Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek / Ara 60 fillér 1966. OKTÓBER 19, SZERDA Péter János felszólalása az ENSZ-közgyű­lés általános politikai vitájában NEW YORK (MTI) Kedden befejeződött az álta­lános politikai vita az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlé­sének 21. ülésszakán. A vita utolsó napján szólásra emelke­dett Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­re. Péter János beszédéből kivo­natol; közlünk a 2. oldalon. Thaiföld nyíltan részt vesz az Egyesült Államok vietnami agressziójában Kambodzsa állandó ENSZ- képviselője a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében az­zal vádolja a thaiföldi kormányt, hogy folytatja a Kambodzsa el­leni fegyveres provokációk po­litikáját. Huot Sambath kambodzsai ENSZ-delegátus levelében 14 olyan konkrét esetet említ meg, amikor thaiföldi területen tevé­kenykedő fegyveres bandák és thaiföldi sorkatonaság megsér­tette Kambodzsa határait. E tá­madások következtében az au­gusztus 23-tól szeptember 18-ig terjedő időszakban öt kambod­zsai polgári személy vesztette életét és hat megsebesült­ kambodzsai kormány határozot­­­tan tiltakozik és követeli, hogy a thaiföldi kormány vessen vé­get e bűnös tevékenységnek. A kambodzsai levél megálla­pítja, hogy Thaiföld nyátán részt vesz Washingtonnak a vi­etnami nép ellen folytatott ag­­ressziós háborújában. Átszervezik a Kecskeméti Ruhaipari Vállalatot A gyártmányok a megyében maradnak Új telephelyek és bedolgozók a községekben Január 1-től kezdődően Budapesti Habselyem és Kötött­a árugyár 3-as számú gyáregy­ségeként dolgozik a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat. Ezzel egy­­időben átköltözik jelenlegi szűk otthonából a Bajcsy-Zsilinszky út végén épülő új telephelyé­re. A régi helyiségekben csa­k a szabászat és az adminisztrá­ció marad 1968-ig, az új telep bővítéséig. A költözés miatt előrelátha­tólag átmenetileg sem szünetel majd a termelés, mivel a Bu­dapestről kapott gépekkel kezdi a munkát a gyáregység. Mos­tani termelőeszközei a más ta­nácsi vállalatok birtokába ke­rülnek. Gondoskodik a habselyem­gyár központja arról is, hogy a kecskeméti dolgozók idejében megismerkedjenek az új gyárt­mányok, a női fehérneműk ké­szítésével. Már Kecskeméten tartózkodik egy budapesti szak­ember és az év végéig beta­nítja azt a 8—10 munkást, akik majd a többi dolgozónak adják tovább az új munkamódszert. Jövőre tovább növelik az üzem létszámát, a második fél­évben 140—150 munkásnőt vesz­nek fel. A vezetőség szívesen fogadja a szakképzetlen fiatalok jelentkezését is, a felvételnél azonban előnyben részesítik az érettségi­zetteket. A megyei tanács vb úgy ha­tározott, hogy a Ruhaipari Vál­lalat gyártmányait — női- és munkaruhák stb — a Bács­­kiskun megyei Textilfeldolgo­zó (Kalocsa) és a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat (Félegyháza) veszi át. Mint mondták, a gépek ehhez ren­delkezésre állnak és a Ruha­ipari Vállalat szakemberei se­gítséget nyújtanak a gy­ártás megindításához. Néhány beren­dezést máris átszállítottak a testvér vállalatokhoz. Az átszervezés egybeesik azzal a törekvéssel, amely a nagyközségek női munkaerő tartalékainak a mozgósítását, a bedolgozó rendszer fejlesztését célozza. A Kézműipari Válla­lat Bácsalmáson és Kerekegy­házán létesített telephelyet, a kalocsai textilfeldolgozó pedig január 1-től kezdődően 150—200 nőt foglalkoztat majd a Sza­badszálláson létesülő részlegé­ben. Az említett községekben fokozatosan kiépítik a bedol­gozó hálózatot is az új textil­ipari telepek köré. B. D. Nagyobb önállóság, fokozott felelősség Szervezeti és termelési tennivalókról tanácskozott a MEDOSZ megyei bizottsága Kedden a szakszervezetek me­gyei tanácsának székházában ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága. A megbeszélésen részt vett Kovács István, a ME­DOSZ Elnökségének főtitkára, valamint az érdekelt mezőgaz­dasági üzemek szb-titkárai, mun­kahelyi vezetői, szám szerint mintegy hatvanam Szabó Ferenc, a megyei bi­zottság titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a gazdaság­­irányítás reformja az üzemek, vállalatok vezetőinek, így a szakszervezeti bizottságoknak is nagyobb önállóságot biztosít. Ez­zel együtt viszont növekszik e szervek felelőssége is. A reform hatékony eszköz a termelékeny­ség és a terméshozamok további növelésére. Vázolta a megye ál­lami gazdaságainak célkitűzé­seit a tervidőszakban, a kenyér­­gabona termésátlagának növelé­sét, a takarmány- és a zöldség­­termesztés fokozását, a járulé­kos beruházásokkal kapcsolatos tervek megvalósítását illetően, valamint ismertette a gépjavító állomások törekvéseit a szövet­kezeti gazdaságok igényeinek teljes kiszolgálására. — Új lehetőségek nyílnak a szakszervezet előtt a rejtett tar­talékok feltárására, az életre­való kezdeményezések messze­menő támogatására — mon­dotta. A megyebizottság titkára továbbiakban bizonyos szerve­­­zeti problémák megoldásáról, valamint a munkaversenyek szervezésében néhol még tapasz­talható formalizmusról szólott, örvendetes tény ezzel szemben a dolgozók spontán versenykez­­deményezése, amely megfelelően támogatva hivatott a versenyt azzá tenni, ami annak lényege: a szocialista munkaerkölcs meg­szilárdítását célzó, valamennyi dolgozó részvételét igénylő moz­galommá. A titkári beszámolót követő hozzászólások sorát Kovács Ist­ván, a MEDOSZ Elnökségének főtitkára nyitotta meg. Ma Bajánn, a megye déli része állami gazdasági, gépállomási, erdőgazdasági és vízügyi szak­­szervezeti vezetőinek jelenlété­ben hasonló jellegű megbeszé­lésre kerül­jon Három szocialista ország nagykövetsége munkatársainak baráti látogatása Kecskeméten Tegnap délelőtt egynapos baráti látogatásra Kecskemétre érkezett Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság magyar­­országi nagykövete és Ladiszlav Vince, Csehszlovákia hazánk­­beli nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint néhány munkatársuk, és a Német Demokratikus Köztársaság nagykö­vetségének több munkatársa. A vendégeket a városi tanács dísztermében dr. Greiner József, a városi pártbizottság titkára, Heile Géza, a városi tanács vb-elnöke és Sánta Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyettese fogadta. A megyeszékhely életéről szóló tájékoztatás után megtekintették a várost, majd a Hel­véciai Állami Gazdaságba látogattak a vendégek, ahol Horváth Andrásnak, a gazdaság főagronómusának, s egyúttal párttitká­rának kalauzolásával ismerkedtek a gazdaság munkájával. * Ä ■­ Egy fontos szeiés ■ »■ nrm iivoje Azt szokták mondani, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a me­zőgazdasági üzemek „nehézipa­ra”. Ennek a megállapításnak igazát bizonyítja a legutóbbi megyei állattenyésztési tanács­kozás, amelyet Kecskeméten tartottak. Az értekezlet résztve­vői zsúfolásig megtöltötték a vá­rosi tanács dísztermét, és nem­csak a meghívottak jöttek el, hanem számos érdeklődő is. A tanácskozáson elhangzott az a megállapítás, hogy szarvasmarha-tenyésztés az or­a­szágos állattenyésztési politiká­nak mindenkor központi kérdé­se volt. Az állam — mint az ér­tekezleten több illetékes orszá­gos vezető szakember bejelen­tette —, továbbra is mindent elkövet a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztéséért. Ez annál is inkább fontos, hiszen mint is­meretes, az utóbbi években a háztáji gazdaságokban jelentő­sen csökkent a tehénállomány, s ezt a csökkenést nem pótolta eléggé a mezőgazdasági nagy­üzemek állattenyésztése. Ezért a következőkben egyik legfon­tosabb feladat a tehénállomány emelése. Sok szó esett a tanácskozá­son arról, hogy nemcsak az ál­lami támogatásra kell várni a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hanem saját erőből kell fejlesz­teni az állományt. Hangoztatták a jelenlevő vezető állattenyész­tő szakemberek, hogy a korszerű módszerek bevezetésével csök­kenteni lehet a költségeket. Nagy előrehaladás történt az utóbbi években a mesterséges termékenyítés alkalmazásánál. Az itatásos borjúnevelést is egyre több termelőszövetkezet alkalmazza. Ezzel költségmegtakarítást számottevő értek el. Tizenhat termelőszövetkezetben borjútápszer itatását alkalmaz­zák, ami további megtakarítást eredményez. A költségeket befolyásolja a hozamok növelése. A tejterme­lés kis hozam esetén vesztesé­ges. A bajai járás több terme­lőszövetkezetének tapasztalata bizonyítja, hogy megfelelő te­nyésztési színvonallal jóval 3 forint alá lehet szorítani 1 liter tej önköltségét. A Bajai Állami Gazdaságban 1 liter tej anyag­költsége 2,51 forint Lényeges tennivaló a szarvas­­­marha-állomány tbc-mentesíté­­se is. Jelenleg országos viszony­latban a legrosszabb helyen áll a megye, ugyanis csak 19 ter­melőszövetkezet és három álla­mi gazdaság mondható mentes­nek, az idei második félévben pedig csak újabb öt termelőszö­vetkezet mentesítése várható. Ezért az állatorvosokkal közö­sen a gazdaságoknak hatéko­nyabban kell szorgalmazni az állomány tbc-mentesítését. A mentes állomány esetében, mint ismeretes, különböző tényt kap a gazdaság.kedvez­Egyik nagy gond a megyében a férőhely. Sok helyen kevés az istálló, vagy nem elég korsze­rű. Még mindig nem elegendő a beruházási keret, az építőipar kapacitása, sok az áthúzódó építkezés és rossz az istállók gépesítettsége. Saját erőből ügyes, ötletes megoldásokkal, kezdeményezésekkel némileg se­gíteni lehet ezen is. A korszerű, a termelés költ­­ségeit csökkentő módszerek mi­nél nagyobb fokú elterjesztése elsősorban úgy lehetséges, ha az eddigi jó kezdeményezéseket minél szélesebb körben népsze­rűsítik. Ezért hasznosak a ta­pasztalatcserék, a helyszíni láto­gatások, amelyeken sokat tanul­hatnak egymástól a megye ál­lattenyésztői. Ezt kell szorgal­­mazni a megyei mezőgazdasági szakköröknek, kluboknak. Csak így számíthatunk arra, hogy a következő években gyor­sabban lépünk előre e fontos állattenyésztési üzemágban. E. &

Next