Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ A MAGYAR SZOCTaUSTA M’UTI«/ISPÁR­T B­Á­C­S*- K­IS­K MEGYEI BIZOTTSágjának napilapja! XXIII. évf. 274. szám A LEMP V. kongresszusa jóváhagyta a politikai irányvonalat November 21-én, csütör­tökön közzétették a LEMP szombaton véget ért V. kongresszusának határoza­tát, amely elöljáróban le­szögezi, hogy a kongresszus teljes mértékben jóváhagy­ta azt a politikai vonalat, amelyet a Központi Bizott­ság nevében Wladyslaw Gomulka, a Központi Bi­zottság első titkára terjesz­tett elő. A kongresszusi határozat „A párt feladatai gazdasá­gi téren” című fejezete kedvezően ítéli meg a len­gyel gazdaság fejlődését a párt IV. kongresszusa óta eltelt négy év alatt, ami­kor is a nemzeti jövedelem 37 százalékkal emelkedett. Az ipar termelése 50 szá­zalékkal nőtt. Az idén első ízben érték el a gabonából a hektáronkénti 21 mázsás átlagtermést, amely négy mázsával magasabb a négy évvel ezelőttinél. Az 1969—1970-es idő­szakra, a határozat előirá­nyozza a nemzeti jövede­lem mintegy 12 százalékos emelését, az ipari termelés­­nek pedig évi átlagban 3 százalékkal kell növeked­nie. Ára: 80 fillér Ülést tartott a TOT Elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának El­nöksége csütörtökön ülést tartott. Foglalkozott az Országos Tanács soron következő de­cemberi ülésének előkészí­tésével és megvitatta a ter­melőszövetkezeti elnökök erkölcsi, politikai megíté­léséről készült jelentést. (MTI) Állásfoglalások az egészségügyi a megyei tanács vb ülésén A megyei tanács végre­hajtó bizottságának szer­dán, a solt-kalimajori üdü­lőben, az egészségügyi mi­niszter részvételével tartott ülése — mint azt tegnapi tudósításunkban jeleztük — a késő délutáni órákban az a előterjesztett beszámoló és megye öt kórházában szerzett helyszíni tapaszta­latok megvitatásával foly­tatódott. Ennek során fel­szólalt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Elöljáróban kifejtette: a megye lakossága egészség­­ügyi ellátásának helyzeté­ről szóló előterjesztést és a vb-ülés vitáját két szem­pontból tartja igen hasz­nosnak. Egyrészt, számos más vonatkozásban is kö­vetendő a testületi ülés előtti személyes tapasztala­tokat szerző módszer, mert lehetővé teszi az írásos je­lentésben vázolt helyzet­kép kontrollját. Másrészt, e kettő együtt kitűnő alap az irányításhoz és az ellenőr­zéshez, amit követnie kell a tartalmi munka, az egész­ségügyi ellátás jogi vizsgálatának.hatékony­­— A további fontos teen­dő — folytatta a miniszter — elvégezni a végrehajtó bizottság elé terjesztett ta­nulmány szintéziseit, s le­szűrni azokat a tapasztala­tokat, amelyek nyomán máris lehet javítani az el­látást. Ilyen például a kór­házak vonzás­körzetének meghatározása, szükség esetén területi átcsoporto­sítással is. Vagy a több he­lyen már kipróbált és jól bevált egészségügyi taná­csok létrehozása a megye valamennyi járásában. Végezetül elmondotta a miniszter: Az előterjesztés hasznos tanulmány a me­gye negyedik ötéves terve kidolgozása szempontjából. E tekintetben — s erről személyes tapasztalatai méginkább meggyőzték — a legjelentősebb tényező a kecskeméti új, 900 ágyas kórház megépítése, amihez az Egészségügyi Miniszté­rium a maga részéről min­den támogatást megad. A végrehajtó bizottsági ülés vitáját dr. Varga Jenő, a vb­ elnöke foglalta össze. Az elhangzott észrevételek­nek, javaslatoknak megfe­lelően felvázolta a témá­val kapcsolatos legközeleb­bi teendőket. A többi kö­zött a testületi ülés állás­­foglalásaival kiegészített előterjesztést és a vb aján­lásait összegező irányelve­ket 1969 első negyedének végéig ismertetik a járási­városi tanácsok vb-elnökei­­­nek értekezletén, hogy en­nek alapján kidolgozhassák saját intézkedési tervüket A jövő év végéig a megyei tanács vb ismét napirendre tűzi a témát A végrehajtó bizottság ülése szerdán az esti órák­ban ért véget . 1968. november 22, péntek Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság üléséről A kommunista és mun­­káspártok nemzetközi ta­nácskozását előkészítő bi­zottság 1968. november 18- tól november 21-ig ülése­zett Budapesten, és Az ülésen 67 kommunista munkáspárt képviselői vettek részt. Több párt levélben tájé­koztatta az előkészítő bi­zottságot, hogy nem küld­hette el képviselőit Az előkészítő bizottság az 1968. szeptember—októberi ülésén elfogadott megálla­podásnak megfelelően meg­vizsgálta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása összehívásá­nak és további előkészíté­se rendjének kérdését. Az előkészítő bizottság résztve­vői e kérdést széles körűen és sokoldalúan megvitatták, ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Moszkvában, 1969 májusában hívták ös­­­sze, a konzultatív talákozón elfogadott napirenddel: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban és a kommunista és munkáspártok, vala­­mennyi antiimperialista erő akcióegysége”. Megállapodtak továbbá abban, hogy 1969. március 17-én Moszkvába összehív­ják az előkészítő bizottság soron következő ülésszakát, amely megvizsgálja majd a jövendő tanácskozás doku­mentumainak tervezeteit, határozatot hoz a tanácsko­zás lefolytatásának szerve­zeti kérdéseiről és megha­tározza annak pontos dá­tumát. Megbízták a munkacso­portot, hogy az előkészítő bizottság következő ülésére készítse elő a tanácskozás dokumentumainak terveze­teit A bizottság megerősíti valamennyi testvéri kom­munista és munkáspárthoz intézett meghívását — be­leértve azokat is, amelyek eddig nem vettek részt a tanácskozás előkészítésében —, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának, a Svájci Munkapártnak és a Reu­­nioni Kommunista Pártnak a képviselői, akik elvben egyet­értenek a kommunis­ta és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának összehívásával, pártjaik végleges véleményét ezek­ről a döntésekről vezető pártszerveikkel történt megbeszélés után, utólag fogják közölni. A többi küldöttség egyhangúlag el­fogadta a közleményt. Az előkészítő bizottság a szabad véleménycsere lég­körében és az elvtársi együttműködés szellemében végezte munkáját. Kifeje­zésre juttatta a kommu­nista és munkáspártok el­tökéltségét, hogy a mar­xizmus,leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján megszilárdítják az őket egymáshoz fűző ba­rátság és szolidaritás köte­lékeit. Valamennyi részt vevő párt küldöttsége forró kö­szönetét fejezte ki a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak a testvéri vendéglátás­ért és az előkészítő bizott­ság munkájának kitűnő megszervezéséért. Kifejezte legjobb kívánságait a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából, s a Magyar Szocialista Mun­káspárt tagjainak, a ma­gyar népnek szívből újabb sikereket kívánt a szoci­alizmus építésében. Budapest, 1968. nov. 21. A szalagház tetején A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői és szocialista brigádjai cé­l­lul tűzték az építkezéseken határidők betartását Kecskeméten a Gáspár András utcai szalagház épí­tői sem maradnak el tár­saik mögött. Képünkön Ka­tona Ferenc segédmunkás­brigádja és Miklós László szocialista ácsbrigádja, kilencedik emelet födémét a betonozza. A 177 lakást ma­gában foglaló hatalmas épülettömb a jövő év köze­pére készül el. (Pásztor Zoltán felvétele.) ' ^ 'v 8800 hold termőföld A Tisza—Kiskunsági Víz­gazdálkodási Társulat ko­csiján Alpártól földúton közelítjük meg a több mint kétmilliós építkezést a Ti­sza partján. A nagy kiter­jedésű árterületen átha­ladva Sándor Imre, a tár­sulat új elnöke tájékoztat. Elmondja, hogy eddig, ami­kor a Tisza kilépett a med­réből és elöntötte ezt a 8800 holdas termékeny területet, meg kellett várni, amíg — sokszor hónapok alatt — visszafolyik és nagy rész­ben beissza a föld a vizet. A zsilip építésével megold­ják a gyors visszavezetést és a jól megöntözött talajt még abban a gazdasági év­ben teljes mértékben hasz­nosíthatják. Hét termelőszövetkezetet: az alpári Búzakalászt, a ti­­szaújfalui Alkotmányt és Tiszát, a lakiteleki Szikrát, a bokrosi Kossuthot, a­­ ti­­szasasi Rákóczit és a tisza­­ugi Tiszagyöngye Tsz-t érinti közvetlenül ez a fon­tos építkezés. T. M. A finis előtt ú­j gazdálkodási rend­szerünk első évének ége felé járunk. Máskor ilyenkor már — mint mon­dani szokás — a finis előtt álltunk. Kezdődött a külön­böző tervszámok izgatott méricskélése, az évi ered­mények „beszabályozása”, néhol könyörtelen spórolás, másutt az ésszerűtlen köl­tekezés. Hiszen a tervmu­tatók teljesítése, illetve túl­teljesítése volt a mérőesz­köze a vállalati gazdálko­dásnak. Most is folyik természe­tesen az eredmények mé­rése, a gazdálkodás külön­böző tényszámainak egybe­vetése — mivel azonban a központi tervcélok elérése megvalósítása elsősorban közgazdasági eszközökkel történik, így az évi és év­közi számvetések is egé­szen más jelleget öltenek. Az üzemi munka hatásfo­kát, a vállalkozási tevé­kenység eredményeit elem­zik sokoldalúan, s mindez racionálisabb, gyakorlatia­sabb gondolkozást eredmé­nyez. Ösztönzi a termelő­ket, hogy ne hanyagolják el az értékesítést sem, az értékesítők pedig kénytele­nek szorosabb kapcsolatot kiépíteni a termelőkkel. Ar­ra kényszerülnek vala­mennyien, hogy ne csak az évet jellemző mutatókat ve­gyék figyelembe, de gon­doljanak a jövőre is, hogy a szűkebb kollektívák­­ érdekeit hozzák összhangba az átfogóbb népgazdasági érdekekkel. Ilyen szempontból ter­­mészetesen ma már nem beszélhetünk a régi értelemben vett év végi „finis”-ről S nincs is ná­lunk úgynevezett „finis előtti” hangulat. Tagadha­tatlan azonban, hogy soha ekkora érdeklődés még nem előzte meg hazánkban — s megyénkben sem — az esztendő végének közeled­tét, a várható eredménye­ket, mint most napjaink­ban. Kétirányú ez az érdeklődés. Egyrészt a „nagy kísérlet”, az új gazdasági mechaniz­mus első esztendeje kelti bennünk — de még az or­szághatáron túl is — ezt a fokozott figyelmet. Bízunk a gondosan és tudományos előrelátással kimunkált módszerek sikerében, s azt szeretnénk, ha a számok és tények is igazolnák el­képzeléseinket. Annál is in­kább — s ez a nagy ér­deklődés másik oka —, mivel ettől életszínvona­lunk további fokozatos ja­vulását­­ várjuk.­nnek ellenére, hogy általában még sincs „finis” előtti hangulat, az jórészt annak tulajdonít­ható, hogy a vállalati nye­reség ma már nem első­sorban a termékek men­­­nyiségének növelésével függ össze, hanem a minőség­gel, az értékesítéssel is. Amint Nyers Rezső elvtárs egy alkalommal találóan mondotta: A „Termelj töb­bet, jobban élsz!” jelszó a fejlődés mai fokán így vál­tozott meg: „Termelj töb­bet, jobbat, olcsóbban — akkor majd jobban élsz!” Vagyis a „hajrá” helyett a „gazdálkodj okosan” lett a célszerű munkamódszer. Ez pedig nem tűri a rögtönzé­seket. A­z év utolsó negyedé­ben vagyunk. Az okos mérlegelés és felmé­rés időszaka ez a gazdasá­gi életben. S annál is in­kább helyénvaló ez, hogy ne az utolsó napokban kelljen bánkódnunk az el­mulasztott lehetőségek miatt. F. T. P.

Next