Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

XXII. EVF., 208. SZ. Ara 80 fillér 1%7. szept. 3, vasárnap Első nap az iskolában Milyen nevetősek, magabizto­sak, elfogulatlanul kiváncsiak ezek a hatéves gyerekek! Nem feszélyezi őket, hogy először kocognak végig a komoly, hű­vösen hófehér iskolafolyosón, sem az, hogy még érthetetlenül, megfejtésre várva gubancosod­nak a betűk első tankönyvük színes ábrái alatt. De mi okuk is lenne szorongásra? A tanító néni csupa mosoly, az osztály­ban ragyognak a padok, sok tarka kép, ápolt virág a falon. Az udvaron pedig nagyszerű, új pajtásokat lehet találni. Haj­rá, fedezzük fel ezt az ismeret­len birodalmat! Csak mindig ilyen nevetősen, magabiztosan, elfogulatlanul, kí­váncsian! (Pásztor Zoltán fel­vétele). Ki fizeti a különbözetét? Csaknem huszonegyszeres szolgáltatás Nyolcmillió értékűvel több gyógyszer a­ társadalombiztosítási félévi mérlegéből igazgatóság Milyen természetes, hogy be­tegség esetén biztosan számítha­tunk a táppénzre; hogy a pati­kába szinte fillérek ellenében válthatjuk be az értékes orvos­ságra szóló receptet: hogy a családi pótlékkal, nyugdíjjal ha­vonként pontosan kopogtat a postás; szemüvegre, vagy más gyógyászati segédeszközre szo­rulunk, biztosan számíthatunk az SZTK-ra. S vajon kinek is jutna eszébe az említett és fel nem sorolt alkalmakkor a tár­sadalombiztosítási rendszerünk nagyszerűségéről gondolkozni? Pedig sokszor — amikor kön­­­nyedén kijelentjük: „fizetem az SZTK-t, a szakszervezetet” —, hasznos lenne e szolgáltatások „kulisszatitkaiba” bepillantani. Erre kínált jó alkalmat a me­gyei társadalombiztosítási igaz­gatóság nemrégiben elkészült félévi mérlege, amelyben a be­vételi és kiadási táblázat láttán szinte megdörzsöli az ember a szemét. Hát lehetséges, hogy 178 millió forintot kitevő bevé­telek mellett a 390 milliót is meghaladta a szolgáltatá­sok költsége? Pedig ez tény. 1966. első felé­ben megyei szinten 171 millió forinttal egészítette ki állami támogatás a társadalombiztosí­tási szolgáltatások költségös­­­szegét, s ez a bevételek és ki­adások közötti különbözet az idei első félévben meghaladta a 212 millió forintot. Érdemes azonban a félévi költségvetési mérleg más szám­adatait is szemügyre venni, mert beszédesen vallanak arról, mi­ként realizálódnak a párt, a kormány, s a SZOT, a társa­dalombiztosítás fejlődését szol­gáló határozatai. Íme, csak né­hány adat például a tsz-tagok­­nak nyújtott — a múlt év kö­zepén a családi pótlék kiterjesz­tésével, az idén a gümőkórosok rendszeres segélyezésével, s a gondozási segéllyel bővült — szolgáltatásokról. A betegbiztosítást illető já­rulékból 2 millió 969 ezer forint volt fél év alatt a megyei igazgatóság bevétele. A kiadási tétel pedig — a kór­házi, rendelőintézeti és körzeti kezelőorvosi ellátást is beleért­ve — meghaladta a 48 milliót. Ezekből a számokból már kön­­­nyű kiszámítani az állami hoz­zájárulás összegét. De a terme­lőszövetkezeti tagok számának ismeretében azt is, hogy a 36 forintos betegségbiztosítási já­rulék ellenében átlagosan 752 forint értékű — tehát huszon­egyszeres — szolgáltatás jutott hat hónap alatt egy személynek. (A szolgáltatások fejlődési üte­mét jellemzi: 1960-ban a szol­gáltatások értékösszege még csak tizenegyszerese volt a tsz­­tag által befizetett járuléknak.) Köztudott, hogy hazánk kül­kereskedelmében előkelő helyet foglal el a gyógyszerexport. Ám, hogy hazai használatra is bő­ven marad, sőt mi több, élünk is vele — ez is kiviláglik a tár­sadalombiztosítási igazgatóság félévi mérlegéből. A gyógyszerkifizetések ös­­­szege ugyanis — szemben az 1966 első félévi 36 millió forinttal — az idén megha­ladta a 44 milliót! S alighanem közel járunk az igazsághoz, ha a sokszor indo­kolatlanul is gazdag készletű „házi patikákra” utalunk: nem ártana a nagyobb takarékosság. S végezetül még egy-két ös­­­szehasonlító adat a mérlegből: A kiadások rovatban a táp­pénzkifizetések összege több mint nyolc millióval emelkedett az 1966. első félévi 33 millió fo­rinthoz képest. Ezen belül a biztosítási létszámemelkedés miatt másfél millió, az átlagke­reset emelkedésének jóvoltából egymillió 600 ezer forint volt a táppénzköltség többlet. A táp­pénzes napok számának emelke­dése miatt viszont csaknem öt­millió forinttal haladta meg a kiadás a múlt év első felében kifizetettet. Ez a tény pedig fel­tétlenül külön elemzést, sőt vizs­gálódást érdemelne az illetéke­sek részéről. P. X. Készül a beruházás terve Új termékekkel jelentkezik az OVF Vízgépészeti Vállalat Új termelési profil kialakítá­sán munkálkodnak az OVF Vízgépészeti Vállalat lajosmi­­zsei üzemének a szakemberei: amíg korábban főleg az öntözés speciális gépészeti igényeit elé­gítette ki az üzem, már az idén is és a következő években egy­re inkább a vízellátás és a csa­tornázás szolgálatába állítja termelését. Az idei évre tervezett 100 millió forint termelési érték 40 százalékát már az említett új gyártmányok adják. Mintegy 60 hidroglóbuszt készítenek és emellett sok fajta berendezést gyártanak a városi szennyvíz­­tisztító telepekhez, illetve az üzemek ipari víztisztító beren­dezéseihez. Készülnek olyan szerkezetek is az üzemben, ame­lyek a városok ivóvizéből szű­rik ki a vasat és mangánt. Jelenleg többek között a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű, a Csepel Vas- és Fémmű, illetve a Csepel Autógyár víztisztító telepén dolgoznak — gépészeti fővállalkozóként — a vállalat emberei. Ezekben a napokban adják át Pécs város szennyvíz­­telepét is, amelyhez ugyancsak a lajosmizsei üzem készítette a speciális berendezéseket. A jövő évben a terv szerint 110—115 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak a vállalat és ebből 65 millió forint értékű a vízellátással és a csa­tornázással kapcsolatos. 1970-re 150—160 millió forintra növe­lik a termelés értékét és az új profilhoz tartozó gyártmányok aránya eléri a 75—80 százalé­kot. A fejlesztés érdekében to­vább bővítik az üzemet is. 1968-ra készül el a mintegy 10 millió forint értékű beruházás terve és a jelenlegi üzemépüle­tekkel szomszédos területen megkezdik egy szerelőcsarnok és különféle szociális létesítmé­nyek építését. Az üzemfejlesz­tés eredményeképpen körülbe­lül 100 dolgozóval növekszik a gyár munkáslétszáma. B. D. Könnygázzal a tüntetők ellen Újabb összetűzés az USA-ban MILWAUKEE (MTI) Milwaukee-ban pénteken este újabb összecsapásra került sor a feketék és a rendőrség kö­zött. A milwaukeei négerek és fe­hér támogatóik a megmozdulá­sok szervezőjének, Groppi atyá­nak a templomában, a néger ne­gyedben fekvő Bonifác temp­lomban gyűlést tartottak pén­teken este, majd mintegy 400- an menetbe szerveződve próbál­tak a városháza elé vonulni. A rendőrség gumibottal esett ne­ki a tüntetőknek és könnygáz­­gránátokkal próbálta feloszlat­ni a menetet. A felvonulók el­lenálltak, verekedés kezdődött, amibe a tüntetők oldalán be­avatkoztak a nézelődők, járóke­lők is: kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendőröket. Mindkét oldalról összesen 13 sebesültet számoltak össze. A rendőrség 30 tüntetőt letartóz­tatott. Újra őrizetbe vették Groppi atyát, akit már csütör­tökön is letartóztattak, majd óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. A milwaukeei négerek most már nemcsak a lakásügy miatt, hanem a teljes egyenjogúságért is síkraszállnak és megmozdulá­saik a városi hatóságok által önkényesen kimondott tüntetési és gyülekezési tilalom ellen irányulnak. (REUTER) Fél év alatt épült Befejezéshez közeledik a har­tai Lenin Tsz-ben a háromezer négyzetméter területű hagyma­­tároló építése. Ebben a hatal­mas vasvázas épületben persze nemcsak a tárolás történik, ha­nem az osztályozás és a cso­magolás is. A több mint négy és félmilliós munkát házi építő brigád végzi. A meglepően rö­vid, körülbelül fél év alatt el­készült épület lehetővé teszi, hogy a korszerűen tárolt és csomagolt hagyma jobb minő­ségben folyamatosan kerüljön a fogyasztókhoz.

Next