Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! hóm A. MA&VAR. SZOCIALISTA MU/MKÁSPÄRT BÁCS“ JOSKV/IKI MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁMara 60 fillér 1963. AUG. 2, PÉNTEK A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat és a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat munkájáról tárgyalt a közgazdasági kollégium A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Közgazdasági Kollégiuma csütörtöki ülésén Buda Gábor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a közgazdasági kollégium elnökének vezetésével azt vizsgálta, hogy miért termelt veszteségesen 1962-ben a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat, s mit kell tenni a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnak a gazdaságos termelés érdekében. Az első napirendi pont vitájához a vállalat által elkészített részletes beszámoló szolgált. Ebből megtudjuk, hogy a múlt évben a veszteség elérte az 1 millió 395 ezer forintot. Okai között említették az átköltözésnél felmerült többletkiadásokat, az új gyártmányokkal kapcsolatos műszaki előkészítést, esetenként az ármegállapítások helytelenségét, az improduktív költségeket, az anyaghányad 1,2 százalékos, a bérhányad 2,7 százalékos emelkedését. Ez utóbbi magyarázatára felhozták, hogy sok új gyakorlatlan dolgozót állítottak munkába. A jelentés szerint a veszteségnek több mint 70 százaléka a korábbi években nem gyártott termékekből fakad. A kollégium tagjai a vita során mélyebben tárták fel a vállalatnál mutatkozó termelést gátló problémákat. Tohai László, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője, az objektív okok elismerése mellett rámutatott: a rossz gazdálkodás elsősorban abból fakad, hogy a vállalat vezetősége nem hajtotta végre a megyei tanács ipari osztályának 1962 májusi és augusztusi intézkedési tervét, amely a jobb munkaszervezést, a megfelelő műszaki előkészítést szorgalmazta. Tényekkel bizonyította, hogy nem az új gyártmányok okozták a veszteséget, mert a régi termékek jó részét is három-négyszer nagyobb önköltséggel termelték, mint 1961-ben. Utalt arra, hogy az utóbbi időben határozott törekvés van a régebbi állapot megváltoztatására. Dr. Bruncsák András, a megyei tanács tervosztályának vezetője a vezetés színvonalának emelését, a hozzáértés fokozását jelölte meg egyik fontos feladatnak. Szólt még az ipari és pénzügyi osztály segítségének fontosságáról és szükségességéről. Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, a veszteség okainak elemzése során rámutatott a vezetésben mutatkozó szervezetlenségre, tervszerűtlenségre. Hangsúlyozta, hogy a múlt évi mulasztásokat az idén be lehet és be kell pótolni. Buda Gábor összefoglalójában megemlítette, hogy a jelentés inkább magyarázó jellegű, mint okfeltáró. Szerinte az objektív okok jelentéktelenebbek. A hibákat a vezetés következetlenségében, kell keresni.szervezetlenségében A kollégium határozata szerint az ipari osztály megkülönböztetett segítséget ad a vállalatnak Ezután a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat munkájának megvitatására került sor. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a vállalat a tavalyra tervezett nyereségből 899 000 forintot nem fizetett be. Az eredményromlás okai: a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű anyagot raktároztak, rosszul ütemezték az anyagok szállítását, elszámoltak olyan munkákat, amit nem végeztek el, elhanyagolták a pótmunkák adminisztrálását t és későn kötötték meg a szerződéseket, helytelenül állapították meg az átadási határidőket stb. Nemrég új vezetőség került a vállalat élére. Nekik lesz az a feladatuk, hogy helyrehozzák a vállalat gazdálkodását. A kollégium legfontosabb feladatul a félévi lemaradás — 8 millió — pótlását, az évi terv teljesítését, illetve túlteljesítését tűzte ki célul. Hangsúlyozta, hogy ennek megfelelően növelni kell az igényeket a műszakiakkal szemben, szükség van az együttműködés javítására, a munkaszervezés tökéletesítésére. Buda Gábor, a kollégium elnökének összefoglalója után a vállalat munkájára vonatkozó előterjesztést, a határozati javaslatot, az intézkedési tervvel együtt elfogadták. Csütörtökön délelőtt Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében zajlott le a most végzett nevelők eskütétele. Az ünnepségen Kádasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte a fiatal pedagógusokat, s a nevelői hivatásról, a rájuk váró feladatokról beszélt. Ezután az eskütétel következett, majd ismertették a jelenlevőkkel új munkahelyüket, s megkapták a kinevezéseket. Százharminckét tanár, tanító és óvónő áll munkába az új tanévben megyénk iskoláiban és óvodáiban. Közülük 31 középiskolai tanár, 18 óvónő, a többi általános iskolai tanár, tanító. Ezzel a létszámmal ismét erősen javult megyénk iskoláinak helyzete, bár még mindig 115 betöltetlen nevelői állás marad. A megyei tanács művelődési osztálya úgy igyekszik ezen segíteni, hogy nagy számban állít munkába képesítés nélküli nevelőket. Az idén azonban az eddiginél is jobban megválogatják őket, s csak azokat állítják munkába, akik vállalják a képesítés megszerzését. A most végzett fiatal nevelőkkel lényegében megoldódtak a gondok a középiskolákban és az óvodákban. Ma már csak az általános iskolákban van nevelőhiány, ott sem mindenütt. A bajai, a kiskunfélegyházi és a kecskeméti járásban már többnyire teljes az iskolák tantestülete, a legtöbb betöltetlen hely a dunavecsei, a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásban van. De még ott is, ahol nincs pedagógushiány, kevés a szaktanár. A most munkába lépő általános iskolai nevelők közül hat egyetemi végzettségű, 17 végzett főiskolát, s hatvannak csak tanítói oklevele van. A felső tagozatban tehát igen sokan tanítanak olyanok is, akik nem képesített szaktanárok. Ezért a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a következő tanévben nagy gonddal szervezi a már tanító pedagógusok továbbtanulását. A pedagógiai főiskolára és egyetemre tavaly is nagy számban jelentkeztek a tanítók, de nagy volt az év végén a bukások száma, nem utolsósorban azért, mert nem mindenütt kapták meg a szükséges támogatást. A következő tanévben — amellett, hogy a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi konzultációs központok munkáját javítani fogják —a megyei tanács művelődésügyi osztálya felelőssé teszi az igazgatókat is a továbbtanuló pedagógusok eredményeiért, a tanulás feltételeinek biztosításáért. Tíz éven belül általánosan kötelezővé — és lehetővé — akarjuk tenni a középiskola elvégzését. Ehhez a mainál sokkal több szaktanárra van szükség. A legcélravezetőbb és legeredményesebb út a lépcsőzetes fejlődés szorgalmazása: a képesítés nélküli nevelők szerezzenek képesítést, a tanítói oklevéllel rendelkezők minél többen végezzék el a főiskolát, a felső tagozatos tanárok közül pedig minél többen szerezzenek magasabb képesítést az egyetemen. A jelenleg még meglevő hiányokon a mi megyénkben sokat segít a körzetesítés is. A kis iskolák felszámolásával az eddig gyakran csak 10—15 gyereket tanító pedagógusok teljes osztályokat kapnak, viszonylagosan tehát nagyobb tanulólétszámhoz kevesebb nevelőre lesz szükség. A körzetesítés nagy ütemben halad előre. Az ősszel hat új hétközi otthon kezdi meg működését, ezenkívül sok kis iskolát vonnak össze úgy, hogy a gyerekek autóbusszal járnak majd be a központi iskolába. Az Autóközlekedési Vállalattal most folynak a tárgyalások ebben az ügyben. A megyei tanács művelődésügyi osztályán bíznak benne, hogy szeptember 2-án, a tanév kezdetén a megye felső tagozatos tanulóinak 80 százaléka már szakrendszerű oktatásban részesülhet. Százharminckét fiatal pedagógus tanít szeptembertől megyénk iskoláiban Esküt tettek a most végzett nevelők A gabonafelvásárlásról tanácskoztak Csütörtökön délelőtt Kecskeméten értekezletet tartottak járási tanácsok végrehajtó bizottságai felvásárlási csoportjának, valamint a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kirendeltségének vezetői, munkatársai. A megbeszélésen részt vett Tompa Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Oláh Ferenc, az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Főosztályának munkatársa, Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetője és Sarok Antal, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatója. Tompa Béla nyitotta meg a tanácskozást, majd a részt vevő járási felvásárlási csoportvezetők és kirendeltségvezetők beszámoltak a gabona eddigi átvételéről, annak megszervezéséről és a felmerült nehézségekről. Ennek során kiderült, hogy a kecskeméti járásban például búzából kevesebb, rozsból több termett a tervezettnél. Ahhoz, hogy a felvásárlásra kerülő gabona mennyisége megközelítse az előirányzottat, szükséges, hogy a termelőszövetkezeti csoportok gazdái is lehetőségükhöz képest tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. A termelőszövetkezetekben viszont el kell érni, hogy a természetbeni juttatás címén kiosztott kenyérgabona sehol sem haladja meg az egy tagra — illetve eltartott családtagra — számított 250 kilót. A kiskunfélegyházi járás közös gazdaságai előreláthatólag teljesítik 530 vagonos átadási tervüket; evégett nemrégiben a járási vezetők megbeszélést folytattak a tszcs-k elnökeivel. A bajai járásban a termés 17 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Hogy az ott gazdálkodó szövetkezetek teljesítsék tervüket, a termés 41 százalékának az átadására van szükség. Ennek érdekében pár héttel ezelőtt a járási párt- és tanácsi vezetők közös intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyet megküldték a községi vezetőknek is. Ezután Szabó József, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat helyettes igazgatója ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket — a kenyér- és takarmánygabona központi készletének biztosítása céljából — az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter nemrégiben kibocsátott rendelkezése tartalmaz. Majd Magony Imre értékelte a gabonafelvásárlás során tett és ezután teendő intézkedéseket. Végül Matos László szólalt fel, s a terméskiesés okait részletezte, majd a felvásárlási tennivalókkal kapcsolatban megemlítette, hogy az állami érdekek szem előtt tartásával egyidejűleg az illetékes szervek mindenképp tartózkodjanak rendelet szellemével ellentétes, a adminisztratív intézkedések alkalmazásától. «5 / Hajóépítők Komp, vagy talán uszály? — mustrálgattuk a készülő hajót a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Bajai Hajójavító Telepén. Rosszul tippeltünk. A furcsa vízi alkalmatosság ugyanis „zagytovábbító”. Háromszáz lóerős szivattyújával óránként 1100 köbméter iszapot képes továbbítani, ha kell két kilométerre is. Kitűnően felhasználható a gátépítéseknél. Az első példány Mohácson dolgozik és rövidesen vízre bocsátják — a képünkön látható — másodikat is. Stenger László szocialista brigádja már az utolsó simításokat végzi a hajótesten.