Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

IMI. Január 85, szerda Megyei ökölvívó-bajnokság Baján Január 28-án és 28-én Baján rendezik meg Bács-Kiskun me­gye 1861. évi ifjúsági és felnőtt ökölvívó-bajnokságát. A verse­nyen a Bajai Szállítóik, a Bajai Honvéd, a Kalocsai MEDOSZ, a Kiskunfélegyháza Honvéd és a Kecskeméti Lakatosipar ver­senyzői vesznek részt A verse­nyen nagy küzdelem várható, mert az első és második helye­zettek részt vesznek majd a dél­területi bajnokságon is. Az új idény előtt Mit várhatunk a Kalocsai Kinizsitől Az 1960—61. évi megyei lab­darúgó-bajnokság csapatai a téli pihenés után mindenütt megkezdték előkészületeiket a tavaszi fordulóra. A tervezge­­tés Kalocsán is megkezdődött és a szurkolók nagy tábora vár­ja kedvenc csapatainak első mérkőzését. A szakosztály ve­zetőkkel történt beszélgetések­ből megállapítható, hogy a Ki­nizsi és a ménykedve Honvéd vezetői re­néznek a tavaszi forduló elé. Nehezebb a hely­zete a Spartacusnak, de ott sem borúlátóak. A 15 fordulón át vívott őszi vetélkedés után az eredmények és hibák mérlegelését az egye­sületek elvégezték. A tavaszi forduló megkezdése előtt né­hány gondolatot szeretnénk eh­hez hozzáfűzni. A város labda­rúgó sportját elsősorban képvi­selő Kinizsi csapatának megle­hetősen jók az eredményei. Is­meretes, hogy a csapat néhány év óta jól szerepel az I. osz­tályban és titkos terve az NB III-ba való feljutás. Az elmúlt évben ehhez közel is állt, de az őszi idény alatt a közepesnél valamivel jobb, hatodik helyen tudott csak végezni. Hozzájá­rult ehhez a kedvezőtlen sorso­lás, a csapat technikai, takti­kai hiányosságai, a tehetséges fiatalok hirtelen visszaesése, a sérülések, s nem utolsó sorban a vidéki mérkőzésekben átlagon és képességeiken aluli játék. A forduló elemzése azt mu­tatja, hogy a fiatalítás, a veze­tés megszilárdítása mellett sem nyújtotta a csapat azt az egyenletes formát, amire képes és amit elvártunk tőle. Tavasz­ra az egész csapatnak többet kell nyújtania. Az egyes játé­kosok teljesítményét elemezve elmondhatjuk, hogy Vatai, Si­pos, Petrovics, Romsics egyen­letes, átlagon felüli játékkal tűnt ki. Az adottságok a jobb szerepléshez megvannak. A csa­pat kétharmad része igen gyors, mozgékony játékos. Ha a tech­nikai fogyatékosságot és a tak­tikai éretlenséget sikerül a rendszeres edzéseken kiküszö­bölni, a a csapatjáték színesebb és ötletesebb lesz, akkor több reménnyel nézhetünk a tava­szi szereplés elé. Fokozni kell az egyesületben a nevelőmunkát a szocialista sporterkölcs betartására. A je­lenlegi keret lehetővé teszi, hogy bátrabb kézzel nyúljanak a szakosztály vezetői az edzé­sekre rendszertelenül járó, vagy »■kiegészítő­« sportot űző el-el­­maradozó játékosokhoz. A ne­velőmunka a jövőben eredmé­nyesebb lehet, mert végre van a Kinizsinek klubhelyisége is. Reméljük, hogy a téli szünet hasznos volt, s a tapasztalatok leszűrése után a csapat úgy ké­szül a tavaszi fordulóra és azon olyan eredményt ér el, amilyet szurkolói joggal elvárhatnak. Molnár Ferenc Hatalmas tömegek a megyei asztalitenisz-bajnokságon csak azért is dicséretet érde­mel, mert a versenyen nem ke­vesebb, mint 310 induló volt! Minden elismerésünk a kitűnő rendező gárdáé. A versenyt nemcsak a töme­gek jellemezték, hanem a szín­vonal is. Meglepetés bőven akadt. Ilyennek kell elsősorban tekinteni­­ Kulcsár 3. helyét, akit nemcsak Dézsi előzött meg, ha­nem klubtársa, az ifjúsági Barcs is. A férfiegyest egyébként ő nyerte, miután el­őzőleg az if­júsági egyesben is elnyerte bajnoki címet. A női egyes szin­­­tén meglepetéssel végződött. Hollósy I. nemcsak az ifjúsági leányegyesben lett bajnok, ha­nem a felnőttek bajnokságát is megszerezte. Mindkét fiatal magyar asztalitenisz reménysé­­­gei. A verseny eredményei: Serdülő fiúegyes (32 induló):­ 1. Bárány (Kecskemét), 2. Var­ga (Kmét), 3. Kiss (Kiskunha­las) és Urbán (Kmét). — Ser­dülő leány egy­es (16 induló): 1. Varga (Kmét), 2. Varga I. (Ti­­szakécske), 3. Barta (Kerek­egyháza) és Varga II. (Tisza­­kécske). — Ifjúsági fiúegyes (86 induló­): 1. Barcs (Baja), 2. Szabó (Tkécske), 3. Kara (Kmét) és B. Hajagos — Ifjúsági leányegyes (Kmét). (20 in­duló): 1. Hollósy I. (Kalocsa), 2. Varga (Kmét), 3. Barta és Hollósy II. Férfiegyes (Kalocsa). (58 induló): 1. Barcs, 2. Dézsi (Kmét), 3. Kul­csár (Baja) és Szabó (Baja). — Női egyes (30 induló): 1. Hol­­lóssy I., 2. Dékány, 3. Vincze és Varga (mindhárom Kecske­mét). — Férfipáros (26 induló): 1. Kulcsár—Szabó, 2. Baics— Ackerl (Kmét), 3. Dézsi—Rigó (Halas) és Balogh—Fodor (Kecs­kemét). — Női páros (12 induló): 1. Dékány—Varga, 2. Vincze— Karáné (Kmét), 3. Hollóssy test­vérek és Nagyné—Tóthné (Kecs­kemét). — Vegyespáros (30 in­duló: 1. Kulcsár—Hollóssy I., 2. Dézsi—Dékány, 3. Dékány— Varga (Kmét) és Füstös—Vágó (Tkécske). Szombaton és vasárnap ren­dezte meg a megyei Asztalite­nisz Szövetség Bács-Kiskun me­gye 1961. évi asztalitenisz-baj­nokságait 9 számban. Régen láttunk ilyen kitűnően megren­dezett és gyorsan pergő ver­senyt mint a mostanit Ez már 1. oldal A Népi Ellenőrzési Bizottságok sportköri vizsgálatainak összefoglaló jelentéséből A rendelkezésekben előírt forrásokból származik-e a sportegyesületek bevétele? m. A sportegyesületek nem for­dítanak kellő gondot saját be­vételi lehetőségeik kihaszná­lására. A tervezésnél a támoga­tások a költségvetés legfőbb alapjai. Mivel a bevételi forrá­sok egyik fő csoportját, a tá­mogatásokat az intézmények bocsátják a sportkörök rendel­kezésére, a vezetők többsége csak ezt tartja biztos alapnak a sportkör folyamatos működé­séhez. Igyekeznek tehát min­den évben nagyobb támogatást igényelni és csökkenteni az egyéb bevételi forrásokat. A saját bevételi lehetőségek két nagy csoportban foglalha­tók össze. 1. Tagdíj-bevételek, 2. A rendezvények bevétele, tagdíj befizetésének mo­rálja egy-két sportkört kivéve egészen gyenge. Általában sok­kal kevesebb tagdíjat szednek be, mint amennyit a létszám szerint kellene. A költségvetés elkészítésekor sok esetben még az előző évi valóságos összeg­nél is kevesebbet terveznek. Elfogadható tagdíj-nyilvántar­tások úgyszólván egyetlen sport­körnél sem találhatók. A spor­toló tagok tagdíj-nyilvántartása sincs kellőképpen felfektetve, s még kevésbé a pártoló tagok­ A sportkör gazdasági vezetői az árusítással megbízott aktívák­a­nak adja át a tagbélyegeiket, akik bélyeg összértékével el­múlnak, de semmiféle nyílt tartásuk nincs arról, hogy általuk "árusított bélyegekből ": vásárol és milyen értékben. lg. nem lehet megállapítani, hai kötelezettségének részben, vagy egészben ki tett eleget. Ennek következtében a sportkörök nem tudnak eljárni a nem fi­zető tagokkal szemben. Ez megye területén minden sport­a körre jellemző. Például a Kis­­kunhalasi MEDOSZ 1954 ótai nyilvántartást nem vezet. A­ meglevő tagság létszámát ala­pul véve az 1960-as költségve­tésbe 14 ezer forinttal keveseb­bet terveztek, mint amennyi a felmérés alapján indokolt lett volna. A sportolók és a sport­köri tagok elmondották, hogy az év folyamán hónapokon ke­resztül senki sem kereste fel őket tagbélyeggel. A dunavecsei sportkörnél egyetlen tagdíj befizető volt egész évben, a sportkör elnöke. Kunszentmiklósom, Szabadszál­láson egész évben senki se fi­zetett tagdíjat Győzött a Dózsa csapata Keszthelyen Körösi János, a Kecskeméti Dózsa intézője jelenti Hévízről. A csapat a Keszthelyi MÁV NB IIT-as csapatával barátságos mér­kőzést vívott. A játékosok jó formában voltak, s az iramos mérkőzésen 4:1-re győztek. A csapat a szokásos összeállítás­ban játszott. Laert 2, Vékony és Szőczei 1—1 gólt rúgott.. Jók vol­tak: Gór, Tordasi és Vékony. Az edzőtábor ideje alatt még két mérkőzésen vesz részt a Dó­zsa. Csütörtökön Zalaegerszeg vasárnap pedig Nagykanizsa el­len játszik. Nagy közönség — szezoneleji játék k te—k. Épületlakatos i:o­­ o:o> Régi KTE-pálya — — Vezette: Toricska I.600 néző KTE: Pintér — Nagy, Berta, Mészáros I. — Bitó (Almási), Vass — Kócsó, Toricska TII., Szabó, Gréczi, Zubek (Dezsőfi). K. Épületlakatos: Kalmár— Nagy (Molnár) — Laczl I., Far­kas I, Lesi M. Tóth, Ábra­hám — Papp, Nyúl, Farkas IIJ Öcsai, MányaL Az idei, első labdarúgó-mér­­­kőzésen a hideg ellenére is meglepő nagyszámú közönség szurkolt a csapatoknak. A kéti egyesület csaknem teljes gárdá­val vett részt az edzésjellegű­ mérkőzésen, mindössze Barta, illetve Koncz hiányzott . A a 1. félidőben a KTE mezőnyfö­lényt harcolt ki, de a góllövés nem ment a csapatnak. Az Épü­letlakatos szívósan védekezett Szünet után kiegyenlítődik a játék, mégis a KTE szerzi meg a győzelmet Dezsőfi III. góljá­val. A mérkőzés nem hozott színvonalas játékot. Ezt még nem is lehetett várni. A KTE3 mindvégig óvatosan játszott, ne­hogy megsérüljenek a kemény­re fagyott talajon játékosai.­­ Jók voltak a KTE-ből Berta, Vass, Mészáros I. és Szabó, il­letve az Épületlakatosból Far­kas L., Ábrahám és Nyúl Ellenőrző körúton a kalocsai ejtőernyősöknél Alacsony terem. Gerendás mennyezet, cementpadló. Az egyetlen kályha hideg, nyitott torka feketén ásít. A fiúk, lá­nyok nagykabátban ülnek a szé­keken. — Miért nem fűtöttek be? — kérdezzük Kókai Tamást, az Építőipari Ktsz fiatal szakmun­kásét, aki a kalocsai MHS ej­tőernyősök körvezető-helyettese. — A gépkocsivezető tanfo­lyamra sokkal többen járnak, nekik jobban kell a meleg. — Jól érzik itt magukat? — fordulunk a széksorok felé. Ne­vetnek. — JÓL — Nem úgy értettük. Nem fáznak? — Fázunk. Hanem ejtőernyős ilyenre nem ad. — Maguk nem, mert már «öreg» ejtőernyősök. A nyáron jó néhányat ugrottak és már el se lehetne zavarni innen senkit. De nem gondolják, hogy az újoncok, akik most kezdenének idejárni, aligha maradnak meg ilyen körülmények között? — Úgy tudjuk, hogy kevés a tüzelő. Velünk jött az ejtőernyősök­höz Svéda Pál, az MHS kalo­csai járási elnöke. Mondja, hogy éppen most vett 20 mázsa szenet. — És ha elfogy, veszünk má­sikat — szól közbe Horváth Ist­ván, a megyei kiképzési osztály vezetője. — Fűtsenek csak nyu­godtan! — Hol a körvezető? — érdek­lődik Gajdán Miklós főhadnagy, a megye ejtőernyőseinek veze­tője. ni. — Vidékre helyezték dolgot­bizonytalan időre. Most én tartom a foglalkozásokat — ma­gyarázza Kókai Tamás. — Se­gít Bátyai Jancsi is, ő a legta­pasztaltabb ejtőernyőseink egyi­ke. Gajdán főhadnagy ellenőrzi a köznaplót, aztán felelteti a hall­gatókat. Majd a gyakorlati fel­készülésről győződik meg. Elő­kerül egy kiselejtezett gyakorló­­ernyő és az ejtőernyősök vizs­gáznak a pontos, lelkiismeretes hajtogatásból. Pattognak a válaszok, suhog a selyem a fürge ujjak között. A kalocsaiak hideggel, akadá­lyokkal nem törődve, lelkesen készülődnek a nyári ugrásokra. — Jöjjenek el legközelebb a tornatermi foglalkozásra — biztatnak búcsúzáskor. — Ott majd láthatnak igazán eleven munkát. Jól felkészült elméletileg az ugrásokra Farkas Anna. A kalocsaiak egy csoportja a nyári ugrás alkalmával.

Next