten a szovjet bélyegek kiállítását. A kiállítás emlékkönyvébe számos dicséretet jegyeztek be a látogatók, amely éppúgy szól a kiállítás gazdag anyagának, mint a rendező postás-dolgozóknak, valamint a kecskeméti bélyeggyűjtő kör tagjainak. Ez is a 3004/2-s rendelet megvalósításához tartozik A ktsz-ek munkája a termelőszövetkezetekben A Magyar Nemzeti Bank területi Irodájának ellenőrei állandóan vizsgálják a kisipari termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végzett munkáit, s ktsz-ek ilyen irányú költségvetéseit és számláit. Vizsgálataik során több fontos tapasztalatra jutottak, amelyeknek tanulságát minden ktsz-ünknek érdemes megszívlelni. E tapasztalatok annyival is inkább fontosak, hogy a ktsz-eknek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára nyújtott segítségéről, illetve munkájáról van szó. Mivel pedig a termelőszövetkezetek építkezéseit jórészben megyénkben is ktsz-ek végzik, igen figyelemre méltó lehet a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából a ktsz-ek ilyen irányú működése. Költségvetés — műszaki rajz nélkül Megállapítja a bank vizsgálata, hogy a benyújtott költségvetések és számlák több esetben számszaki hibát tartalmaznak, s mindjárt közlik ennek okát is: a legtöbb ktsz hiányt szenved megfelelő irodai felszerelésben (számológép) és kevés a ktsz-ek műszakiadminisztratív személyzete is. Sok ktsz-nél hiányzik az OKISZ egységárgyűjteménye, s a helyes elszámolás módját rögzítő rendelkezés. Több ktsz a költségvetés kalkulált egységárairól sem csatol elemzést. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz belső villamosítási munkáknál például az 1959-es árakkal készített költségvetés esetében bizonyos helyi körülményekből adódó költséget számolt fel, amit aztán a bank — helyszíni vizsgálatakor nem találta jogosnak — 7000 forint értékben le is vont. Nem egyszer hibák történnek a műszaki munkáknál is. Műszaki kiviteli rajz hiányában készítette el például a Katymári Vegyes Ktsz 692 ezer forint összegű költségvetését, s így cselekedett a Solti Vegyes Ktsz is, amikor ugyancsak tervrajz nélkül 507 800 forint értékű költségvetést készített. Hozzá nem értés és műszaki tájékozatlanság miatt vonták le a Jánoshalmi Új Alkotmány Tsz belső villamosítási költségeiből, 94 600 forintból 28 ezer forintot, mivel abban egy tervezett, még meg nem levő épület villamosítása is szerepelt a kivitelező ktsz jóváhagyásával. Beszorult a vasablak Mindent összevetve, a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló adatok szerint a Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek részére a 15 millió 200 ezer forint összegben 1959-ben végzett ktsz-munkákból 1 millió 100 ezer forintot minősítettek a műszaki revizorok el nem fogadhatónak. Ez a beruházási összeg 7,5 százalékát jelenti. Sok esetben tapasztalható felületesség az építő brigádok részéről is. Több ízben nincsenek kidolgozva az elvégzendő munka részletei, s ebből meg nem felelő munkák adódnak. A Hartai Lenin Tsz-nél például a Solti Vegyes Ktsz egy a 52 férőhelyes istállót épített, és helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a gerendabetonozás egy-egy helyen nem megfelelő. De volt olyan eset is, amikor a lakatosmunkáknál az acéltokos bukószárnyú ablakok annyira szorultak, hogy csak igen nehezen voltak nyithatók, a távnyitókarokat vezérlő horgok pedig kiestek a falból! Szakembert! Szakembert ! Szakembert! Mind a költségvetésnek, mind az építés hibáinak is jórészben, a ktsz-ek szakemberhiánya az oka. Jóllehet az OKISZ országos vezetőségének már az 1953-ban hozott ll-ea rendelkezése szorgalmazza a ktsz-ek műszaki szakemberrel való ellátását, még most is előfordul, hogy a műszaki vezetést — főleg vegyes ktsz esetén — több helyen külső, meghívott szakértővel oldják meg, aki nem tud állandóan a munkahelyen tartózkodni, s így a folyamatos irányítás sincs az építkezéseken biztosítva. Ezért a munkák üteme lassú, az anyagbeszerzés vontatott és gyakori eset, hogy egy-egy ktsz több hónappal túllépi a befejezési határidőt. Ez az oka jórészben annak is, hogy a ktsz-ek több esetben késedelmesen értesítik a meghívottakat a műszaki átvétel időpontjáról, így azok más irányú elfoglaltságuk miatt a műszaki átadáson nem jelenhetnek meg. A jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz például 1959. július 20-án adta postára meghívót a július 24-én megatartandó műszaki átadásra. A hibák feltárása már félmegoldás. Nem egy ktsz-nél tapasztalhattuk — mint a kiskunhalasinál is —, hogy műszaki szakember, technikus, mérnök felvételére törekszik. Az egyes helyen — a kiskunhalasihoz hasonlóan — mutatkozó egészséges irányzatot megye kisipari ktsz-eiben álatalánossá kell tennünk. Ez nemcsak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára fontos, de igen szükséges ktsz-ek gazdálkodásának szema pontjából is, ■ (—ng—.) Kérdezz — felelek A termelőszövetkezeti tagok jogairól A termelőszövetkezetben a tagok jogai egyenlőek. A közgyűléseken minden tagnak joga van részt venni, a tanácskozásokon szavazni a határozatok felett és javaslatot tenni. A tagnak joga van részt venni a szövetkezet vezetőinek megválasztásában és — hacsak kizáró ok nem áll fenn vele szem-PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 3. szám. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét =s Tel.: 15-29» 21-13 ben — bármilyen tisztségre megválasztható. Joga van a termelőszövetkezet közös munkájában való részvételre, szakképzettségének megfelelő munkát kérhet. A termelőszövetkezetben a szülő nőt szülés előtt egy, a szülés után kéthónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell s erre az időre a közgyűlés által megállapított munkaegység-mennyiséget a javára kell írni. A szövetkezeti tagot a közös jövedelemből végzett munkája alapján részesedés illeti meg, évközben pedig az addig végzett munka arányában előleget kaphat. A termelőszövetkezet a közös használatba adott saját föld után földjáradékot fizet a tagnak s az alapszabály szerint, minden tag jogosult a vele egy háztartásban élő családtagjaival együtt a háztáji gazdaságra. A háztáji földet sem betegség, sem öregség esetén nem szabad megvonn a tagtól. A háztáji föld területébe bele kell számítani a ház körüli veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst és a még be nem épített házhelyet. A tagnak joga van tiltakozni vezetőség egész tagságra sértő intézkedései ellen, ha az a jogegyenlőség elve ellen irányul, s a termelőszövetkezet alapszabályába ütközik« Nagyzenekari hangversenysorozat Január 11-én, hétfőn a Debreceni MÁV Szimfonikusok látogatnak el városunkba ahol Róna Frigyes vezénylésével Mozart- és Beethoven-műveket játszanak. ,, ros A rendezőség felhívja a vá lakosságának figyelmet erre a jelentős kulturális eseményre, és közli,hogy a soron következő öt előadásra 80 70, 60 és 50 Ft-os áron bérietek még válthatók. Az igénylők hívják fel szombatig telefonon — vagy keressék fel személyesen — de. 10—12 óra között az Ének-Zenei Általános Iskolát (16-67), vagy a városi tanács művelődési csoportját,