Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIA­LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS­-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXII1. évf. 180. szám Arat 80 fillér Erdőjárás a homokon Legkeresettebb nyersanyagok között a cellulóznyárfa Több erdőt a homokra! — e jelszó jegyében tartot­tak egész napos tapaszta­latcserét csütörtökön kecskeméti és a kiskunfél­a­egyházi járás tsz-vezetői. Az erdő­járást a lászlófalvi művelődési házban ankét előzte meg. Kitűnt, hogy a kecskeméti járásban a ta­nácsi felügyelet alatt álló terület alig több mint há­­rom­­ százalékát borítja er­dő. De a fásított terület az állami erdészetekkel sem haladja meg a 13 százalé­kot, s ez alatta marad az országos átlagnak. Molnár András, a Kecs­keméti Járási Tanács V. B. elnökhelyettese által han­goztatott gondok az utóbbi években nem először ke­rültek felemlegetésre a Ho­mokhátságon, s ez nem vé­letlen; a homokhasznosítás egyik legjárhatóbb útja az erdőtelepítés. Hangsúlyozta ezt az előadó, dr. Tóth Ká­roly, a Kecskeméti Erdő­felügyelőség vezetője is. Elmondotta: a futurológu­sok, azaz a távlati jövőt kutatók szerint az évszá­zad utolsó két évtizedében a mostaninak a kétszere­sére nő a fafelhasználás Az élet, a technika számos területén a fát nem lehet műanyaggal helyettesíteni, másrészt a műanyaggyártás egyik legfontosabb alap­anyaga éppen a fa. S noha fából fele részben behozatalra szorul az or­szág, mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy az er­dészetek értékesítési gon­dokkal küzdenek. „Erdő­ben szegény, de fában gaz­dag ország vagyunk” — hangzik az erdészek ironi­kusan paradox megállapí­tása. Az okok ott rejtőznek, hogy a fafeldolgozó ipar, amely a leggyengébb mi­nőségű faanyagot is hasz­nosíthatná, elmaradt a kö­vetelményektől. Ezt már kormányzatunk is felismer­te, s éppen a megye terü­letén — Kalocsa mellett — vette programjába egy ha­talmas méretű papír­­cellulózgyár létrehozását,és Mindezekből következik, hogy a most eltelepítésre kerülő cellulóz-nyárfaerdők a kitermeléskor, 14—15 év múlva az egyik legkereset­tebb terméket nyújtják az iparnak. Szerény számítá­sok szerint is az ebből szár­mazó évenkénti bevétel hektáronként legalább hat­ezer forint. Az előadó ismertette a nyárfatelepítés külföldi és hazai módszereit, az állami támogatás és a teljes adó­­mentesség rendszerét. Ez­után a résztvevők a lászlófalvi Alkotmány és Új Tavasz, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság va­lamint a lajosmizsei tszcs fiatal nyárfaültetvényeit tekintették meg. A helyszí­nen az ápolási és telepítési munkák gyakorlati módját Mihályka Tibor szakfel­ügyelő ismertette. Végül tapasztalatokat Az egész napos erdő­járáson részt vett Vörös Vilmos, a kecskemé­ti járási pártbizottság első titkára is. Hagymaszüret, exportra Befejezéshez közeledik a betakarítás a Baja környé­ki közös gazdaságok hagy­mamezőin. Képünkön: dávodi Augusztus 20 Tsz-­­ ben exportra csomagolják a termést svájci és nyu­gatnémet megrendelésre. Eddig másfél ezer mázsát szállítottak külföldre.­ IBH 1968. augusztus 2, péntek Beváltak a falusi könyvesboltok Gyorsan fejlődik a szövetkezeti könyvterjesztés Tizenkét esztendeje, hogy a falusi kömyvterjesz­tést a földművesszövetkezetek vet­ték át. Ez idő alatt örven­detesen fejlődés volt ta­pasztalható és ma már nem ritka az olyan tanyai ve­gyesbolt, amelyben az élel­miszer- és iparcikkek mel­lett könyvet is árusítanak. A második ötéves terv végére a falusi könyvforga­lom megháromszorozódott, megyénkben elérte a tíz­millió forintot. A harmadik ötéves terv elején MÉSZÖV vezetősége célul a tűzte ki a Bács-Kiskun megyei szövetkezeti könyv­terjesztés 50 százalékos, azaz ötmillió forintos for­galom növelését. Ez azt je­lenti, hogy 1970-ben me­gyénk minden falusi és ta­nyai lakosára 35 forint ér­tékű könyvvásárlás jut. Fejlesztési tervet is ké­szítettek a szövetkezetek. Több új könyvesboltot lé­tesítettek, így nyitt meg a soltvadkerti, az izsáki, a jánoshalmi és a tiszakécs­­kei bolt 1967-ben. Számos könyvesboltot átalakítot­tak, felújítottak. Az új üz­letek létesítésére és a ré­giek átalakítására fordított összeg több millió forintot tesz ki. Hogyan váltak be az új könyvesboltok? Jellemzésül csak néhány adatot emlí­tünk meg. Az idei első fél­éves tervét az új soltvad­kerti bolt 113 százalékra, az izsáki 118, a jánoshal­mi 134, a tiszakécskei pe­dig 154 százalékra teljesí­tette. Megyénk szövetkezeti könyvterjesztő apparátusá­nak féléves tervteljesítése pedig 106 százalék. Hogy az újonnan létesített boltok ilyen szépen dolgoztak, bi­zonyítja: helyes volt a lé­tesítésük, szükség volt rá­juk. A fejlesztés eredménye­ként lehet elkönyvelni azt is, hogy míg a harmadik ötéves terv kezdetén me­gyénkben 430 szövetkezeti könyvbizományos műkö­dött, addig ma már 635-en terjesztik a könyvet a fal­vakban, tanyákon, iskolák­ban, üzemekben, termelő­szövetkezetekben és nem utolsósorban a falusi könyv­tárakban. Különösen a mezőgazda­­sági szakirodalom terjesz­tésében járnak élen jó pél­dával a szövetkezeti könyv­­terjesztők, de nem kisebb a szerepük a szépirodalom, az ismeretterjesztő köny­vek és a kötelező olvas­mányaik terjesztésében sem. A szövetkezeti mozga­lomban a könyvárusítást nem egyszerű kereskedel­mi tevékenységnek tekin­tik, hanem politikai, nép­művelő munkának is. En­nek egyik bizonyítéka: ta­valy a falusi könyvtárak támogatásához megyénk fo­gyasztási szövetkezetei 311 ezer forinttal járultak hozzá. B. J. Közös közlemény az SZKP KB Politikai Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének találkozójáról MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának és a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének találkozójáról az alábbi kö­zös közleményt adták ki: A Tisza menti Agcser­­nyőn 1968. július 29-től augusztus 1-ig találkozó volt az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Csehszlovák Kommunista Párt KB El­nöksége között. A találkozón részt vet­­tek : Az SZKP részéről L. I. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, G. I. Voronov, A. N. Koszigin, K. T. Mazurov, A. J. Pelse, N. V. Podgor- ügyei( Ismeucuc. . . ni), M. A. Szuszlov, A. N. Lajosmizsén megvitatták a I Selepin, P. J. Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai; P. N. Gye­­micsev, P. M. Maserov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagjai; K. F. Katusev, B. N. Ponomar­­jov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárai. A Csehszlovák Kommu­nista Párt részéről A. Dub­­cek, a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára, F. Barbirek, V. Bilak, O. Cernik, D. Kolder, F. Krie­­gel, J. Piller, E. Rigó, J. Smrkovsky, J. Spacek, O. Svestka, a CSKP KB El­nökségének tagjai; A. Ko­pek, J. Lenárt, B. Simon, a CSKP KB Elnökségének póttagjai; M. Jakes, a Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke. Csehszlovák részről L. Svoboda csehszlovák köztársasági elnök is részt vett a találkozón. A találkozón széles körű elvtársi eszmecsere folyt a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A résztvevők részletesen tájékoztatták egymást országuk helyze­téről. Az SZKP KB Politikai Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének találko­zója a teljes nyíltság, őszin­teség és kölcsönös megértés légkörében folyt, arra irá­nyult, hogy megkeressék a módozatokat a pártjaink és népeink között a marxiz­mus,leninizmus és a pro­letár nemzetköziség elvein alapuló hagyományos ba­ráti kapcsolatok további fejlesztésére és erősítésére. A megbeszélések során a két küldöttség kölcsönös megállapodás alapján elha­tározta, hogy javaslattal fordul Bulgária, Magyar­­ország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Len­gyelország kommunista és munkáspártjainak központi bizottságaihoz, hogy tart­sanak sokoldalú elvtársi ta­lálkozót. Az említett test­vérpártok elfogadták ezt a javaslatot. A Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Csehszlovák Kommunista Párt képvise­lőinek találkozója folyó év augusztus 3-án lesz Po­zsonyban. (MVn­ I), Takarékosan A­z aszály takarmány­gondokat okozott. A kormány a hiányok enyhí­tésére számos intézkedést hozott. A rendelkezések szerint a nagyüzemi és a háztáji gaz­daságok az eddiginél na­gyobb takarmány­juttatást kapnak. Ha például a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok az állatforgal­mi vállalatoktól süldőt fo­gadnak hizlalásra, a tanácsi kiutaláson túl minden süldő után 3 mázsa abraktakar­­­­mányt is vásárolhatnak a központi készletekből. Ed­dig is kapcsolódott bizo­nyos mértékű takarmány­juttatás a háztáji és egyéni gazdaságokkal kötött ter­mékértékesítési szerződé­sekhez. Az intézkedések szerint a jövő évi átadás­ra történő megállapodások­nál a süldők után az eddi­gi fél mázsa helyett egy mázsa, az 1969. első fél­évi lejáratra adott hízott sertések után darabonként az eddigi egy mázsa helyett két mázsa abraktakar­mányt vehetnek a tenyész­tők. I­ i _ takarmánytámoga­­tási forma ösztönzi a szarvasmarha-tenyésztést­­?• Július 1-től lépett élet­be. E szerint a gazdaságok minden vemhes tehén és üsző után központi készlet­ből áll­ami áron 3 mázsa abraktakarmányt kapnak két részletben. Az említett akciók a ház­táji és egyéni gazdaságok részére központi készletből az előző évinél majdnem 100 ezer tonnával több jut­tatást jelentenek. A megye gazdaságai 1967. július 1-től ez év június 30-ig 2300 vagon abrakta­karmányhoz jutottak álla­mi áron. Máris megtörtént az intézkedés, hogy erre a negyedévre 500 vagon ab­raktakarmányhoz jussanak. legnagyobb gonddal küz­dő mezőgazdasági nagyüze­mek már meg is kapták a takarmányt. Most végzik a járási tan­ácsok mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztá­lyai, valamint a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat szakemberei a felmé­rést. Ennek alapján a na­pokban dönt a megyei ta­karmánygazdálkodási zottság a szétosztásról, hi­s­z állami segítség ter­­mészetesen nem old meg mindent. A kormány erőfeszítései az abraktakar­mány gondokat enyhítik ugyan, de a szálastakar­mányok terméskiesését nem pótolják. A rétek, legelők, a lucerna, vöröshere és egyéb szálastakarmányok termésében még az utóbbi napok csapadékosabb idő­járását is figyelembe véve legalább 25 százalékos a kiesés. Ezért fontos, hogy mindent megtegyenek gazdaságok a pótlásra. En­n­­ek legjobban bevált mód­ja a mosodtermesztés. Me­gyénkben több mint 30 ezer hold tarlóvetés történt ed­dig a becslések szerint. Ez a terület még várhatóan növekedni fog. Szükség van ezen kívül a jól bevált el­járások alkalmazására: kukoricaszár, a répafejek és a egyéb zöldtakarmányok si­lózására. Jól hasznosíthatók a cukor-, szesz- és sörgyá­rak melléktermékei is.­­Takarékosan bánjunk­­ a takarmánnyal — ez legyen a legfontosabb célkitűzés a jelenlegi hely­zetben a mezőgazdasági nagyüzemekben és a háztá­ji gazdaságokban is. A ren­delkezésre álló készletet ésszerűen osszák be, alkal­mazzák bátran mindazokat a módszereket, amelyekkel enyhíthetők a jelenlegi gon­dok. K. S.

Next