Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ / XVII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM­ára 60 fillér 1962. JÚLIUS 10, KEDD Megnyílt Moszkvában a leszerelési és béke-világkongresszus A tanácskozás első napja HÉTFŐN REGGEL a moszk­vai Kreml kongresszusi palotá­jában ünnepélyese­n megnyitot­ták a leszerelési és béke-világ­kongresszust. A világ több mint száz országából érkezett küldöt­tek jelenlétében lépett elsőnek a szónoki emelvényre a nem­zetközi Lenin Béke­ díjas Olga Poblete asszony, santiagói egye­temi tanár, aki a kongresszus előkészítő bizottsága nevében rö­vid beszédben méltatta a tanács­kozás jelentőségét, majd javas­latot tett a kongresszus elnöksé­gének és titkárságának összeté­telére. A kongresszus ezután 150 tagú elnökséget választott, mely­nek sorai között vannak vala­mennyi ország küldöttei, a nem­zetközi demokratikus szerveze­tek képviselői. A megnyitó beszédet Eugenie Cotton asszony, az ülés elnöke mondotta, majd Ivor Montagu, a kongresszus titkárságának tag­ja terjesztete elő a munkaren­det. Mint mondotta, a kongres­­­szus során kevés teljes ülést fognak tartani, hogy lehetővé te­gyék a felvetődő kérdések mi­nél részletesebb és mélyreha­tóbb megvitatását- Montagu be­jelentette, hogy kedden délután külön ülést tart a kongresszus. Ezen felolvassák a 18 tagú le­szerelési bizottságban részt vevő államok kormányfőinek üzene­teit. Eddig kilenc kormányfő vá­laszolt Bemal professzor koráb­ban hozzájuk intézett üzenetére. A kilenc kormányfő közül N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter­­elnök személyesen is megjelenik a kongresszuson és ismerteti a szovjet kormány álláspontját az IVOR MONTAGU bejelenté­sei után Bernal professzor, a Béke-világtanács elnöke meg­kezdte beszámolójának ismerte­tését. Beszámolója elején rámu­tatott: a fő cél, amely a kong­resszus résztvevőit összehozta, az a törekvés, hogy az emberek millióinak képviselői lehetőséget kapjanak gondolataik őszinte kifejezésére. Emlékeztetett a leg­utóbbi brüsszeli kerekasztal­­értekezlet tervjavaslataira és ez­zel kapcsolatosan megállapította, hogy van lehetőség a nagyhatal­mak­ közötti kompromisszumra. A kongresszus feladata, előmoz­dítani, hogy megtalálják, még­hozzá gyorsan, a kompromisszu­mot­ Csak a teljes leszerelés gyó­gyíthatja ki az emberiséget a fegyverkezési hajsza betegségé­ből — folytatta John Bemal, majd rámutatott arra, hogy ne­héz megoldani a leszerelés prob­általános és teljes leszerelés kér­désében. Ugyancsak közölte, hogy a kongresszus utolsó nap­ján, július 14-én teljes ülésen fogják előterjeszteni a világ né­peihez intézendő felhívást, el­fogadás végett témáját: a kapitalista országok­ban egyesek „a leghasznothaj­­tóbb dolognak tartják a fegy­vergyártást”. A szocialista orszá­gokban nincs ilyen probléma. A hidegháború terhei minden or­szágra ránehezednek. Különösen nagy súllyal nehezednek ezek a terhek az ázsiai, afrikai és la­tinamerikai országokra. A le­szerelés még megoldatlan prob­lémája gátolja az említett or­szágok fejlődését. Bemal professzor kijelentette, hogy a kongresszus feladata megvitatni a békeharc módsze­reit és formáit, figyelembe véve a különböző országok viszonyait a Mindamellett — hangsúlyozta — békemozgalomnak vannak fontos közös vonásai, amelyek nem függnek a helyi sajátságok­tól. — Mosz­kva igen jó hely ilyen kongresszusok megtartásához, te­­(Folytatás a 2. oldalon.) Bemal professzor beszámolója Eredeti szakmája szobafestő. Azért hagyta ott, mert nem bírta a létrázást Májusban múlt egy éve, hogy átlépte a Re­szelőgyár Kecskeméti Gyáregységének a küszöbét Az eltelt idő alatt Csile Antaltól és Kónya Józseftől *— akik maguk­­ ifjoncok a szakmában — tanulta meg a reszelővágó szakma alapvető fogásait. S hogy nem múlt el nyomtalanul a több mint egy esztendő, azt a termelés számadatai bizonyítják. Ba­kos Erzsike már 100 százalékot teljesít, s majdnem selejt nél­kül dolgozik. Naponta 600—650 szalagreszelő kerül ki kezeiből. S hogy megszerette új szakmáját, bizonyítja az is, hogy az ősszel mint elsőéves gépipari technikumi hallgató bővíti majd tudását. A KISZ-szervezetben az egyik legjobb bizalmi. Törőd a fiatal társainak problémáival, segít azok megoldásában. Min­denütt ott lehet látni, ahol tenni, cselekedni kell. — (Pásztói Zoltán felvétele.) a gyümölcsexport sikeréért A gabonafélék betakarítása mellett fokozott gonddal kell törődni termelőszövetkezeteink­ben a gyümölcsvédelemmel is. Erre különösképpen azért hívjuk fel a figyelmet, mert az elmúlt években aratás idején általá­ban elhanyagolták közös gaz­daságaink a kártevők irtását, másrészt­ az utóbbiaknak je­lentős a veszélye. Annak idején közöltük, hogy tavaly a megyénkből exportra szánt gyümölcsfélékből össze­sen 105 vagonnal nem vettek át külföldön, és sajnos, már az idén is visszaküldték a ha­tárról 5 vagon fertőzött cse­resznyét és meggyet. Különö­sen a jánoshalmi termelőszö­vetkezetek egy része hanya­golta el a cseresznyelégy elleni védekezést, aminek következté­ben 15—20 százalékos fertőzött­­séget állapítottak meg a köz­ségből elszállított gyümölcsön. Ugyanakkor Kecskemét és Ti­­szakécske szövetkezeti gazda­ságai szinte kivétel nélkül di­cséretet érdemelnek a gyümöl­csöseikben vényett hatékony vé­delmi munkákért. Ezen a héten megyeszerte megkezdődik a barackszüret. E gyümölcs kártevője, a barack­moly ellen a dunavecsei és kecskeméti járásban kielégítően, a a kiskunhalasiban és a kiskőrö­siben azonban kevésbé megfele­lően védekeztek. A külföldre induló barack­szállítmányok csomagolásánál nagyon kell ügyelni azok fer­­tőzésmentességére. A határról való esetleges visszaküldés ugyanis az oda-visszaszállítás költségével jelentősen drágítja a végül belföldi piacon értéke­sítésre kerülő gyümölcsöt, nem beszélve arról, hogy az expor­tálás meghiúsulása miatt keve­sebb valutához jut népgazda­ságunk. A gyümölcstermesztők által végzett gondos csomago­lás — az azért kapott díjon felül — azt is eredményezi, hogy gyorsabban, tehát fris­sebb állapotban kerül a barack a külföldi fogyasztókhoz, ami a további kereslet szempont­jából sem érdektelen. Helyes, ha a gyümölcstermesztő közös gazdaságok külön brigádokat szerveznek a csomagolás szak­szerű elvégzésére. Amíg a sárgabarack exportá­lásának a sikeréért már csak így küzdhetünk — a vegyszeres védekezést ugyanis a szedés előtt 3—4 héttel be kell fejezni —, a téli alma és a szilva kár­tevői, a pajzstetű, az alma-, va­lamint a szilvamoly ellen még lehet és kell is védekeznünk. A pajzstetű első nemzedékének rajzása még tart, s ha most el­hanyagoljuk irtását, az augusz­tusban jelentkező második nemzedék katasztrofális károkat okozhat a különben szépnek ígérkező termésben. A második nemzedékével kü­lönösen majd szeptemberben károsító amerikai szövőlepke el­len is már most védekezzünk, s nemcsak a gyümölcsösökben, hanem az útmenti, az állomá­sok környékén és a felvásárló telepeken levő fák permetezésé­vel is. A gyümölcsvédelem akkor hatásos, ha annak munkáit szervezetten végzik. A járási tanácsok mezőgazdasági­­­ sztá­­rral irányítják a védekezést, de segítenek ebben a helyi ta­nácsok is. Termelős­övetkeze­­teink pedig vegyék igénybe házi permetezőiket is, azok viszont, amelyek permetezőgénekkel rendelkeznek, adják ezeket köl­csön a szomszédos g­'v'd'u­rigók­nak. Mindegyik szövetkezet sa­ját és a népgazdaság érdeke egyaránt megköveteli a haté­­kony védekezést. _ /

Next