Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! hefefi háté A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÄRT BÁCS-KISKV/IMN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉV FOLTAM, 281. SZÁm Ara 60 fillér 1963. DEC. 1, VASÁRNAP Újjáválasztják a népfrontbizottságokat Készülődés az országos kongresszusra Tanyai emberek a közéletben A Hazafias Népfront megyei titkárának nyilatkozata A Hazafias Népfront Országos Tanácsának pénteki ülésén Kállai Gyula, az országos tanács elnöke többek között a mozgalom helyzetét, sikereit és egyben feladatait is részletesen elemezte. A tanácskozásról megjelent híradásokat olvasva magától értetődően kerül előtérbe a kérdés: hol tart, s milyen célok megvalósítására törekszik az elkövetkező téli hónapokban a mi megyénk népfrontmozgalma? Erről beszélgettünk a megyei népfrontbizottság titkárával, Farkas József elvtárssal, aki lapunk számára a következő nyilatkozatot adta: — Mint ismeretes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteki ülésén határozatot hozott a népfront III. kongresszusának tavaszra történő összehívására. A kongresszust a népfrontbizottságok újjáválasztása előzi meg, amelyre már elkészítettük terveinket. Az újjáválasztást elsősorban politikai munkának tekintjük, melyben elsődleges szerepet szánunk az emberekkel való beszélgetésnek, a napi feladatokról, a világ eseményeiről való tájékoztatásnak, hiszen az újjáválasztások során tanácskozhatjuk meg tízezrekkel mindennapi gondjainkat, s tízezrek segíthetik véleményükkel, javaslataikkal a megyénkben folyó további alkotó munkát. A választások lebonyolítása mellett célunk, hogy a népfrontbizottságok az elkövetkező időben ugyanolyan hatékonyan segítsék a párt- és államhatalmi szervek által kitűzött tervek megvalósulását, mint eddig Néhány célkitűzésünk erre vonatkozóan: A tél folyamán népfrontbizottságaink fontos feladatának tekintjük az egységes művelődési tervek megvalósításában való közreműködést, s fokozott mértékben segíteni kívánjuk a szakemberkérdés megoldását, többek között a téli tanfolyamok szervezésével is. • Szélesítjük a honismereti mozgalmat, erre máris megtörténtek az előkészületek a kalocsai és kiskunhalasi járásban. Részt veszünk az olvasómozgalom és a kömyvbarát mozgalom szélesítésében. Csatlakozva az országos tanács „Szaktudással a többtermelésért” nevet viselő bizottságok kezdeményezéséhez, az idei télen szeretnénk elérni, hogy minden termelőszövetkezeti gazdaságunk kialakítsa szakkönyvtárát, továbbá meg akarjuk nyerni a szövetkezeti vezetőket a községi könyvtárak könyvállományának gyarapításához. —■ Az egységes paraszti osztály kialakítása, a szövetkezetek eredményes munkájának segítése érdekében folytatjuk a közös gazdaságok ellenőrző-, szociális-, fegyelmi bizottsági elnökeinek, tagjainak tájékoztatását, továbbképzését. A város- és községfejlesztési munkák segítése szintén fontos szerepet játszik terveinkben. A társadalmi munka szervezésén túl most különösen előtérbe kerül a jövő évi tervek megvalósítására való felkészülés — természetesen karöltve a helyi tanácsokkal. Ez több helyen —mint például Kiskunhalason és Baján — a távlati városi, községrendezési tervek részletes ismertetésével és megvitatásával vette kezdetét az idei őszön. A tanácstagok munkájának segítésére — közösen a tanácsokkal — a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskőrösi járásban tapasztalatcseréket szervezünk. — A megye lakosságának még most is több mint harminc százaléka él a tanyavilágban. Kulturális igényeik kielégítése, és ugyanakkor a közéletbe való bekapcsolásuk fontos feladat. Ezért az elkövetkező hónapokban hatékonyabban kívánjuk segíteni tanyai népfront csoportjaink munkáját, s ahol szükségesnek látszik, a meglevőek mellett újabb csoportokat is létrehozunk. — Főbb terveink ezekben foglalhatók össze s ehhez jön még a napi politikai feladatok egész serege, többek között a nemzetközi és belpolitikai helyzetről való rendszeres tájékoztatás, ami nem egyedül e mozgalom feladata, de a különösen a tanyai területeken főként a népfrontbizottságokra vár. Egyéb tevékenységünkben a legteljesebben együtt kívánunk működni a pártszervezetekkel és a tömegszervezetekkel, mert az ő segítségük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat — fejezte be nyilatkozatát Farkas József elvtárs. E. É. KI FALUSI? (M. L.) Ehhez a szóhoz, hogy falusi tanító, falusi orvos — valamikor kétféle jelentés tapadt. Az egyik valamiféle kultúrmisszionáriust látott a falun élő értelmiségiben, s nem is alaptalanul, hiszen az elmaradottsággal, nyomorral, babonákkal vívott szakadatlan és szinte hiábavaló küzdelemben a megszállottak kitartására és munkabírására volt szükség. A másik értelemben — szintén nem alap nélkül — a falusi orvos, a falusi tanító maga is az elmaradottság, a közömbösség, a kényelemszeretet díszpéldánya volt, gyomrát, szerető, kertjét, szőlőjét babusgató nyárspolgár. A városi közfelfogásban még mindig megmaradt ebből a jelentésárnyalatból valami. Pedig ma már nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy teljesen jogtalanul. A tanító, tanár falun is a középiskolára készíti fel a rábízottakat, éppúgy mint városi kollégái, nem elégedhet és nem is elégszik meg azzal, hogy a gyerekek a „padot koptassák”, s legfeljebb a legjobbak majd elmennek a gimnáziumba. Az orvos tudománya legújabb eredményeit veti harcba betegei gyógyításában. A mezőgazdász nem intéző, hajcsár többé, hanem a közös gazdaságok gyarapodásának értő parancsnoka. A jogász pedig nem a paraszt féken tartója, elnyomója, hanem igazságot osztó, a társadalom érdekeit védő képviselője a néphatalomnak, akár az igazságszolgáltatásban dolgozik, akár a tanácsapparátusban. Ha mégis vannak olyanok, akik nem felelnek meg az új követelményeknek, s inkább hasonlítanak a régi falusi értelmiségiek többségére, az csak olyan közöttük, mint a gyárban a rossz munkás, a hivatalban a lusta beosztott, vagy a munkakerülő paraszt. — Nem jellemző, nem általános. Az egyik járási székhelyen megtartott értelmiségi ankéton mondta nemrégiben egy fiatal ügyész: nem az tesz valakit falusivá, hogy falun él, hanem az, ha falusi módon gondolkozik. Mindjárt példával is szolgált. Egy városi középiskolai magyar szakos tanárt említett, aki szinte dicsekedve vallotta be neki, hogy mióta kikerült az egyetemről nem olvassa az Élet és Irodalmat, se a többi irodalmi folyóiratot. Hiába él városban — mondta a fiatal ügyész —, városiasabb-e, lépést tart-e jobban szakmájának fejlődésével, ismeri-e behatóbban az élő irodalmat, mint falun élő kollégái? Természetesen nem. Egy másik példa: Ma már aligha akad valamirevaló falusi orvos, aki nem olvassa a szakirodalmat, s nem érdeklődik az orvostudomány újabb és újabb eredményei iránt. De legutóbb arról panaszkodott valaki a szerkesztőségünkben, hogy egy idősebb városi orvos úgy adta neki a penicillint, mint egykor a hashajtót: egyszeri alkalommal, egyetlen injekcióval akarta elfújni a tüdőgyulladást. Nyilvánvalóan ez az orvos messze lemaradt az orvostudomány mai fejlettségétől. Az ankét résztvevőinek legtöbbje arról beszélt, hogy a falusi értelmiség mint szeretne még többet olvasni, tájékozódni, s hogy mennyire kevés az idő a sok munka mellett a továbbképzésre, a szakmabeli tudás gyarapítására és az általános műveltség fejlesztésére. Ezek bizony éppen nem falusi gondok. Ugyanilyen gondjai vannak ma a városi értelmiségnek, s hazánk lakossága többségének, hiszen gyors ütemben, igen hamar szeretnénk pótolni sok évtizedes mulasztást. Meg ne ázzon a tőzeg Kényes munkaterület a tőzegbánya. Ha esőtől ázott a telep, napokig nem lehet dolgozni rajta, annyi vizet szív magába a laza lápföld. A gyűjtőgépek által összehordott tőzeget ezért halmozzák fel gyorsan kazalba, így csak a legfelső rétege ázik meg. Képünk a keceli tőzegtelepen készült. A szovjet gyártmányú hatalmas kazlazógép óránként 500 köbméter tőzeget gyűjt fel. Kezelője Váczi József. (Pásztor Zoltán felvétele.) Gépátcsoportosítással gyorsítják a mélyszántási munkák ütemét Ssámoa tea-ben befejezték as Sasi telepítést Szerte az országban ezekben a hetekben elsősorban két időszerű feladat elvégzésén szorgoskodik a mezőgazdaság munkaerőinek zöme: a mélyszántás, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítés mielőbbi befejezésén. Ami a tavasziak alá történő őszi mélyforgatást illeti, megyénkben a tervezett 195 ezer holdnak csaknem a kilenctized részén végeztek a mai napig ezzel a munkával. Több mint másfél ezer erőgép dübörög a földeken, ami biztosítékul szolgál arra nézve, hogy december első felében megbirkóznak e hatalmas feladattal. Csupán a kiskunhalasi járásban 140 gép dolgozik a mélyszántásnál. Napi teljesítményük hétszáz-nyolcszáz hold, s vasárnapig a 26 200-ból 20 ezer holdon végeztek a mélyforgatással. Itt, de a megye többi járásában is a gépek átcsoportosításával igyekeznek gyorsítani a mélyforgatás ütemét. A kalocsai járásba például 40, a kiskőrösi járásba 15 erőgépet irányítottak; a gépállomások erőgépein kívül pedig a Bajai, a Hosszúhegyi és a Bácsalmási Állami Gazdaság is mintegy 40 géppel sietett a bajai járás tsz-einek segítségére. Annál is, inkább szükség van erre, hiszen éppen ez utóbbi járásban a legtöbb még a megszántatlan terület. Velük szemben viszont a dunavecsei és a kecskeméti járás közös gazdaságai már közel állnak a befejezéshez, sőt három városban — Baján, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán — már végeztek is a munkával, illetve Kiskunfélegyháza város közös gazdaságai hétezer holdas mélyszántási tervüket ennek az egytized részével túl is teljesítették. Egyébként is jó eredményekről számolhatunk be a kiskunfélegyházi járásból, ahol a terv szerinti 18 és fél ezer holdból már csak valamivel több mint félszáz hold talaj forgatása van hátra. Ami megyénkben a szőlő- és gyümölcsöstelepítési munkákat illeti, a nyolc és fél ezer holdas együttes tervnek kis híján a felét teljesítették eddig a telepítő gazdaságok. A szőlővesszőket 2700, a gyümölcsfacsemetéket pedig 1430 holdon tették a földbe. Hétről hétre mintegy ezer hold szőlő és fele annyi gyümölcsös eltelepítésével jutnak közelebb a vállalt feladat egészéhez. A kiskunhalasi járásban több termelőszövetkezet — így mélykúti Alkotmány 102, a zsaanai Haladás 50, a borotai Piros Alma 30 holdon — befejezte már a szőlővesszők földbe tételét. A balotaszállási tsz-közi vállalkozásban 325 holdon terveznek szőlőtelepítést, s ebből már 190 hold készen áll. A járásban néhol még folynak a betakarítás és szállítás munkái, a rövidesen felszabaduló gépek segítségével azonban már a jövő hó első napjaiban befejezik a telepítések zömét. A kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezetei a tervezett másfél ezer holdas szőlő- és gyümölcstelepítésnek a kétharmadrészét végezték el. Már befejezték a szőlőtelepítést a kunszállási Alkotmány, a jászszentlászlói Aranyhomok és Virágzó, valamint a petőfiszállási Dózsa Tsz, a termelőszövetkezeti csoportok közül pedig a kiskunmajsai Napsugár, a kömpöci Kossuth és a szanki Virágzó gazdái. A Csólyospáloson a község tszcsi 120, a jászszentlászlói Új Barázda Tsz pedig 31 hold ’ őszibarackos létesítésével járult hozzá a gyümölcsös telepítések sikeréhez. J. T. ..v:*JlísJÉá