Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

9. oldal DERL1G ANNEMARIE N DK-ÁLLAM POLG A R ügyével kapcsolatban az Igaz­ságügyminisztérium a követke­ző tájékoztatást adta: Den­ig Annemarie, aki 1960-ban a Né­met Szövetségi Köztársaságba szökött, ez év júliusában Ma­gyarországra érkezett. Nevezett letartóztatását — hazai ható­ságaink kikérésére — a ma­gyar büntető törvények, illető­leg a magyar—NDK jogsegély­szerződés 70. cikke alapján — az NDK, a Magyar Népköztár­saság és más szocialista orszá­gok sérelmére elkövetett kém­kedés alapos gyanúja miatt — a Budapesti Fővárosi Bíróság elrendelte. Ennek alapján rend­őri szerveink őrizetbe vették, majd pedig az Igazságügymi­nisztérium kiadatását engedé­lyező határozata alapján július 27-én átadták az NDK-hatósá­­goknak. (MTI) SUKARNÓT ÉLTETTÉK DJAKARTA. (MTI) Az Antara hírügynökség h­ét­főn jelentette, hogy ejtőernyős rohamosztagot vezényeltek Bun­­dowoso kelet- jávai községibe, ahol az Indonéz Nemzeti Párt jelentős többségben van. Az ej­tőernyősöket nagy tömeg fo­gadta. A csoportok Sukamót él­tették, „Suikaimo nagy!” — kiál­tozták. Az ejtőernyősök parancsnoka ekkor gyűrűbe zárta Sukam­o híveit, majd feltette a kérdést: „,Ki a nagy?” A tömeg nem adott választ — írja az indonéz hírügynökség. KIESINGER WASHINGTONBAN Kiesinger nyugatnémet kan­cellár vasárnap a késő esti órák­ban Washingtonba érkezett. A kancellár, kedden és szerdán a Fehér Házban találkozik John­son elnökkel és megbeszéléseket folytat Dean Busk külügymi­niszterrel, McNamara hadügy­miniszterrel és Fowler pénzügy­­miniszterrel. A tárgyalásokon — megfigye­lők szerint — az európai hely­zetet, a NATO politikáját, va­lamint a tervezett nyugatnémet katonai létszámcsökkentésnek a NATO-ra gyakorolt hatását vi­tatják meg.­ A látogatástól nem várnak változást a amerikai—nyugatnémet jelenlegi vi­szonyban; Kanadai kommunista kiáltvány PÁRIZS (MTI) A kanadai franciák önren­delkezési jogának elismerését követeli a Kanadai Kommu­nista Párt kiáltványa, amelyet az államszövetség fennállásá­nak 100. évfordulója alkalmá­val tettek közzé. Mihelyt az ön­rendelkezési jogot elismerik, lehetővé válik, hogy új viszony alakuljon ki a két nemzet kö­zött, egy új alkotmány kereté­ben, amely az egyenlőségen és a kölcsönös egyetértésen alapul. E jog elismerése nélkül Kana­da szétválik és semmi remény sem lesz arra, hogy össze lehet kovácsolni a kanadai franciák és angolok egységét egy függet­len Kanada kiépítésére. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy ez az egység soha nem volt annyira sürgős, az Egye­sült Államok uralmával való szembeszállás céljából. A kiáltvány követeli, hogy a kanadai kormány emelje fel szavát a Vietnamban végrehaj­tott bombázások ellen. Meg kell tagadnia minden katonai segítséget az agresszortól. T­árgyalások Közel-Keleten DAMASZKUSZ­ (MTI) Tito jugoszláv elnök, aki va­sárnap érkezett Szíriába, hétfő délelőtt folytatta megbeszéléseit Atasszi Szíriai államfővel. A damaszkuszi rádió szerint a Szíria*—jugoszláv tárgyalások középpontjában továbbra is az arab országok jelenlegi helyze­te áll. Az eddig lefolyt tanács­kozások során elemezték az im­perialista támadást. Hangsú­lyozták, hogy összébb kell zárni minden haladó erő sorait és vezetőkkel eszmecserét folytas­son az arab terület izraeli meg­szállása megszüntetésének mód­jairól. AMMAN, Aref iraki köztársasági elnök hétfőn elutazott Ammanból, ahol kétnapos tárgyalást folytatott Husszein jordániai királlyal. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. A jordániai királyi palotához közelálló forrás szerint Husz- Tito—Atasszi megbeszélései Husszein arab körútra indul szükséges az arab felszabadító harc folytatása az imperialista —cionista agresszióval szemben — közölte a damaszkuszi rádió. Jugoszláv források szerint Ti­to elnök tájékoztatta a szíriai tárgyalófeleket azokról a kap­csolatokról, amelyeket a keleti és nyugati hatalmak képviselői­vel létesített közel-keleti körút­ja előtt. A körút — jelentette ki fenti források szerint — azt­szein király a közeli napokban sorra látogatja az arab országo­kat, így Szaúd-Arábiába, Ku­­vaitba, Irakba látogat. Husszein további terveiben szerepel Tö­rökország, Libanon, majd Líbia, Tunézia és Marokkó. Abdel Rahman Aref iraki köztársasági elnök meghívására Joszip Broz Tito jugoszláv köz­­társasági elnök Damaszkuszból hétfőn délután Bagdadba érke­a célt szolgálja, hogy az arab tett. Tito jugoszláv elnök Damaszkuszban Atasszi szíriai elnökkel. Ma: Szovjet nap az Expo—67-en Dmitri­j Poljanszkijnak, Szovjetunió Minisztertanácsa el­­­ső elnökhelyettese vezetésével vasárnap szovjet küldöttség ér­kezett Kanadába, hogy részt ve­gyen a montreáli világkiállítá­son, a Szovjetunió nemzeti nap­jának rendezvényein, valamint a kanadai centenáriumi ünnep­ségeken. A szovjet küldöttséget üdvözölve Pearson kanadai mi­niszterelnök kijelentette, hogy az országában nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióval való jó viszonynak. Az utóbbi években — mondotta — a két ország jó együttműködést alakí­tott ki a béke és a jószomszédi kapcsolatok érdekében. A poli­tikai álláspontok különbözősége nem akadályozhatja a Szovjet­unió és Kanada népeinek barát­ságát. Kedden a montreáli világki­állítás 110. napján a szovjet pa­vilon kerül az érdeklődés kö­zéppontjába. Az „Expo—67” szovjet napja ünnepélyes zászló­­felvonással kezdődik a Nemze­tek terén. A szovjet kormányküldöttség felhasználja látogatását a kana­dai—szovjet kapcsolatok fejlesz­tésére is. Tüntetés Pekingben A Tanjug pekingi tudósítá­sára hivatkozva írja az AP, hogy hétfőn heves tüntetés zaj­lott le a Szovjetunió pekingi nagykövetségének épülete előtt. Az épületet körülvevő kínai ka­tonák feltartóztatták a pekingi idegennyelvű főiskola diákjai­­nag­ egy csoportját, akik be akartak hatolni a nagykövetség területére. A tüntetők köveket dobáltak és betörték a nagykö­vetségnek a kerítés közelében fekvő egyik épülete néhány ab­lakát. Az AFP pekingi tudósítása szerint a tüntetés azután kez­dődött, hogy Pekingben vasár­nap nyilvánosságra hozták azt a jegyzéket, amelyet Kína a Szovjetunióhoz intézett Szvirszk szovjet hajóval kap­a­csolatos incidens ügyében. A francia hírügynökség a tudósításban megjegyi, hogy Mongólia pekingi nagykövetsé­gét még mindig jelentős katonai kordon őrzi. 1967. augusztus 15, kedd A vietnami háború újabb veszélyes lépcsője (Folytatás az 1. oldalról) zére, ezen a napon tiltakozott amiatt, hogy — szerinte — „a bombázási korlátozások megbé­nítják az amerikai pilótákat”. Az UPI rámutat, hogy amikor szerdán Sharp tengernagy, csendes-óceáni körzetben állo­­­másozó amerikai erők főpa­rancsnoka, az albizottság előtt tanúvallomást tett, a Johnson által adott felhatalmazás birto­kában volt, és a szigorúan tit­kos ülésen részletesen ismer­tette az új bombázási célponto­kat a szenátorokkal, akiknek többsége egyébként egyetértett az új politikával. Mint a UPI írja, a Johnson által jóváhagyott listán — washingtoni hír­források szerint — számos közlekedési és gyáripari lé­tesítmény szerepel Hanoi­ban és Haiphongban egy­aránt, valamint a Hanoi és a kínai ha­tár között húzódó fontos vasút­vonal. Nem tudják, hogy John­son jóváhagyta-e Haiphong ki­­­kötőjének bombázását. Phil G. Goulding, a Pentagon államtitkára és szóvivője újság­íróknak azt mondotta, hogy a vietnami-kínai határon húzódó „ütköző övezetet” nyilvánosan a washingtoni kormány soha­sem ismerte el. „Mi soha sem­mit nem minősítünk politikai változásnak, taktikai változtatás­nak, vagy eszkalációnak. — mondotta. — Ezt mindenki maga döntse el. A támadások maguk helyett beszélnek. A bukavui zsoldos agresszió miatt hatalmas belgaellenes tüntetés KINSHASA. (MTI) A bukavui zsoldos-agressziót támogató belga kormány ellen hétfőn hatalmas tüntetés zajlott le Kinshasában. Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetést a Mobutu vezette „Forradalmi népi mozgalom” párt készítette elő. A főváros utcáin felvonuló tömegek amikor a belga nagy­­követség elé értek, a csoporto­kat már nem lehetett ellenőriz­ni. A tüntetők közeledtéről a nagykövetségi személyzet hírt kapott, így az épület üresen állt. A kongóiak behatoltak a házba, az utcára dobálták és felgyúj­tották a bútorokat, dossziékat. Megrongálták a követség jár­műveit, betörték az ablakokat. Megmozdulások voltak a város más részein, így a javarészt külföldiek lakta Meimling szál­loda előtt is. Mint az AFP­ hírügynökség je­lenti, a karhatalmi egységek rö­vid idő alatt rendet teremtettek a belga nagykövetség környé­kén. Mobutu elnök személyesen is kiszállt a helyszínre és hig­gadtságra intette a tüntetőket, mire a csoportok szétoszlottak. A kinshasai rádió ezzel egy idő­ben rendkívüli felhívásban szó­lította fel a közalkalmazottakat, hogy azonnal térjenek vissza munkahelyükre. Brüsszelből érkezett jelentés szerint a kinshasai Kongó ügy­vivőjét sürgősen a külügymi­nisztériumba kérették, hogy til­takozó jegyzéket nyújtsanak át neki. A Sabena belga polgári légiforgalmi társaság szóvivője ezzel egy időben közölte, hogy a menetrendszerű kinshasai já­ratot további intézkedésig szü­neteltetik. MOSZKVA­ (TASZSZ) A Pravda hétfői számában a kon­gói helyzetet jellemezve megállapít­ja: Schramme őrnagy fehér zsoldo­sai kongói garázdálkodásukkal ar­cátlanul semmibe veszik a nemzetkö­zi jogokat és megszegik a Bizton­sági Tanács határozatait, amelyek elítélik a más országok belügyeibe való beavatkozást. A zsoldosok igye­keznek újra hatalomra juttatni Csombét, mégpedig a dél-afrikai faj­üldözők, Nyugat-Németország, s még jó néhány olyan imperialista hata­lom támogatásával, amelyek a sza­bad Afrika közismerten legádázabb ellenségei. A zsoldosok cselekedetei pontosan beilleszkednek a Kongóval kapcso­latos imperialista törekvések mene­tébe, és folytatják azt a polgárhá­borút, amely már hét éve dúlja az országot. E. Nyiteburg: Fekete gettók I. A négerek városba költöznek Harlem, Watts ... komor ké­peket idéznek fel az ember emlékezetében ezek a nevek. Az amerikai fajüldözők kegyetlen­kedései a néger gettók lakossá­gával világszerte felháborodást keltettek. Ám, sajnos, ez nem­csak a múltra vonatkozik. „A fekete gettó még mindig időzí­tett bomba, amely ott ketyeg az Egyesült Államok minden nagyvárosának szívében” — fi­gyelmeztet rá a Newsweek cí­mű amerikai hetilap. Mégvészt­­jóslóbban hangzanak Kenneth Clark­ néger professzor szavai, aki az amerikai városok gettóit az állam alapjainak megsemmi­sítésére alkalmas atomtöltethez hasonlította. Hogyan jelentek meg ezek az atomtöltetek“ »» és mi a jelenlegi helyzet az amerikai néger negyedekben? Az Egyesült Államokban polgárháború (1861—1865) és a a rabszolgaság megszüntetése után az amerikai négerek 91 száza­léka Délen,­­ s csaknem teljes egészében a falvakban élt. Fél évszázaddal később, az első vi­lágháború előtt, a négereknek már 27 százaléka városokban lakott, de a többiek még mindig azon a földön dolgoztak, ame­lyet egykor rabszolga őseik mű­veltek. A négereknek az északi városokba történő tömeges át­költözését az első világháború indította el, amikor az amerikai iparnak az olcsó munkáskezek millióira volt szüksége. 1940-re a négereknek már csaknem a fele (47,9 százaléka) a városok­ban lakott. (Az Egyesült Álla­mok lakosságának akkoriban 57 százaléka élt városokban.) A XX. század első harmadá­ban észlelt tendenciák a máso­dik világháború éveiben és a háború utáni időszakban erő­södtek. 1940-ben az amerikai mezőgazdaságban 9 millió sze­mélyt foglalkoztattak, ma vi­szont 4,5­ millió ember dolgo­zik. A farmok száma 1940-től 1965-ig csaknem a felére, Délen több, mint a felére csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a néger falusi lakosság tömege­sen veszítette el földtulajdonát, s elnyomorodott. Ezt a folyama­tot a hosszú agrárválság csak fokozta. A néger farmtulajdo­nosok száma ezekben az évek­ben a negyedére csökkent. A­ gyapotföldekről, ahol egykor a négerek százezrei dolgoztak, most gépekkel takarítják be a termést. A négerek tömeges áttelepülése a városokba gyökeresen meg­változtatta a néger lakosság szociális és szakmai összetételét. Az önálló keresettel rendelkező néger lakosságnak ma már 8 százaléka sem dolgozik a me­zőgazdaságban. A néger bur­zsoázia és­­ a bérmunkát végző, viszonylag jómódú négerek ré­tege nem haladja meg az önál­ló keresettel rendelkező néger lakosság 3 százalékát. A nége­rek 95 százaléka dolgozó. Az önálló keresettel rendel­kező néger lakosságnak körül­belül a kilenctizede a tágan ér­telmezett munkásosztályhoz tar­tozik. Kétharmad része ipari, szállító, építőmunkás. Hozzájuk, csatlakoznak a jelenkori mun­kásosztály más osztagai, a szol­gáltató szféra dolgozói, a mező­­gazdasági proletariátus, az iro­dai és kereskedelmi proletari­átus, a szellemi munka prole­tárjai. A négereket általában a legnehezebb, legmunkaigénye­sebb és legrosszabbul fizetett munkára alkalmazzák. A né­ger gettók lakosai többnyire a szolgáltató szférában, vagy az iparban, a termelési folyamat primér stádiumaiban dolgoznak. (Folytatjuk.)

Next