Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

2. oTrTal Befejeződtek a magyar- csehszlovák tárgyalások Szerdán délután az MSZMF Központi Bizottságának szék­­házában befejeződtek a magyar és a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tárgyalásai. A tárgyaláson részt vettek Dobi István, a Népköztársaság Antonín Novotny, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a hazánkban tartózkodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője, va­lamint a küldöttség tagjai, szer­dán a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárba látogattak. Részt vett a látogatáson Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Csikesz Józsefné, az MSZMP Budapesti Bizottságá­nak titkára. A nagy múltú üzem ünnepi köntösben várta a testvéri cseh­szlovák nép küldötteit. Csehszlo­vák és magyar nemzeti, vala­mint vörös zászlók díszítették főbejáratát, amely felett ma­gyar, cseh és szlovák nyelvű felirat köszöntötte a kedves ven­dégeket és éltette Csehszlovákia nagy múltú kommunista párt­ját. A gyári technikum osztályter­mében rendezett baráti összejö­vetelen Sellő Dénes vezérigaz­gató ismertette a múlt század nyolcvanas éveiben üzem­fejlődésének útját alapított nap­jainkig. Egyebek között elmon­dotta, hogy 1949 óta megtízsze­rezték termelésüket, s ma már gyártmányaiknak 76 százalékát exportálják. Majd arról szólott, hogy a KGST kereteiben gyü­mölcsöző műszaki együttműkö­dés bontakozott ki a csehszlo­vák és a Beloiannisz gyári ma­gyar szakemberek között. En­Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szo­cialista M­unkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke vezetésével a magyar, Antonín Novotny­ nek eredményeképpen a Cseh­szlovákiában kidolgozott, úgyne­vezett távválasztó — a városok közötti közvetlen lehetővé tevő — telefonhívási rendszerben korszerű magyar Crossbar-rend­szerű kapcsológépeket alkalmaz­nak. A tájékoztató után N­ovo­tny elnök behatóan érdeklődött ar­ról: Vannak-e tervek, elképzelé­sek a gyárban az eddiginél ha­tékonyabb, termékenyebb együttműködésre. Sellő vezér­­igazgató válasza után a cseh­szlovák államelnök azt fejteget­te, hogy — véleménye szerint — az együttműködés mind a híradástechnika, mind az ipar más ágaiban sokkal eredménye­sebb lehet, ha a kutatásoktól a gyártásig megszüntetik a párhu­zamosságokat, s összefogják az erőket. így valósíthatják meg a célt, hogy világszínvonalon álló termékekkel jelentkezzenek a világpiacon. A szó ezután a műszaki fej­lesztés, a gyártmányok korsze­rűsítése és az anyagi ösztönzés különböző kérdéseire terelődött. Novotny elnök egyebek között arról érdeklődött a gyár veze­tőitől, hogyan használják fel az anyagi ösztönzést a selejt csök­kentésére, az új gyártmányok bevezetésére és a minőség ja­vítására. A kötetlen eszmecsere után a házigazdák gyárlátogatásra invi­tálták a vendégeket. Megtekintették a jelfogó gyár­egység tekercselő műhelyét, ahol a dolgozók meleg szeretet­tel köszöntötték a vendégeket. A műhelyből­ a kedves vendé­gek a gyár korszerű ebédlőjébe mentek. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített ha­talmas teremben a munkások Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői, ezrei szorongtak. Hosszan zúgó taps köszöntötte a csehszlovák és a magyar államférfiakat. Az üzemi röpgyűlést Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Ká­dár János, majd Antonin No­votny ■ mondott beszédet. A lelkes hangulatú nagygyű­lés után a házigazdák ajándé­kokkal kedveskedtek a cseh­szlovák vendégeknek. Látogatás a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Bosena Novotna a Szépművészeti Múzeumban Bozena Novotna, Antonín No­votny felesége szerdán Kádár Jánosné társaságában a Szép­­művészeti Múzeumba látogatott el. Velük tartott Cséby Lajos­­né, hazánk prágai nagyköveté­nek felesége is. A vendégeket Molnár János miniszterhelyettes, művelődésügyi és Garas Klára, a múzeum főigazgatója üdvözölte. Bozena Novotna megtekintet­te a régi képtár gazdag anya­gát, érdeklődéssel nézte végig a reneszánsz gyűjteményt s kü­lönösen megragadták figyelmét a híres Corvinák­­ra A látogatás végén Garas Kla­búcsúzóul átnyújtotta a •es vendégnek a múzeum­­át ismertető kiadványo­kat, albumokat. (MTI) 1964­. október 1, csütörtök Tizenöt éves a Kínai Népköztársaság Tizenöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Kínai Népköz­­társaság. A kínai nép hosszan tartó, véres harcok után vívta ki függetlenségét, és azt a jo­gát, hogy elindulhasson a szo­cialista építés útján. Ez az ün­nep nemcsak a kínai népe­k ünnepe világszerte mindazok­nak, akik a kínai nép forradal­mi harcának betetőzését, ezt a világra szóló győzelmet úgy kö­szöntötték, mint a nép sikerét. A második világháborút követő időszak nagy történelmi esemé­nye volt a Kínai Népköztársa­ság megalakulása, az a tény, hogy a nép a kommunista párt vezetésével a földkerekség leg­népesebb országában győzelmet aratott, s felszabadította hazá­ját az imperializmus láncából. Ha az ünnepi évfordulón vé­gigtekintünk azokon az erőfe­szítéseken, amelyeket a kínai népnek meg kellett tennie, hogy elmaradott, szegény országból korszerű iparral, mezőgazdaság­gal, fejlett tudománnyal és technikával rendelkező szocia­lista országgá építse hazáját, nem feledkezhetünk meg arról a jelentős segítségről sem, ame­lyet a kínai nép harcának min­den szakaszában kapott a ha­ladás és a demokrácia nemzet­közi erőitől, mindenekelőtt pe­dig a szocialista nagyhatalomtól, a Szovjetuniótól. Az interna­cionalista támogatás kétségtele­nül hozzájárult azokhoz a sike­rekhez, amelyeket a munkasze­rető kínai nép áldozatos, alkotó erőfeszítéssel elért mind az ipa­rosításban, mind a mezőgazda­ság fejlesztésében, mind a kul­turális forradalom területén. Természetes, magától értetődő, hogy a népi Kína barátokra és szövetségesekre talált a szocia­lista országokban; annál inkább sajnálatos, hogy a kínai vezetők az elmúlt esztendők során el­utasították a jó szándékkal nyújtott baráti kezeket. A nem­zetközi kommunista mozgalom bomlasztása a kínai nép érde­keivel is ellenkezik, amint nyil­vánvaló az is, hogy a szocialis­ta célok megvalósítása feltétele­zi az internacionalizmust, a marxista—leninista elvek tisz­teletben tartását. A Kínai Népköztársaság meg­alakulása internacionalista fin­nen, amelyet köszönt a magyar "én is. Népünk Kína népinek barátja, ezért küldi jókí­­ngait az ünnep alkalmából a Kínai Népköztársaság dolgozó népének. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke üdvöz­lő táviratot küldött Mao Ce­­tungnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnö­kének, Liu Sao-csinak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Csu Ténak, a Kínai Népköztársasá­g Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének, Csou En­­lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, a Kí­nai Népköztársaság megalakulá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból, s további sikereket kívánt a testvéri kínai népnek. Péter János külügyminiszter is táviratban fejezte ki jókí­vánságait Csen Jinek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszte­rének az ünnep alkalmából. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge, a KISZ Központi Bizottsága ugyancsak üdvözlő táviratot küldött az évforduló alkalmá­ból. Ciprus függetlenségének napján Franciaország afrikai politikája Politikai zavargások Pakisztánban Johnson a NATO reformjáról CIPRUS népe ma, ok­tóber 1-én ünnepli füg­getlenségének napját. A földközi-tengeri kis szi­getország idegen katonák jelenlétében emlékezik erre a napra, s bár Ciprus már négy éve elnyer­te önállóságát, még mindig nem szabadult meg gyarmatosítójának támaszpontjaitól, a NATO fe­nyegető árnyékától. Közel egy esztendeje bari­kádok, drótakadályok osztják ketté a sziget gö­rög és török lakosságú vidékeit. Az amerikai és az angol diplomácia változatlanul a NATO-meg­­szállás állandósítására törekszik Cipruson. A ciprusiak azonban ebben az esztendőben nem az évszázados keserűségekre emlékeznek a függet­lenség napján, hanem a jövőre gondolnak. A szigetország népe előtt világossá vált hogy a NATO-tól aligha várhatja a görög—török ellen­tétek megszüntetését. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában sem jártak eredménnyel a tárgyalások. Kiprianu külügyminiszter éppen a napokban kérte a ciprusi kérdésnek az ENSZ közgyűlése elé való terjesztését. A külügyminiszter jelenleg Moszkvában tárgyal, a Ciprusnak nyújtandó szovjet segítségről, a kapcsolatok kiszélesítésé­ről. Ciprus képviseletében ugyanakkor Maka­­riosz Kairóba utazik, az el nem kötelezett országok konferenciájára. Ez körülbelül a cipru­si probléma mérlege a függetlenség­ napján. Ni­cosiából érkező hírek szerint a ciprusi kormány mindaddig nem járul hozzá az ott állomásozó török csapategységek felváltásához, amíg a tö­rökök szabaddá nem teszik az általuk ellenőr­zött Nicosia—Kirenia útszakaszt. U Thant ENSZ­­- főtitkár a BT ülésén, melyen meghosszabbítot­­az ENSZ-csapatok mandátumát, bejelentette, rdekelt felek hozzájárultak ahhoz, hogy a ők által ellenőrzött utat helyezzék kizáró­­­ ENSZ-felügyelet alá, és tegyék szabaddá v­­r­ári forgalom előtt. ""SSMER francia hadügyminiszter bejelen­­hogy a Fekete-Afrikában állomásozó fran­cia csapatok létszámát az eddigiek egynegyedé­re csökkentik. A miniszter aláhúzta, hogy ez nem kisebbíti a francia erők akcióképességét. S ______________________ ezzel elismerte azt is, hogy nem lehetetlen a ga­­bonihoz hasonló beavatkozás továbbra sem. De Gaulle, dél-amerikai útjáról személyes üzenetet intézett Csomóéhoz, Kongó miniszterelnökéhez. Újságírói körökben úgy vélik, hogy az üzenet­ben a francia elnök válaszolt Csombe kérésére, a műszaki, szakértői és anyagi segítséget ille­tően. A jelek szerint a válasz kedvező. Különö­sen a Kongón belüli hírközlési hálózat tökélete­sítése dolgában jelentett be de Gaulle segély­­nyújtási hajlandóságot. AZ ELLENZÉK felhívására általános sztrájk kezdődött Pakisztán mindkét tartomén­­yében. Kelet-Pakisztán fővárosában máris megbénult a forgalom, a tüntetők üzleteket támadtak meg, és összeütköztek a rendőrséggel. Az öt ellenzéki párt vezetői Daccában tömeggyűlésen követelték a demokrácia helyreállítását, és megbélyegezték a kormányt, hogy kiszolgáltatják az országot az amerikai imperialistáknak. Tömegmegmozdulá­sokra került sor Nyugat-Pakisztán fővárosában, Karacsiban is. A FEHÉR HÁZBAN Johnson amerikai elnök fogadta a NATO főtitkárát, és eszmecserét foly­tatott vele az agresszív katonai szövetséget érin­­tő időszerű kérdésekről. A pohárköszöntők szö­vege szerint az elnök kijelentette, hogy az USA továbbra is szilárdan kitart NATO-el­kötelezett­sége mellett, amely Amerika külpolitikájának alapja. Az AFP tájékozott köröket idézve úgy kommentálta Johnson beszédének további részét, hogy az elnök hajlandó lenne megvitatni szövet­ségeseivel az agresszív tömb szerkezeti reform­jainak kérdését. Mint ismeretes, ilyen igény el­sősorban francia részről jelentkezett. Az ameri­kai szenátus megajánlási bizottsága egyébként meglepetésszerűen gyors döntéssel jóváhagyta a 3,3 milliárd dolláros külföldi segélyprogramot. A bizottság elébevágott a kongresszus együttes döntésének, s 16 millió dollárral megnyirbálta a képviselőház által már jóváhagyott összeget. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN

Next