Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
XXL EVF., 215. SZ. Ara HO fillér 1966. SZJE3PT, M, VASÁRNAP *............. ■ [UNK] 1 1 ■"! -üggaaj^JJü.» 1 ■ 1 —... Negyvenöt millió forint értékű útépítés hat hónap alatt Egyre több gondot okoz az anyaghiány Túlteljesítette első félévi előirányzatát a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat A Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat idei tervében több mint 92 millió forint értékű útépítési munka szerepel. Ebből az első félévben körülbelül 45 millió forint értékűt valósított meg, ami 109 százalékos tervteljesítést jelent. Kedvezően alakultak a munka termelékenységét, gazdaságosságát jelző mutatók is. Az előírt 1 millió 300 ezer forinttal szemben 3 millió forint nyereséget könyvelhettek el június végén. Ez azt jelenti, hogy eddigi munkájukkal körülbelül 18 napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést érdemeltek ki a vállalat dolgozói. A jó eredmények elérésében döntő szerepet játszott a munkaverseny. A pártkongresszus tiszteletére 40 szocialista brigád tett felajánlást és az első félévi értékelés azt mutatja, hogy eleget tettek az anyagtakarékosságot, a gépek jó kihasználását és a termelékenység növelését célzó vállalásuknak. Segítette a feladatok végrehajtását az új bérgazdálkodási rendszer is; az átlagbérelőirányzat eltörlése lehetőséget nyújtott st vállalatnak arra, hogy anyagilag is ösztönözze a termelésben élenjáró műszaki és fizikai dolgozókat. A helyes bérgazdálkodásnak tudható be továbbá, hogy az első félévben már nem küzdött létszámhiánnyal a vállalat csökkent a munkásvándorlás,és Az idei legfontosabb munka az E—5-ös nemzetközi főközlekedési út szélesítése, Bács-Kiskun megye északi határától Kecskemét bejáratáig, majd a megyeszékhely déli kapujától Félegyházáig — összesen 41 kilométeres szakaszon. A munka értéke több mint 26 és fél millió forint. Az első félévben ebből 8 millió forint értékűt valósítottak meg. A két adatot összevetve megállapíthatjuk, hogy az E—5-ös út korszerűsítése nem a kívánt ütemben haladt. A vállalat vezetői szerint ez kizárólag a rossz anyagellátással magyarázható. Augusztusig összesen 32 nap esett ki a termelésből a cementhiány miatt. Így a vállalat időnként kénytelen volt egyéb — kevésbé fontos —, feladatok elvégzésére irányítani az E—5- ösön dolgozó embereit is. Az első félévben megvalósult munkák közül megemlítjük még a budapest—hercegszántói út korszerűsítését. Solt és Dunavecse között 3 kilométer hosszú szakaszt adtak át a forgalomnak és felújították az útburkolatot Kalocsa belterületén is. A jánoshalma—csávolyi útvonalat 22 kilométer hosszúságban korszerűsítették és folytatták a tsz-bekötőutak építését. Jelentős feladat volt továbbá a fagy és belvíz okozta károk helyreállítása. Ez kilencmillió forint értékű munkát igényelt. A cementellátás sajnos, az utóbbi hetekben sem javult és ez nemcsak a mennyiségi terv teljesítését veszélyezteti, hanem károsan befolyásolja munka gazdaságosságát is. A a munkaerő-átcsoportosítások, gépállások miatt ugyanis ugrásszerűen növekednek a termelési költségek. Érthető tehát, hogy nem túl bizakodóan nyilatkoztak a vezetők a második félévi kilátásokról. Hangsúlyozták, hogy tervüket csak akkor tudják megvalósítani, ha rövidesen megjavul az anyagellátás és még az őszi esők beállta előtt pótolni tudják az utóbbi hetekben keletkezett lemaradást. B. D. A küldött (3. oldal) Fiatalok bűnszövetkezete (4. oldal) Üt a tanyákról (5. oldal) Orvtámadás és visszavágás (5. oldal) Gyura bácsi (S. oldal) Látóhatár (7. oldal) A befőzési szezon utóján (8. oldal) Fiatal műszakiak találkozója ■ /V* Tudományos tanácskozás a fásításról Erdészeti nap Kecskeméten A Szüret az Aranyhomokon tudományos tanácskozásainak negyedik napján erdészeti napot rendeztek. A Kecskeméti Városi Tanács dísztermében ez alkalommal is nagyszámú hallgatóság gyűlt össze. A díszelnökségben helyet foglalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, Oláh György, a megyei tanács vbelnökhelyettese, Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, az Országos Erdészeti Főigazgatóság fásítási osztályának vezetője, Danszky István, az Erdészeti Főigazgatóság erdőtelepítési osztályvezetője, Csontos Gyula, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság, valamint Erdélyi József, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság igazgatója. Dr. Matos László nyitotta meg a tanácskozást. Rámutatott az erdősítés fontosságára és méltatta az erdőgazdaságok eddigi eredményeit Bevezető előadást Csontos Gyula tartott a Fásítás szerepe a homok komplex hasznosításában címmel. Elmondta, hogy a megyében 102 ezer hektárnyi erdő van, amely az ország erdőterületének 7,3 százaléka. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaságra 1960. és 1965. között az ország erdősítési feladatainak több mint 10 százaléka jutott. Csaknem 18 ezer hektár erdősítést végeztek ez idő alatt. Hasonló nagyságú telepítést tervez Nagyon érdekes vita zajlott le szombaton délelőtt — az ünnepi program keretében — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kecskeméti székházában rendezett fiatal műszakiak találkozóján. Horváth Ottó, a Konzervipari Tröszt gépészmérnöke előadásában a szellemi és fizikai munka kapcsolatának történeti fejlődését elemezte, majd részletesen beszélt a műszakiak jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy a mérnökök kétharmada az üzemekben, egyharmada pedig a tudományos kutatás területén nek a harmadik ötéves tervidőszak alatt is. Az öt év alatt befejezett erdőfelújítás és erdőtelepítés beruházási értéke kereken 120 millió forintot tesz ki. A későbbiekben foglalkozott a nyárfatelepítéssel. Elmondta, hogy az ültetvényszerű nyárfatelepítésre a megyében több mint 24 ezer holdat jelöltek ki. Ez nagy feladat és máris számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy a tervet megvalósítsuk. Gondok vannak a területkiválasztással, az ültetési anyaggal és így tovább. A vitában elsőnek dr. Járó Zoltán kandidátus szólalt fel az dolgozik. Ez kedvezőtlen arány, annál is inkább, mert a termelésben mérnökhiánnyal küzd a népgazdaság. Sajnos — hangsúlyozta —, nehezíti a helyzetet, hogy a fiatal műszakiak is a kutatóintézetekben igyekeznek elhelyezkedni. Szappanos Jenő nyugalmazott főmérnök felszólalásában múltról, majd a műszaki értelmiség felelősségérzetének fontosságáról beszélt. Mint mondta, ő sem főmérnökként kezdte pályáját, később, felelős beosztásában is, igen hasznos volt, hogy hosszabb ideig gyakorlati mű aErdészet Tudományos Intézet részéről. Hozzászólt Danszky István, dr. Szodfridt István, az Erdészeti Tudományos Intézet kecskeméti kísérleti állomásának vezetője, dr. Simon Miklós erdőmérnök, erdészetvezető, Nyúl Tóth Pál, az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának erdőmérnöke, Tóth L Imre, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság erdőművelési csoportvezetője. A tanácskozás dr. Matos László zárszavával ért véget. A résztvevők ezután megtekintették az erdészeti és vadászati kiállítást, kát végzett. Tanácsolta a fiataloknak, hogy az elméleti felkészültségüket tükröző diplomájukat először gyakorlati tapasztalatok szerzésével tegyék stabilabbá. Sánta András főmérnök a továbbképzés és a termelőmunkával való szoros kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet. A felszólaló fiatal műszakiak hangoztatták, hogy megértik, milyen nehézségeket kellett régen leküzdeni a mérnököknek. Ám ők a mában élnek, éppen ezért a ma problémáival kell foglalkozniuk. Nem azért mennek szívesebben a kutatóintézetekbe, mert ott tetszetősebb a munka, de sok termelőüzemben nem becsülik meg őket. Egyes vállalatok pl. ösztöndíjat adnak, de nem számolnak kellően az üzem fejlődésének lehetőségeivel. Nagyon sokszor előfordul, hogy a fiatal mérnök csalódik, mert olyan beosztást kap, amelyhez nincs szükség diplomájára. A vita a téma természeténél fogva nem fejeződhetett be, de igen tanulságos volt. Rámutatott arra, hogy a találkozót érdemes volt megrendezni, mert felhívta a figyelmet a fiatal műszakiak olyan gondjaira, amelyekről még sokat kell be- Csontos Gyula tartotta a vitaindító előadást. Kállai Gyula a szigetvári jubileumi emlékünnepség megnyitásán A zászlódíszbe öltözött, külső képében is megszépült Szigetvárra szombaton a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a jubileumi emlékünnepség vendégei, akiket zenés köszöntő fogadott a vasútállomáson és a Zrínyi téren. A vendégek soraian üdvözöltek több száz jugoszláv látogatót. A szombati program első jelentős eseményeként nyílt meg a megyei, járási és községi tanácsi együttes ikyigBi üsse, a JBfiöíisztí* Himnusz elhangzása után dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte az ünnepi tanácsülés részvevőit és vendégeit, köztük Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökét, aki az ünnepi tanácsülés díszelnöki tisztjét töltötte be. A kormány elnöke az ünnepi tanácsülés keretében beszédét Kállai Gyula beszéde után az együttes tanácsülés ünnepi határozatban méltatta és jegyzőkönyvben örökítette meg Szigetvár hősi védelmének, a 400 éves jubileumnak emlékét, majd Kállai Gyula kitüntetéseket nyújtott át a Zrínyi-kultusz ápolásában, Szigetvár fejlesztésében kitűnt dolgozóknak. A nap folyamán az évforduló számos eseménye zajlott még le