Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 3*1. SZÁm­ára 60 fillér 1964. FEBRUÁR 14, PÉNTEK Megkezdődtek a talajmunkák A tavaszi feladat: 3700 hold szőlő és gyümölcsös telepítése Az Ültetvénytervező Vállalat vezetőjének nyilatkozata Várszegi Alajossal, az Ültet­vénytervező Vállalat vezetőjével folytattunk beszélgetést a szőlő- és gyümölcsöstelepítésekkel kap­csolatban küszöbönálló felada­tokról. — Mihelyt a föld fagya kien­ged, a hó eltakarodik — mon­dotta —, ami már a közeli na­pokban várható, sor kerülhet az elvermelt szaporítóanyagok fel­szedésére. Ahol a telepítést megelőző talajforgatási munkák már megtörténtek, ott a vállalat mérnökei, geodé­tái rövidesen hozzáfognak a telepítendő terület kije­löléséhez, a műszaki kitűzéshez. A legelsőrendű tavaszi fel­adat 3076 hold szőlő és 619 hold gyümölcsös telepítése. Tavaly ilyenkor mintegy két és fél ezer holddal nagyobb területen kel­lett megoldani a feladatot, s azt a késői kitavaszodás ellenére is teljesítették a telepítő gazdasá­gok. A most rájuk váró teendők sikeres elvégzéséhez az első lé­pés, hogy mihelyt a nappali hő­mérséklet a fagypont fölé emel­kedik — kihasználva a nagyobb munkacsúcs előtti időszakot — nyomban folytassák a tavaly félbemaradt telepítési munkát. A megyében több helyütt — így például a mélykúti Alkot­mány és a sükösdi Aranykalász Tsz-ben­­— már végzik a terepi­­rendezési munkákat a Talajja­vító Vállalat gépei. Ezzel kap­csolatban meg kell említeni, hogy a földmozgatásokra vo­natkozó tervdokumentációk el­készítése a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat felada­ta. Sajnos, a vállalat az idei te­lepítési időszak dokumentációi­nak elkészítését olyan időpont­ra ígéri, hogy az kétségessé te­szi a feladatok időbeni elvégzé­sét, s így a telepítési tervek teljesítését is akadályozza. Aján­latos lenne, ha a megrendelése­ket újból átvizsgálnák, s a munkák fontosságára te­kintettel módosítanák, illet­ve előbbre hoznák a nagy­részt igen távoli határidő­ket. A telepítés szakszerű lebonyo­lítását azzal is igyekszünk elő­mozdítani, hogy lehetőséget nyújtunk a m­unkában résztvevő szövetkezeti gazdáknak a szük­séges szakmai tudnivalók elsa­játítására. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya már a­­ múlt hónapban három, egy-egy hetes tanfolyamot szervezett, amely­nek során mintegy százhúszan ismerkedtek meg — jórészt ne­ves szakemberek előadásai nyo­mán — a telepítés korszerű módjaival. Ezt az elméleti ok­tatást egészítik ki a vállalatunk által a közeljövőben megrende­zendő gyakorlati bemutatók,­­amelyeket néhány állami gaz­daságban tartunk majd meg a telepítő közös gazdaságok ker­tészeti dolgozói részére. Ültetvényfelügyelőink —, akik a telepítéseknek mintegy „mű­szaki ellenőrei” — hetenként felkeresik az irá­nyításuk alatt álló 10—15 szövetkezeti gazdaságot, s a helyszínen adnak tanácsot, felvilágosítást. A telepítők feladata most már, hogy a népgazdaságunk által minden eszközzel támogatott te­lepítési feladatnak ebben az időszakban rájuk eső részét jól felkészülten, és a jelentőségéhez mért­ gondossággal hajtsák vég­re — fejezte be nyilatkozatát az Ültetvénytervező Vállalat ve­zetője. J. T. FÉLEZER TRAKTOROS (M. S.) A Magyar Honvédelmi Sportszövetség tavaly megtartott V. kongresszusának határozata a többi között arról is szólt, hogy az MHS a honvédelmi pro­pagandán és a nevelésen kívül­­ vegyen részt a termelési moz­galmakban. Az alap­szervezetek tagjaiból alakuljanak brigádok, kapcsolódjanak be a munkaver­senybe, jól példával, a termelési feladatok teljesítésével is szol­gálják a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtását. Az MHS már régebben is igye­kezett hozzájárulni a maga esz­közeivel a népgazdaság általá­nos fejlődéséhez. A legközvet­lenebbül eddig a gépkocsivezető kiképzéssel tette ezt. Évről évre sok ezer fiatalember szerezte meg az MHS köreiben a jogosítványt, amit a katonaideje letöltése után a polgári életből is hasznosít­hatott. Itt-ott traktoros- és sze­relőtanfolyamokat is tartottak. Akkor azonban még tisztázat­lanok voltak a képesítés meg­szerzésének feltételei, a tanfo­lyamok csak ismereteket adtak, de bizonyítványt nem, így résztvevők csupán betanított se­a­gédmunkások lehettek. Nemrégiben azonban megál­lapodás jött létre a Földműve­lésügyi Minisztérium és az MHS között, s ennek alapján az idén széles körben megkezdődik traktoros képzés az MHS-ben is:a Megyénkben tavaly ezer me­zőgazdasági munkagépre 1200 kezelő jutott. Az aratás, vetés idején, amikor gyorsan kell vé­gezni a munkákkal, ez a szám nagyon kevés. Nem lehet pél­­dául két műszakot szervezni. Ez pedig időveszteséget okoz, nagy anyagi károkhoz vezethet.s Az idén tovább növekszik me­zőgazdaságunk gépparkja. A me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának 1350 traktoros ki­képzésére van lehetősége. Az MHS összesen több mint 500 traktoros kiképzésére vállalkoz­hat, így remélhetjük, hogy az őszi munkák idejére már 1500— 1600 kezelő jut majd ezer mun­kagépre. Az MHS járási elnökségei és alapszervezetei nagy kedvvel láttak munkához. Ugyanakkor azonban még nem mindenütt értik meg a termelőszövetkeze­tek vezetői ennek a jelentőségét Különösen ott idegenkednek a tanfolyam szervezésétől, ahol a jelenlegi gépparkhoz „megvan a szükséges kezelőszemélyzet” is. Vagyis: gépenként egy trakto­ros. De ez már az előbb emlí­tett okokból is kevés. Ezen fe­lül gondolni kell arra, hogy az idén is, s a következő években még gyorsabb ütemben emelke­dik majd a közös gazdaságok­ban a gépállomány. Maguk a tanfolyamra jelent­kező hallgatók is aggályoskod­nak némelyik helyen. Félnek, hogy megcsappan a jövedelmük. A rendelkezések szerint ugyanis a hallgatóknak naponta fél mun­kaegység jár. A gyengébb ter­melőszövetkezetekben ez nem sok. Ahol azonban ilyen gondok vannak, ott az eredetileg terve­zett három hónap helyett hos­­­szabb időt szánhatnak a kikép­zésre. A kiskőrösi járásban, pél­dául Akasztón vállalták a hall­gatók, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig mindennap részt­­vesznek az oktatáson, azután pedig meghatározott számú na­pokon és ünnepnapon, vagy dél­utánonként tartják a foglalko­zásokat. Így a rendelkezés sze­rinti fél munkaegység mellé a valóban elvégzett munkával is gyarapíthatják a jövedelmüket. Végül arról is ejtenünk kell néhány szót, hogy a kiképzés tanterve alapos, az eredmények­ben tehát bízhatunk. Az MHS vezetői úgy is fogtak hozzá a munkához, hogy tudják: ugyan­olyan alapos kiképzést kell nyújtani ezeken a tanfolyamo­­­­kon, mint az állami oktatásban.1 J v Közelebb az élet követelményeihez Önkét a megyeszékhelyen %vr&ít. a dolgozók iskolájának új tantervéről Tegnap délelőtt a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet­ben találkoztak a megye vala­mennyi járásából összegyűlt ok­tatásügyi és népművelési szak­emberek, hogy megvitassák dolgozóit általános iskolájának a tantervtervezetét. Az ankét a múlt év végén megtartott orszá­gos felnőttoktatási konferenciát követő széles körű rovat első eseménye volt vitas a­me­gyénkben. Ezután még február folyamán megrendezik a megye néhány városában és községében a szaktárgyi vitákat, a Hazafias Népfront pedig három termelő­­szövetkezetben tart vitát. A megyei ankéton megjelent Voksán József, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos és oktatásügyi osztályának munka­társa, Csíki Szász Dezsőné, az Országos Pedagógiai Intézet tan­székvezetője, Kovács Géza, Pedagógus Szakszervezet Orszá­­­gos Központjának munkatársa, Pankovits Józsefné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára, Keresztes Nagy Imre, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa. Tövis Ferenc,­­a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a járási művelődésügyi osztá­lyok képviselői és a felnőttok­tatásban dolgozó néhány peda­gógus. A megjelenteket dr. Búzás Já­nos, a Pedagógus Szakszervezet Kecskeméti Városi Bizottságá­nak titkára üdvözölte. Elmon­dotta, hogy megyénkben széles körű tömegmozgalommá vált a tanulás. Tavaly több mint ki­lencezer felnőtt végzett, az idei tanévben pedig tizenhárom és félezren iratkoztak be a dolgo­zók általános iskolájába, illetve középiskolájába. A felnőtt ta­nulóknak ma már több mint fele középiskolás. Ezután Csíki Szász Dezsőné tartott vitaindító előadást. — A Bács-Kiskun megyei ta­pasztalatok különösen fontosak számunkra — mondotta. — Számtalan ötletet merítettünk a megyében folytatott kísérletek­ből, a kiskunfélegyházi járás­ban, a kiskunmajsai kísérleti osztályban szerzett tapasztala­tokból. A fiatalkorúak tanterve ugyanis a felnőttek oktatásában nem használható, illetőleg sok­kal nagyobb eredményeket ér­hetnénk el, ha a tanterv a fel­nőttek nagyobb ismeretanyagá­hoz, fejlettebb logikai készsége*­hez, a társadalmi követelmé­nyekhez, és a termelés szükség­leteihez jobban alkalmazkodnék. Ma már a felnőttoktatásban résztvevők négyötöde fizikai dolgozó, főleg munkás. De a 15—45 év közötti lakosság 55 százalékának még mindig hiány­zik a nyolc általánosa. Igen ala­csony a felnőttoktatásban részt vevők között a mezőgazdasági dolgozók részaránya és igen ke­vés a nő. A referátumot széles körű vita követte. A felszólalók meg­egyeztek abban, hogy a felnőt­tek tanításának színvonalából továbbra sem szabad engedni, hiszen a dolgozók iskolái a nap­pali tagozatokkal egyenrangú bi­zonyítványt kell adjanak. Job­ban kell alkalmazkodnia azon­ban a tantervnek a gyakorlati élet követelményeihez, s külö­nösen fontos a mezőgazdasági körzetekben a mezőgazdasági szakmunkásképzéshez nyújtan­dó segítség. Megegyeztek az an­két résztvevői abban is, hogy az eddiginél szélesebb körű tár­sadalmi segítségre van szükség, nemcsak a beiskolázás idején, hanem a tanév folyamán is. Fröccsöntő automata Új, nagy teljesítményű NDK gyártmányú 250 grammos mun­kadarabokat előállító fröccsöntő automatagépet állítottak üzembe a Kiskunfélegyházi Műanyagfel­dolgozóipari Vállalatnál. A gé­pen, amelynek kezelését egy munkás látja el hőre lágyuló műanyagok minden változatát lehet gyártani. Képünkön Sze­gedi István gépmunkás kezeli a hatalmas berendezést. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next