Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

XV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM SO fillér Hruscsov Bécsbe érkezett Bécs új légikikötője, a schwechati repülőtér csütörtökön délelőtt ünnepélyes díszbe öltözve várta Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének megérkezését. Hruscsov az első külföldi államférfi, akit ezen a repülőtéren fo­gadtak. Ausztriában nem szokás az idegen államfők fogadására meghívni a külföldi diplomáciai tes­tületek képviselőit, a népi demokratikus álla­mok diplomáciai testületei azonban eljöttek Hruscsov fogadására. Rajtuk kívül még az oszt­rák és a külföldi sajtó képviselői kaptak belé­pési engedélyt a repülőtérre. A szovjet miniszterelnök IL—18-as külön­­repülőgépe 10 óra 27 perckor tűnt fel a repülő­tér felett és 10 óra 33 perckor lépett ki Hrus­csov a gép ajtaján. A szovjet miniszterelnököt és kíséretét Schärf, az Osztrák Köztársaság elnöke, Raab kancellár és Pittermann alkancellár üdvözölték. Hruscsovot ausztriai útjára elkísérte Koszigin, a minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter és Furceva művelődésügyi mi­niszter, és még mintegy százan, közöttük Hrus­­csovné asszony és leánya. A vendégek tiszteletére kivezényelt bécsi gárdazászlóalj zenekara először a szovjet, majd az osztrák himnuszt játszotta, miközben négy ágyú 21 díszlövést adott le. Ezután Karl Kohaut százados, a gárdazászlóalj parancsnoka jelentést adott Hruscsovnak. A szovjet minisz­terelnök kezet fogott a századossal, utána az osztrák köztársasági elnökkel együtt a mikro­fonhoz lépett. Először Schärf elnök üdvözölte a a küldöttséget, majd Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Ezután Hruscsov és Schärf elnök el­lépett a tiszteletére felsorakozott gárdazászlóalj előtt. Hruscsov a délután folyamán látogatást tett Schärf köztársasági elnöknél, Raab kancellárnál és Pittermann alkancellárnál. yVWWyyvWWWVWWWWtfW/WVWb/VWWWWWVWVWA í*:' «CS Világ proletárjai, egyesül­etek! LAPJA i 1960. JÚLIUS 1, PÉNTEK* A megyei tanácsülés vitája Tegnapi lapszámunkban kö­zöltük a megyei tanácsülés el­ső napirendi pontjának beszá­molóját, amely megyénk szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésé­nek helyzetét és a továbbfej­lesztéssel kapcsolatos feladato­kat ismertette. A beszámoló feletti vita első felszólalója Kőrös Gáspár, az MSZMP kiskőrösi járási bizott­ságának titkára, megyei tanács­tag volt. Hangsúlyozta, hogy a beszámolót, a határozati javas­latokat, valamint a rendelet­­tervezetet igen jónak tartja. El­mondta, hogy a kiskőrösi járás területén igen gyenge a talaj­erő-pótlás, mert a meglevő ál­latállomány kevés, s a járás szervestrágya-behozatala évre csökken. Kérte, hogy évről a tőzegbányák által termelt tőzegkorlát trágyázás céljá­ra tegyék hozzáférhetőbbé a termelőszövetkezetek ré­szére. Helyesen állapítja meg a be­számoló — mondotta a továb­biakban —, hogy a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelés fej­lesztése érdekében növelnünk kell a szakemberek számát. A kiskőrösi járásban olyan jelen­tős szőlőterületek vannak, hogy szükség lenne egy kertészeti­szőlészeti technikum léte­­­­sítésére. Ha mégsem lehetséges önálló kertészeti-szőlészeti technikum létrehozása Kiskőrösön, javaso­lom, hogy legalább egy leve­lező tagozatot hozzanak létre a járás székhelyén, ahol a tsz­­elnökök, brigád­vezetők, s a gaz­dálkodással foglalkozó vezetők tanulhatnak. Kőrös elvtárs felszólalásához közvetlenül kapcsolódott Nagy Sándor keceli pedagógus tanács­tag, aki a szakmunkás-képzés szükségességét hangoztatta. Vé­­leménye szerint nemcsak a bri­gádvezetők részére kellene ta­nulási lehetőséget biztosítani, hanem a brigádok valamennyi tagját szakmunkássá kellene képezni. Javasolta, hogy e cél­ból s téli hónapokban rendez­zenek szaktanfolyamokat, amelyeknek vezetésével az ál­la­m­i gazdaságok, termelőszövet­kezetek és tanácsok szőlészeti szakembereit bíznák meg. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, megyei tanácstag, a kis­kunhalasi járásban szerzett ta­pasztalatairól számolt be. El­mondta hogy a járásban igen sok a homokos terület, ame­lyeket jól lehetne hasznosítani szőlő- és gyümölcstelepítésre. Ugyanakkor vannak területek, amelyeken bővíteni lehetne kertészkedést. Kelebián többek a között a spárga­termesztést le­hetne fejleszteni, a többi köz­ségekben pedig paradicsomot, zöldbabot és borsót — mint primőr­ árut — lehetne termel­ni, mert kedvezőek a talaj- és az éghajlati viszonyok. Szebellédi Nándor megyei ta­nácstag kifogásolta, hogy Bács­­szőlősön és Csikérián olyan területeken telepítenek erdőt, ahol azelőtt igen jó termő­sző­­­­őök voltak. Javasolta, hogy az ilyesmit a jövőben akadályoz­zák meg. Nagy József ország­gyűlési képviselő felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy már jó előre ki kellene jelölni azokat a területeket, ahol majd szőlőt telepítenek. Ha ez megvan, akkor zöldtrá­gyázással kellene javítani az ilyen homokot. Ezután Balla Antal, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója­­ szó­lalt fel, aki ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az Izsáki Állami Gazdaságban ér­tek el a szőlőművelés gépesí­tésével. Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet osztályvezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyökeres ves­­­szővel való szőlőtelepítés anya­­­gilag nagy megterhelést jelent termelőszövetkezeteknek.­­ Ugyanakkor tapasztalatból tud­ja, hogy a simavesszővel tör­ténő telepítés sokszor még job­ban beválik, csak arra kell ügyelni, hogy olyan fajtát sima­vesszővel, telepítsenek ami arra alkalmas. A szőlőtelepítésről szólva még elmondta, hogy a mélytelepítést tartja helyesnek. A vesszőt úgy kell telepíteni, hogy a felső rügy két-három centiméterrel a homok felszíne alá jusson.­­ Ugyanakkor a talajt ne a for­gatás után, hanem a forgatás előtt trágyázzák. Tapasztalatai szerint a futóhomokon csak a 30—40­ centiméter mélyre került szervestrágya tudja jól kifejte­ni hatását. A következő felszólaló, Pe­tőfi Sándor, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstag, annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének fejleszté­sére kidolgozott program­terve­zet a parasztság körében is igen népszerű lesz. A gyümölcs­­termesztésről szólva elmondta, hogy a fák négyzetes telepí­tése nem jó módszer. A négyzetes telepítés he­lyett sokkal alkalmasabb a téglaalapú telepítés, mert ugyanazt a famennyiséget kapjuk meg, s ugyanakkor a növényvédelem gépesíthető.teljesen Végül arra hívta fel a figyel­met, hogy az alacsony törzsű gyümölcsfákat érdemes ültetni, mert azok gondozása, permete­zése, s róluk a gyümölcs le­szedése jóval olcsóbb. A napirend feletti vita utolsó felszólalója Putics József elv­­társ, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, megyei tanács­tag volt. Elmondta, hogy Duna—Tisza közén levő szőlők a nagy részét nem gyökeres,­­ha­nem sima vesszővel telepítet­ték. Nem feltétlenül fontos hát, hogy a termelőszövetkezetek csak gyökeres vesszővel tele­pítsenek. Mindenesetre gyöke­res vesszőt is kell tartalékolni arra az esetre, ha a sima ves­­­szők itt-ott hiányosan fogam­­zanak. Javasolta, hogy a tanács szőlő kivágására csak akkora területen adjon engedélyt, amekkora terüle­ten elvégezték az új tele­pítést. A zöldségtermeléssel kapcsolat­­ban az volt az álláspontja, hogy ki kell alakítani a kon­zervgyárak és a MEK felvásár­­­­lási körzeteit annak érdekében, hogy az árut idejében és meg­felelő minőségben vegyék át a szövetkezetektől. A beszámoló feletti vitát dr. Hallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke foglalta össze. — Meggyőződésünk — mond­­­ta —, hogy hatalmas távlatok állnak megyénk szőló-, gyümölcs­ös zöldségtermelésének fej­lődése előtt. . .. A nagyüzemi gazdálkodás egy­ re nagyobb tért hódít, s a nagy­üzemi­­ módszerek bevezetés e­­megyénk lakosságának életszer* vonalát még magasabbra' em­elik Megyénk puszta homokjain' az­ egyszerű parasztemberek "meg­honosították a szőló-, gyümölc­s- , és zöldség-kultúrát. Most "raj­tunk a sör, hogy még nagyob­b eredményeket érjünk el,­­ még tovább fejlesszük — a megírnás kultúrák korszerű művelésével, s új telepítésekkel — azt, amit­ ők elkezdtek, és még nagyobb terméseredményeket érjünk­­ el a modern technika és tudo­­mány alkalmazásával. Pártu­nk­ biztatása, s választóink helyes? lése ösztönöz bennünket­­ a 1.g t­o­vábbi erőfeszítésekre.­­ Ezután Dallos elvtárs részle­­­tesen válaszolt a felszólalások­ra, s bejelentette, hogy a ha­tározati javaslat, valamint rendelet-tervezet a megyei ta­a­nácstagok javaslatai alapján át­dolgozva emelkedik megyei ta­nácsi határozattá, illetve rende­letté. A következő napirendi pont a megyei bírósághoz megvá­lasztásra javasolt népi ülnökök személyéről szóló előterjeszt­és volt. A megye városaiból, illet­ve járásaiból 111 népi ülnök­re tett javaslatot a megyei ta­nács­­ végrehajtó bizottsága. (Névsorukat járási rovataink­ban ismertetjük.) A tanácsülés, a népi ülnökök személyére elő­­terjesztett javaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­­ságának elnökhelyettese a be­jelentéseket ismertette a tanács­üléssel. A tanácsülés a bejelen­téseket jóváhagyta. Ezután megyei tanácstagok interpellá­­­ciói következtek. A bejel­enté­sek és az interpellációk­ részle­tesebb ismertetésére még vissza­­térünk. Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök­­helyettese előterjeszti referá­tumát. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, összefoglalja a tanácsülés vitáját. A tanácsülés részvevői.

Next