Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

xviii. évf. 231. szám Ara 60 fillér 19«3. okt. 10. csüt. A szőlőtermésnek több mint a felét leszüretelték Eddig 400 ezer hektó mustot vettek át Megyénk szőlőinek mintegy a 60 százalékán befejeződött szüret. A rendkívül gazdagnak a ígérkező termést a kedvezőtlen nyár végi idő miatt körülbelül 25 százalékos veszteség érte, a tavalyinál azonban így is jóval több must kerül a pincékbe. Az utóbbi napokban a minő­séget sem lehet kifogásolni. A száraz, meleg időben sokat éde­­sedtek a szemek — a kadarká­nál 25—30 cukorfokot is mértek. A most szüretelésre kerülő töp­­pedt szemekből pedig mézédes lé csorog. A Alföldi Állami Pincegaz­daság kilenc feldolgozó telepén éjjel-nappal dolgoznak. A kör­nyező termelőszövetkezetekből érkező szőlőből műszakonként tízezer mázsa kerül a présekbe. Eddig 150 ezer mázsa szőlő le­vét préselték ki. Hetek óta valóságos kocsika­ravánok szállítják a mustot is az átvevőhelyekre. Naponta mintegy húszezer hektoliter ér­kezik a központi pincékbe, ahol eddig összesen már 400 ezer hektolitert vettek át. A gazdag felhozatal zökkenő­­mentesen kerül átvételre. Na­ponta mintegy száz teherautó szállítja más megyék pincésze­teibe a mustot, hogy mentesít­sék a helyi tárolóhelyeket. A sertéstenyésztés helyzetéről tanácskoztak A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya és az Állami Biztosító megyei igazgatóságá­nak szervezésében szerdán a fel­­sőszentiváni Új Élet Tsz-ben ta­pasztalatcsere-értekezletet tar­tottak a sertéstenyésztés hely­zetéről. A megye számos közös gazdaságának az értekezleten részt vevő elnökei, főagronómu­­sai és állattenyésztői — szám szerint mintegy hatvanan — először a tsz 1-es számú üzem­egységében felépült állattenyész­tő telepet járják végig. A községi mozi helyiségében folytatódott a megbeszélés, ahol Takács Béla megyei főállatte­nyésztő tartott vitaindító elő­adást. Ezt követően többek kö­zött Galgóczi Lajos, a Földmű­velésügyi Minisztérium sertéste­nyésztési osztályának munka­társa, dr. Mezei Miklós megyei főállatorvos és Vuity József, a Bajai Járási Tanács V. B. me­zőgazdasági osztályának vezető­je is felszólalt. Az előadásból és a felszólalások­ból kitűnt, hogy a márciusban megtartott állatszámlálás ada­tai szerint a megye sertésállo­mánya 354 ezer darab. Ez az előző évinek 80 százaléka. Az idei csaknem 35 ezer koca va­lamivel több mint a négyötöde a tavalyinak. E csökkenés oka az, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok elhanyagolták a ser­téstenyésztést. A megyei főállattenyésztő hangsúlyozta, hogy a jövő évi tervben szereplő kocalétszámot a tsz-eknek lehetőleg már a fo­lyó évnegyedben, de legkésőbb április végéig biztosítaniuk kell. A téliesítés problémáival kap­csolatban elmondotta, hogy ter­melőszövetkezeteink haladékta­lanul fogjanak hozzá a szalma­tetős flaztatók tetejének rend­be hozásához, a felső légtérnek szalmával — ennek hiányában kukoricaszárral — való kitölté­séhez, a megfelelő hőszigetelés­hez, a padozat javításához. Az igen gazdag tapasztalato­kat nyújtó vita után a résztve­vők Dunapatajra látogattak, megtekintették az ottani Új Élet l­esz korszerű, belső etetéses, 600 férőhelyes sertéshizlaldáját. Az orgonasípokhoz hason­lóan sorakoznak a szárítóáll­ványokon az alapégetésre váró kályhacsövek, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz zománcozó üze­mében. Az orgonasípoktól ab­ban különböznek, hogy ezek egyformák, és talán már ezen a télen is a tűz fogja duru­zsolni rajtuk barátságos mu­zsikáját. Albert József és Ni­kotin Mátyás égető a soron levő adagot készíti elő a ke­mencéhez. (Pásztor Zoltán felv.) Összehangolt, szervezett munkát követel a gabonavetési terv teljesítése •lőet tartott a megyei tanács vb Szerdán ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Első napirendként a köz­ségfe­jlesztési csoport 1964. évi feladatokról szóló jelentését tárgyalta. Mint a jelentés megállapítot­ta, az 1964. évi községfejlesztési tervek előkészítő munkálatait és összeállítását az alsóbb ta­nácsok elvégezték, ennek szak­igazgatási felülvizsgálata elké­szült. Az összesített kiadási terv mintegy 160 millió forintot irányoz elő a jövő évre a szükséges tartalékolással. összegszerűleg az építési fel­adatok a legjelentősebbek — több mint 42 millió forintot tesznek ki —, a vízművekre és csatornaépítésre tervbe vett ös­­­szeg több mint 30 millió forint, út- és járdaépítésre 13 millió, villanyhálózat bővítésre 7,5 mil­lió, egyéb célokra 28 millió fo­rintot meghala­dó összeget for­dítanak tanácsaink a jövő esz­tendőre. Mindezeket a tanácsok a be­vételi tervek teljesítésével, kellő tartalékolással, társadalmi mun­ka szervezésével, a házilagos építkezésekben rejlő lehetősé­gek kihasználásával kívánják biztosítani, illetve megtoldani. De jelentős a közös fedezeti forrásból épülő beruházásokhoz nyújtott támogatás is. Az előterjesztés bírálóan em­líti meg, hogy a jelentősebb összegű előirányzatok mellett egyes tanácsok — különösen a dunavecsei, kecskeméti, kiskun­­halasi és kiskunfélegyházi járá­si, valamint a kalocsai és kis­kunhalasi városi tanács­­ervei­ben az út- és járdaépítés fel­adatai nem tükröződnek kel­lően. A vb vitájában több felszólaló a helyi tervek kritikusabb el­készítésére hívta fel a figyel­met. Néhol a valóságos igények­től való elmaradás, a kívánal­mak gondosabb felmérésének hiánya érződik egy-egy létesít­mény tervbe vételénél. Másutt az anyagi eszközök koncentrá­lása hiányzik. Hangsúlyozták a hozzászólók a különböző szintű tanácsi szervek és szakosztályok együttműködésének fontosságát mind az előkészítés, mind a megvalósítás időszakában. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet az idea — sok tekin­tetben igen nehéz esztendő — várható gazdasági kihatásaira, amelyek a fokozott takarékos­ságot, a helyi lehetőségek még jobb kihasználását igénylik jövő évi községfejlesztési ter­­­vek végrehajtásánál. A továbbiakban az őszi mező­­gazdasági munkák helyzetéről, a kenyérgabona-vetésterv tel­jesítése érdekében szükséges in­tézkedésekről tárgyalt a végre­hajtó bizottság. Elismerését nyilvánította az eddigi eredményekért mind­azoknak, akik részt vesznek a mezőgazdaság mostani fe­szített­­ munkájában és segítenek győzelemre vinni az ország kenyérgabona-szük­ségletének megtermeléséért in­dított nagyarányú mozgalmat. — Ennek a munkának leg­nehezebb része még hátra van — állapította meg a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. — Eredményeink nem adnak okot az elbizakodottságra. Egyes já­rások, községek elmaradtak a megadott ütemtől és elmaradá­sukat sürgősen pótolniok kell. A végrehajtó bizottság — amellett hogy néhány esetben, például a rozsvetésben jelentő­sen elmaradó kiskőrösi járásnál felelősségre vonást is alkalma­zott — fontos szervezeti intéz­kedéseket hozott a gabonave­tési­ tervek teljesítése érdekében. Megállapította, hogy a tervek­nél az öt százalékkal felemelt tervszámok az irányadók. Ezen a héten mindenütt földbe kell tenni a rozsot, rozsvetés már a jövő héten — miután ennek vetési ideje is lejárt — sehol sem végezhető. A kalocsai, ba­jai, és dunavecsei járás, illetve Baja és Kalocsa városok az elő­írt 5 százalékos tervmegemelést csak búzából teljesíthetik. Községekig bezárólag speciális, részletekre kiterjedő intézkedési tervet készítsenek a tanácsok, a vetés utolsó szakaszának ’"■‘'■m szerinti elvégzésére, a felme­rülő valamennyi intézkedést — a terület letakarítása, szállító eszközök, gépek átcsoportosítása stb. — beleértve. Megyei szinten operatív bi­zottságot jelöl ki a vb a kenyér­gabona-vetés befejező nagy munkájának összehangolására. Az egyes járások ez irányú szer­vező és irányító tevékenységét a vb tagjai még a héten sze­mélyesen ellenőrzik. A megyei tanács vb hangsú­­­lyozta annak fontosságát, hogy kenyérgabona vetésének mennyiségi teljesítése mellett ugyanolyan gondot kell fordí­tani a minőségi követelmények­re is. Talajmunkáknál minőségi kifogás csak ritkán fordult elő, az ellenőrzések azonban a ve­téseknél már több helyen talál­tak hiányosságot. A kiskunfélegyházi járás te­rületén például több szövet­kezeti gazdaság nem hasz­nált elegendő vetőmagot, illetve az alacsonyabb csírázási százalékkal a vetőmag mennyi­ségénél nem számoltak. Az egész megyében megkezdődött a beje­lentett vetésterületek felmérés­sel való ellenőrzése szakembe­rek és társadalmi erők bevoná­sával. Foglalkozott a vb a szállítási helyzettel is, amely leginkább a cukorrépát és fűszerpaprikát termelő vidékeinken okoz nagy problémákat. A vb megbízta Buda Gábor vb elnökhelyettest, hogy járjon el az Országos Szál­lítási Tanácsnál, hosszabbítsák meg a megyénkben állomásozó, ideiglenesen kirendelt tehergép­járművek itt tartózkodási idejét decemberig, a szállítási gondok valamelyes enyhítésére. T. P. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága szerdán délután dr. Erdei Ferenc elnökletével ülést tartott a Parlament Gobelin­­termében. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö­­ke, Losonczi Pál földművelés­­ügyi miniszter beszámolt a me­zőgazdaság időszerű kérdéseiről. A vitában dr. Baskay Tóth Bertalan, Farkas János, Kokat Jánosné, Kovács Károlyné, dr. Mészöly Gyula, Nagy Antal, Z. Nagy Ferenc, Pál Károly és Sza­bó János országgyűlési képvise­lő szólalt fel. A bizottság beszámolót és a hozzászólások­a­ra adott miniszteri választ tudo­másul vette. Bonn és a szocialista országokkal való kereskedés BONN­ (MTI) A bonni kormány szerdán tartotta 700. minisztertanácsát — ez volt egyben az utolsó mi­nisztertanácsi ülés, amelyen Adenauer mint kancellár elnö­költ. A minisztertanácson kül­politikával összefüggő gazdaság­­politikai kérdésekkel foglalkoz­tak, elsősorban a Szovjetunióval való kereskedés kérdésével. A kormány ezzel kapcsolatban azt a határozatot hozta, hogy Szovjetunióval való kereskede­­­lem „elvi kérdéseit” a párizsi NATO-tanács elé terjeszti to­vábbi megvitatás végett. A bonni kormány most hozott határozata, mellyel egy közismert hidegháborús testület, a párizsi NATO-tanács elé terjeszti ezt az egész kérdés-komplexumot, arra mutat — hangsúlyozzák politi­kai megfigyelők körében —, hogy Adenauer igyekszik előre megkötni utódának, Erhardnak is a kezét ebben a kérdésben. A NATO-tanács mozgósítása ezen­kívül azt a célt is szolgálja, hogy elgáncsolják azokat a tö­rekvéseket, amelyek az utóbbi időben egyre erőteljesebben je­lentkeznek a nyugati országok gazdasági köreiben, s amelyek a NATO-országok és a szocia­lista tábor közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányul­nak!

Next