Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

EHHE AUK SENKT, flPaJKk ilPHETEHk! Világ proletárjai, egyesüljetek! xxn. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM : Ara 60 fillér 1967. Április 20, csütörtök Ma kezdődik a term­előszövetkezetek I. országos kongresszusa Ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács Ma az Országház kongres­­­szusi termében megkezdődik a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa, amelyen 518 kül­dött és 200 meghívott vendég vesz részt, köz­tük a megyei pártbizottságok és megyei taná­csok képviselői, a szövetkezeti mozgalom veteránjai, valamint a szövetkezetekkel kapcsolatban álló állami és társadalmi szer­vek vezetői. A háromnapos kongresszus megnyitása előtti napon, szerdán, dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter elnökletével ülést tartott az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Összegezte az Országos Terme­lőszövetkezeti Tanács kétéves tevékenységének főbb eredmé­nyeit, majd köszönetet mondott a tanács tagjainak munkájukért. Dr. Nagy Sándor, a kongres­­­szus előkészítő bizottságának titkára beszámolt a termelőszö­vetkezeti küldöttközgyűlések és a megyei tsz-tanácskozások ta­pasztalatairól, elemezte a szö­vetkezeti parasztság tanácsko­zásain széles körben megvita­tott és a kongresszus napirend­jére kerülő kérdéseket, javas­latokat. Ezután ismertette a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1966. évi országos ter­melési versenyének eredmé­nyeit. Az Országos Termelőszövetke­zeti Tanács javasolja a terme­lőszövetkezeteknek, hogy tevé­kenyen vegyenek részt az ipar­ban kezdeményezett jubileumi munkaversenyben, s a termelési eredmények fokozása érdekében tegyenek versenyfelajánlásokat. Végül a tanács felkérte a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztert, hogy a termelőszövet­kezetek 1966. évi országos ter­melési versenyében legjobb eredményt elért közös gazdasá­gokat kitüntetésre terjessze fel a magyar forradalmi munkás­paraszt kormányhoz. A ma összeülő első termelő­szövetkezeti kongresszuson me­gyénket 53 küldött képviseli. A küldöttek már szerdán a dél­utáni órákban elutaztak Buda­pestre. A megye vezetői közül dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Matos László, a megyei párt­­bizottság mezőgazdasági osztály­­vezetője, Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője vesz részt a háromna­pos tanácskozáson. Növekvő érdeklődés Az idén több lány a mezőgazdasági szakmák iránt szakmunkásnak Ü­lésezett a megyei pályaválasztási tanács a Mind szélesebb körű feladat fiatalok pályaválasztásának segítése, egyéni elképezléseik és a társadalmi érdekek egyezteté­se. A pályaválasztás iránti fo­kozódó érdeklődést jelzi a me­gyei pályaválasztási tanács teg­napi Kecskeméten megtartott ülésén elhangzott négy beszámo­ló is. Ezekben a Hazafias Nép­front, a Szövetség, Kommunista Ifjúsági a szakszervezetek megyei tanácsa és a Nőtanács elemezte tapasztalatait és javas­latokat tett a munka továbbfej­lesztésére. A beszámolókat Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetője ismertette. A résztvevők különösen figyelem­re méltónak találták a propa­gandaanyagok terjesztésére vo­natkozó észrevételeket és azt a javaslatot, hogy a pályaválasztási tájékozta­tókkal szélesebb körben is­mertessék meg a szülőket is. A tanács tagjai ezután meg­hallgatták Tövis Ferencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének az iskolákban folyó pályaválasztási munka ta­pasztalatairól adott elemzését. Az előadó megállapította, hogy sok helyen a nevelők nem is­merik eléggé a különféle foglal­kozásokat, s ezért nem is adhat­nak megbízható tanácsokat az érdeklődőknek. A másik hiba az, hogy nem kísérik céltudato­san figyelemmel az általános is­kolák felső tagozatában, vagy a középiskolában a gyerekek haj­lamait, érdeklődési körét, így azután nem is tudnak beleszól­ni pályaválasztásukba, hanem csupán arra szorítkoznak, hogy összegyűjtsék és a tanulmányi eredmények alapján vélemé­nyezzék a benyújtott jelentkezé­si lapokat. Ennek ellenére a társadalmi érdeknek meg­felelő változás tapasztalható a fiatalok pályaválasztásá­ban — amint az idei statisztikai ada­tok is bizonyítják. Az általános iskola nyolcadik osztályában 8653 tanuló végez ebben a tan­évben. A megfelelően megyei tervezésnek csaknem 1200-an jelentkeztek közülük gimná­ziumba. A tervezettnél viszont többen akarnak beiratkozni szakközépiskolába (790-en) és technikumba (862-en). Szakmun­kásnak jelentkezett 3691, gép- és gyorsírónak 158 tanuló. Nem jelentkezett semmiféle tovább­képzésre 1967 fő, az összlétszám 22 százaléka. Mezőgazdasági pá­lyára lép a jelenlegi nyolcadi­kosok mintegy 10 százaléka. Kö­zülük technikumba, illetve szak­­középiskolába 435-en, szakmun­kásképző iskolára pedig 388-an jelentkeztek. Ez még mindig ala­csony szám a szükségletekhez képest, de már szemmel látható a fej­lődés az előző évekhez vi­szonyítva. Érdekes a lányok pályaválasz­tásának alakulása is. Bár a gim­náziumba továbbra is több mint kétszer annyian jelentkez­tek, mint a fiúk, de erősen meg­nőtt a szakmunkásképzés iránti érdeklődésük is. Összesen több mint 1300-an választottak szak­mát a 3000 továbbtanulásra je­lentkezett lány közül. Az élénk, sokoldalú vitában felszólalt Jenovay Jenő, a Mun­kaügyi Minisztérium osztályve­zetője, az Országos Pályaválasz­tási Tanács titkára. Az ülés Ma­darász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettes zárszavával ért véget. Köszörűjük a moldovai vendégeinket é­­s a kétnapos látogatásra Kecskemétre érkezik a Moldovai Kulturális Napok alkalmával hazánkban tartózkodó mol­dovai küldöttség. Baráti, testvéri szeretettel fogadjuk a vendégeket. Olyan érzésekkel, mint a távoli rokont, akivel csak alig-alig tartot­tuk a kapcsolatot, éppen csak tudtunk róla. S most, amikor egyszeresük közelebbről is megismerkedünk, a váratlan talál­kozás valósággal a felfedezés erejével hat. Lám mennyire hasonlítunk, mennyi örömet és értéket rejt ez a rokonság! Milyen sokat tanulhattunk volna egymástól! Nem véletlen, hogy a moldovai küldöttség magyarországi látogatása során Bács megyét is útba ejti. A mi vidékünk és Moldova között különösen sok a hasonlóság. A Szovjetuniónak ez a kis szövetségi köztársasága ismert szőlő- és gyümölcster­mesztő ország. Területe ugyan csak egyharmada Magyarorszá­génak, de szőlőtermelése majdnem, százötvenezer tonnával meg­haladja a miénket, zöldség-, dohánytermelésének eredményei pedig általában felülmúlják a magyarországit. Moldovában ugyanis erősen belterjes a mezőgazdaság, s ebben a tekintetben van mit tanulnunk barátainktól. Természetes, hogy ők is ér­deklődnek a mi eredményeink iránt, s itt Kecskeméten és kör­nyékén főképp a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetre, valamint a nagymúltú, híres állami gazdaságokra, az Izsákira és a Hel­véciáira kíváncsiak. A f­elfedezés számunkra a moldovai kultúra is. Erről, talán még kevesebbet tudtunk eddig. Történelmi ismereteink szerint Moldova elmaradott ország volt, hiszen évszázadokon át nagyhatalmak ütközőpontja, a feudális orosz állam és a török hódító törekvések harcának színtere. Az első világháború előtti időkben az Osztrák—Magyar Monarchia határvidéke, ahová a K und K kormányzat valósággal büntetésből küldte a hivatal­nokokat és katonákat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után felvirradt a kis ország napja. De egy része, Besszarábia, egé­szen a második világháborúig román királyi fennhatóság alatt maradt. S az önálló szovjet köztársaság megalakulása után nem sokkal német és román megszállás alá került ismét. A megszállás ugyan csak három esztendeig tartott, de hihetetlen pusztításokkal járt. Elpusztult ezernél több gyár és mezőgazda­­sági üzem. A fasiszták tönkretették az iskolákat, elhurcolták 1200 tanintézet teljes felszerelését, s mindent ami csak moz­dítható volt ebben a sokat szenvedett országban. A pusztítás után szó szerint újra kellett kezdeni az életet Moldovában. S csak a szovjethatalom körülményei között lehe­tett ilyen hamar talpra állni. Ennek a gyors fejlődésnek tükre a kulturális élet fellen­dülése. Képzőművészetük például valójában csak a Nagy Hon­védő Háború után született. Filmgyártásuk is igen fiatal, de már olyan kiváló alkotásokat mutathat fel, mint az Elmentem a nap után című, költőien szép film. Ez a film az utóbbi esz­tendők szovjet filmtermésének egyik legjobbja. A moldovai írók hasonlóképpen a szovjet irodalom élvonalában foglalnak helyet. S olyan sikert is elkönyvelhet már a moldovai művé­szet, mint Marija Bicsu győzelme az operaénekesnők idén már­ciusban Tokióban megrendezett világversenyén.­­A Szovjetunió népeinek nagy családjából egy eddig álta­­lunk kevéssé ismert kis nép küldötteivel, az ő révükön e nép alkotóerejének, munkájának és kultúrájának eredményei­vel ismerkedhetünk meg közelebbről ma és holnap, örülünk a személyes találkozásnak és rajta leszünk, hogy a barátság a jövőben szorosabb legyen. Megkezdődött a növényápolás Megyeszerte vetik a kukoricát • Füst és öntözővíz a fagy ellen — Belvíz 76 ezer holdon Mindenfelé élénk a munka a közös gazdaságok határában. Az őszi kalászosok növekedése szin­te naponta lemérhető, a rozs itt-ott kezd kalászba szökkenni. A gabonákra majdnem kilencti­zed részben nitrogén műtrágyát is szórtak. Teljes mértékű elvég­zését e munkának egyrészt a belvíz, másrészt a pétisó hiánya akadályozta. E hónap közepéig a tavaszi szántást 115 ezer hol­don — 60 százalékos mértékben — elvégezték a szövetkezetek. Több mint 7 ezer holdon szépen növekednek a borsók, s ez a te­rület az idén nagyobb a szoká­sosnál. Viszont új lucernást csak 5600 holdon telepítettek, keve­sebbet a szükségesnél. Hasonló a helyzet a napraforgó esetében is, bár ennek vetése még folya­matban van. Zömmel a földbe került a bur­gonya és a cukorrépa, sőt az előbbi — főleg a Duna-mellék 2500 holdján — már jócskán so­rol. De ugyanez vonatkozik a bajai járás cukorrépatábláira, ahol az ipari növény sorközeit már sarabolják. E hét elején csaknem mindegyik közös gaz­daság hozzáfogott a kukorica ve­téséhez, sőt már a múlt hét vé­géig is több mint tízezer holdon juttatták földbe a magot. A szeszélyes áprilisi időjárás veszélyezteti a virágruhában ál­ló gyümölcsfákat, pontosabban: a terméskötődést. Nem árt, fő­leg a lapályos, fagyzugos vidé­keken, ha hajnalonta a gazdasá­gok füstöléssel, vagy ahol erre mód van, öntözéssel védekeznek a fagyás ellen. Némely gazda­ságban, például Jánoshalmán, megkezdték már a paradicsom palántázását — jól teszik, ha a fagyveszély elmúltáig ezt a munkát szüneteltetik. Még mindig sok gondot okoz a 76 ezernyi holdat borító bel­víz, főleg a Homokhátság gazda­ságaiban. Az őszi gabonákban jelentős károkat okozott, mint­egy 15 és fél ezer holdat pusz­tított ki. Majdnem 24 ezer hol­don a rétek, legelők használat­bavételét nehezíti. Veszélyeztet mintegy négyezer hold szőlőt és gyümölcsöst is. A becslések sze­rint a víz még e hónap elmúl­tával is 30 ezer holdat tart bir­tokában, ezért már most aján­latos rövid tenyészidejű növé­nyek vetőmagjáról gondoskodni. Czinege Lajos látogatása a Szovjetuniób­an Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi minisztere A. A. Grecs­­ko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meg­hívására április 17-től 19-ig nem hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A két miniszter baráti légkörben, köl­csönös érdekű kérdésekről foly­tatott megbeszélést. Czinege Lajos vezérezredes szerdán visszaérkezett Buda­pestre. (MTI)

Next