Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás a 9. oldalról.) pította, hogy a kiskeresetű dolgozóknak a társasház-akcióban nincs módjuk részt venni, ezért növelni kellene a szövetkezeti lakásakciót, amelynél kisebb összeg kell a belépéshez. Hozzászólásának következő részében elmondta, hogy a háziipari szövetkezetnek eredményei mellett problémái is vannak. Többek között: hat évvel ezelőtt vásároltak egy épületet üzemi célokra, s azóta sem kaptak engedélyt átalakítására. Ezenkívül szükség lenne ebédlőre és egyéb szociális helyiségekre is. Végül Horváth elvtársnő megyei pártbizottság beszámolóját elfogadta, és elfogadásra ajánlotta. A délutáni szünet után dr. Glied Károly elnökletével folytatódott a tanácskozás, majd Buda Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést. Ezután felszólaltak még Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Végvári István, a Kecskeméi Konzervgyár igazgatója, Sisák Péter, a kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport elnöke, Radvánszky Imre, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára, Deák István, a tiszakécskei Szabadság Tsz főagronómusa, Kriston Ferenc, a kalocsai városi tanács vb-elnöke, Sípos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára és Pénzes Pál, a kalocsai mezőgazdasági technikum igazgatója. A megyei pártértekezlet hétfő esti felszólalásainak ismertetésére lapunk szerdai számában visszatérünk. A megyei pártértekezlet ma reggel 8 órakor folytatja munkáját További jó munkával a vándorzászlóért * A TÁRSADALMI tudat szocialista átalakításában, a marxista eszmék terjesztésében a pártszervezetekre háruló feladatok között igen fontos helyet foglal el a pártirodalom terjesztése. A kiskunhalasi városi pártszervezetek ilyen irányú jó munkáját ismerte el a megyei pártbizottság legutóbb odaítélt vándorzászlóval. Pártszervezeteink kiérdemelték ezt az elismerést, hiszen tavaly valóban a legjobb eredményt érték el a megyében, összesen 64 ezer forint értékű politikai kiadványt értékesítettek és a párttagság 43 százaléka előfizetője lett valamely pártfolyóiratnak. KÜLÖNÖSEN példás munkát végeztek a Fémmunkásgyár pártalapszervezetének kommunistái. Csaknem négyezer forint értékű kiadványt adtak el és a tagok több mint fele előfizet a pártfolyóiratokra. S az idén az eredmények még tovább növekedtek. Mintegy 20 százalékkal nagyobb a forgalom, a folyóiratok előfizetésénél pedig még további fejlődés várható. Az eredmények tehát igen biztatóak a Fémmunkásnál. Szükségesnek láttuk felkeresni őket, s megtudni, hogyan érték el. Őszintén szólva még gyanakodtunk is némiképp: nem erőszakolják-e túlságosan az üzem dolgozóira a kiadványokat? Vagyis: a pártirodalom azokhoz kerül-e, akikhez szól? A PÁRTSZERVEZET titkára, Király Lajos elvtárs, elmondta, hogy az állandó jó kapcsolat a dolgozókkal, érdeklődési körük vizsgálata tette lehetővé ezeket a jó eredményeket. Tudják kinek mit javasoljanak, s már eleve az ilyen kiadványokból többet is rendelnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem folytatnak megfelelő propagandát, s nem igyekszenek ráirányítani a figyelmet a kevésbé ismert, de fontos kiadványokra. A párttitkár maga is részt vesz ebben a munkában, segít Banikósné elvtársnőnek, a folyóiratok és könyvek terjesztésével megbízott propagandistának. Nem kevésbé fontos szerepe van az eredményekben annak, hogy rendszeresen megvitatják a taggyűléseken is a terjesztéssel kapcsolatos feladatokat. Pedig, hogy ezzel is foglalkoznak, nem csekély többletmunkát ró a pártszervezetre, hiszen van elég dolguk a termelés területén is a neveléssel. A dolgozóknak ugyanis 40 százaléka bejáró munkás, a mintegy negyede évente kicserélődik. FELKERESTÜNK néhány dolgozót is a munkahelyén. Olyanokat, akik előfizetnek valamelyik folyóiratra, s általában a legjobb propagandaanyag-vásárlók közé tartoznak. Ilyen többek között a műszaki osztályon Boborczki Szilveszter, Novák László és Nyerges János. Mindhárman rendszeresen olvassák is a folyóiratokat, amikre előfizettek és tanulmányozzák a pártkiadványokat. Ők mondták, hogy jó volna, ha a városi pártbizottság időnként ankétot szervezne, ahol találkozhatnának a folyóiratok szerkesztőivel, vagy munkatársaival. Ez egyrészt növelné az előfizetők táborát, másrészt segítség volna a tájékozódásiban, hiszen a folyóiratok nemcsak tanítanak, nemcsak tisztázzák a hazai és nemzetközi politikai élet különféle kérdéseit, hanem új kérdéseket is vetnek fel az olvasóban. Ez igen helyes észrevételnek látszik és a városi pártbizottság igyekezni fog a kérésnek eleget tenni. Természetesen találkoztunk olyan előfizetőkkel is, akik megveszik ugyan a különféle folyóiratokat, de csak éppen átlapozzák, legalábbis rendszeresen tanulmányozni nem tudják őket, mert erre kevés az idejük, a fémmunkás gyár pártalapszervezetében szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy körültekintő munkával tartós eredményeket lehet elérni. Valóban nagyon helyes módszer, hogy mindenkinek legfőképpen azt javasolják a sok-sok olvasnivaló közül, ami megfelel az érdeklődési körének. A továbbiakban talán arra kellene több gondot fordítani, hogy a felmerült kérdéseket személyes, vagy kollektív beszélgetés során az eddiginél céltudatosabban igyekezzenek tisztázni. Emellett természetesen továbbra is élniük kell azokkal a jó módszerekkel, amelyeknek az eddigi eredmények köszönhetők. Bejelentették például máris igényüket a téli politikai könyvhétre, amit két éve rendszeresen és igen nagy sikerrel szerveznek meg. Mi, a pártbizottság munkatársai viszont igyekezni fogunk a Fémmunkásnál és a hasonló jól dolgozó pártszervezeteknél látott tapasztalatokat eljuttatni a többi pártszervezethez. Arra törekszünk, hogy a mennyiségi eredményeket ne csak növeljük, hanem a sajtóterjesztés propagandahatását, nevelő erejét is javítsuk. Hogy a jobb munka következtében a megyei pártbizottság vándorzászlaját megérdemelten láthassuk továbbra is Kiskunhalason. Gál József és a pártirodalom Ma indul a műszaki hét eseménysorozata A kecskeméti műszaki hét (november 1-től 5-ig) eseménysorozata ma délután 3 órakor indul a Felsőfokú Gépipari Technikumban. Az iskola végzős növendékei találkoznak a kecskeméti üzemek műszaki szakembereivel és elbeszélgetnek velük az őket érdeklő kérdésekről. Nyilván arról esik majd a legtöbb szó, hogy mit várnak tőlük azokban az üzemekben, amelyekben — nem egészen egy év múlva — életpályájukat elkezdik. A beszélgetést Silling János, az FGT igazgatója vezeti. Az ankét további részében arról kapnak rövid tájékoztatót a fiatalok, hogyan zajlanak majd le néhány hónap múlva a diplomaszerző vizsgák, milyen követelményeknek kell eleget tenniük. A műszaki hét gazdag programsorozata 2-án a városi tanács dísztermében folytatódik, ahol a kecskeméti üzemek vezetőinek a vitafórumát rendezik meg. Statisztikusok — a kongresszus tiszteletére |rányról, amely a „Bács-Kiskun megye számokban” címet viseli, s Kóczián Zoltánnal, az igazgatóság vezetőjével és Vaskó Tódor tájékoztatási osztályvezetővel beszélgettünk. — Ez már a harmadik kongresszusi kiadványunk — mondja Kóczián Zoltán. — Az első a VII. kongresszusra készült. Formában, tartalomban mindegyik más. Bár úgy érezzük, a mostani, legjobban eltalált forma mellett mondanivalónk is gazdagabb ... Az előző, hasonló jellegű kiadványoktól eltérő új fejezettel is találkozhatunk, amely A mese helyzete az országban cím alatt hat oldalnyi terjedelemben nyújt érdekes összefoglalást. Megtudhatjuk belőle, mi az amiben vezetünk, élre törtünk más megyék között, s mi az, amiben még sok pótolnivalónk van. E fejezet summázását itt érdemes idézni: A megye jellengénél fogva a mezőgazdaság és a felvásárlás egyes területein az átlagosnál jobb megyék között szerepel, amiben pedig az országos átlagtól, s a többi megyétől viszonylag lemaradtunk, az az ipari foglalkoztatottság, a kiskereskedelmi boltellátottság, valamint egyes szolgáltatások. E területeken a felzárkózás a harmadik ötéves terv feladata lesz. A további nyolc fejezet szöveges része, s grafikonjai a népességről, a népmozgalomról, beruházásokról, iparunk, építőiparunk, mezőgazdaságunk fejlődéséről, a lakosság életkörülményeinek alakulásáról, a helyi tanácsok munkájáról adnak számot, érdekesen, közérthetően. — Mi volt a cél a kiadvány összeállításával és megjelentetésével? — Elsősorban az, hogy a megyei pártértekezlet küldötteinek adjunk kezébe olyan hiteles, megbízható adatgyűjteményt, amely megkönnyíti a megye helyzetében való eligazodást, s azt, hogy e kérdésekről hazatértük után beszámolhassanak. Másrészt a közelgő tanácsválasztásokra készülő számvetések elkészítését is szeretnénk segíteni a részletes adatgyűjteménnyel, amit kongresszusi felajánlásként készített a tájékoztatási osztály kollektívája. sen. Arról hogy milyen szívelelkesedéssel és gonddal készítették papírra vetett soraik vallanak, amelyről minden olvasó meggyőződhet. Nevüket azonban — mivel a kiadványban nem szerepel — itt szeretném elsorolni: Vaskó Tódor, dr. Sánta Józsefné, Török László, Libor Gábor és Kristóf Árpádné. Hiszen amikor ez a többletfeladatként vállalt kiadvány születőben volt, akkor készítették elő a féléves tájékoztató jelentést, az állatszámlálásról szóló közleményüket, a Járások, városok sorrendben című jelentésüket, s az ugyancsak munkaigényes megyei évkönyv összeállításából is sok feladat hárult az osztályra. Mi történt a megyében az utóbbi öt esztendőben, miben, s hogyan sikerült lépést tartanunk az ország többi megyéjével? Olyan kérdések ezek, amelyek szürke hétköznapokon is gyakran felmerülnek, de méginkább olyan időszakban, mint a mostani, amely múltat elemző összegzésre, új célok meghatározására késztet. A válasz megfogalmazásában, az eredmények összegzésében ezúttal egy nagy gonddal elkészített könyvecske is segít. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának kongresszusi kiadványa. A hetven oldalas, kétezer példányban megjelent kiadó Két énekkar közös hangversenye A dalosbarátság jegyében adott közös hangversenyt Kecskeméti Kodály-kórus és a a Solti Petőfi Sándor Művelődési Otthon énekkara szombaton délután a Kecskeméti Városi Művelődési Házban. Ezzel a meghívással a Kodály-kórus a Soltiak júniusi vendéglátását viszonozta. Helyes gondolat, hogy a különböző helységekben működő éneklő testületek közös rendezvényeken ismerkedjenek egymás művészi munkájával s a zenén keresztül emberileg is közelebb kerüljenek egymáshoz. Az ilyen baráti találkozók — úgy véljük — a magyar kórusmozgalom ügyének is jó szolgálatot tesznek. Lelkesen éneklő együttesnek ismertük meg a solti énekkart, produkcióját — az adott hangi lehetőségeken belül — árnyalt előadásra és a művek muzikális megformálására való helyes törekvés jellemezte. Az idei országos kórusminősítésen a zsűri ezüst fokozatra érdemesítette teljesítményüket. Gyukity Bódog megbetegedése miatt ez alkalommal Vörös János dunaújvárosi énektanár és karnagy vezényelte a kórust, melynek műsorán klasszikusok és mai magyar szerzők művei hangzottak el, egyenletes színvonalon. A vendéglátó kecskeméti énekkar műsorából a nyitó- és a zárószámot (Lrcz Béla: Kecskeméti vár : és Farkas: Csínom Pali, éreztük a legsikeresebben megoldottnak. A kórus Ádám József és Zsiga László vezényletével ezeken kívül Palestrina, Smetana, Bartók, Kodály, Bárdon és Ránki műveiből énekelt. Újszerűen hatott a kórushangverseny közepén a Kecskeméti Városi Szövetkezeti Bizottság Irodalmi Színpadának fellépése (művészeti vezető: Varga Mihály). Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú c. költeményét adták elő az igényes feladathoz méltó magas színvonalon. A feldolgozás zenei szerkesztésre emlékeztető eszközökkel élt, s többek között ezzel ért el igen szuggesztív hatást. Széll Zsuzsa Chopin-játéka és Homokiné Szikora Etelka— Zsiga László Donizetti-kettőse eredményesen járult hozzá a hangverseny sikeréhez. K. T. A KERESZTESLOVAG PIHENŐJE Kecskeméti anyakönyvi hírek ma SZÜLETTEK: Csikasz Mihály (anyneve: CJyulai Julianna), Szabó István (Baracsi Erzsébet), Terecskei Edit (Vida Julianna), Patai Sándor (Kovács Sára), Vereczkei Andrea (Szómer Margit), Kovács Teodora (Kecskeméti Mária), Józsa Ildikó (Magyar Sára), Csikós Ágnes (Szűcs Rozália), Zentai Ferenc (Beke Lídia), Pusztai Ervin (Tamás Mária), Bíró Sándor (Kasza Magdolna), Szabó Zoltán (Nagy Rózsa), Mészáros Attila (Maffence Margit), Hetényi Mária (Tóth Terézia), Szabó Zoltán (Fazekas Julianna), Szabó Sándor (Nyilas Mária), Manó Csaba (Szenes Klára), Nyúl Ildikó (Vásárhelyi Ilona), Asztalos Zsolt (Kállai Erzsébet), Mikepz Aranka (Nyúl-Tóth Aranka). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Molnár Imre és Nagy Julianna, Bán János és Vikartózcki Katalin, Nagy János és Festő Julianna. Backer József és Balog Judit, Vörös József és Aranyi Piroska, Kálmány Ferenc és Pásztor Erzsébet, Bán Péter és Sonkolyos Katalin, Papp Zoltán és Miklós Ildikó, Kis Sándor és Kovács Irén, Kis Béla és Andóczi Julianna, Kis József és Pintér Mária, Karácsonyi Antal és Szabó Rozália, dr. Szekeres László és dr. Domokos Jusztina, Szőke László és Tasi Lídia, Sahin-Tóth Sándor és Szabó Erzsébet, Benkő Sándor és Ander Terézia, Keresztes-Nagy József és Garzó Mária, Nemes Lajos és Sváb-Kovács Rózsa, Békési József és Horváth Julianna, Hajagos Ferenc és Kasza Ilona, Gyulai György és Ilés Erzsébet, Baranyi Tibor és Badacsonyi Katalin, Kuczka Ferenc és Kriminál Irén. MEGHALTAK: Kökény Imre 56 éves, Bella Andorné Finchky Margit 74 éves,. Zabonszki Erzsébet 66 éves, Kis János 33 éves, Bozóti István 45 éves, Petrezselyem Flórián 85 éves, Kiszely Illés 82 éves, Veszelszki József 79 éves, Bézi Béla 38 éves, Gere Lajosné Cseh Julianna éves, Kelemen István &o éves.