Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

▼Ház proletárjai, egyesüljetek! -KISEVtM MEGYE» LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ara 60 fillér 1962. OKTÓBER lfl, SZERDA A Vili. kongresszus tiszteletére Tfibli áru készül exportra - bővül a szolgáltatás, szocialista brigádok alakulnak megyénk szövetkezeti üzemeiben Ahogy közeledik a VIII. párt­­kongresszus, mind több felaján­lás érik eredménnyé a szövet­kezeti ipar versenymozgalmá­ban is. Tavasszal több mint har­minc szövetkezeti üzem tett említést érdemlő vállalást. Ezek jegyzőkönyveiben mindenütt első­­ helyen szerepel a kedve­zőbb termelési tevékenységek, a lakosságnak végzett javítás­­szolgáltatás, kislakásépítés, va­lamint az exporttermelés túltel­jesítése. A vállalások másik ré­sze pedig a takarékos anyag­­gazdálkodás, az újító- és ész­­szerűsítő­ mozgalom, nem utol­sósorban pedig a termelékeny­ség növelése köré csoportosul. Főleg a versenyzőknek kö­szönhető, hogy az összes szolgáltatások, a lakossági építőmunka és az exporttermelés együttes ér­téke kilenc hónap alatt megközelíti a 100 millió fo­rintot. Mint várható volt, legnagyobb mértékben az exportáruk termelése emel­kedett. Egyes üzemek, így a Kecske­méti Ezermester, a Kecskeméti Háziipari és a Bajai Lakberen­dező Szövetkezet már eleget tettek éves exportkötelezettsé­geiknek. További öt szövetke­zet pedig időarányosan túltel­jesítette külkereskedelmi szállí­tásait. Október közepével így a szövetkezeti ipar teljesíti eredeti exporttermelési tervét. Több mint 12 millió forint ér­tékű árut ad a külkereskede­lemnek. Sorra érkeznek a KISZÖV vezetőségéhez az olyan jelen­tések is, hogy a szövetkezetek teljesítették javító-szolgáltató és lakossági építési tervüket. Elsőnek a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, a Lajosmizsei Fa- és Épí­tőipari Ktsz, a Kiskunfélegy­házi Rézműves és a Bajai Kály­hás Szövetkezet küldött ilyen jelentést. Vasipari szövetkezeteink azon szorgoskodnak, hogy a mezőgazdasági kiállításon kapott közel 20 millió forint gépmegrendelésnek egy ré­szét terven felül még az idén elkészítsék. A takarékos anyagfelhaszná­lásban és az újító-ésszerűsítő mozgalomban ugyancsak a vas­ipari szövetkezetek járnak elöl jó példával. Az eredmények itt több vonatkozásban is jelent­keznek. Az újításból származó többtermelés, az új cikkek előállítása, valamint a javasla­tok bevezetéséből származó népgazdasági eredmény kilenc hónap alatt közel 10 millió fo­rintra emelkedett. Ugyanezen idő alatt a különböző vas-, fém-, könnyű- és színesfém­­hulladékok és más elfekvő anyagok hasznosítása még szebb eredménnyel járt. A belőlük gyártott fémtömegcikkek és más használati tárgyak értéke eléri a 15 millió forintot. Dicsérendő az is, hogy a szövetkezeti üzemek, kar­öltve a körzeti földműves­szövetkezetekkel, száz fel­vevőhelyet, illetve szolgáltató fióküzletet javító­lé­tesítettek szeptember vé­géig. Ezek zöme a megye községeiben alakult, s jelentős lépés annak érdeké­ben, hogy a falun és a tanyán élő lakosság szolgáltatási igé­nyeit az eddiginél jobban, idő­ben pedig hamarabb elégítsék ki. A kongresszusi készülődés ha­tására ma már minőségi vál­tozás is érezhető a szövetke­zetek versenymozgalmában. A szövetkezeti középüze­mek sajátos feladatainak jobb elvégzése érdekében sorra alakulnak a kitün­tető szocialista cím elnye­réséért küzdő brigádok. A Bajai Lakberendezőknél, Kiskőrösi Vegyesipari Szövetke­­­zetben, a Kecskeméti Asztalo­soknál, a Kiskunhalasi Építők­nél, a Kiskunfélegyházi Épí­tőknél, a Bajai Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben, a Kalo­csai Asztalosoknál és a Kis­kunfélegyházi Kézműves Szö­vetkezetben 16 munkabrigád küzd a szocialista címért. Mun­kájukhoz jelentős nyújtott a KISZÖV segítséget műszaki köre. Szeptember végéig ugyan­is 75 vasipari, építőipari és faipari gép beszerzésével kön­­­nyítették a­ munkát, segítették a termelékenység emelését. HÍRADÁS a len­in­városból Kecskemét új lakónegyedében: a Leninvárosban e hónapban is megkezdődött egy új bérház építés, amely a mellette levő, júliusban és augusztusban megkezdett másik két házzal együtt a jövő év első felére készül el. A három — egyenként harminckét lakásos — bérház közül az építők kettőt még az idén tető alá hoznak, s hogy elhatározásukat valóra válthasák, serényen dolgozik itt napról napra a kőművesek, vasbetonszerelők, ácsok és segédmunkások mintegy 60 főnyi csoportja. KÜLDÖTT Korom Gáborné négy éve tagja a Kecskeméti Cipőgyár kollek­­tívújának. Munkateljesítménye száz százalékos. Mint a pártszervezet tagja jó népnevelő munkájával szerzett megbecsülést magának. A nemrég lezajlott küldöttválasztó tag­gyűlésen méltányolva eddigi tevékenységét a tagság úgy döntött, hogy ő is részt vegyen az október 12—13-án tartandó városi párt­­értekezleten. A megyeszékhely kereskedelmének helyzetéről és további feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága két nagyjelentőségű tárgykörrel fog­lalkozott. Az előterjesztéseket megelőző bejelentések után mé­­lyenszántó vitában került sor a Kecskeméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a kereskede­lem és az ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos irányító és vezető tevékenységének elemzésére, majd a megye lakásépítési hely­zetét és az ezzel kapcsolatos főbb feladatokat tartalmazó je­lentés megtárgyalására. A megyeszékhely kereskedel­mi hálózatának továbbfejleszté­se és a tanács vb irányító te­vékenysége szempontjából rend­kívül nagy segítséget jelentett e témakör napirendre tűzése. A városi tanács vb előter­jesztése megállapítja: Kecske­mét kiskereskedelme mind háló­zatban, mind forgalmában rend­kívül sokat fejlődött a felsza­badulás óta. Míg a város lakos­sága a megye összlakosságának 11,5 százalékát teszi ki, a bolti kiskereskedelmi forgalom a me­gyei hasonló forgalomnak 21,5 százalékát éri el. Említésre mél­tó, hogy a forgalom 70 százalé­ka olyan üzletekben bonyolódik le, amelyek 1952 után létesül­tek, illetve korszerűsödtek. A város ellátása Budapestet és az ipari városokat nem számítva, megfelel az országosan átlagos ellátásnak.­­ Érdekes viszont, hogy az egy lakosra jutó forga­lom kétszerese a megyei átlag­nak. A városi tanács és a vég­rehajtó bizottság többször érté­kelte a város áruellátási hely­zetét. Az egész megyében pél­damutató ezzel kapcsolatban a kereskedelmi állandó bizottság tevékenysége, amely rendszere­sen beszámoltatja munkájukról a kis- és nagykereskedelmi szer­veket. Az előterjesztések szerint igen nagy gondja a város vezetői­nek az üzlethelyiséghiány, amit még nehezít sok épü­let kény­szerű kiürítése, valamint a bel­területi lakosság számának nagy­arányú növekedése. A boltháló­zat fejlesztésében mindez gyors megoldást követel. Például leninvárosi település — mintegy a 2500 lakos élelmiszerrel és fon­tosabb iparcikkekkel való ellá­tása — ha nem is végleges meg­oldásként, még ebben az évben egy bolt megnyitását indokolja. A kereskedelem helyze­tét alaposan elemző előterjesz­tés után a vita különösen két ‘őcsoport körül alakult ki. Egyik a megyeszékhelyhez méltó ke­reskedelmi hálózat kialakításá­nak távlati elgondolásai, ame­lyek a többek között 1967/68 körül egy korszerű állami áru­ház létesítését, korábban pedig a piackérdés rendezését teszik szükségessé. A másik: a sürgő­sen megoldásra váró feladatok, nevezetesen: a meglevő hálózat gazdaságosabb kihasználása, kor­­szerűsítése.­­ Kikristályosodott ugyanis a vitában, hogy nem is annyira a bolthálózat mennyi­sége, nagysága okoz gondot a színvonalas ellátásban, mint in­kább a boltok kihasználtsága, szakszerű, az igényeknek meg­felelő csoportosítása. A megyei tanács vb elnöke a többek kö­zött rámutatott azokra a gyér­forgalmú egységekre — például az Elegancia kon­fekciós üzlet — amelyeket gazdaságosabban is ki lehetne használni.­­ • Összegezve: a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága igen pozitívan értékelte a városi ta­nács­ob fejlesztéssel kereskedelmi hálózat kapcsolatos tevé­kenységét, azokat a változáso­kat, amelyeket különösen az utóbbi két évben elértek. — Ugyanakkor felhívta a figyel­met a munka néhány árnyolda­lára is. Eszerint a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhaszná­lásában elsősorban a bővítésre, a korszerűsítésre kell a legna­gyobb gondot fordítani. Ezután került sor a vb terv­osztályának, a megye lakásépí­tési helyzetéről és az ezzel kap­csolatos főbb feladatokról szóló jelentésének megvitatására. A napirendi pont ismertetéséra visszatérünk. Végezetül a kiskunfélegy­házi járás szőlő- és gyümölcs- termesztésének fejlesztéséről, a szőlő- és gyü­möl­cs­telep­í­tések időarányos teljesítéséről, a já­­rási tanács vb ezzel kapcsolat­­os munkájáról tárgyalt a me­­­gyei tanács végrehajtó bizottság­­a, s ezt a tevékenységet igen­­ sikeresnek értékelte. IV Vj

Next