Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

1969. február 18. kedd Szerencsés olvasók öt könyvkiadó fogott össze, hogy harminchét új kiadvánnyal járuljon hozzá a hagyományos februári mezőgazdasági könyvhónap sikeréhez. Ilyen nagyarányú szervezés még sohasem előzte meg kampányt, de az előzetes a jelzések azt is mutatták, hogy ilyen arányú érdeklődésre sem volt még példa. Évenként gyarapszik a ugrásszerűen mezőgazdasági szakemberek száma, nemcsak az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok de a mezőgazdasági szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák is százával bocsátják ki az agrárképzettségű szakembereket. A szakemberek között egyre..,szélesedő réteget képez az agrárértelmiség, és — hála a színvonalas oktatásnak — ez a réteg nagyobb részében igényes az új, tankönyvekben még nem található ismeretek iránt is. Ezek a többségükben fiatal szakemberek most és az elkövetkező években gyűjtik össze házikönyvtáraikat, mégpedig lehetőleg olyan könyvekből amelyek nemcsak a polcot díszítik, hanem mindennapos munkaeszközökké válhatnak. De nemcsak a felsőoktatásban végzett mérnökemberek igénylik az effajta „munkaeszközöket”, az érdeklődők köre vertikálisan is nőtt. Szükség van az alapfokú, ismeretterjesztő szintű könyvekre is, és egyre nagyobb számban. Közismert, hogy az ipari szakkönyvek száma, sokfélesége felülmúlja a mezőgazdaságiakét, de az is tény, hogy az utóbbiakból mégis elfogy ugyanannyi a piacon. Sőt még több is elfogyna ha ... Ha a könyvkiadók kicsit bátrabban, a piaci igényekkel összhangban terveznék meg az egyes könyvek példányszámát, ha nem volna hiánycikk a kertészeti, a szőlőtermelési, a galamb-, vagy a nyúltenyésztési szakkönyv, az üzemszervezési kérdéseket elemző művek egy része. ■ via A könyveket megírták, a vásárlók megvennék, ha nem fogyna el némelyik már az első napon. Hogy ki jut hozzá, azt csak a szerencse dönti el. Szokása szerint teljesen ésszerűtlenül. Kár lenne végleg rábízni az ügyet. burányi rm. I Egy magyar tudományos kutatóval Leningrádban sem, hogy éjfélig tartó beszélgetés lesz a dolog vége. Hamarosan kiderült, hogy sok közös ismerősünk van. Jól ismeri többek között dr. Mészöly Gyulát, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet igazgatóját, helyettesét Kiss Árpádot,, aki a triticale előállításában világviszonylatban figyelemre méltó eredményeket ért el és Maár Andrást, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Jó a kapcsolatunk a Bács megyeiekkel. Sok közös kísérletet végzünk — magyarázta. — És mi célból van most a Szovjetunióban? — kérdeztem honfitársamat. — Hat hónapig tanulmányozom a búza- és árpanemesítés Szovjetunióban elért eredményeit. Megbízatásomat a KGST illetékes szakbizottságától kaptam, de a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatok alapján is igen jó az együttműködés országaink között. — Kutatásaink célja a növénynemesítés hatékonyabbá tétele szempontjából a növényi tartalékok feltárása. Igen sokféle növényi alapanyagot kell tanulmányozni. Az ezekkel való kísérletek nélkülözhetetlenek az új mezőgazdaság növényfajták előállításához. Kutatásaink nem elszigeteltek, hiszen világszerte foglalkoznak a növényi alapanyagok tanulmányozásával, világfajtagyűjtemények szervezésével. Jelenlegi kiküldetésem a búza és árpa világfajta-gyűjtemények begyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására vonatkozik. Örülök annak, hogy ide jöhettem, mert az összszövetségi Növénytermelő Intézet több évtizedes kutatásai nyomán a Szovjetunió rendelkezik e tekintetben a legnagyobb tapasztalatokkal. Az elmúlt hónapokban Kubányban, Krasznodárban, s a Kijev melletti Mironovkában jártam. Az utóbbi intézetben nemesítették ki a Mironovszkaja 808-as, Krasznodárban pedig a Bezosztája 1-es hazánkban is meghonosított búzafajtákat. A magyar búzatermelés kétharmad részét ma már a Bezosztája 1-es adja. Világszerte nagy versengés folyik új búzafajták előállítására. A Magyar Országos Agrobotanikai Intézet is 80 országból több ezer búzafajtát gyűjtött össze nemesítésre. Vizsgáljuk a koraiságot, az állóképességet és termőképességet. Mostani feladatom, hogy a Bezosztája 1-nél mielőbb jobb tulajdonságokkal rendelkező búzaalapanyagot találtak a magyar búzanemesítők számára. — Szovjet nemesítők is találtak már jó magyar búzaalapanyagot? — Természetesen. A korábban világhírűvé vált Ukrainka 02 646 őszi búzafajtát, a Bánkúti búzából nemesítették. Ukrajnában nemrég az egyik magyar tavaszi sörárpafajta szerepelt a legjobban. Az egyik legfontosabb benyomás számomra egyébként, hogy a szovjet kutatók nem egyéni sikerekre törekednek. Kollektív munkát végezve kiegészítik egymás kutatásait Ily módon jelentősen le tudják rövidíteni a kísérletek időtartamát. Most éppen a LeNéhány hatel ezelőtt egy leningrádi hotelszobában érdekes találkozásban volt részem. Halk kopogtatás az ajtón és a hívó válaszra őszülő hajú férfi lépett be. Mesch József, az Országos Agrobotanikai Intézet tudományos főmunkatársa vagyok — mutatkozott be. — Ne haragudjon, hogy ismeretlenül benyitok, de már hónapok óta ritkán hallok magyar szót és megtudtam, hogy honfitársam — mondta kissé zavartan. Ekkor még nem eejtetningrádtól 30 kilométerre levő puskinói és pavlovszki kísérleti intézetbe készülök kutatási módszerek tanulmányozására. Miközben beszélgettünk eszembe jutottak azok a rövid jelentések, amelyek hírül adták, hogy ülésezett a KGST egyik, vagy másik bizottsága, vagy hogy gazdasági, tudományos és egyéb vonatkozású egyezményt kötöttünk a Szovjetunióval. Ezen a leningrádi éjszakán bepillantást nyertem abba, hogy az egyezmény nyomán milyen munka is folyik az érintett intézményekben. Nagy Ottó „Mini” kolbászgyár A tavaszi lipcsei vásáron mutatja be az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat prototípus üzeme új húsaggregátját. A „mini” kolbászgyár, óránként 275 kiló töltelékárut — füstölt kolbászt, párizsit, krinolint, debrecenit — dolgoz fel. Az univerzális húsfeldolgozó daráló, finomaprító, keverő és töltő része külön-külön is üzemeltethető. A töltőrész vákuumrendszerrel működik, amely kiküszöböli a romlást okozó légbuborékokat a töltelékből. Három nagy tsz és a Szovjetunió vásárolt már kipróbálásra a húsfeldolgozóból. KISZ-taggyűléseken döntenek a jubileumi táborokba szóló „beutalók” sorsáról Március 21-től 133 napos eseménysorozattal emlékeznek meg a Tanácsköztársaság fennállásának 50. évfordulójáról az ifjúkommunisták. A gazdag programnak része lesz az augusztusban sorra kerülő jubileumi emléktáborozás, amelynek programjáról és a résztvevők kiválasztásának elveiről a közelmúltban határozott a KISZ Központi Bizottságának titkársága. Eszerint Budapest és a 19 megye, továbbá fegyveres erők képviseletében csaknem 5200 fiatalt hívnak meg a táborokba. A „beutalókat” az áprilisi KISZ-taggyűléseken azoknak ítélik oda, kik a legjobb munkát végezték az alapszervezetekben, klubokban, szakkörökben, vagy a félévszázados jubileumokhoz kapcsolódó versenyeken, vetélkedőkön tűntek ki tudásukkal, felkészültségükkel. A jubileumi táborok ünnepélyes megnyitására meghívják a Tanácsköztársaság veteránjait, az éllenálási mozgalom, a hazánk felszabadításáért vívott harcok kiemelkedő személyiségeit. A táborozás után jubileumi emléktúrát rendez a KISZ. Ezen a megyék képviseletében huszonöt—huszonöt, Budapestről hetvenöt fiatal vesz részt. Az ifjúkommunisták delegáltjai összesen húsz útvonalat járnak végig, majd Kaposvárott, Salgótarjánban, Miskolcon és Szolnokon találkoznak. Valamennyi közbeeső városban és községben ünnepélyesen fogadják őket, és megérkezésükkor demonstrációkat rendeznek a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának köszöntésére. A túra négy végállomásán kétnapos programmal tisztelegnek az első magyar munkás-paraszt állam megteremtőinek, hőseinek emléke előtt. Különböző versenyeket is rendeznek. Ezek eredményei alapján döntenek majd arról, hogy 1970- ben a Szovjetunióban kik legyenek a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttei a magyar internacionalisták útján elnevezésű emléktúrán. (MTI) 3. oldal Kulturáltság és alkalmasság — SZIFONTOT kap ... talanság van a bérezésben Még ki se mondja az a kedvencek javára, hogy ember a „kaphatnék”-ot, valakit kikészítenek a tob az eladó már is beléfojtja biek — irigységből, mert.. a szdb mert a legszebb, és X-kartárs szeme gyakran meg — Nincs! — mondja hát pihen rajta. Lehet baj t felkiáltójellel és közben magánélettel, azért kesere „vasvilla”-szigorú a tekin deft egészen kellemetlenné tete. Faarccal, rideg hang- egy ember... No, és sok hordozással máris a követ- másokon túl: lehet, hogy keze vásárlóhoz fordul, valaki tíz esztendeje keres Mondja kérem, koda, de nem szereti szakmáját. Nem is szerette Utasít. Talán azt sem tud- csak azért jött ide, mert ja már, hogy kérdezni is f csak itt tudott elhelyezlehet a vevőtkedni; 2. ami szeretett vol Van még ilyen üzlet, na lenni, nem lehetett; 3 ahol ez a kiszolgálás ténu- annak idején nem is tudta s a mit válasszon, s gondolta, ha ezen a pályán avanzsál. De mind több már az sok pénzszerzési lehetőség olyan bolt, illetve alkalma adódik, 4. lehet „ügyeskedzett, mint másik példánk m” stb. — És elégedetle an- Kaphatnék szifontűz? nek a szakmájukkal. Mert egyszerűen nem is “— Jaj, ugye nem is tét- valók kereskedőnek! „SSiSii , M5.TM. va„„a* _ a kedves vevőt, hogy a hét úgy mond — határozottabb végére itt lesz a szifontű. karakterű szakmák, ame Bizonyára olvasott róla, lyekhez szinte speciális kéhogy egy dunántúli üzemesség, rátermettség, alkalmegkezdte a gyártását. Az másság szükséges. A máelső szériák már kifutottak vészi hivatásról nem szüka közeli megyékbe, s maséges mindezt bizonyítani, nem is láttam ilyen tűket. De ha tagadjuk, ha nem mondhatom, kiválóak. Erő — ugyancsak kell adottság sok, biztosak, jobban szúr ahhoz is, hogy valaki jó elnak, tartósabbak, mint a adó, kellemes, ügyes keregi tűk... Ha volna is reskedő legyen. Hiszen az régi szifontűnk, lebeszélő munkájának „anyaga” — nem a kedves vevőt. Szó minden látszat ellenére — s mélyesen jártam abban az nem a cukor, nem a textil, s üzemben, ezer darabot ven nem a vas, amit elad, haj deltem tőlük ... Érdemes nem az ember, a vásárló, s várni, nem fog csalódni akinek mindazokat elad' asszonyom, uram ... ja... Igaz, nagyon sokat .... ... .. .... nyom a latba az anyagi A két elképzelt eladói ösztönzés, de a kereskedői stílus hasonló heyzetre ro készséget, „érzéket”, alkalatkozik. Kitetszik belőlük, másságot ez egymagában hogy eladni ' bocsánat— nem fejleszti ki azokban árulni így is, úgy is lehet, akik nem alkalmasak be A kereskedő kuturaltsareskedőnek. Pénzzel nem gátol függ, melyik modot lehet megtanítani, hogy a választja. „kedves vevő” megszólítási AZ ELSŐ fajta eladóra kísérő mosoly, vagy barát-----------;— . . . sagos arc őszinte legyen szoktak olyan megjegyzést ne pedig olyan mű-kedvesloom ® vásárlók, hogy ség, amitől borsódzik a ve„Próbált volna csak a kávé karpitalista kereskedő boltjában így beszélni átvevővel. A kereskedelmből vett úgy kipenderítették volna példa csak ürügy annak első alkalommal a pult alátámasztására, milyen mellől, hogy nézhette vol- fontosak azok a kutatások, na magát...” felmérések, kísérletek, me _lyek eredményeként ki le• nagyon az hét majd dolgozni olyan igazságtalanságig leegysze- pályaalkalmassági vizsgánkért ítélkezés lenne a lat_módszereket, amelyek a két epizód nyomán kategoria ndi sokkal megnyugtatiku sím kijelentem: az el tóbb se kulturalatian a második tik el bizonyíthatóandenki alkalmas erre roiHnbtan kulturált kereskedelmi alIkalmazott stílusa. Mert sok vagy arra a pályára. Esetleg egyesek erős hite ellenére, larvaarcu, türelmet- néze is Gyakorlati és tu_ en, ellenszenves modorú domá eljárások seregekeresked?TM1 ..k«*M»tathat- vel szak_ és társintézme_ nünk”, hogy nem egyszer k együttműködésével nagyon is kulturáltak al- fol k az alkalmasság. talános műveltség dolgában vizsgálat egzakt módszer magasan felette állnak - rest rendszerét kidolgozó mondjuk - az eppen ve- kutatások. Legelőször olvan luk egy pultnál dolgoz?, hivatások plyák, szak_ nyájas, beszedess, „igazi romák terü’lete amelyekhez pofa kereskedő nek, aki _ jellegüknél ’ fogva biviszont nagyon népszerű azonyos ö sajátos Adottságok vevokozonseg előtt. Hogy valaki ideges, mord,is keUenek, szinte kinézi a vevőt a MERT az élet boldogsága boltból, annak a műveltség lehet az ára, ha valaki úi színvonaltól függetlenül rosszul választja meg hivaisa nem egy oka lehet, fáját, mesterségét... Mondjuk az adott munkahely légköre, hogy igazság- Tóth István 1200 magyar diák tanul a testvér országokban Az 1969—70-re meghirdetett külföldi ösztöndíjra az tanulmányi idén 1200 magyar fiatal nyújtotta be a pályázatát. A diákok, akik Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Románia különböző felsőoktatási intézményeiben szeretnének továbbtanulni — a választott szaknak megfelelően — február első felében felvételi vizsgát tettek a hazai egyetemeken. A vizsgabizottságok ezekben napokban értékelik az írásbeli és szóbeli vizsgák eredményét, s az erről szóló értesítést a pályázók március elején kapják kézhez.