Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-01 / 154. szám
XV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM SO fillér Hruscsov Bécsbe érkezett Bécs új légikikötője, a schwechati repülőtér csütörtökön délelőtt ünnepélyes díszbe öltözve várta Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének megérkezését. Hruscsov az első külföldi államférfi, akit ezen a repülőtéren fogadtak. Ausztriában nem szokás az idegen államfők fogadására meghívni a külföldi diplomáciai testületek képviselőit, a népi demokratikus államok diplomáciai testületei azonban eljöttek Hruscsov fogadására. Rajtuk kívül még az osztrák és a külföldi sajtó képviselői kaptak belépési engedélyt a repülőtérre. A szovjet miniszterelnök IL—18-as különrepülőgépe 10 óra 27 perckor tűnt fel a repülőtér felett és 10 óra 33 perckor lépett ki Hruscsov a gép ajtaján. A szovjet miniszterelnököt és kíséretét Schärf, az Osztrák Köztársaság elnöke, Raab kancellár és Pittermann alkancellár üdvözölték. Hruscsovot ausztriai útjára elkísérte Koszigin, a minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter és Furceva művelődésügyi miniszter, és még mintegy százan, közöttük Hruscsovné asszony és leánya. A vendégek tiszteletére kivezényelt bécsi gárdazászlóalj zenekara először a szovjet, majd az osztrák himnuszt játszotta, miközben négy ágyú 21 díszlövést adott le. Ezután Karl Kohaut százados, a gárdazászlóalj parancsnoka jelentést adott Hruscsovnak. A szovjet miniszterelnök kezet fogott a századossal, utána az osztrák köztársasági elnökkel együtt a mikrofonhoz lépett. Először Schärf elnök üdvözölte a a küldöttséget, majd Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Ezután Hruscsov és Schärf elnök ellépett a tiszteletére felsorakozott gárdazászlóalj előtt. Hruscsov a délután folyamán látogatást tett Schärf köztársasági elnöknél, Raab kancellárnál és Pittermann alkancellárnál. yVWWyyvWWWVWWWWtfW/WVWb/VWWWWWVWVWA í*:' «CS Világ proletárjai, egyesületek! LAPJA i 1960. JÚLIUS 1, PÉNTEK* A megyei tanácsülés vitája Tegnapi lapszámunkban közöltük a megyei tanácsülés első napirendi pontjának beszámolóját, amely megyénk szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének helyzetét és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat ismertette. A beszámoló feletti vita első felszólalója Kőrös Gáspár, az MSZMP kiskőrösi járási bizottságának titkára, megyei tanácstag volt. Hangsúlyozta, hogy a beszámolót, a határozati javaslatokat, valamint a rendelettervezetet igen jónak tartja. Elmondta, hogy a kiskőrösi járás területén igen gyenge a talajerő-pótlás, mert a meglevő állatállomány kevés, s a járás szervestrágya-behozatala évre csökken. Kérte, hogy évről a tőzegbányák által termelt tőzegkorlát trágyázás céljára tegyék hozzáférhetőbbé a termelőszövetkezetek részére. Helyesen állapítja meg a beszámoló — mondotta a továbbiakban —, hogy a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztése érdekében növelnünk kell a szakemberek számát. A kiskőrösi járásban olyan jelentős szőlőterületek vannak, hogy szükség lenne egy kertészetiszőlészeti technikum létesítésére. Ha mégsem lehetséges önálló kertészeti-szőlészeti technikum létrehozása Kiskőrösön, javasolom, hogy legalább egy levelező tagozatot hozzanak létre a járás székhelyén, ahol a tszelnökök, brigádvezetők, s a gazdálkodással foglalkozó vezetők tanulhatnak. Kőrös elvtárs felszólalásához közvetlenül kapcsolódott Nagy Sándor keceli pedagógus tanácstag, aki a szakmunkás-képzés szükségességét hangoztatta. Véleménye szerint nemcsak a brigádvezetők részére kellene tanulási lehetőséget biztosítani, hanem a brigádok valamennyi tagját szakmunkássá kellene képezni. Javasolta, hogy e célból s téli hónapokban rendezzenek szaktanfolyamokat, amelyeknek vezetésével az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és tanácsok szőlészeti szakembereit bíznák meg. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, megyei tanácstag, a kiskunhalasi járásban szerzett tapasztalatairól számolt be. Elmondta hogy a járásban igen sok a homokos terület, amelyeket jól lehetne hasznosítani szőlő- és gyümölcstelepítésre. Ugyanakkor vannak területek, amelyeken bővíteni lehetne kertészkedést. Kelebián többek a között a spárgatermesztést lehetne fejleszteni, a többi községekben pedig paradicsomot, zöldbabot és borsót — mint primőr árut — lehetne termelni, mert kedvezőek a talaj- és az éghajlati viszonyok. Szebellédi Nándor megyei tanácstag kifogásolta, hogy Bácsszőlősön és Csikérián olyan területeken telepítenek erdőt, ahol azelőtt igen jó termőszőőök voltak. Javasolta, hogy az ilyesmit a jövőben akadályozzák meg. Nagy József országgyűlési képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy már jó előre ki kellene jelölni azokat a területeket, ahol majd szőlőt telepítenek. Ha ez megvan, akkor zöldtrágyázással kellene javítani az ilyen homokot. Ezután Balla Antal, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója szólalt fel, aki ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az Izsáki Állami Gazdaságban értek el a szőlőművelés gépesítésével. Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet osztályvezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyökeres vesszővel való szőlőtelepítés anyagilag nagy megterhelést jelent termelőszövetkezeteknek. Ugyanakkor tapasztalatból tudja, hogy a simavesszővel történő telepítés sokszor még jobban beválik, csak arra kell ügyelni, hogy olyan fajtát simavesszővel, telepítsenek ami arra alkalmas. A szőlőtelepítésről szólva még elmondta, hogy a mélytelepítést tartja helyesnek. A vesszőt úgy kell telepíteni, hogy a felső rügy két-három centiméterrel a homok felszíne alá jusson. Ugyanakkor a talajt ne a forgatás után, hanem a forgatás előtt trágyázzák. Tapasztalatai szerint a futóhomokon csak a 30—40 centiméter mélyre került szervestrágya tudja jól kifejteni hatását. A következő felszólaló, Petőfi Sándor, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstag, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének fejlesztésére kidolgozott programtervezet a parasztság körében is igen népszerű lesz. A gyümölcstermesztésről szólva elmondta, hogy a fák négyzetes telepítése nem jó módszer. A négyzetes telepítés helyett sokkal alkalmasabb a téglaalapú telepítés, mert ugyanazt a famennyiséget kapjuk meg, s ugyanakkor a növényvédelem gépesíthető.teljesen Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony törzsű gyümölcsfákat érdemes ültetni, mert azok gondozása, permetezése, s róluk a gyümölcs leszedése jóval olcsóbb. A napirend feletti vita utolsó felszólalója Putics József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, megyei tanácstag volt. Elmondta, hogy Duna—Tisza közén levő szőlők a nagy részét nem gyökeres,hanem sima vesszővel telepítették. Nem feltétlenül fontos hát, hogy a termelőszövetkezetek csak gyökeres vesszővel telepítsenek. Mindenesetre gyökeres vesszőt is kell tartalékolni arra az esetre, ha a sima vesszők itt-ott hiányosan fogamzanak. Javasolta, hogy a tanács szőlő kivágására csak akkora területen adjon engedélyt, amekkora területen elvégezték az új telepítést. A zöldségtermeléssel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy ki kell alakítani a konzervgyárak és a MEK felvásárlási körzeteit annak érdekében, hogy az árut idejében és megfelelő minőségben vegyék át a szövetkezetektől. A beszámoló feletti vitát dr. Hallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke foglalta össze. — Meggyőződésünk — mondta —, hogy hatalmas távlatok állnak megyénk szőló-, gyümölcsös zöldségtermelésének fejlődése előtt. . .. A nagyüzemi gazdálkodás egy re nagyobb tért hódít, s a nagyüzemi módszerek bevezetés emegyénk lakosságának életszer* vonalát még magasabbra' emelik Megyénk puszta homokjain' az egyszerű parasztemberek "meghonosították a szőló-, gyümölcs- , és zöldség-kultúrát. Most "rajtunk a sör, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el, még tovább fejlesszük — a megírnás kultúrák korszerű művelésével, s új telepítésekkel — azt, amit ők elkezdtek, és még nagyobb terméseredményeket érjünk el a modern technika és tudomány alkalmazásával. Pártunk biztatása, s választóink helyes? lése ösztönöz bennünket a 1.g további erőfeszítésekre. Ezután Dallos elvtárs részletesen válaszolt a felszólalásokra, s bejelentette, hogy a határozati javaslat, valamint rendelet-tervezet a megyei taanácstagok javaslatai alapján átdolgozva emelkedik megyei tanácsi határozattá, illetve rendeletté. A következő napirendi pont a megyei bírósághoz megválasztásra javasolt népi ülnökök személyéről szóló előterjesztés volt. A megye városaiból, illetve járásaiból 111 népi ülnökre tett javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága. (Névsorukat járási rovatainkban ismertetjük.) A tanácsülés, a népi ülnökök személyére előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a bejelentéseket ismertette a tanácsüléssel. A tanácsülés a bejelentéseket jóváhagyta. Ezután megyei tanácstagok interpellációi következtek. A bejelentések és az interpellációk részletesebb ismertetésére még visszatérünk. Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese előterjeszti referátumát. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, összefoglalja a tanácsülés vitáját. A tanácsülés részvevői.