Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXL EVF., 274. sz. Ara 80 fillér »«s. iwv. 20, va ­. INTÉZET November 23-án ülésezik a megyei tanács Napirenden: A jövő évi költségvetési és községfejlesztési terv November 23-án, szerdán­­ Mi­előtt 9 órai kezdettel, a megyei tanácsi székház kultúrtermében ülést tart Bács-Kiskun megye Tanácsa. Az ülés napirendjén elsőnek Borbély Lajos pénzügyi osztályvezető tesz előterjesztést a tanácsok 1967. évi költségve­tési előirányzatáról és a község­fejlesztés jövő évi tervéről. Ezt követően Gerőcs István tság jövő első félévi kereskedelmi osztályvezető szá­mol be a megye lakosságának kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságáról, különös tekintet­tel a városok és nagyobb köz­ lad­okra kerül sor­ cégek peremrészeinek kereske­delmi helyzetére, valamint közélelmezési igények kielégíté­­­sére. A tanácsülés további ré­szében dr. Varga Jenő vb-elnök a megyei tanács és a végrehaj­tó bizottság 1967. első félévi munkatervét, dr. Kocher László,­­a NEB megyei elnöke pedig a megyei népi ellenőrzési bizott­­munkater­­vét terjeszti elő jóváhagyásra. A megyei tanácsülés további részében a végrehajtó bizottság bejelentéseire, majd az interpel- HALÁSZOK (Rajkor József felvétele.) Befejeződött a kenyérgabona vetése A megyei­­ences vb Gyorsítsuk a mélyszántás ütemét mezőgazdasági osztályvezetőjének tájékoztatója Az őszi minikák lényegében — a mélyszántást kivéve — be­fejeződtek. Csak egy-két helyen látni, nem számottevő terüle­ten, még lábon álló kukoricát, sárral küszködő vetőgépet. Dr. Maár Andrástól, a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályvezetőjétől tájékoztatást kértünk a mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. — Az őszi vetés néhány hold kivételével befejeződött. A 188 ezer holdnyi kenyérgabona-ve­tési előirányzatot teljesítettük. A vetések egyébként szépen fejlődnek, kezdetben az őszi száraz perió­dus miatt foltos volt a kelés. Szerencsére nemsokára jótékony eső áztatta a földeket és a fol­tosság fokozatosan eltűnt és azok a gazdaságok jártak jól, amelyek időben, korán vetettek, mert a mag a száraz­földben úgy tárolódott, mint a raktár­ban. Előfordult — magam is láttam, hogy egyes erősen bok­rosodó vetésekre esős időben birkanyájat eresztettek. Mi szakemberek ezt nem tartjuk helyesnek, mert a sáros talajon a jószágok patái rontják a ta­lajszerkezetet és beletapossák a növényt a sárba. Meg kell szok­ni, hogy az intenzív fajták job­ban, erősebben fejlődnek, de magasabb termést is adnak. Ez egyébként összefügg nemcsak a fajtával, hanem a jobb nagy­üzemi agrotechnikával is. Arra a kérdésre, hogy mik a tapasztalatok a kapások betaka­rításával kapcsolatban, a követ­kező választ kaptunk: “ Az eddigiek szerint jó termést takarítottunk be. A burgonyából 70 mázsa körül van az átlag, ami mintegy 25 mázsával több a tavalyinál. Jó termést hozott a cukorrépa is,vetkezetben. Felhívm a figyelmet egyéb­ként, hogy ahol még a föld­ben van, sürgősen takarítsák be. A kukoricából is általában jó terméseredményekről kapunk híreket, saját tapasztalataink is ezt bizonyítják. A kapások terméseredmé­nyeinek véglegezése ezután következik. Sajnos van kellemetlen jelzés is. Az Mv—1-es hibridkukorica az idén sok helyen nem felelt meg a várakozásnak. Olyan ter­melőszövetkezetben is, ahol minden szükséges agrotechnikai teendőt időben és jól elvégez­tek, gondoskodtak talajerőután­­pótlásról is — viszonylag gyen­ge termést adott. Ezzel kapcso­latosan vizsgálatokat folyta­tunk. A másik hibrid­fajta az Mv—59-es viszont jó termést hozott. Érintkezésbe lépünk a Martonvásári Kutatóintézettel is ez ügyben. A kukoricaszár betakarításá­nak mielőbbi befejezésére kü­lön felhívom az üzemek figyel­mét. Mintegy 80 százalékban végezték el a munkát a legutóbb be­jelentések szerint. Hírt adtunk róla, hogy az őszi enyhe napok elősegítették a mezei rágcsálók nagyméretű elszaporodását. Mi jelenleg­ a helyzet? — Szerencsére az időközben be­köszöntött hűvösebb esős idő mi­att nagyobb veszély már nincs.­ Sajnos több üzemben nem vet­ték elég komolyan a mezei po­cok irtásának szükségességét, pedig elsősorban önérdek e ve­szedelmes kártevő pusztítása. A jellemző viszont az volt, hogy legtöbb közös gazdaságban összefogtak, jól megszervezték a védekezést. Különösen példa­mutató munkát végeztek a du­­navecsei Virágzó Termelőszö­ A megyei tanács vb mező­­gazdasági osztályvezetője vége­zetül felhívta a figyelmet a mély­szántás meggyorsítására. Eddig az előirányzott 175 500 holdnyi területnek alig több mint felén végezték el ezt a munkát az üzemek. A jövő évi termés szempontjából pedig nem közömbös e talajmunka befejezése. Nem lázgörbék (2—3. oldal) cA nők nevében. (3. oldal) A ház, ahol pokol az élet (4. oldal) Valóban sima lenne ? (4—5. oldal) Vasárnapi riport (5. otta) Megkülönböztetett figyelemmel (6. oldal) A mi otthonunk («. oldal) X , —. . . ................ Év vége előtt Az év vége közeledtével jól­eső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a megye ipara — amely az idén is jelentősen fejlődött — eleget tesz a népgazdaság által rárótt kötelezettségének. Az ez évi célkitűzések megva­lósításának nagy lendítője a megyeszer­te is széles körben kibontakozott kongresszusi munkaverseny. A MEG­YEI tanács vállalatai az 1966. évi gazdálkodás során jól éltek azokkal a könnyíté­sekkel, amelyeket a beveze­tésre kerülő gazdaságirányítási reform részintézkedései révén az idén kaptak. Ilyen volt töb­bek között­­ a kötelező terv­számok csökkentése; az álló­eszköz-gazdálkodás új rendje; az új prémiumrendszer. A ta­nácsi vállalatok 9,3 százalék­kal — ezen belül a könnyű­ipar és az élelmiszeripar 13,5 százalékkal — termelt többet. Ezt a túlteljesítést 8,4 százalé­kos létszámnövekedéssel érték el a vállalatok. Valamennyi ágazatnál fejlő­dés tapasztalható a vállalati gazdálkodásban, s ennek ered­ménye, hogy megyei szinten a vállalati nyereség 26,1 százalékkal növekedett. Az ipari osztály irányítása alá tartozó 24 tanácsi vállalat kö­zül 12 már a harmadik negyed­évi eredményei alapján bebiz­tosította a nyereségrészesedés osztását. Természetesen év végé­ig a többi vállalatnak is lehe­tősége van az eredményjaví­tásra és nyereségrészesedés-osz­tásra. A legeredményesebben gaz­dálkodó vállalatok között a Kis­kunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat, a Kecskeméti Ruha­ipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat, va­lamint a négy sütőipari válla­lat áll az élen. Az utóbbiak együttesen 2,7 millió forintos többletered­­ményt értek el. Kiemelkedően jól gazdálkodott az Észak Bács megyei Vízmű Vállalat, amely 2,1 millióval teljesítette túl nyereség-előirányzatát, s eköz­ben a szolgáltatásainak a mi­nőségét is javította. Nem így a Kecskeméti Vegyesipari Vál­lalat, amely veszteségesen gaz­dálkodott Az eddigi vállalati gazdálko­dás terén szerzett tapasztalatok szerint a tanácsi vállalatoknál a nyereségrészesedés előrelát­hatóan az elmúlt évi szinten alakul.­ — NÁLUNK különösen ne­héz másfél hónappal az év vé­ge előtt arról beszélni, hogy mennyi nyereségrészesedésre számíthatnak dolgozóink, hi­szen ez az egész vállalat ered­ményétől függ. Mint mondani szoktuk: együtt sírunk és együtt nevetünk a többi gyáregység­gel — így kezdte a tájékoztató­ját Horváth János, az ÉM Fém­munkás Épületlakatosipari Vál­lalat kecskeméti üzemének a vezetője. Az óvatos bevezető után azonban mégis sikerült „jóslatra” bírnunk és kiderült, hogy kár lett volna hallgatni a kilátásaikról. A harmadik negyedév végéig a tervezettnél egymillió forint­tal több, összesen 1S millió forint nyereséget ért el a gyár­egység. Ha a hátralevő hetekben is ha­sonlóan gazdagodik a kollektí­va, akkor az év végén is meg­lesz az 1—1,5 millió forintos túlteljesítés a nyereség vona­lán. Sok egyéb mellett biztosíté­kul szolgál erre az is, hogy a negyedik negyedév kiemelt feladatait — a jelenlegi hely­zetet figyelembe véve — sike­rül határidő előtt telj­esíteniök. A lakásprogram végrehajtásá­hoz szükséges vasszerkezeteket az év vége helyett november 30-ra, a népgazdaság számára fontos beruházások szerkezeteit pedig december 25-re leszállít­ják. Rászolgál tehát a mun­kásgárda a nyereségrészesedés­re, ami előreláthatólag 10—15 napi munkabérnek felel majd meg.• TAVALY nyolc és félnapi munkabérükkel azonos összeget vittek haza nyereségrészesedés címén a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár dolgozói. Idén a jóval többre számítanak, hiszen harmadik negyedév végén már 12 napi munkabér körüli összeget mutatott a mérce, amely a takarékos gazdálkodás eredményeképpen csúszott hó­­napról-hónapra magasabbra. Nemrégiben, amikor ott jár­tunk a vállalatnál, valaki ezt mondta: — Az anyaggazdálkodás közvetlen irányítói negyed­évenként jutalmat kapnak, ha sikerül megtakarítást el­érniük. Nem tartozom közéjük, még­sem önzetlenül örülök, amikor látom, hogy átadják nekik a pénzes borítékot. Jól tudom ugyanis, hogy körültekintő­ gaz­dálkodásuk eredményét az én zsebem is megérzi majd. Igaza volt az idézett dolgo­zónak, mert az anyagtakaré­kosság jócskán közrejátszik abban, hogy az idén előrelát­hatólag 18 napi munkabérnek megfelelő összeget kapnak majd a gépgyáriak nyereségrészese­dés címén. Természetesen sok más tényezőt is említhetnénk még a kongresszusi munkaver­seny eredményeitől az újításo­kig bezárólag. De minderről egy más alkalommal úgyis bővebben szólunk majd. k. a . b. a Javult a vállalati gazdálkodás Egyes üzemekben több nyereségrészesedést osztanak

Next