Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! adási hím XX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁm Ara 60 fillér 1965. SZEPT. 17. PÉNTEK A MAC.YAR. SiOCIALISTA NWNHCASPART BÁCS-KISKUrtUN MEGYEI LAKJA Tovább növelhető a búza átlaghozama A kenyérgabona-termesztés eredményei közvetlenül érintik a lakosság legszélesebb rétegeit. E kézenfekvő igazság jegyében tartottak megbeszélést tegnap Felsőszentivánon a bajai járás mezőgazdasági szakemberei: tsz-elnökök, főagronómusok, községi párttitkárok és tanács­elnökök. Az egész napos tanács­kozáson a járási pártbizottság és tanács vezetőin, mezőgazda­­sági szakirányítóin kívül jelen volt többek közt Udvari László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának és Orosz Gábor, a me­gyei pártbizottság mezőgazda­­sági osztályának munkatársa, valamint dr. Maár András, megyei tanács vb mezőgazda­­a­sági osztály vezetőhelyettese is. Szabó Imre, a járási pártbi­zottság első titkára, megnyitó­jában elmondotta, hogy a kor­szerű gazdálkodás korántsem merülhet ki­ abban, hogy a ter­melőszövetkezetek teljesítik ve­téstervüket. A gabonatermesz­tésben is nélkülözhetetlen, hogy növeljék a hozamot, javítsák a minőséget és csökkentsék a rá­fordítást. Ezután Dudás Antal járási főmezőgazdász tartotta meg előadását, s hangoztatta, hogy a mostani év jó eredmé­nyei alkalmat adnak a tapasz­talatok összegyűjtésére, haszno­sítására az idei vetéseknél. A járásban tavaly ősszel 25 ezer hol­don vetettek búzát, ám ha mindegyik közös gazdaság olyan agrotechnikai mód­szereket alkalmazott volna, mint a legjobb eredményt elérő, akkor 19 ezer holdon is megtermelhették volna az idei 3250 vagon mennyisé­get. Ám amíg Felsőszentivánon pél­­dául 85—90 forintba kerül egy 1 mázsa búza termesztési költsé­ge, addig a legrosszabb ered­ményt elérő közös gazdaságban csaknem 200 forintra rúgott ez az összeg. Az előadó megemlítette, hogy a közös gazdaságok a terület csaknem kétharmad részén a Bezosztája I-es nagyhozamú búzát termesztették. A fennma­radó területet a Fertődi, to­vábbá egyéb hazai és külföldi fajták foglalták el. A Bezosztája némely táblán húsz mázsán felüli átlag­gal fizetett, s elmondható, hogy a 18 tsz­­ben végzett felmérés szerint a 14,5 mázsás átlaghozam is en­nek a fajtának köszönhető. A vetés idejének pontosságát hangsúlyozva megemlítette, hogy a leggyengébb eredményt felmutató tsz-ben a búza két­harmad mennyiségét november második felében juttatták a földbe. Bebizonyosodott, hogy az október első felében elvetett kenyérnekvaló fizetett a legjobb terméssel. Ahol tavaly így végezték el a tsz-ek a szóban levő munkát, ott két-három mázsával na­gyobb hozamot értek el, mint ahol közvetlenül a vetés előtt forgatták meg a talajt. Ebből a szempontból lényeges az is, hogy milyen előveteményt kö­vet a búza. A legrosszabb ho­zamot — alig 12 mázsás átla­got — az idén a kukorica után érték el. Az előadás utáni vitában el­sőnek Vámos Ferenc, a felső­­szentiváni Új Élet Tsz főagro­­nómusa szólalt fel. Elmondot­ta, hogy közös gazdaságukban — ötéves átlagot figyelembe véve — három mázsával volt nagyobb az intenzív búzák át­lagtermése, mint a hagyomá­nyos fajtáké. Az idei több mint 18 má­zsás átlagot annak is kö­szönhették, hogy a kenyér­gabonát háromnegyed rész­ben pillangósok után vetet­ték. De az eredményben szerepe volt annak is, hogy a jó talaj­előkészítés eredményeként min­den csiraképes mag kikelt. Vé­gül a főmezőgazdász versenyre hívta ki a járás többi tsz-ét a most ősszel elvetésre kerülő búza minél jobb hozamának az elérése céljából. Ezután még tizenegy felszó­lalás következett. Dr. Maár András elmondotta, hogy búzának a gabona után törté­­­nő vetésénél — sokoldalú ag­rotechnikával, vegyszerezéssel, a műtrágya nagyobb adagolá­sával — kiküszöbölhetik a mo­nokultúrás termesztés hátrá­nyait, sőt, a Martonvásáron végzett legutóbbi kísérletek sze­rint a mérsékelten alkalmazott szervestrágyázással nagyban fo­kozható az átlagtermés. Udvari László elmondotta, hogy a búza idei termésének országos átlaga megközelíti a 12 mázsát. Ezt az eredményt továbbra is tartani, sőt, növel­ni kell. De a vetésterületnek sem szabad csökkennie. Arra hívta fel a gazdaságok figyel­mét, hogy a vetőmag iránti igényüket ne mindenáron a központi kész­letekből próbálják kielégí­teni, hanem a saját területükön ma­guk válasszák ki azt a táblát, amely a jövő évi term­és vető­magját adja. Hangsúlyozta a carbamidos lombtrágyázás elő­nyeit is. Ez a munka a vegy­szerezéssel is elvégezhető, így a holdankénti ráfordítás csupán 20 forinttal növekszik. Ezzel szemben holdanként legalább 50 kiló hozamnövekedés várha­tó. Végül megemlítette, hogy pár éven belül köztermesztés­be kerülnek a magyar intenzív búzák is, amelyek a Bezosztájá­­nál is jobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Délután a helybeli Új Élet Tsz területén gyakorlati bemu­tatóval egybekötött tapasztalat­­cserén vettek részt a tanácsko­zás résztvevői. H. D. A kenyérgabona termesztéséről tanácskoztak Felsőszen­tvánon Épül az új tanácsháza A tanácsok megalakulása óta bérelt házban működik az új­­solti községi tanács vb. Tető alatt van már azonban a hatszáz­ezer forintos költséggel épülő új tanácsháza, melyet még ebben az évben átadnak a község lakosságának. Ebben a korszerű, csinos épületben kap helyet az orvosi rendelő és a posta is. Eddig is volt orvosi rendelés, hetenként két alkalommal, de bizony elég nehéz körülmények között. Az amúgy is szűkös, bérelt tanács­helyiségben. Az is nagy könnyed­­séget jelent majd, hogy a postaküldeményekért se Soltra kell naponta betérni. Lelkesítő példa I­elér egy kitüntetéssel ar­ról értesülni, hogy a munkánk­ra országosan felfigyeltek. Mek­kora büszkeség, ha példánkat követik, ha érdemesnek talál­tak rá, hogy módszereinket át­vegyék. Nemrégiben a Kiskőrösi Já­rási Művelődési Állandó Bizott­ságot érte ez a kitüntetés. Mun­katervet és jelentést kértek tő­lük, beszámolót a módszereik­ről, mert abban a törekvésben, hogy a művelődési állandó bi­zottságok munkája országosan megjavuljon, formális tevékeny­­kedésből, ülésezgetésből a mű­velődést hatékonyan segítő és irányító erővé váljon — a kis­kőrösiek munkája szolgáltatja a mintát. Mik azok az erények, ame­­lyek erre érdemessé teszik a Kiskőrösi Járási Művelődési Ál­landó Bizottságot? A sokolda­lúság és a fogékonyság az idő­szerű feladatok iránt. Céltudatos volt már a tagok összeválogatása is. Nem csupán művelődési szakemberek alkot­ják a bizottságot Vezetője a pártapparátus tagja, a többiek pedagógusok, tanácsi alkalma­zottak, vagy a népművelés tár­sadalmi munkásai. Valamennyi fontos terület képviselőit meg­találjuk ebben a bizottságban. E­bből következik, hogy tar­talmas a munka, s a bizottság helyes értelemben érzékeny az élet jelenségei iránt. A vitákban nem valamiféle szűk szakmai szemlélet érvényesül. Egy-egy kérdés megoldásánál például nem elsősorban abból indulnak ki, hogy milyenek az anyagi keretek, hanem távolabb tekin­tenek, s arról vitatkoznak, hogy a rendelkezésre álló anyagi le­hetőségeken túl milyen tartalé­kokat találnak az emberek se­gítőkészségében, önzetlen mun­kájában. A kiskőrösi járásban igen nehéz körülmények között dolgoznak a művelődés munká­­sai, hiszen a silány szántóföl­dektől a gazdag gyümölcsösökig az állami gazdaságtól és a ter­melőszövetkezettől a szakszö­­vetkezetekig, a tanyától az ipa­rosodó községig ezerféle arcula­ta van a tájnak, ennek megfe­lelően igen bonyolultak a társa­dalmi viszonyok. Mégis sikerült megteremteni a művelődésben az egységes szemléletet, s meg­találni a helyi viszonyoknak megfelelő célravezető módszere­­ket. M­indez természetesen, nem jelenti azt, hogy a Kiskőrösi Járási Művelődési Állandó Bi­zottság példája egyedülálló a megyében. Hasonlóan jól dol­gozik a bajai és a kiskunfél­egyházi állandó bizottság is. A kiskőrösi azonban mintaszerű. A kiskőrösiek példája még egy szempontból figyelmet ér­demlő. Nemcsak a többi hason­ló bizottság, hanem általában a társadalmi erőket összefogó szer­­vek számára is. Sokan a társa­dalmi munka fogalmát leszűkí­tik a fizikai munkára. Építke­zésre, parkírozásra, árokásásra, téglahordásra, talicskázásra gon­dolnak, amikor társadalmi mun­kát említenek. Holott a szó ál­talában az erők összefogását, áldozatos munkát, anyagi jut­tatással nem számoló önzetlen tevékenységet jelent. Nemcsak — s ma már egy­re kevésbé — csupán a kultúr­­házépítésben, vagy sportpálya­­egyengetésben kamatozik az emberek áldozatkészsége. Sok­kal nagyobb jelentősége van a társadalmi munkának ott, ahol széles körű vizsgálódásra, problémák számbavételére és az­­ igényeknek megfelelő korszerű megoldások kutatására, s az egységes szemléletmód kialakí­tására van szükség. Tehát, ahol szerteágazó, a mindennapi éle­tet érzékelő, rengeteg úgyneve­zett ,,apró munkát” követelő feladatokat kell megoldani. Itt van igazán nagy szerepe a tár­sadalmi munkának­, s itt képes nemcsak részt vállalni az álla­mi és pártvezetés gondjaiból, hanem olyan eredményeket el­érni, amelyekkel amazok még­sem birkózhatnak. A cél: Mind szélesebb tö­megek bevonása az állami ve­zetésbe — az ilyen jellegű tár­sadalmi munkával valósul meg M. L. Nőtanácskozás Kalocsán és Kecskeméten Kalocsán Járási­ Városi tegnap délelőtt a Pártbizottság székházában a járási nőtanács küldöttválasztó értekezletet tartott mintegy 65 személy rész­vételével, akiknek többsége a kalocsai járás termelőszövetke­zeteinek asszonytagja volt. Az elnökségben helyet fog­­­­lalt többek között Varga Fe­renc, a járási Pártbizottság tit­kára, Sántha László, a járási tanács vb titkára és dr. Milla­­sin Teréz, a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhelyet­tese, a megyei nőtanács vb tagja­ Az értekezletet Mándity Jó­­zsef, a Hazafias Népfront já­­rási titkára nyitotta meg, majd Szűcs Béla­né, a megyei nőta­nács munkatársa megtartotta beszámolóját. Fontos feladat­ként jelölte meg a nők bevo­nását a politikai és gazdasági vezetésbe, kiváltképpen a ter­melőszövetkezetek különböző munkájának irányításába. A beszámoló után került sor egy 13 tagú végrehajtó bizottság megválasztására, melynek tit­kára, Juhász Gizella, elnöke pedig Kövesdi Ferencné lett. Ezt követően 10 küldöttet vá­lasztottak a megyei nőtanács­kozásra. Az új vezetőség megválasztá­sa után következtek a felszó­lalások, melynek során több méltatás hangzott el a nőtanács eddig végzett munkájával kap­csolatosan. A városi művelődési ház nagytermében ugyancsak teg­nap, a délutáni órákban zajlott le a kecskeméti városi nőta­nács vezetőségét újjáválasztó küldöttértekezlete, mintegy het­ven termelőszövő'*'"’zeti. mun­kás, értelmiségi és háziasszony részvételével. A tanácskozáson — melynek vendége volt dr. Greiner József, a városi párt­­bizottság titkára, Mészáros Sán­dor, a KISZ városi titkára és Pankovits József­né, a megyei nőtanács titkára is — Csűri Fe­rencné népfronttitkár megnyi­tója után Gáspár Sándorné vá­rosi titkár számolt be a nőmoz­galom helyi eredményeiről. Többek között elmondotta, hogy a mozgalom aktivistái nagyon sokat segítettek a város as­­­szonyainak, azzal, hogy a NEB- bel karöltve a közelmúltban részt vettek az óvodák, napközi otthonok munkájának ellenőr­zésében, közvélemény kutatást végeztek — különös tekintettel a peremkerületekre — az élel­miszerboltok elhelyezésével, áru­ellátásával kapcsolatban. A nőtanács sokoldalú tevé­kenységének bemutatása mel­lett a beszámoló részletesen ki­tért azokra a feladatokra is, melyek az őszi-téli hónapokban a mozgalom munkásaira vár­nak. A beszámolót követő vi­tában többek között felszólalt Kulik Ilona, Bánó Magda, Huj­­ber József­né, dr. Nagy György­­né, dr. Greiner József­ A tanácskozás itt is a vezető­ség újjáválasztásával és a me­gyei nőtanácskozás küldötteinek megválasztásával ért véget

Next